Miért hiszem azt, hogy hatékonyan tudok segíteni akárcsak az alkoholbetegség (alkoholizmus) leküzdésében? Azért gondolom ezt, mert közel 25 éven át a mindennapjaimat áthatotta az alkohol. Tehát úgynevezett szinten tartó ivóvá váltam, ami azt jelentette, hogy már nem tudtam létezni alkohol nélkül. Mindazonáltal nem volt olyan mozzanata a napnak, amikor ne lett volna bennem valamennyi alkohol. Vagyis úgy dolgoztam és úgy intéztem akár a családi és egyéb ügyeket. Merthogy valamennyit mindig innom kellett. Azonban ezeknek cselekedeteknek meg is lett a következménye. A munkahelyemet is elveszítettem, sőt ittas járművezetés miatt a jogosítványomat is bevonták.
Ámde nem akartam én már tovább inni, de nem tudtam nem inni. Sokan mondták már nekem akkoriban, hogy ne igyak, de amit senki nem tudott elmondani, hogy hogyan tegyem ezt meg. Itt valami végérvényesen megtört bennem, legyőzött az alkohol! Bizony ez volt az a pont, ahol fel kellett ismernem, hogy segítséget kell kérnem, hacsak nem akarok belehalni, mert abban bizonyos voltam, hogy a vége az lesz. Ekkor kerültem egy rehabilitációs intézménybe, ahol megkezdődhetett a felépülésem. Ezt követően fogalmazódott meg bennem az, a gondolat, hogy őszintén segíteni szeretnék azoknak, akik ugyanebben a reménytelen helyzetben vannak és nem látnak kiutat ebből a földi pokoljárásból. Ezért elhatároztam, hogy addiktológiai konzultáns leszek. Ennek eléréséhez tanulmányokat folytattam a Semmelweis Egyetem – Egészségtudományi Karán, majd hivatást váltottam. Immár a segítői szakmában helyezkedtem el és azóta is segítek másoknak is, a szenvedélybetegségek leküzdésében. Én valóban hiszek abban abban, hogy van kiút az alkoholizmusból és, hogy létezik a szermentes örömteli élet.