https://freyjaamrita.wixsite.com/freyjaamrita

Freyja Amrita, Budapest XIV. kerület (2025)

18/09/2025

Ott kezdődik az intimitás, ahol jelen tudunk lenni a valóságnak - ami olyan, amilyen. Vagyis nem futunk el attól, ami van. (Mert persze attól, hogy elfutunk, még az van, ami van.)

Intim kapcsolathoz nem kell sz3_xelni. (Persze attól még lehet!)
Pontosabban, intim kapcsolathoz nem sz3_xelni kell, hanem jelen lenni!

"Önfeledt játékosság akkor tud megjelenni, ha a konfliktusok is helyet kaphatnak egy kölcsönös elfogadásban. Ahol nem lehet visszajelezni, ha valaki megbántott, mert az egója nem bírja el a visszajelzést, és élből tagad, támad vagy megsértődik, anélkül, hogy megpróbálná megérteni, akkor ott nem tud létrejönni intim kapcsolódás, csakis kontroll. Amíg eljátszod, hogy minden rendben, addig barátok vagyunk, de ha behozol olyan érzelmet, ami megterhelő, akkor máris nem. Noha éppen itt kezdődne a valóság. A valóság nem teljesítmény, sem intellektuálisan, sem szexuálisan, sem tévedhetetlenségben, hanem jelenlét. A jelenlét pedig annak befogadása, ami van. Ha erre nincs tér, akkor az nem valós kapcsolat, hanem látszat, de aki magával már a valóságban van, az senkivel nem tud többé megmaradni a látszatban, és ezért meglehet, hogy jó darabig egyedül marad. A fájdalom az élet maga, de ez tartalmazza az örömét is az életnek, annak, hogy érezhetünk. Ez megélve és kihordva erővé válik, valami magasztosabbá, mint önnön létezésünk. Csak együtt lenni vele már magában egy kapcsolódás, egy önintimitás-forma. Ha erről le kell mondani egy másik emberért, akkor az már nem éri meg, mert kevesebbet ad a többért. Bennem már van egy tudása, érzése és felülmúlhatatlansága is annak, hogy milyen szeretni akkor is, ha körülöttünk sivatag van. Mindenem az emberi kapcsolódás, de ha a teljesség csak belül élhető meg, akkor most már ezt választom, nem tudok mást. A hiányom helyére belső teljesség ült. Ez egy kockázata ennek az útnak, de egy bizonyossága is. Itt vagyok, ez elég, nem kell többé más helyett éreznem, tehát ide csak az tud belépni, aki elbírja és vállalja önnön érzéseit."

Tisza Kata ír erről a most megjelenő könyvében, az Intimitás és hasadásban (Bemutató: október 9., 18:30, Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár)

Art: Anette Bezor: Friends

18/09/2025

| HU | scroll down for | EN |

Sokan sokféle módszert kínálnak (magam is) arra, hogy hogyan élhetjük jobb minőségben, (még) teljesebbül az életünket.

Nyisd ki a szíved
Állítsd fel a rendszered
Menj bele
Írd ki magadból
Lélegezd át
Mozdulj
Kiabáld bele
Rakj rá kártyát
Ingázd ki
Lépj át a valóságod fátylán
Meditálj
Nyílj meg a bőségre
Ismerd meg a sz3_xedet
Vonzd be a társadat
Ésatöbbiésatöbbi

És ez jó.

De felmerül bennem.

Nem lehet, hogy néha egyszerűen pusztán szeretetre van szükségünk? Kifejezettre. Megtartóra. A legelemibbre.

Egy ölelésre.

Szexus nélkül.
Viszonzás nélkül.
Kérdés nélkül.
Számonkérés nélkül.
Kertelés nélkül.
Időkeret nélkül.
Visszaélés nélkül.
Korlátozás nélkül.
Ártás nélkül.
Kontroll nélkül.
Érdek nélkül.
Számla nélkül.

Magátólértetődően.
Önzetlenül.
Rendelkezésre állva.
Jólesően.
Ráérően.
Figyelemmel.
Fegyelemmel.
Valósan.

Amit mi adunk.

Mikor öleltél meg valakit utoljára hosszan?
Percekig. Tízpercekig.
Állva. Ülve. Ha úgy, akkor fekve.
Ha kell, napokon át.

Hogy körbejárjon köztünk. Mint a golyóstoll a suliban.
És kioldja a félelmünket. A kívülállóságunkat. A leválasztottságunkat.

Hogy érezzük, fizikailag is érezzük, hogy nem vagyunk egyedül. Hogy van kihez tartoznunk. Hogy nem tud olyan történni, amit ne tudnánk megosztani. Hogy el vagyunk fogadva, ahogy vagyunk. Szégyen nélkül. Hogy kiderüljön, hogy végül mind ugyanazokkal az alapfélelmekkel küzdünk.

Hogy szöveteink elveszítsék tónusukat, izomzatunk és idegrendszerünk engedjen a feszülésből, a készenlétből. Hogy ne jöhessen más csak lágyság. A test és a lélek beleterjeszkedhessen a karok ölelésébe, az ‘itt vagyok, veled vagyok, maradok’ jelenlétébe.

Csak engedd. Csak engedj.

Mindez az ember elementáris és eredendő szükséglete. Hiánya egyúttal legmélyebb félelmeinket hívja életre.
Ijesztően keveseknek adatik meg. Nem sejtenéd, mennyire.

Ha kérni kell? Úgy nem kell. Kérni nehéz, kérni szégyen.

“…adjon úgy is, ha nem kérem!”

Adjunk úgy is, ha nem kérnek. És folytassuk.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

Semmi másra nincs időnk, csak szeretni.

***

Many people (myself included) offer a variety of methods for how we can live a better quality of life, (even) more fully.

Open your heart
Set up your system
Go for it
Write it out
Breathe it in
Move
Shout it out
Put a card on it
Use a pendulum
Step through the veil of your reality
Meditate
Open yourself to abundance
Get to know your sz3_x
Attract your partner
And so on and so forth

And that's good.

But it occurs to me.

Could it be that sometimes we simply need love? Expressed. Sustained. The most basic kind.

A hug.

Without s*x.
Without reciprocity.
Without questions.
Without accountability.
Without beating around the bush.
Without time limits.
Without abuse.
Without restrictions.
Without harm.
Without control.
Without agenda.
Without a bill.

Self-evidently.
Selflessly.
At your disposal.
Pleasantly.
At your convenience.
Attentively.
Disciplined.
Realistically.

What we give.

When was the last time you hugged someone for a long time?
For minutes. For ten minutes.
Standing. Sitting. If necessary, lying down.
For days, if needed.

So that it can circulate among us. Like a ballpoint pen in school.
And release our fears. Our outsider status. Our isolation.

So that we feel, physically feel, that we are not alone. That we belong to someone. That nothing can happen that we cannot share. That we are accepted as we are. Without shame. That it turns out that, in the end, we all struggle with the same basic fears.

So that our tissues lose their tone, our muscles and nervous system relax from tension and alertness. So that nothing but softness could come. So that the body and soul could sink into the embrace of the arms, into the presence of "I am here, I am with you, I will stay."

Just let it be. Just let it go.

All of this is a basic and fundamental human need. Its absence brings our deepest fears to life.
Frighteningly few people are granted it. You would not believe how few.

If I have to ask for it? Then I don't want it. Asking is difficult, asking is shameful.

“...give it to me even if I don't ask for it!”

Let's give it even if they don't ask for it. And let's continue.

©Freyja Amrita
Energy and somatic mentor · Intimacy and embodiment

We have no time for anything else but love.

©Angelika Kollin, Sony World Photography Awards 2024

13/09/2025

Tudtad, hogy amikor egy nő babát vár, a babája sejtjei közül néhány valójában bejutnak az anya testébe, és ott évekig, sőt évtizedekig is megmaradnak? Ezt a lenyűgöző jelenséget magzati-anyai mikrokiméra-jelenségnek nevezik.

A várandósság alatt a magzati sejtek a placentán keresztül az anya véráramába kerülnek, és néhányuk még a szervekbe, szövetekbe, csontokba és az agyba is eljut. Ezek a sejtek a szülés után is sokáig megmaradhatnak, és tartós nyomot hagynak az anya testében. Ez nem csak a teljes várandósság esetén történik így – ezek a sejtek még vetélés vagy abortusz esetén is átjutnak.

Ugyancsak kimutatták, hogy ezek a magzati sejtek nem csak passzív vendégek. Ha például az anya szíve megsérül, a magzati sejtek a sérült területre vándorolnak, és szívspecifikus sejtekké alakulnak, hogy segítsenek a szövet helyreállításában. A baba hatékony módon segít gyógyítani az anyát, ahogyan az anya táplálja és neveli a babát.

Ez a kétirányú kapcsolat akár azt is megmagyarázhatja, hogy miért javulnak egyes betegségek vagy tünetek a várandósság alatt. Az anya teste hevesen védi a babát, cserébe a baba hozzájárul az anya jóllétéhez.

Talán kívántál már szokatlan ételeket várandósság alatt, vagy láttál már ilyet másnál. Úgy gondolják, hogy a baba szerepet játszhat abban, hogy jelzi, milyen tápanyagokra lehet szüksége az anyának – ez egy újabb módja annak, ahogyan a baba támogatja őt.

Egy tanulmányban a kutatók felfedezték, hogy 18 évvel a szülés után is vannak még magzati sejtek az anya agyában. Ez segíthet megmagyarázni, miért számolnak be sok anya szinte pszichés kapcsolatot gyermekeikkel, érzékelve azok érzelmeit vagy jólétét, még akkor is, ha távol vannak egymástól.

A tudomány tehát felfedi, amit sok anya mindig is érzett: az anya és a gyermek közötti kapcsolat sokkal mélyebb, mint valaha is gondoltuk.

A kérdés: miért nem hiszünk az érzéseinknek? Miért gondoljuk kevésbé igaznak, mint amit látunk?

Szerintetek egy nő, aki babát vár egy ember, vagy kettő?

A cikket a NatGeo nyomán szőttem tovább.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

•••

Did you know that when a woman is pregnant, some of her baby’s cells actually enter her body and stay there for years—even decades? This fascinating phenomenon is called fetal-maternal microchimerism.
During pregnancy, fetal cells travel through the placenta into the mother’s bloodstream, and some even make their way into her organs, tissues, bones, and brain. These cells can remain long after birth, leaving a lasting imprint on the mother’s body. And this doesn’t just happen with full-term pregnancies—these cells are transferred even during miscarriages or abortions.
Even more incredible, research has shown that these fetal cells aren’t just passive guests. If a mother’s heart is injured, for example, fetal cells have been found to migrate to the damaged area and transform into heart-specific cells to help repair the tissue. In a powerful way, the baby helps heal the mother, just as the mother nourishes and grows the baby.
This two-way relationship might even explain why some illnesses or symptoms improve during pregnancy. The mother’s body fiercely protects the baby, and in return, the baby contributes to the mother’s well-being.
Ever had strange cravings during pregnancy? It’s thought that the baby may play a role in signaling what nutrients the mother might need more of—yet another way the baby supports her.
In one study, researchers discovered fetal cells still present in a mother’s brain 18 years after giving birth. It could help explain why many mothers report an almost psychic connection with their children, sensing their emotions or well-being even when apart.
Science is now uncovering what many moms have always felt: the connection between mother and child runs far deeper than we ever imagined.
Did you know that when a woman is pregnant, some of her baby’s cells actually enter her body and stay there for years—even decades? This fascinating phenomenon is called fetal-maternal microchimerism.
During pregnancy, fetal cells travel through the placenta into the mother’s bloodstream, and some even make their way into her organs, tissues, bones, and brain. These cells can remain long after birth, leaving a lasting imprint on the mother’s body. And this doesn’t just happen with full-term pregnancies—these cells are transferred even during miscarriages or abortions.
Even more incredible, research has shown that these fetal cells aren’t just passive guests. If a mother’s heart is injured, for example, fetal cells have been found to migrate to the damaged area and transform into heart-specific cells to help repair the tissue. In a powerful way, the baby helps heal the mother, just as the mother nourishes and grows the baby.
This two-way relationship might even explain why some illnesses or symptoms improve during pregnancy. The mother’s body fiercely protects the baby, and in return, the baby contributes to the mother’s well-being.
Ever had strange cravings during pregnancy? It’s thought that the baby may play a role in signaling what nutrients the mother might need more of—yet another way the baby supports her.
In one study, researchers discovered fetal cells still present in a mother’s brain 18 years after giving birth. It could help explain why many mothers report an almost psychic connection with their children, sensing their emotions or well-being even when apart.
Science is now uncovering what many moms have always felt: the connection between mother and child runs far deeper than we ever imagined.

Art: Gustav Klimt: Remény I.

12/09/2025

Egy férfi felszállt egy repülőgépre és elfoglalta helyét. Amint leült, felpillantott és meglátta a legszebb nőt, aki éppen felszállt a gépre. Hamar rájött, hogy a nő egyenesen az ő helye felé tart. A sors úgy hozta, hogy a nő pont az ő szomszédos helyére ült le.
A férfi alig várta, hogy beszélgetést kezdeményezzen, és így szólt: „Üzleti út vagy szabadidős utazás?”
A nő megfordult, mosolygott, és így válaszolt: „Üzleti út. Az Amerikai Nimfomániások éves konferenciájára megyek Bostonba.”
A férfi nagyot nyelt. Itt ült mellette a leggyönyörűbb nő, akit valaha látott, és épp egy nimfomániás találkozóra megy!
Igyekezve megőrizni nyugalmát, nyugodtan megkérdezte: „Mi a dolga ezen a kongresszuson?”
„Előadó vagyok” – válaszolta a nő. „Személyes tapasztalataimból származó információkat használok fel, hogy néhány népszerű mítoszt cáfoljak a szexualitásról.”
„Tényleg?” – kérdezte. „És milyen mítoszok vannak?”
„Nos” – magyarázta a nő. „Az egyik népszerű mítosz, hogy az afroamerikai férfiak a legjobban felszereltek az összes férfi közül, pedig valójában az amerikai indiánok rendelkeznek leginkább ezzel a tulajdonsággal. Egy másik népszerű mítosz, hogy a franciák a legjobb szeretők, pedig valójában a mexikói származású férfiak a legjobbak. Azt is felfedeztem, hogy a legjobb állóképességű szeretők a déli vidéki emberek."
A nő hirtelen kissé kényelmetlenül érezte magát, és elpirult. „Sajnálom” - mondta. „Nem igazán kellene ezekről beszélnem önnel. Még a nevét sem tudom.”
„Tonto” – mondta a férfi. „Tonto Gonzales, de a barátaim Bubbának hívnak.”

Mégis, mit mondhatott volna?! 😃

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

09/09/2025

Nem, nem adok csettintesre megoldast a karnyujtasnyi orok elvezetre. (Aki azt allitja, hogy ad - hat lelke rajta…) A karnyujtasnyi olyan, hogy az addig is tart. Zakatol a fokuszunk kifele, aztan meglepodunk, hogy nem talaljuk magunkat sehol, igaz? I can’t get no satisfaction. Hat most mar mas van! Tud mas lenni. Mar nem a kulsohoz alakitjuk magunkat, hanem a belsohoz alakitjuk a kulsot. Az igazihoz. Az igazhoz. Csakhogy ehhez oda kell fordulnunk! Befele. Eloasni. Megkeresni azt az igazat. Honnan fogjuk tudni, hogy az az? Amikor ott tudunk maradni benne. Nyugalomban. Hagyjuk magunkat benne. Es jollakunk vele. Kitoltodunk vele. Figyelunk. Megfigyeljuk. Nem akarunk elrohanni. Jol vagyunk magunkkal. Helyet adunk magunknak. Es ujra. Es ujra. Es ujra. Tul sokaig mentunk be az erdobe. Nem fogunk csettintesre kitalalni belole.
Szoval elobb talaljuk meg a belsot. Az igazit. Senki nem fogja megmondani, ki az. Csak mi magunk tudhatjuk. Csak mi erezhetjuk. Kereshetunk kulso tukroket, es igen, azok segithetnek. (Meg el is terithetnek.) A lenyeg: ne ijedj meg attol amit latsz! It’s oke. Helyed van koztunk. Helyet adhatsz onmagadnak is. Azt kerdezd meg csak magadtol: artok ezzel valakinek? Magamnak. Masnak. Embernek. Allatnak. Novenynek. Foldanyanak. Ha nem artasz, hagyd elotorni! Hagyd magad erezni!
Na ebben, ebben tudok segiteni!

Ne feledd: semmi masra nincs idonk, csak szeretni!

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

***

No, I won't give you a quick fix for the arm's length distance. (Anyone who claims to do so is lying...) Arm's length means that it lasts until then. Our focus is directed outward, and then we are surprised to find ourselves nowhere, right? I can't get no satisfaction. But now there is something else! It can be different. We no longer adapt ourselves to the outside, but adapt the outside to the inside. To the real. To the true. But to do this, we have to turn inward! Inward. Look inside. Find that truth. How will we know when we find it? When we can stay there. In peace. Let ourselves be there. And be comfortable with it. We push ourselves with it. We pay attention. We observe. We don't want to rush away. We are comfortable with ourselves. We give ourselves space. And again. And again. And again. We have gone too far into the forest. We will not figure it out in a snap.
So let's find the inner first. The true one. No one will tell us who it is. Only we can know. Only we can feel it. We can look for external mirrors, and yes, they can help. (They can also distract us.) The point is: don't be afraid of what you see! It's okay. You have a place among us. You can make room for yourself too. Just ask yourself: am I hurting anyone with this? Myself. Others. People. Animals. Plants. The earth. If you're not hurting anyone, let it go! Let yourself feel!
I can help you with that!

Remember: we have no time for anything else but love!

©Freyja Amrita
Energy & Somatic Mentor · Intimacy & Embodiment

Art: Miles Johnston

08/09/2025

| HU | scroll down for | EN |

Talán extrémen hangzik így önmagában ide téve, mégis: szeretném jólesően, saját ritmusomra, hangulatomra, életszakaszomra hangolva élni az életemet. Talán nem csak én. Talán nem olyan extrém kívánság ez. Talán csak így önmagában oda tenni, végiggondolni, kimondani szokatlan.

Szeretnék tudni elvonulni a csendembe anélkül, hogy aggódnom kéne az állandó készenléti állapotom és az elérhetőségem felfüggesztése miatt - mert tudom, hogy nem vagyok egyedül ezekben a feladataimban.

Szeretnék tudni úgy megnyilvánulni, hogy ne kelljen választanom a szerepjátszás (egyeseknek: ‘viselkedés’) és az érthetőség között - mert tudom, hogy hallanak és értenek, de ha mégsem, így is elfogadnak. Szeretném tudni, hogy biztonságban vagyok.

Szeretnék tudni úgy tölteni időt a földi térben, hogy tartalommal, szabadsággal, értelemmel, szagokkal, élményekkel, haszonnal, hálával, hangokkal, szépséggel, játékkal, érintéssel, érzelmekkel, csodálattal, ízekkel, vágyakkal, szándékkal, élvezettel, értékkel, teremtéssel töltöm meg - mert tudom, hogy akadálytalanul és félelem, fájdalom és szégyen nélkül áramolhat át rajtam és nyilvánulhat meg általam az élet.

Szeretnék tudni együtt kacagni és egyszerre bőgni azokkal, akikkel osztozunk a jelenlétben - mert tudom, hogy együtt lenni azt jelenti, hogy értve vagyok, hogy értve van, hogy tartva vagyok, hogy tartva van, hogy megérint a fájdalma, hogy megérinti a fájdalmam. Hogy nem leszek elárulva, cserben hagyva, átvágva, hátba szúrva, semminek véve, megtagadva, megszégyenítve, mert senki nem tudna igazán és nyugodtan örülni bárminek azon az áron, hogy átgázolt rajtam. És én sem tudnék örülni valaminek, amiért máson kell átgázolnom - mert tudom, hogy azoknak, akikkel az életemet, a lényemet megosztom alapvetés, hogy ne ártson. Sem nekem, sem bármely élethordozónak. Szeretnék úgy élni, hogy ezt külön nem kell elmagyarázni senkinek.

Szeretnék úgy élni, hogy annyiszor beszélek ripityára egy témát, ahányszor csak jólesik és igénylem. Amíg minden részlet a helyére nem kerül, amíg ki nem simulnak a dolgok és kezdetét nem veheti a munka, ami aztán akadálytalanul hömpölyöghet - anélkül, hogy ezzel szándékomon kívül bárkit kikészítenék, vagy emiatt szimplán hülyének néznének.

Szeretnék tudni jól szórakozni, hangosan röhögni, vagy simán csak némán órákig egymás mellett tevékenykedni, anélkül, hogy bizonyságot kéne tennem bármi egyéb létjogosultságomról - mert pontosan értjük egymást, mert ugyanazon a hullámon ülünk.

Szeretnék tudni örömöt lelni a testemben és más testében anélkül, hogy ezzel másnak fájdalmat, vagy másban irigységet fakasztanék. Szeretném azt az embert fogadni, annyiszor, úgy és akkor éjszaka az ágyamba, amikor és ahogy nekem tetszik anélkül, hogy emiatt kockáztatnám a fennmaradásomat, az egzisztenciám biztonságát vagy akár teljes létét. Mert tudom, hogy az én és bármely gyerekek életben maradása nem függ ellentétes gazdasági érdekeltségektől.

Mindezek miatt és még sok egyéb miatt

talán mégsem a (monogám vagy nem monogám) párkapcsolat az ideális megoldás a boldog életre. Hanem a (barát)nők szövetsége és együttélése. A sisterhood.

Nem, nem férfiak nélkül.
Az senkinek nem lenne jó.
De másféle szerkezetben, nem pedig az eddig megszokott felosztásban.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

•••

On its own, set down like this, it may sound extreme. Still: I want to live my life in a way that feels good - tuned to my own rhythm, mood and season. Perhaps I’m not the only one. Perhaps it isn’t such an extreme wish. Perhaps it’s only unusual to set it down, think it through, and say it out loud.

I want to be able to withdraw into my quiet without worrying about switching off my constant state of alert and availability - because I know I am not alone in these responsibilities.

I want to be able to show up without having to choose between playing a part (for some: ‘proper behaviour’) and being understood - because I know I am heard and understood, and if not, I’m accepted anyway. I want to know I am safe.

I want to be able to spend time in the everyday world and fill it with substance, freedom, meaning, scents, experiences, benefit, gratitude, sounds, beauty, play, touch, emotions, wonder, tastes, desires, intention, pleasure, value and creation - because I know life can flow through me without hindrance, without fear, pain or shame, and take shape through me.

I want to be able to laugh together, and cry together at the same time with those with whom I share presence - because I know that being together means I am understood and held, and so are they; that their pain touches me and mine touches them. That I will not be betrayed, abandoned, cheated, stabbed in the back, dismissed, denied or shamed - because no one could truly, peacefully rejoice in anything at the price of trampling me. And I could not rejoice in anything that asks me to trample another - because for those with whom I share my life and my being, it is basic that we do no harm. Not to me, nor to any living being. I want to live in a way where this needs no explanation.

I want to live so that I can talk a topic to bits as many times as feels good and as often as I need - until every detail finds its place, things smooth out, and the work can begin and then flow unhindered - without, unintentionally, wearing anyone out or being written off as simply foolish.

I want to be able to have a good time, laugh out loud, or simply sit and work side by side in silence for hours - without having to prove any further right to exist, because we understand each other; we’re on the same wavelength.

I want to be able to take joy in my body and in another’s without causing anyone pain or stirring envy. I want to welcome that person into my bed as often as I please and in the way I please - without risking my survival, the safety of my livelihood or even its existence. Because I know that my survival -and any children’s- does not depend on conflicting economic interests.

For all this - and much more

perhaps a (monogamous or non-monogamous) couple relationship is not the ideal path to a happy life. Rather, the alliance and shared living of women friends. Sisterhood.

No, not without men.
That would serve no one.
But in a different structure, not the familiar division we’ve lived with.

©Freyja Amrita
Energy & Somatic Mentor · Intimacy & Embodiment

07/09/2025

| HU | scroll down for | EN |

Nagyon sok hozzám érkező férfi számol be arról, hogy a sz3_xet fájdalomcsillapításra és feszültségoldásra használják, és nem tudnak jelen lenni sem maguknak, sem a párjuknak, sem az örömnek a kapcsolódásban. Így érkezett hozzám Endre is:

“Amiben fejlődni szeretnék, az a sz3_xuális energia kezelése. Egyrészt, ha nagyon zaklatott vagyok, akkor azt érzem, hogy szükségem van sz3_xre, hogy lenyugodjak, illetve ezen keresztül élem meg a szeretetet, szeretetlenséget. Ezen szeretnék változtatni. Sokszor azt érzem, hogy nem vagyok elég gyengéd, nem tudok kellő érzékenységgel érinteni. Ebben szeretnék fejlődni. Azt érzem, hogy belül egy kiskamasz vagyok, aki azonnal akarja a beteljesülést és nincs türelmem szebb dolgokhoz.”

Valahol elcsúsztak a dolgok.
Valahol elhagytuk magunkat, lekerült a figyelem és az érzet magunkról.
Ekkortól már azt sem érjük el, ami nekünk jó. Honnan is tudnánk ezek után, mi az, ami nekünk jó, ami örömet okoz? Már csak próbálunk lélegzethez jutni, oldódni a levegőtlen présben.
Ráfeküdni az öröm hullámaira, betölteni, élni a testünket és megfigyelni, ahogy a hullámaink, élményeink játékot űznek a párunkéval -
mindez távoli messzeségbe került, ha egyáltalán van elképzelésünk róla.

Elsőként tehát meg kell tapasztalnunk azt az állapotot, amikor nem tereli el semmi a figyelmünket, és mindez nem nyugtalanító. Amikor biztonságban és bizalomban hagyunk teret, időt és figyelmet a kíváncsiságnak, hogy hol csiklandoz minket az életerőnk. A finomság. A jólesés. A simítás. A bármi lehet.

És hagyni, hogy mutassa magát, hogy hogy esik nekünk. Bármi jöhet. Nem lehet elrontani.
Itt nincs szégyen. Itt nincs bűntudat. Itt nem kell tennünk semmit! Nem kell sem bizonyítanunk, sem kivívnunk, sem pedig védekeznünk. Itt vagyunk mi magunk. Itt szeretet van - és nincs sz3_x.

Endre a kezelés utáni tapasztalatait is megfogalmazta:
“A múltkori alkalom után nyugodt voltam, még aznap szeretkeztünk a párommal. Próbáltam úgy érinteni, ahogy tapasztaltam nálad és fantasztikusan sikerült, jó volt! Most ezzel úgy érzem, tudunk haladni, jó lesz. Nagyon, nagyon köszönöm!”

Amikor lekerül a nyomás, csöndesen helyet kapunk magunkban, elfoglaljuk a helyünket magunkban, kitöltjük a saját figyelmünket és a saját testünket, helyünkre kerülünk, teret kapunk és időt, hogy gyönyörködjünk magunkban, és így helyet adunk az örömnek is az életünkben. És innentől kapcsolódásban vagyunk.

És innentől egy más minőségű élet kezdődik. Mert ezt az élményt már nem lehet elvenni tőlünk.

Érintés és Energia.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

•••

Many men who come to me say they use s3_x for pain relief and to release tension, and they can’t be present in their connection - for themselves, their partner, or for pleasure. That’s how Endre arrived as well:

“What I want to develop is how I handle s3_xual energy. When I’m very unsettled, I feel I need s3_x to calm down, and I experience love and lovelessness through it. I want to change that. I often feel I’m not gentle enough; I can’t touch with enough sensitivity. This is where I want to grow. I feel like inside I’m an early teenager who wants instant fulfillment and has no patience for finer things.”

Somewhere along the way, things went wrong.
Somewhere along the way, we lost ourselves, our focus and our sense of self.
From this point on, we can no longer reach what is good for us. How can we know after all what is good for us, what brings us joy? We’re just trying to catch our breath, to soften inside an airless vise.

To lie down on the waves of pleasure, to inhabit our body, and to watch how our waves and experiences play with our partner’s -
all this has drifted far away, if we have any sense of it at all.

First we need to experience a state where nothing diverts our attention — and where that isn’t unsettling. When we give space, time, and attention in safety and trust to curiosity: where does our life force tickles us? The subtlety. The pleasant. The stroke. The sense that anything is welcome.

And we let it show itself—how it lands for us. Anything can come. You can’t get it wrong.
There is no shame here. No guilt. There is nothing we have to do - nothing to prove, win, or defend. Here we are with ourselves. Here there is love - and no s3_x.

Endre also described what he experienced after the session:
“After the last time I felt calm; my partner and I made love that same day. I tried to touch her the way I experienced with you, and it worked fantastically, it was so good! Now I feel we can move forward with this; it’s going to be good. Thank you so, so much!”

When the pressure is off, we quietly get our place within ourselves, we take our place within ourselves, we fill our own attention and our own bodies, we find our place, we get space and time to enjoy ourselves, and thus we make room for joy in our lives. And from this point on, we are connected.

And from this point on, life takes on a different quality. Because this experience can no longer be taken away from us.

Touch and Energy.

Art: Joyce Lee

06/09/2025

Az életközépi válság az, amikor rájössz, hogy eddig csak azt akartad az élettől, amit előírtak neked. Jó esetben arra is rájössz, hogy valójában miért jöttél.

Midlife crisis is when it hits you that, up until now, you’ve only been wanting what life told you to want. If you’re lucky, that’s also when you finally see what you actually came here for.

©Freyja Amrita
Energia- és szomatikus mentor · Intimitás és megtestesülés

Art: Miles Johnston

01/09/2025

Drága Hölgyek! Modellt keresek oktatásaimhoz. Privát üzenetben mondom a részleteket.

20/07/2025

Szerelmem, Pizzica. ❤️💃
Olyan sok minden van ebben a táncban, hogy elmondani is nehéz!

Benne van mindenekelőtt az élet. Az élet igenlése.
Megtanít arra, hogy választhatjuk a jólesőt, a szépséget, a nemeset. Hogy a bőség itt van velünk, minden pillanatban. Megmutatja, hogy milyen könnyedén választhatjuk az életet. Abban, ahogy a másik emberhez fordulunk. Ahogy beletesszük magunkat - a táncba, és az életbe. Ahogy azt nézzük, mit adhatunk, mit tehetünk hozzá, minek örülhetünk, hogy örülhetünk(!), mi mindennek adhatunk elfogadást, szeretetet, hogy meglássuk és elismerjük mindazt, ami örömöt ad nekünk - és általa magunkat.

Benne van az Egész és benne vagy Te, mint az Egész része. Hogy hogy leszel, hogy teszed magad az Egész részévé.
Megmutatja, hogy tengely vagy Ég és Föld között, akit mindkettő táplál. Megtanítja, hogyan kapcsolódj a Földhöz, hogy az Éghez - és közte magadhoz.

Benne van az ember. Hogy hogy tudjuk az életet tökélyre vinni.
Megmutatja az élet tiszteletét, az örömöt, a hálát méltón kifejezni, megélni - minden napod és minden perced részévé tenni.

Benne van az a természetesség, ahogy hagyod magadban az életet lüktetni - megtisztelve azt - és hogy adod vissza az életnek a lüktetésed.
Megtanít az öröm részévé lenni és az öröm létrehozójává lenni.

És persze benne van a férfi és benne a nő - amivel minden földi történet kezdődik.
Megtanít teret adni egymásnak. Örülni egymásnak. Megtisztelni, megbecsülni a másik létét. Felajánlani, javasolni - nem pedig irányítani. Megtanít nemet mondani és ezt hétköznapi normává tenni - hogy nem kell elfogadni a javaslatot, hanem járhatod az utad kedved szerint. Megtanít a szépséget, az életet meglátni és megtisztelni a nőben - azzal, ahogy a nőre, mint a teremtés bölcsőjére, a közösség, mindannyiunk megteremtőire, táplálóira tekintenek a férfi táncosok, ahogy mint minden gyerek, felnőtt es aggastyán anyjára tekintenek, aki kiszülte őket. Megmutatja, milyen az, amikor a férfi minőség nem szennyezi magát dölyfösséggel, nem oktat ki és ‘teszi helyre’ a nőt, hanem együtt örül áramlásával, sőt, teret biztosít neki - hiszen ő maga abból is táplálkozik.
Megtanít valamennyi pillanatát élvezni a táncnak a nővel, aki a szépséget, az örömöt és az életet hozza valamennyi napjukba.
Megmutatja, milyen az, amikor a férfi minősége es a nő minősége harmóniában együttműködik es örül egymás létezésének - táplálkozik belőle es viszonttáplálja azt.

Benne van a játék. Ahogy nem félnek együtt játszani.
Megtanítja a férfit csodálni a nőt. A nőnek elismerni a férfit. Próbálgatni egymást. Megmutatni önmagunkat a másiknak. És helyet adni a másiknak magunkban.

Benne van a vágy. A kicsattanó vágy az örömre, a másikra, a testre.
Megtanít szégyentelenül, elegánsan, egyszerűen, őszintén, közvetlenül és kedvesen (ugyanakkor semmiképp sem erőszakosan) kifejezni, megmutatni a mélyről jövő vágyakozást.

Benne vagyunk mi magunk. Önmagunk ismerete, elismerése és szeretete.
Megmutatja, hogyan éli magát a férfi bennünk, nőkben. És hogyan éli magát a nő bennünk, férfiakban. Megtanít együtt örülni annak, hogy a másik férfi élvezi megélni némi női mivoltát. Megtanít csodálni a férfi minőség megnyilvánulását a nőben. Megtanítja, hogy ez nem jelent veszélyt. Hogy ez nem jelent torzulást. Megmutathatja, hogy ez örömet jelent. Hogy ez mi vagyunk. És ez jó így.

Benne van a méltóság, az Istenség. Az a fejlődés, ahogy önmagunk legjobb verziójához nemesedünk.
Megtanít nem megtagadni, hanem nagyon is kifejezni, megélni az örömöt, a vágyat úgy, ahogy az szebbe teszi, megemeli mindannyiunk életét.

A Pizzica maga az élő történelem, amit nem a barbársággal éltek túl.

Ebből fogok hamarosan hozni nektek.

Freyja Amrita

18/09/2025

18/09/2025

13/09/2025

12/09/2025

09/09/2025

08/09/2025

07/09/2025

06/09/2025

01/09/2025

20/07/2025

Cím

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória