31/12/2025
Hónapok óta gondolkozom azon, hogy mit tudok majd adni abban a világban, ami most alakul. Félelmetes látnom, hogy mennyi invazív kozmetikai beavatkozás vonul az utcán. Nem a látvány, hiszen az szubjektív, hanem az eltávolodás a belső világtól, a saját történetektől, az arctól, amivel születtem, amitől csodás és megismételhetetlen ember vagyok.
Minden gyermekem nagy tanítómester az életemben, a fiam tanított meg igazán a jelenben lenni.
Nem alszom 19 hónapja. Nem alvás alatt azt értem, hogy az éjszakák jelentős részében nem alszom többet egyben 1-1,5 óránál. Embertelen és nem találjuk a fogást rajta. De attól még, hogy végtelenül kimerült és sokszor ingerült vagyok, itt van nap mint nap három gyermek a maga csodájával. A fiam arra tanított, hogy ezek süssenek át a fáradtság ködén. Lássam meg a mosolyokat, sürcsöljek bele a játék padlizsános ananászba őszinte örömmel, nézzem meg százötvenedszerre is a kézenállást, lakkozzam ki a lányok körmét akkor, amikor kérik.
Engem ebben a kábulatban, amit a folyamatos alváshiány okoz, a napi 2x5 perces arc-és testápolás és a mozgás tart meg másfél éve.
Cérnaszálanként huzalogódik újra a szétrongyolódott idegrendszerem, amikor átmasszírozom minden reggel az egész testem testolajjal, amikor napi kétszer szérummal és arckrémmel lassan és alaposan megmasszírozom az arcom, nyakam, dekoltázsom, mikor heti kétszer használok pakolást. Ez sok, máskor én sem használok ennyit, de a szoptatás és az alváshiány mellett ennyivel érzem jól magam. Nem csak azért, mert az alvás hiánya így kevesebb nyomot mutat, hanem mert az idegrendszeremet tartja egy működőképes pályán. Hívják ezt szomatikus gyakorlatnak, meditációnak, a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásának.
Én ezt fogom tudni adni, a jelenlétet, a 60-120-180 percet csöndben, békében, a természet erejét, az idegrendszer stabilizálását, a szimpatikus idegrendszer megpihenését, a tested érzékelését, annak a levegőnek a kifújását, ami már napok óta tartogatsz.
Ez a botoxhoz képest nem látványos, de a pár tűszúrással szemben itt magadhoz tudsz kapcsolódni, a saját testedhez, bőrödhöz, légzésedhez, ami az én szememben sokkal többet ér, mint egy-két ránc lebénítása.
A munkám továbbra is a két kezemben lesz, az időben, amit rád szánok, a természetes anyagokban, amikkel találkozik a bőröd. Nekem már csak erre rágondolni is boldogság.
Boldogságot, békét, kalandokat kívánok nektek az Új Évre!
