Vecsernyés Anna pszichológus

Vecsernyés Anna pszichológus ✨ Az őszinteség átalakító erejű. ✨ pszichológiai tanácsadás | önismereti csoportok | tréning | edukáció
✉️ anna@oszinterapia.hu

Jelenleg Budapesten a Jászai Mari tér közelében, illetve online vállalok pszichológiai tanácsadást kliensekkel. Itt tájékozódhatsz az aktuális tevékenységemről: https://linktr.ee/vecsernyesanna

Bántalmazó/elnyomó dinamikában abúzusnak számít egyszerre minden és semmi - a bántalmazó partner értelmezésében. Attól t...
28/11/2024

Bántalmazó/elnyomó dinamikában abúzusnak számít egyszerre minden és semmi - a bántalmazó partner értelmezésében. Attól teszi függővé, hogy kinek a viselkedéséről és szavairól van szó, kettősmércét alkalmaz.

Ugyanígy egy ilyen kapcsolatban az
🔵 alkalmazkodás
🔵 alárendelődés
🔵 megfelelési kényszer és
🔵 empátia
szavak is elveszítik jelentésüket: az egészséges határok közötti alkalmazkodás egyszerre jelent elnyomó dominanciát és hihetetlenül önzetlen önfeláldozást a bántalmazó értelmezésében.

Ezt is attól teszi függővé, hogy kinek a viselkedéséről van szó:
👉 az áldozattól a határtalan alárendelődés hiánya dominanciaként,
👉 a bántalmazótól pedig az alkalmazkodás vagy annak hiánya is nagylelkűségként és önfeláldozásként kereteződik.

Egy ilyen kapcsolat megélése az ember valóságát szinte elviselhetetlen mértékben ingatja meg. Nem helyreállíthatatlanul, de a megragadható értelmezések, tájékozódáshoz kellően stabil definíciók újrateremtése nagy és nehéz feladat.

💌💌💌
Ha bővebben érdekel a téma, akkor iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre! https://oszinterapia.hu/hid-projekt
💌💌💌

💭 A konfliktusoktól való félelem lehet a másik érzelmi világától, fájdalmától való elzárkózás - így a felelősségvállalás...
26/11/2024

💭 A konfliktusoktól való félelem lehet a másik érzelmi világától, fájdalmától való elzárkózás - így a felelősségvállalástól való elzárkózás is.

Konfliktustól való félelemről beszámolhat valaki, aki félti magát, a kapcsolatot és a másikat is egyszerre, és olyasvalaki is, aki elsősorban magát félti, a saját nyugalmát, magáról kialakított jó/tökéletes képet.

🗨️ “Én már nem merek mondani semmit, félek a konfliktustól.”
🗨️ “Én csak nagyon szeretném elkerülni, hogy megint konfliktus legyen.”

Esendőnek tűnhetnek ezek a mondatok - miközben valójában annyi féle kontextusban és szándékkal hangozhatnak el. Sokszor ezek a mondatok éppen a bántalmazás szerves részei, annak hatékony eszközei.

💌💌💌
Ha bővebben érdekel a téma, akkor iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre! https://oszinterapia.hu/hid-projekt
💌💌💌

Nemrég megosztottam az oldalamon egy cetliről készült fotót - az íróasztalom kirámolásakor akadt a kezembe. A cetlin ez ...
21/11/2024

Nemrég megosztottam az oldalamon egy cetliről készült fotót - az íróasztalom kirámolásakor akadt a kezembe. A cetlin ez a két mondat szerepelt:

💭 A düh nem abúzus.
💭 A konfliktusoktól való rettegés nem empátia.

Többen jelezték, hogy erről jó lenne olvasni. Így hát úgy döntöttem, leírom, mi járt a fejemben, amikor ezt a cetlit firkantottam.

A bántalmazó kapcsolatok dinamikája járt a fejemben. Ezek a mondatok a valóságot helyreállító mondatok lehetek olyan pszichológiai bántalmazást követően, ami mindennek a jelentését elbizonytalanítja.

💌💌💌
Ha szívesen olvasnád a gondolataimat erről, akkor iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre, a levelesládákba küldöm majd az írásom. 🤗 https://oszinterapia.hu/hid-projekt
💌💌💌

“Vannak, akik sokszor kapják meg a hangos, magabiztos, bátor, erős, domináló és merész címkéket. Ezek a szubjektív érték...
06/06/2024

“Vannak, akik sokszor kapják meg a hangos, magabiztos, bátor, erős, domináló és merész címkéket. Ezek a szubjektív értékelések nem az ő belső élményükön alapulnak, és gyakran éppen az álaluk kifejezett valódi érzések ellenében születnek meg. Ám egy olyan kultúrában élünk, amely a borító és a külső nyomán ítél, így aztán az emberek a saját szubjektív élményeik alapján hoznak ítéleteket másokról, majd ezeket a feltételezéseket “igaznak”tekintik. Gyakran a hangos és bátor embereket úgy keretezik, mint akiket nem kell félteni attól, hogy mások kizsákmányolják őket, megalázzák, kihasználják, manipulálják őket és embertelenül bánnak velük. A kultúránkban piedesztálra emeljük az erőt és a bátorságot, valamiféle dícsfény övezi azokat, akik sokat el tudtak bírni és sok mindenen átmentek. Mindennek borzasztó következménye az, hogy azokat az embereket támogatjuk legkevésbé, akiket sok bántalom ért és bátornak, összeszedettnek tűnnek - hiszen azt feltételezzük róluk, hogy a helyzet magaslatán vannak, sérthetetlenek. Ez az individualizmus logikája. Az individualizmus ideája szerint az embereknek önállónak és függetlennek kell lenniük, minden “gyengeség” valamilyen diszfunkció vagy alacsonyabbrendű dolog, és az ilyen “gyenge” embereket meg kell menteni, atyai/anyai módon felülről segítő kezet kell nekik nyújtani, miközben lefelé nézünk rájuk.” (Ayesha Khan)

💌💌💌
Ha bővebben érdekel a téma, akkor iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre! https://oszinterapia.hu/hid-projekt
💌💌💌

💭 A magabiztosság nem azt jelenti, hogy nem élsz meg bűntudatot a kapcsolataidban. Inkább azt jelenti, hogy a bűntudat é...
03/06/2024

💭 A magabiztosság nem azt jelenti, hogy nem élsz meg bűntudatot a kapcsolataidban. Inkább azt jelenti, hogy a bűntudat és a mások elvesztésétől való félelem nem annyira csap át mély és kínzó szégyen érzésébe.

Kapcsolatainkban teljesen normális, elkerülhetetlen és hasznos (!) érzés a bűntudat, illetve a félelem attól, hogy valamit elrontottunk. Ez a bűntudatérzés nem összeférhetetlen a magabiztossággal, és önmagában nem egy abuzív kapcsolat jele.

A szégyen már más tészta.

És mi a szégyen és a bűntudat közti különbség?
Azt mondják az okosok, hogy
🔵 a szégyen az egész emberi mivoltunkról szól, arról, hogy milyenek vagyunk és mennyit érünk
🔵 a bűntudat egy részünkről szól, a tökéletlenségünkről szól - egy-egy cselekedetről, ami nem jól sikerült

A szégyenérzés elárasztóbb, mint a bűntudat, valahogy nagyobb a tétje. Mi magunk, az egész identitásunk a tét.
👀 Paradox módon viszont nem jobban segít minket a konfliktusok helyreállításában, hanem eltávolít minket a másiktól és a másik érzéseitől, hiszen hiába nagy és nehéz a szégyen érzése, de leginkább mi magunk állunk a fókuszában.

A szégyen ellehetetleníti a kapcsolódást magunkkal és másokkal. A szégyenen a magunkkal és a másokkal való kapcsolat helyreállítása enyhíthet. A szégyenen tulajdonképpen nem a szégyen előli menekülés, hanem a szégyen megélése, megértése és bűntudattá formálása segíthet leginkább.

A saját hordozott szégyenünk is aktiválódhat bennünk, de kívülről is érhet minket szégyenítés - például nem jó szándékkal megfogalmazott, nem konstruktív kritika.

🚩 Ez utóbbi már inkább egy bántalmazó dinamikájú kapcsolat jele lehet akkor, ha rendszeresen történik és ha a kritizáló partner nem állítja helyre a bizalmat: azaz nem mutat megértést fájdalmunk felé, őszinte megbánást a kifejezési módja miatt, és nem fogalmazza újra visszajelzését a kapcsolatot építő formában.

-

💭 Ha a másikhoz kapcsolod önmagad értékét, akkor minden egyes alkalom, amikor csalódást okozol neki, borzasztó fájdalomm...
30/05/2024

💭 Ha a másikhoz kapcsolod önmagad értékét, akkor minden egyes alkalom, amikor csalódást okozol neki, borzasztó fájdalommal és szégyennel fog járni számodra.

A kapcsolatokban elkerülhetetlen, hogy időről időre csalódást okozzunk a másiknak, leessünk a Csodás Partner piedesztáljáról számára.

👉 Hogyan küzdesz meg ezzel a fájdalommal és lehetséges szégyennel?
👉 Magadat támadod meg vagy a másikat? Kivonódsz a kapcsolatból vagy igyekszel tudomást sem venni erről a fájdalomról?
👉 Mi lenne, ha ehelyett a szégyennel való viszonyod változna?
👉 Mi lenne, ha a szégyen élményének közelébe mernél menni, kicsit azzal lenni?
👉 Mi lenne, ha kicsit tudnál lenni a szégyen élményével úgy, hogy közben nem határoz meg?
👉 Mi lenne, ha az énképed másikhoz való viszonya változna?
👉 Mi lenne, ha tudnál együtt lenni ezzel a szégyenélménnyel úgy, hogy közben sem magadat, sem a másikat nem értékeled le?

❓ Mi lenne, ha mindketten lehetnétek egész emberként a kapcsolatban: a csodálnivaló, helyreállításra képes és a bántani tudó*, csalódást okozó részeitekkel együtt?
*nem bántalmazó!

👉 Hogyan lenne lehetséges, hogy az önmagadról alkotott képet ne fordítsa feketébe az, amikor valaki csalódik benned?
👉 Hogyan tudsz jól lenni magaddal akkor, amikor csalódást okozol valakinek?

🔴🔴🔴
fontos kiegészítés: ez a poszt és sok más pszichológiai tartalom bántalmazó/elnyomó kapcsolatokra nem vonatkoztatható ugyanúgy, az ilyen kapcsolatoknak annyira más a működése, hogy a legtöbb pszichológiai szemlélet és tanács inkább félrevisz az értelmezésükben!
🔴🔴🔴

🔴 fontos, hogy a a piedesztálról való lekászálódás mindkét partnernek oké legyen. bántalmazó dinamikában jellemző lehet, hogy a csalódás nem egyszerű csalódottság kifejezése (ez most bánt/nem esik jól, de azért szeretlek is), hanem büntetést, énképedre mért súlyos csapást, megfélelmítést jelent - ennek üzenete pedig inkább az, hogy nem oké lejönni a piedesztálról.

🔴 ha rettegést kelt benned a másiknak való csalódást okozás, az lehet egyrészt ezért, mert benned van ettől való félelem - és ebben az esetben a poszt korábbi kérdései neked szólnak. de lehet azért is, mert a kapcsolatban okot adott erre a partnered és egyértelművé vált, hogy valódi biztonságban akkor vagy, ha a piedesztálon vagy (akár lehetséges azt elérned a másik szemében, akár nem).

🔴 a bántalmazó pozícióban lévő partner számára fontos az érinthetetlenség élménye, ezért ő saját magát piedesztálon szeretné látni a szemedben és fontos, hogy a viselkedéseiddel ezt a jóságot tükrözd neki vissza - tehát te magad is piedesztálon legyél. ebben az esetben javaslom, hogy ne az általános párkapcsolati tanácsokból tájékozódj és ezt a posztot sem ilyen helyzetben érdemes önmagad megismerésére használni.

✨ Bármennyire is szexpozitívak legyenek, a szexualitással kapcsolatos céljaink sokszor mégis inkább befagyasztanak minke...
18/05/2024

✨ Bármennyire is szexpozitívak legyenek, a szexualitással kapcsolatos céljaink sokszor mégis inkább befagyasztanak minket.

Miért van ez?

A sz*****is vágy - ahogy korábbi posztokban is olvashatod - kontextuális. Mindig kontextusban alakul ki, nem pedig egyszerűen a szomjúsághoz vagy éhséghez hasonlóan a biológia működésünk nyomán “tör elő”. A kontextus pedig nem csak a konkrét tárgyi környezetet jelenti, hanem azt is, hogy mit gondolunk magunkról, a kapcsolatokról, a szexről, és hogy hogyan látjuk éppen magunkat.

Így tehát a magunkkal és sz*****is életünkkel kapcsolatban megfogalmazott céljaink, a társadalomtól kapott üzenetek is fontos hatással vannak a vágyunkra.

Sokszor céljaink nem is teljesen a sajátjaink. Mindannyiunkban van egy kép arról, hogy milyen az ideális sz*****is élet, az ideális sz*****is ember és az ideális sz*****is vágy. Ezeket a képeket formálja a társadalom és az abban elfoglalt helyünk. Sokszor ezek a képek szexpozitívnak és felszabadítónak tűnnek - mint például az a kép, hogy a jó barátnő sokat szeret szexelni.

Ám mégis “vágyölőek” tudnak lenni. Gyakran ezek a képek embertelenítenek minket: fix tulajdonságokba és időtlen egyformaságba passzírozzák bele a színes és változékony szexualitásunkat. Nem hagynak igazán mozgásteret, így minden természetes hullámzás, eltérés kudarcnak fog számítani és tétje lesz.

Nem mindegy tehát, hogy
✨ mik a céljaink
✨ honnan jönnek a céljaink (valóban a sajátjaink-e)
✨ mennyi emberséget és hullámzást engednek meg a céljaink, és hogy
✨ milyen viszonyban vagyunk a céljainkkal.

--
A júniusban induló Újraírt vágyak önismereti csoportban egy bátor és elfogadó kis csoportban gondolkodhatsz ezekről a kérdésekről. Ez egy holisztikus, tabumentes és inkluzív sz*****is önismereti csoport, amely során Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy c. könyvét olvassuk és beszéljük át hétről hétre, illetve a szexualitással kapcsolatos önismereti feladatokon megyünk át közösen. https://oszinterapia.hu/ujrairt-vagyak

☝️ A beszélés pedig nem mindig “kizsákmányoló” és “önző”, “nárcisztikus”, a beszélő nem mindig a figyelem “elvevője” és ...
11/05/2024

☝️ A beszélés pedig nem mindig “kizsákmányoló” és “önző”, “nárcisztikus”, a beszélő nem mindig a figyelem “elvevője” és “felhasználója”.

Hanem a beszélés lehet adakozás, a mondandónk valami fontosat adhat mások számára.

✨ Inspirációt, ✨ kapcsolódást, ✨ bátorságot, ✨ megerősítést, ✨ csodálatélményt, ✨ információt, ✨ megkönnyebbülést és még rengeteg mindent kaphatunk attól, ahogyan hallgatjuk egymás beszédét.

❓ Amikor úgy érzed, hogy hallgatóként csak te adsz a másiknak, olyankor érdemes reflektálni, hogy pontosan mi hiányzik a kapcsolódásból. Hiszen nem egyszerűen arról van szó, hogy a beszélés az elvevő lenne.

Olvasnád a teljes írást? Gondolkodnál még a beszélés és hallgatás témájáról?
Keresd az írást a bioban!
És iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre 🤗 - Egy hírlevél értünk a konfliktusok, különbözőségek és kapcsolódás témájában.

Más-más az alapállásunk, automatikus gondolatunk arról, hogy mit jelent beszélni és hallgatni. 👉 Többen mondták, hogy ed...
09/05/2024

Más-más az alapállásunk, automatikus gondolatunk arról, hogy mit jelent beszélni és hallgatni.

👉 Többen mondták, hogy eddig nem gondoltak úgy a saját beszédükre, mint amivel adhatnak másoknak.
👉 És tudom, hogy sokan vannak, akik sosem gondoltak arra, hogy a hallgatásukkal elvehetnek valamit másoktól.
👉 És sokan vannak olyanok is, akik ritkán gondolnak arra, hogy a beszélésükkel elvehetnek másoktól.

✨ Te hogyan gondolkodsz a hallgatásról és a beszélésről?
✨ Mikor érzed nagyobb biztonságban magad? Amikor hallgatsz, vagy amikor beszélsz?
✨ Mit gondolsz, melyikkel adsz többet?

Olvasnád a teljes írást? Gondolkodnál még a beszélés és hallgatás témájáról?
Keresd az írást a bioban!
És iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre 🤗 - Egy hírlevél értünk a konfliktusok, különbözőségek és kapcsolódás témájában. https://oszinterapia.hu/hid-projekt

Nem egyértelmű, hogy a beszélő és hallgató fél közül ki az, aki ad valamit a másiknak. A hallgatás nem mindig a figyelem...
08/05/2024

Nem egyértelmű, hogy a beszélő és hallgató fél közül ki az, aki ad valamit a másiknak. A hallgatás nem mindig a figyelem adása, hanem van, amikor elveszünk általa valamit, “kizsákmányoljuk” a másikat, a másik feletti hatalomhoz jutunk általa.

💭 Hallgathatunk azért is, hogy ne kelljen látszódnunk, hogy ne kelljen sérülékennyé válnunk - ilyenkor pedig tulajdonképpen a másik bevállalt sérülékenységein és megosztásain “élősködünk”, “potyázunk”.
💭 Hallgathatunk azért, hogy kontrollt szerezzünk és a másik az érzelmi magányban és bizonytalanságban végül kétségbeesetten küzdjön értünk vagy engedelmeskedjen nekünk.

💌 Ha elmélkednél még a hallgatás és beszélés témakörében, akkor iratkozz fel a Híd-projekt hírlevélre! Hamarosan ebben a témában érkezik a következő levél a levelesládákba. https://oszinterapia.hu/hid-projekt

Cím

Raoul Wallenberg Utca
Budapest Xiii. Kerület
1136

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Vecsernyés Anna pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Vecsernyés Anna pszichológus számára:

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória