09/08/2021
Fejleszt vagy elpusztít?- Mentális egészség és fekete pedagógia a sportban
Az olimpia véget ért, azonban hozott magával sok gondolkodni valót. Az egyik a sportolók mentális egészségének kérdése. Többek közt Simone Biles négyszeres olimpiai bajnok esete és nyilatkozatai hívták fel erre a figyelmet.
Miközben Biles azt nyilatkozta, hogy pár éve akár sérülten is tornázott volna, a tornán mentális egészségére hivatkozva mondott le több számot is.
A csapatdöntő során elrontott egy ugrást. Szerencsésen földet ért, de az ugrás közben benne lejátszódó folyamatok miatt úgy érezte, szünet kell. Szétkapcsolt az agya és a teste. Sőt, az agya bekapcsolt, miközben a teste végezte a dolgát. Ez a levegőben ugró tornászban pánikot kelt, ami veszélyes eredményhez vezethet. Biles úgy fogalmazott, azt sem tudta, fejre, hátra, vagy lábra fog-e érkezni, csak azt érezte földet kell érnie. Ez profiknál igen ritkán fordul elő, azonban az olimpián hatalmas a nyomás, a legjobbnak kikiáltott sportolók számára különösen.
Ki nem mondott elvárás a több arany, ha több számban indulnak (elég, ha arra gondolunk, Hosszú Katinka milyen kritikákat kapott a szurkolók és a szakma egy részétől, miután érem nélkül tért haza), ami sokszor nemcsak kívülről érkezik, de a sportolók internalizált belső elvárása is. Biles maga úgy nyilatkozott, hogy úgy érzi, az egész világ terhét hordozza vállán.
2018-ban hasonlóan bátor módon állt ki a nyilvánosság elé, mikor az amerikai tornászlányok közül többen, köztük ő is a világ elé tárták, hogy sz*****is abúzusnak voltak kitéve egy, a szövetségben dolgozó felnőtt részéről gyermekként.
Ijesztő belegondolni, de a „győzni bármi áron” magatartás, mely sokszor tiszteletet, aranyat eredményez és az abúzus számára ugyanaz a hagyomány enged teret.
Ezt a hagyományt nevezhetjük fekete, vagy mérgező pedagógiának, amely tulajdonképpen annyit jelent, hogy a tekintélyszemély azért bántja a rábízott gyermeket, hogy az fejlődjön. Előfordul ez iskolában, családban és az élsportban is. Utóbbiban az a cél, hogy a sportolók minél keményebbek legyenek mentálisan. Azonban gyakran gátlásokhoz, szorongáshoz, csökkent önértékeléshez, sőt nemcsak lelki, de testi egészségromláshoz vezet.
Mi az a mentális keménység?
A mentális keménységet 4 jellemzővel írhatjuk le: kontroll, kihívás, eltökéltség, magabiztosság. Tulajdonképpen ez választja el egymástól a sikeres, és a nem sikeres sportolókat.
Mik a veszélyei?
A kemény sportoló küzd igazán, akár sérülten is játszik! Akkor is keményen küzd és kockázatot vállal, ha ez épp a karrierjét veszélyezteti. Az ilyen atléták hajlamosak a saját sérüléseiket kisebbnek gondolni a valósnál, és a rehabilitációs időt csökkenteni. Persze így a sérülékenységét sem vallja be, és kevésbé kér segítséget, ha szükséges lenne.
Mi a másik oldal?
Azok az atléták, akik tudják, mikor egészséges és adaptív egy célt elengedni.
A mentális keménység az edzőknek is álcát biztosít a potenciálisan sérülést okozó módszereikhez. Egy kutatás szerint 7-ből 5 edző már bántalmazta a rábízott gyermekeket verbálisan (5 edző- például fenyegetéssel, megalázással) vagy nem verbálisan (4 edző- például üvegdobálással, szék hajításával). Az okok például: elveszt***e a fejét; ez akkoriban normális volt; azt hitte ezzel segít, hisz ez megkeményíti a sportolót, segíti a fejlődésben.
Mindegyik megkérdezett edző szerette a sportolóját, jó viszonyban volt vele, csak az ő érdekében t***e. Később mind változtatott, önreflexió; tapasztalat; képzések hatására, vagy mert rájöttek mennyit ártottak.
A sportolóra gyakorolt hatás
14 visszavonult elit sportolóból 12 nyilatkozta, hogy az ilyen jellegű módszerek miatt nyomott lett, 4 érzett dühöt, 5 érezte magát értéktelennek, 7 számolt be csökkent önértékelésről, 1 testképzavarról, 4 szorongásról. 3 nyilatkozta csak, hogy ettől a dicséretet csak méginkább értékelték.
6 sportolónál csökkent és csupán 3-nál nőtt egyértelműen a teljesítmény a büntetések hatására.
Sok kérdést vet fel a két idehozott kutatás, gondolkodjunk rajtuk.
A győzni bármi áron mentalitás elsajátítása és az abuzív magatartás normalizálása kötelező vajon a sikeres pályához?
Számos kutatás bizonyította, hogy pszichésen mennyire rossz hatással van a sportolókra ez a légkör, de arról kevés szó esik, hogy a teljesítményt ez hogyan befolyásolja. Tényleg reziliensebbé teszi a sportolókat?
Vajon más módszerekkel melyek belső motivációval látják el a sportolót, miközben személyként is növekedhet nem érhetőek el hasonló eredmények?
https://telex.hu/sport/2021/08/03/simone-biles-torna-gerenda-tokioi-olimpia
Források:
Andersen, M. B. (2011). Who’s mental, who’s tough and who’s both. Mental toughness in sport: Developments in theory and research, 69-88.
Brockes, E. (2019). Simone Biles: 'I go to therapy, because at times I didn't want to set foot in the gym'. TheGuardian. Letöltve: https://www.theguardian.com/sport/2019/mar/16/simone-biles-therapy-times-didnt-want-set-foot-gym
Clough, P., Earle, K. and Sewell, D. (2002), “Mental toughness: the concept and its measurement”, in Cockerill, I. (Ed.), Solutions in Sport Psychology, Thomson, London, pp. 32-45.
Crust, L. (2009). The relationship between mental toughness and affect intensity. Personality and Individual Differences, 47(8), 959-963.
Levy, A. R., Polman, R. C., Clough, P. J., Marchant, D. C., & Earle, K. (2006). Mental toughness as a determinant of beliefs, pain, and adherence in sport injury rehabilitation. Journal of Sport Rehabilitation, 15(3), 245-254.
Mageau, G. A., & Vallerand, R. J. (2003). The coach–athlete relationship: A motivational model. Journal of sports science, 21(11), 883-904.
Park, A. (2021). Simone Biles’ Olympic Team Final Withdrawal Could Help Athletes Put Their Mental Health First. Time. Letöltve: https://time.com/6084499/simone-biles-mental-health-olympics/
Stirling, A. E. (2013). Understanding the Use of Emotionally Abusive Coaching Practices. International Journal of Sports Science & Coaching, 8 (4), 625-639.
Stirling, A. E., Kerr, G. A. (2013). The perceived effects of elite athletes’ experiences of emotional abuse in the coach–athlete relationship. International Journal of Sport and Exercise Psychology, 11 (1), 87–100.
Gerendán ismételte meg a riói eredményét, két kínai előzte meg.