CBT Rebekával

CBT Rebekával A tanulmányaimat Londonban végeztem.

A Pszichológia alapdiplomám után a kognitív viselkedésterápiát választottam mint szakirány, és szakvizsgát tettem alacsony és magas intenzitású CBT-ből is. Üdvözöllek az oldalamon!�
�A kognitív viselkedésterápia (Cognitive Behaviour Therapy= CBT) egy tudományos bizonyítékokon alapuló rendkívül hatékony terápiás beavatkozás.

�A CBT szerint az érzelmeket és a viselkedést nagyban befolyásolják a gondolataink és világszemléletünk.

�A CBT célja problémákat okozó gondolati és viselkedési sémák megértése és megváltoztatása, illetve problémamegoldó technikák elsajátítása.

�A CBT egy időhatáros terápia, ahol a kliens és a terapeuta együtt dolgozik annak érdekében, hogy a kliens megértse miért áll fenn a problémája, honnan ered a probléma, miért nem múlik el, és mit tegyen annak érdekében, hogy a probléma tartósan megoldódjon. Más szavakkal a kliens önmaga terapeutájává válik �

�A CBT hatékony az alábbi problémákra:
- Depresszió
- Általános szorongás
- Szociális fóbia
- Obszesszív-Kompulzív zavar
-Alvászavar
- Hypochondria
-Stressz
-Önértékelési problémák/Önbizalomhiány
-Testképzavar
- Poszt Traumás Stressz
- Fóbiák
- Pánikbetegség

02/01/2026

Mi lenne, ha az összes lehetséges éned egyszerre létezne?

Egy nagyon érdekes tanulmányt olvastam (a referenciát a poszt végén csatolom 😊). A kvantumfizika egyik igazán gondolatébresztő elképzelése szerint a valóság legmélyebb szintjén nem egyetlen, lineáris történet zajlik, hanem több lehetséges kimenetel létezik egyszerre. Bár ez a gondolat a fizika elméleti világához tartozik, mégis szerintem rendkívül erős metaforát ad az emberi psziché megértéséhez.

Pszichológiai szempontból ez átfogalmazza az alapkérdést: nem azt kérdezzük, hogy
„Hogyan teremtek egy új valóságot?”
hanem azt, hogy
„Melyik önmagammal vagyok éppen összhangban?”

Minden nap több potenciális én közül működünk:
👀az, aki elkerül, mert a félelem biztonságosabbnak tűnik
👀az, aki lép, még a bizonytalanság ellenére is
👀az, aki automatikusan reagál
👀és az, aki tudatosan válaszol

Az idegrendszered, a gondolkodási mintáid, a szokásaid és az értékeid határozzák meg, hogy ezek közül melyik „valóság” válik megélt tapasztalattá.

Itt szokták félreérteni a manifesztáció fogalmát.
A manifesztáció helyesen alkalmazva tényleg működik, de elsősorban fontos megérteni, hogy a manifesztáció nem arról szól, hogy pozitív gondolatokkal kikényszerítjük a kívánt eredményt, vagy hogy megkerüljük a kellemetlen érzéseket. Ez inkább növeli a belső feszültséget és a kognitív disszonanciát.

Az igazi mechanizmus az összhang.
CBT-szemléletben az összhang azt jelenti, hogy:
💭a gondolataid hihetőek (nem erőltetett megerősítések),
💭a viselkedésed összhangban van az értékeiddel (nem csak a vágyaiddal),
💭az érzelmeid megengedettek, nem elnyomottak,
💭az idegrendszered elég biztonságban érzi magát ahhoz, hogy változni tudjon.

Amikor az emberek azt mondják, hogy „működik a manifesztáció”, gyakran valójában ezt írják le:
👉 figyelmi fókusz
👉 következetes viselkedés
👉 érzelemszabályozás
👉 identitásalapú cselekvés

Amikor a belső világod összhangba kerül a tetteiddel, az agyad máshogy kezdi szűrni a valóságot. Lehetőségek válnak láthatóvá. Döntések változnak. Visszacsatolási körök alakulnak át. Nem azért, mert az univerzumot irányítod — hanem mert önmagadat.

Ha tehát minden valóság lehetőségként létezik, a kérdés nem az: „Melyiket szeretném?”
Hanem ez: „Melyiket gyakorlom — gondolatról gondolatra, viselkedésről viselkedésre, napról napra?”
Az összhang nem varázslat, hanem pszichológia.😊
A valódi változás nem a valóságból való menekülésből születik, hanem abból, hogy összhangba kerülünk azzal az önmagunkkal, aki képes abban a valóságban élni, amit szeretnénk.

Referencia:

Tegmark, M. (2003). Parallel universes. Scientific American, 288(5), 40–51. https://doi.org/10.1038/scientificamerican0503-40

01/01/2026

Hogyan tárolja a test a feldolgozatlan érzelmeket?🤷‍♀️

A feldolgozatlan fájdalmas érzelmek nem tűnnek el az idő múlásával, hanem belekódolódnak az idegrendszerbe.
Nem metaforikusan, biológiailag 😃

🧠 A tudomány egyszerűen megfogalmazva:
Amikor egy érzelmi élmény túlterhelő, az agy a túlélést helyezi előtérbe a megértéssel szemben. Az amigdala riaszt, a stresszhormonok megemelkednek, a test pedig védekezésre készül.
Ha ez az érzelmi reakció nem tud lezárulni — kifejezés, biztonság vagy megnyugvás által — az idegrendszer soha nem kapja meg az „elmúlt a veszély” jelzést.
Így a test feszült marad.
Ezért tapasztalnak sokan:
😑krónikus nyak-, állkapocs- vagy vállfeszülést
😑 orvosilag nem magyarázható emésztési problémákat
😑felületes légzést
😑állandó kimerültséget
😑érzelmi tompaságot vagy túlzott reakciókat

A tested nem hibásan működik.
Emlékszik arra, amit az idegrendszerednek nem volt lehetősége feldolgozni.
A megoldás persze nem a „pozitívabb gondolkodás”. Hanem az, hogy segítsünk a testnek végre megnyugodni. 🤗

Íme néhány klinikailag megalapozott módszer a tárolt érzelmi stressz oldására — és az okok, amiért valóban működnek:

1️⃣ Hosszabb kilégzés
Miért működik:
A megnyújtott kilégzés aktiválja a bolygóideget (vagus nerve), ami biológiai biztonságjelzést küld az agynak. Ez csökkenti a kortizolszintet és az izomfeszülést.

Így csináld:
Belégzés 4 másodpercig.
Kilégzés 7 másodpercig.
Már 2–3 perc is mérhető idegrendszeri változást hoz.

2️⃣ Ritmikus, alacsony intenzitású mozgás

Miért működik:
A stresszreakciók arra vannak tervezve, hogy átmozogják a testet. A séta, a gyengéd nyújtás vagy a lassú jóga segít lezárni ezt a ciklust anélkül, hogy túlterhelné a rendszert.
Nem a nagyobb intenzitás a jobb.
A szabályozás megelőzi az ellenállóképességet. Egy szorongó elme képtelen létezni egy nyugodt testben.

3️⃣ Az érzelmek pontos megnevezése

Miért működik:
Az érzelemmegnevezés aktiválja a prefrontális kérget, ami csökkenti az amigdala túlzott működését. Magyarán: az érzelmek kimondása valóban megnyugtatja az agyat.
„Frusztrált” vs. „dühös”
„Szomorú” vs. „csalódott”
A pontosság megkönnyebbülést hoz.

4️⃣ Grounding - az érzékszervekkel való kapcsolat

Miért működik:
Az idegrendszer nem tesz különbséget egy felidézett és egy jelen idejű veszély között. Az érzékszervi fókusz visszahozza az agyat a most-ba — ahol gyakran valóban biztonság van.
Hideg víz az arcon
Talpak nyomása a padlón
5 dolog megnevezése, amit látsz
Ez nem elterelés.
Ez idegrendszeri újrakalibrálás.

5️⃣ Előbb megnyugvás, aztán átkeretezés

Miért működik:
A CBT akkor a leghatékonyabb, amikor az idegrendszer szabályozott. A logika nem tud felülírni egy olyan testet, amely veszélyben érzi magát.
Nyugodt test → tisztább gondolkodás.
💡 Ez nem az „elengedésről” szól egyetlen pillanat alatt.
Hanem arról, hogy következetesen biztonságot jelezzünk egy testnek, amely megtanult éberen maradni.
Ha már gondoltad azt: „Miért hat ez még mindig rám?”
„Ezen már túl kellene lennem.”
„Mi a baj velem?”
Semmi baj nincs veled.
Az idegrendszered a túléléshez alkalmazkodott —
most pedig engedélyre van szüksége, nem nyomásra, hogy megpihenhessen.

31/12/2025

Új év új én? 😃 Hogyan érjünk el tényleges változást?

CBT-terapeutaként ezt látom nap mint nap: intelligens, képes emberek próbálnak változtatni az életükön ugyanazzal az elmével, amely évekkel ezelőtt a túlélést tanulta meg. Okosan. Bátran. És észrevétlenül… a múltból élve.

A valódi változás nem abból fakad, hogy jobban igyekszünk.
Hanem abból, hogy felismerjük, mihez ragaszkodunk még mindig görcsösen. 😊

Miért változtat meg mindent a felismerés?
A CBT nem „pozitív gondolkodást" hanem a pontos gondolkodást segíti.

A jelenlegi rossz érzések nagy része nem a jelen eseményeiből fakad, hanem:
👀régi következtetésekből
👀megkérdőjelezetlen hiedelmekből
👀fájdalomban kialakult érzelmi szabályokból

Az életből egy adott fejezet nem azért fájdalmas, mert létezik — hanem mert újra és újra elolvasod.

Lépésről lépésre: hogyan jön létre a valódi, mély változás🤗

💥1. lépés: Kapd el az újrajátszást

Figyeld meg, mikor nagyobb az érzelmi reakciód, mint amit a helyzet indokolna.
Tedd fel magadnak az alábbi kérdéseket:
Mire emlékeztet ez a helyzet?
Mikor éreztem pontosan ezt az érzést korábban?
Érzelmileg hány évesnek érzem magam most?
A pillanat elmúlt. A kötődés nem.

💥2. lépés: Azonosítsd a tanult hiedelmet

A trauma nem csak az, ami történt — hanem az is, amit levontál belőle.
Kérdezd meg:
Mit tanultam meg magamról itt?
Mit tanultam meg az emberekről vagy a biztonságról?
Ha ez a hiedelem egy szabály lenne, hogyan hangzana?
Példák:
„Ébernek kell maradnom, különben megsérülök.”
„Ha ellazulok, valami rossz fog történni.”
„Csak akkor vagyok értékes, ha teljesítek.”

💥3. lépés: Gyengéden kérdőjelezd meg a szabályt
A CBT-ben a változás ott kezdődik, ahol a hiedelmek találkoznak a valósággal.
Kérdések:
Ez a hiedelem mindig igaz — vagy csak egykor hasznos volt?
Milyen bizonyítékok támasztják alá ma? És melyek cáfolják?
Ha valaki, akit szeretek, ebben hinne, mit mondanék neki?

💥4. lépés: Válaszd szét az „akkort” és a „mostot”

Az idegrendszered lehet, hogy egy már nem létező veszélytől próbál megvédeni.
Kérdezd meg:
Mi más most, mint akkor?
Milyen erőforrásaim vannak ma, amelyek akkor nem voltak?
Hogyan reagálna erre a helyzetre a jelenlegi énem?
Itt kezdődik a megkönnyebbülés.

💥5. lépés: Válaszd azt, amit valójában szeretnél

Nem azt, amit a félelem akar.
Nem azt, amit a múlt diktál.
Hanem amit te szeretnél.
Kérdések:
Ha ez a hiedelem fellazulna, hogyan élnek másképp?
Mitől félek, mit veszítenék, ha valóban meggyógyulnék?
Hogyan nézne ki a kibontakozás — gyakorlatban, érzelmileg, kapcsolatilag?

Nem időt veszítettél a múlt miatt. Még mindig időt adsz neki.

A kibontakozás nem az, hogy valaki mássá válsz
Hanem az, hogy elengeded azt, akinek lenned kell.
A gyógyulás nem eltörli a múltat.
Megszünteti a hatalmát.
És a terápia legnagyobb pillanata nem az, amikor megérted a fájdalmadat —
hanem amikor felismered, hogy többé nincs szükséged rá ahhoz, hogy meghatározd, ki vagy.
Az újévi fogadalmak előtt ülj ma le ezzel az egy kérdéssel: „Most reagálok — vagy akkorra?”
A tudatosság a kezdet.
A változás gyorsabban követi, mint gondolnád. 🩷🩷🩷

29/12/2025

Mit árulnak el rólad a triggerek/ erős érzelmi reakciók?

Nekem azt, hogy hogyan nőttél fel 😋.
A "trigger" a pszichológiában egy erős, automatikussá vált érzelmi reakciót jelent, egy inger váltja ki, és egy korábbi traumatikus/intenzív élmény alakította ki.

Miért van az embereknek trigger? 👀
Nem azért, mert gyenge vagy.
Nem azért, mert túlérzékeny lennél.
Hanem mert az idegrendszered nagyon korán megtanulta az élethez tartozó szabályokat – és azóta is következetesen betartatja őket.

A kiváltók (triggerek) nem véletlenszerű reakciók.
Tanult túlélési válaszok, amelyeket olyan gyermekkori környezet formált, ahol az agyad eldöntötte, mire van szükség a biztonsághoz, az elfogadáshoz vagy a szeretethez.

Nézzünk meg néhány gyakori triggert 👇

🔹 Kritika
🧒Mi történhetett: A szeretet vagy az elismerés feltételekhez volt kötve. A hibák nagyobb hangsúlyt kaptak, mint az erőfeszítés.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: A visszajelzés elutasításnak érződik. Perfekcionizmus, megfelelési kényszer, erős belső kritikus.

🩷Mi segít: Az önérték leválasztása a teljesítményről, a belső párbeszéd átstrukturálása CBT-eszközökkel (technikákról olvashattok az önbizalomhiányról szóló posztjaimban)

🔹 Az irányítás elvesztése

🧒Mi történhetett: Gyerekként tehetetlennek vagy bizonytalannak érezted magad. Az irányítás a biztonság érzetét adta.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Szorongás a bizonytalanságban, merevség, nehézség a delegálásban.

🩷Mi segít: A bizonytalanságtűrés fokozatos fejlesztése és az idegrendszer szabályozása (technikákról a szorongásról szóló posztjaimban olvashattok)

🔹 Figyelmen kívül hagyás vagy elutasítás

🧒Mi történhetett: Az érzelmi szükségleteid nem voltak következetesen észrevéve vagy elismerve. Megtanultad, hogy kisebbnek kell lenned.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Érzékenység a hallgatásra, elhagyatottságtól való félelem, folyamatos megerősítéskeresés.

🩷Mi segít: Az „nem számítok” alapmeggyőződések megkérdőjelezése és az egyenes érzelemkifejezés gyakorlása.

🔹 Konfliktus vagy felemelt hang

🧒Mi történhetett: A konfliktus kiszámíthatatlan, ijesztő vagy kaotikus volt.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Konfliktuskerülés, lefagyás, túlzott alkalmazkodás vagy hirtelen kiborulások.
🩷Mi segít: Annak újrakeretezése, hogy az egészséges konfliktus nem veszély, valamint az asszertív kommunikáció tanulása.

🔹 "Tekintélyszemélyek"

🧒Mi történhetett: A tekintély félelemmel, büntetéssel vagy kiszámíthatatlansággal társult (pl egy rossz tanár)

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Szorongás főnökökkel, orvosokkal, intézményekkel szemben; nehézség az önérvényesítésben.

🩷Mi segít: A tekintély újraértelmezése mint esendő emberek, és az önbizalom, határok erősítése.

🔹 Hibázás váltja ki

🧒Mi történhetett: A hibákat szégyen, megszégyenítés vagy szeretetmegvonás követte.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Halogatás, elkerülés, bénultság a kezdés előtt.

🩷Mi segít: A hibák átkeretezése tanulási adatként, nem veszélyként.

🔹 Mások érzelmei

🧒Mi történhetett: Gyerekként figyelned kellett a hangulatokat, hogy biztonságban maradj vagy béke legyen.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Fokozott éberség, érzelmi kimerültség, mások érzéseiért való túlzott felelősségvállalás.
🩷Mi segít: A felelősségek elkülönítése és az érzelmi határok gyakorlása.

🔹 Siker vagy láthatóság

🧒Mi történhetett: A kitűnés kritikát, irigységet vagy túlzott nyomást hozott.

🎭Felnőttkorban így jelenik meg: Önszabotázs, eredmények kisebbítése, félelem a láthatóságtól.

🩷Mi segít: Az a hiedelem megkérdőjelezése, hogy a láthatóság veszélyes, és a pozitív figyelem tűrésének fejlesztése.

A triggereid nem működési zavar jelei. Annak bizonyítékai, milyen leleményes volt a gyermeki éned.
Csakhogy a túlélési stratégiák nem járnak le maguktól.
Frissíteni kell őket.
A gyógyulás nem a múlt újraélése.
Hanem annak megtanítása az agynak, hogy most már másképp van.
Tudatossággal, gyakorlással és együttérzéssel a triggerek elveszítik az erejüket – és visszatér a választás szabadsága.🩷🩷🩷

28/12/2025

A múlt nincs mögöttünk, hanem él, és valós időben ír át minket.
Ez nem csupán egy érdekes gondolat. Valós következményei vannak arra nézve, hogyan gondolkodunk, érzünk, döntünk és kapcsolódunk másokhoz.
A kognitív viselkedésterápia (CBT) szemléletéből nézve az emlékezet nem egy "videótár". Valahányszor felidézünk egy eseményt, az agy újraalkotja az adott emléket az aktuális hangulatunk, hiedelmeink, feltételezéseink és érzelmi állapotunk alapján. Ez az újraalkotott verzió kerül visszatárolásra – egy kicsit megváltozva. Idővel az emlék fokozatosan eltolódik, gyakran anélkül, hogy észrevennénk. Innen ered a mondás, hogy az idő megszépíti az emlékeket (hacsak nem traumáról van szó) 😊.

Mit jelent ez a mindennapokban?
🧠1. Döntéshozatal
Azt hisszük, a „korábbi tapasztalataink” alapján döntünk, valójában azonban gyakran a múlt torzított emlékeire reagálunk. Ha a korábbi kudarcok nagyobbnak vagy véglegesebbnek tűnnek, mint amilyenek valójában voltak, az agy veszélyt jósol ott is, ahol lehetőség lenne – és ezt az elkerülést a bölcsességgel tévesztjük össze.

🧠2. Kapcsolatok
Konfliktusokban nem a tényeken vitatkozunk, hanem az emlékek jelentésén.
Két ember ugyanarra a beszélgetésre teljesen máshogy emlékezhet, mert az emlékezetet érzelmi szűrők – például megbántottság, félelem vagy elutasítottság – torzítják. Idővel ezek az átalakult emlékek merev történetekké válnak: „Soha nem figyel rám”, „Mindig én vagyok a hibás”, „Ez mindig rosszul végződik.”
🧠3. Kommunikáció
Ha az emlék megváltozik, az értelmezés is megváltozik. Egy semleges megjegyzés később kritikának tűnhet, ha illeszkedik egy meglévő hiedelemhez vagy érzelmi állapothoz. Ezért maradnak fenn félreértések még tisztázás után is – mert az emlék már átíródott.

🧠4. Önbecsülés
A múltbeli hibák ismételt felidézése gyakran felnagyítja a szégyent és elhalványítja a fejlődést. Az agy különösen ügyes abban, hogy az emlékeket az olyan alapvető hiedelmekhez igazítsa, mint „Nem vagyok elég jó” vagy „Mindig elrontom.” Idővel az identitás szerkesztett bizonyítékokra épülhet.

Miért történik ez?🤔

Az agy az hatékonyságot és az előrejelzést részesíti előnyben, nem a pontosságot.
Az emlékek azért frissülnek, hogy segítsenek felkészülni a jövőre, nem azért, hogy változatlanul megőrizzék a múltat. Az érzelmek, a stressz szintje, az aktuális hiedelmek és még az is, milyen szavakkal beszélünk az eseményekről, mind hatással vannak arra, hogyan tárolódnak újra az emlékek.

Ez nem hiba – hanem túlélési mechanizmus.
De ha nem figyelünk rá, csendben megerősítheti a szorongást, a lehangoltságot és a nem segítő mintákat.

Hogyan ismerhető fel?👀
Gyakran használod az „mindig”, „soha”, „mindenki”, „semmi” szavakat?

A régi emlékek egyre intenzívebbnek tűnnek, ahányszor felidézed őket. Az ismétlés pedig általánosítást szül.
Az érzelmi reakció erősebb, mint amit az adott helyzet indokolna.
A magadról alkotott következtetések véglegesnek és megkérdőjelezhetetlennek hatnak.

A CBT üzenete
Nem vagy „elromolva” – és a múlt sem kőbe vésett.
Mivel az emlékezet rugalmas, a változás lehetséges. Amikor finoman megkérdőjelezzük az értelmezéseket, szétválasztjuk a tényeket a jelentéstől, és a jelenben frissítjük a hiedelmeket, megakadályozzuk, hogy a múlt automatikusan újraírja a jövőt.
A tudatosság ereje abban rejlik, hogy:
amikor észrevesszük, hogy egy emlék irányítja a reakciónkat, megjelenik egy szünet.
És ebben a szünetben új választások válnak lehetővé.
Néha a gyógyulás nem arról szól, hogy elfelejtjük a múltat, hanem arról, hogy felismerjük: még mindig szerkesztés alatt áll.

26/12/2025

Nehéz döntések? Váltsunk perspektívát 😊

Íme az a gondolatcsavar, amit a legtöbben soha nem vesznek észre 👇

Míg a tudatos elméd fejlődést akar, a tudatalattid túlélést. A túlélést pedig nem érdekli az, hogy mik az álmaid. A tudatalattit a kiszámíthatóság érdekli.
Még akkor is, ha ez a kiszámíthatóság fájdalmat, esetleg stagnálást okoz.
Még akkor is, ha lassan összezsugorítja az életedet.
Amikor egy olyan döntés előtt állsz, ami mindent megváltoztathatna —
kilépni a munkából, elindítani a vállalkozást, lezárni egy kapcsolatot, költözni —
a tudatalattid csendben behúzza a kéziféket.
Nem pánikszerű félelemmel.
Hanem olyan félelemmel, ami ésszerűnek hangzik.
„Most nem a megfelelő idő.”
„Még elvégzek egy tanfolyamot.”
„Mi van, ha elbukom és megbánom?”
„Másoknak rosszabb — hálásnak kellene lennem.”
Ez nem logika.
Ez az idegrendszered, amely egy olyan identitást véd, amiben már megtanult túlélni.

Ez zajlik valójában a felszín alatt:
😶‍🌫️ Veszteségkerülés – az agyad nagyobb súlyt ad a lehetséges veszteségnek, mint a nyereségnek
😶‍🌫️ Identitáshoz való ragaszkodás – a változás fenyegeti azt, akinek hiszed magad
😶‍🌫️ Ismerős fájdalom torzítása – a megszokott szenvedés biztonságosabbnak tűnik, mint az ismeretlen lehetőség
😶‍🌫️ Társadalmi kondicionálás – arra tanítottak, hogy a biztonságot az életerő elé helyezd
Ezért vársz.
És a várakozás semlegesnek tűnik… pedig a várakozás is egy döntés.
A csavar a történetben?
A döntésképtelenség nem tart biztonságban. Csak hagyja, hogy az idő döntsön helyetted.

Mivel segíthetjük ezt az állapotot? 👀
A CBT-ben oly gyakran használt Szókratészi kérdésekkel 😊
🧠 Ha semmi nem változik, hová vezet ez az út reálisan 5 év múlva?
🧠 Mit védelmezek titokban azzal, hogy nem döntök?
🧠 A lépéstől félek — vagy attól, akivé válnék, ha sikerülne?
🧠 Melyik részemnek kellene „meghalnia” ahhoz, hogy az új életem megszülessen?
🧠 A fájdalmat kerülöm… vagy a felelősséget a saját lehetőségeimért?
🧠 Melyik megbánás lenne nehezebb: megpróbálni és elbukni, vagy soha meg sem próbálni?
🧠 Ha valaki, akit szeretek, az én életemet élné, mit tanácsolnék neki?

És a végső paradoxon:
Az önbizalom nem a lépés előtt jön.
Hanem a cselekvés mellékhatásaként.
A tudatalatti csak a cselekvés után frissíti a hiedelmeit, amikor a tapasztalat bebizonyítja, hogy tévedett.

22/12/2025

10 közhelynek hitt mondás és a mögöttük rejlő pszichológiai tény👀

1. 🧠 "Kihagy az agyam/ olyan a memóriám mint egy szita"
Az agyad szándékosan töröl részleteket.
A felejtés nem hiba, hanem funkció. Az agy aktívan törli az információkat, hogy ne terhelődjön túl — amit megőrzöl, azt az elméd hasznosnak ítéli 😊.

2. 🧠 "Felemészti a magány"
A magány ugyanazokat az agyterületeket aktiválja, mint az éhség. A társas kapcsolatok annyira alapvetőek, hogy az agy a magányt szó szerint éhezésként érzékeli — ezért annyira fájdalmas.

3. 🧠 "Összetörték a szívem/ belehalok a fájdalomba"
Az agy nem tesz különbséget fizikai és érzelmi fájdalom között. Az elutasítás, a szégyen és a gyász ugyanazokat az idegi útvonalakat aktiválják, mint a testi sérülés. Ezért fáj ténylegesen a "szív"fájdalom.

4. 🧠 " Mindenki a maga szemüvegén át látja a világot"
Nem a valóságot tapasztalod — hanem egy előrevetítést.
Az agy folyamatosan előrejelzi, mi fog történni, és ezt mutatja meg neked. A „valóság” csak utólag korrigálódik.

5. 🧠 "Az idő mindent megszépít"
Az emlékek minden felidézéskor megváltoznak. Valahányszor visszaemlékszel valamire, az agy kissé átírja azt. Ezért a legélénkebb emlékek gyakran a legkevésbé pontosak.

6. 🧠 "A megszokás nagy úr"
Az agy inkább választ egy fájdalmas bizonyosságot, mint egy békés bizonytalanságot. Ezért maradnak az emberek mérgező kapcsolatokban, szokásokban vagy gondolatokban — a kiszámíthatóság biztonságosabbnak tűnik.

7. 🧠 "A bajt is meg lehet szokni"
A stressz függőséget okozhat.
Ha az agy hozzászokik a káoszhoz, a nyugalom kellemetlennek vagy unalmasnak érződhet. Így az emberek akár tudattalanul problémákat teremtenek, csak hogy „normálisnak” érezzék magukat.

8. 🧠 "A gondolatnak teremtő ereje van"
Az agy az elképzelt eseményekre majdnem úgy reagál, mint a valósakra. A vizualizáció növelheti az önbizalmat, a félelmet, a traumát vagy akár a gyógyulást is — mert hasonló neuronok aktiválódnak.

9. 🧠 "Jobb félni mint megijedni"
A túlgondolás az irányítás visszaszerzésének kísérlete. Az elme azért pörög, mert azt hiszi, a gondolkodás egyenlő a biztonsággal.

10. 🧠 "Nem az embert siratjuk, hanem az emléket róla"
Nem az embereket hiányolod — hanem azt, ahogyan az agyad érezte magát mellettük. A kötődés olyan neurokémiai anyagokhoz kapcsolódik, mint a dopamin és az oxitocin. Valójában azt az érzelmi állapotot vágyod vissza, amit az agyad velük tanult meg.

+1. 🧠 "Amilyen a hited, olyan a világod"
Az önbizalom nemcsak a viselkedést, hanem a felfogást is megváltoztatja. Amikor kompetenciát vársz el, az agy szó szerint másképp dolgozza fel az érzékszervi bemeneteket, így a világ irányíthatóbbnak tűnik.

21/12/2025

A változás nem azért nehéz, mert nincs elég akaraterőd.
Azért nehéz, mert az agyad pontosan azt csinálja, amire tervezve lett 🤔

Az emberi viselkedés körülbelül 95%-át a tudatalatti irányítja. Mindössze 5% származik tudatos gondolkodásból és logikából. Ezért van az, hogy sokan benneragadnak egy rossz kapcsolatban, nem hagynak fel egy rossz szokással, vagy tudják, hogy az adott élethelyzetük nem jó, de nem változtatnak.
A tudatalatti nagyon korán alakul ki. Jóval azelőtt, hogy a racionális gondolkodás kifejlődne, az agy már ismétlés, érzelmi intenzitás és megfigyelés útján tanul.

Mintákat tárol a kapcsolatokról, a biztonságról, az önértékelésről, a sikerről és a veszélyről. Ezek a minták csendben futnak a háttérben, és engedély nélkül befolyásolják a döntéseinket.

És itt a lényeg: 👀
Az agy nem a boldogságot helyezi előtérbe. Hanem a túlélést.
A túlélés pedig az agy számára azt jelenti, ami ismerős.
Ezért keveri össze az agy olyan gyakran az ismerőst a biztonságossal.
Egy kritikus partner biztonságosabbnak tűnhet, mint az egyedüllét.
Egy kimerítő munka biztonságosabbnak tűnhet, mint a bizonytalanság.
A szorongás biztonságosabbnak tűnhet, mint a nyugalom, ha egész életünkben káosz volt az ismerős.
Az emberek tehát nem „választják” a számukra káros helyzeteket — a tudatalatti húzza vissza őket olyan programokkal, amelyek a vélt veszély csökkentésére szolgálnak. Még akkor is, ha ezeknek a helyzeteknek az árát a lelki békéjük, az önbizalmuk vagy az egészségük fizeti meg.
A tudatalatti nem szavakkal kommunikál, hanem:
🧠érzelmi reakciókon keresztül
🧠késztetésekben és elkerülésben
🧠félelemben és ellenállásban
🧠automatikus szokásokban
🧠önszabotázsban
👀Az a szorító érzés a mellkasodban, mielőtt valami újba kezdenél?
👀A hirtelen kétely, amikor eldöntöd, hogy változtatsz?
👀A késztetés, hogy visszatérj ahhoz, amit ismersz, még ha fáj is?
Ez nem gyengeség.
Ez a tudatalattid, amely megpróbál megvédeni.

CBT terapeutaként ezt látom nap mint nap: emberek önmagukat hibáztatják olyan mintákért, amelyeket megtanultak, majd ismétlés által megerősítettek — és soha nem tudatosan választottak. A tartós változás nem abból születik, hogy a tudatos elmét erőltetjük, hogy „jobban próbálkozzon”. Hanem abból, hogy az ismeretlent biztonságossá tesszük, frissítjük a régi tanulást, és finoman újratanítjuk az agyat.
Amikor az emberek ezt megértik, valami mélyen megváltozik:
✅️A szégyen feloldódik.
✅️Az önmagunk iránti együttérzés megerősödik.
És a változás már nem harcnak tűnik — hanem lehetőséggé válik.
Mert a cél nem az, hogy harcolj az elméddel.
Hanem az, hogy megtanítsd neki: Fejlődni biztonságos.

16/12/2025

Posztpartum mentálhigiéné- 2. Rész: Baby blues- az érzelmi zuhanás, amire senki sem készít fel 💭

A baby blues (szülés utáni szomorúság) gyakori, valós jelenség, és nem annak a jele, hogy bármi baj lenne veled.

🌱 Mi az a baby blues?
Az anyák kb. 70–80%-a átesik ezen az állapoton. Általában néhány nappal a szülés után jelentkezik, és két héten belül enyhül vagy elmúlik. Lehet intenzív, zavarba ejtő, és teljesen szembemegy azzal az elvárással, hogy „ennek életed legboldogabb időszakának kellene lennie”.

🧠 Mi okozza?
A baby blues egy tökéletes vihar eredménye:
🤰Hirtelen hormonális változások (az ösztrogén és a progeszteron szintje drasztikusan leesik a szülés után)
🤰Alváshiány, ami közvetlenül hat a hangulatszabályozásra
🤰Pszichés túlterheltség (az identitásod, a napirended és a kontrollérzeted egyik napról a másikra megváltozik)
🤰Hatalmas felelősség, gyakran kevesebb támogatással
🤰Az idegrendszered lényegében azt jelzi: ez most túl sok.

🌀 Mi történik pszichológiailag?
Ez az időszak jellemzően együtt jár:

😵‍💫Fokozott érzelmi érzékenységgel
😵‍💫Csökkent teherbírással a kimerültség miatt
😵‍💫Megerősödő negatív automatikus gondolatokkal („Nem csinálom jól”, „Boldogabbnak kellene lennem”, „Mások jobban bírják”)
Ezek a gondolatok kimerülten nagyon valósnak tűnnek – de nem tények, hanem stresszreakciók.

⚠️ Gyakori tünetek:
💥Sírás látszólag ok nélkül
💥Ingerlékenység, túlterheltség érzése
💥Szorongás, bizonytalanság, bűntudat
💥Hangulatingadozások
💥Az az érzés, hogy „nem önmagad vagy”
💥Koncentrációs nehézségek

Fontos: mélyen szeretheted a babádat, és közben érezheted mindezt. A kettő nem zárja ki egymást.

🛠️ Hogyan lehet kezelni a baby bluest (kíméletesen):

🩷Normalizáld: emlékeztesd magad – ez gyakori és átmeneti
🩷Vedd lejjebb az elvárásaidat: A tested egy óriási sokkon ment keresztül. most a regenerálódás és az alapvető gondoskodás a feladat, nem a teljesítmény
🩷Nevezd meg a gondolatokat: „Ez most a kimerültség hangja, nem az igazság”
🩷Védd az alvást, amennyire lehet (már rövid pihenések is segítenek a hangulaton, minden más ráér)
🩷Fogadd el a segítséget magyarázkodás nélkül
🩷Csökkentsd az összehasonlítást, főleg a közösségi médiában
🩷Beszélj róla: a hallgatás felerősíti a szenvedést

📌 Mikor érdemes további segítséget kérni?
💭Ha a tünetek két hétnél tovább tartanak, erősödnek, vagy tartós reménytelenség, pánik, illetve ön- vagy mások bántására irányuló gondolatok jelennek meg, fontos szakemberhez fordulni. Ez már lehet szülés utáni depresszió vagy szorongás, ami kezelhető, és nem személyes kudarc.

💬 Záró gondolat:
A baby blues nem gyengeség. Teljesen emberi reakció egy óriási testi, érzelmi és pszichológiai változásra.

#

15/12/2025

Posztpartum mentálhigiéné 1. Rész- A szülés utáni időszak egy teljes testi és lelki átalakulás.

CBT-terapeutaként és anyaként szeretnék megnevezni valamit, amit sok nő érez, de ritkán beszél erről:
A szülés utáni időszak az egyik legintenzívebb biológiai és pszichológiai állapot, amelyen egy ember élete során keresztülmehet – és ezt drámaian alábecsüljük.

A szülést követően a női testben az emberi élet során előforduló legnagyobb hormonális változások egyike zajlik le. Az ösztrogén és a progeszteron – amelyek hatással vannak a hangulatra, a gondolkodásra, az érzelemszabályozásra, az alvásra és a stressztűrésre – napokon belül hirtelen lezuhannak. A kortizol (stresszhormon) , a prolaktin (elsősorban a tejtermelést szabályozza, de hatással van a menstruációs ciklusra, libidóra, termékenységre, immunrendszerre és az anyagcserére) és az oxitocin (felelős a méhösszehúzódás, tejbelövellés, kötődés, stresszcsökkentés) szintje folyamatosan ingadozik, különösen az etetés és az alváshiány hatására. Ez nem egy enyhe visszaesés. Ez egy hormonális szakadék.

Ezzel párhuzamosan maga az agy is megváltozik. Kutatások szerint a szülés után átalakul az agy szerkezete és működése – különösen az érzelmi feldolgozásért, a veszélyészlelésért, az empátiáért és a kötődésért felelős területeken. Egyszerűbben fogalmazva: az idegrendszer éberebbé, érzékenyebbé és reaktívabbá válik. Ez alkalmazkodó folyamat, amely a csecsemő védelmét szolgálja. Ugyanakkor rendkívül kimerítő.

Fiziológiai szinten sok nő közben ezekből gyógyul:
🍼vérveszteség
🍼szöveti sérülés vagy műtét
🍼gát- és medencefenék-sérülések
🍼fájdalom, gyulladás és kimerültség
🍼krónikus alváshiány

Pszichológiailag pedig az elme teljes teljesítményt vár el magától, miközben a test már a tartalékait éli fel.

És itt jön az a rész, amiről ritkán beszélünk őszintén.
A társadalom gyakran elvárja a nőktől, hogy:
👶„gyorsan visszanyerjék” a testüket
👶azonnali és folyamatos örömöt érezzenek
👶hálásak legyenek a túlterheltség helyett
👶külön tanulás nélkül is magabiztos anyaként működjenek
👶elfojtsák a haragot, a gyászt, az ambivalenciát vagy akár a megbánást
👶rövid időn belül újra produktívak és érzelmileg elérhetőek legyenek

Ez egy veszélyes belső narratívát hoz létre:
„Ha nehéznek találom ezt az időszakot akkor biztos velem van a baj.”

Pedig az igazság ez:
👀A szülés utáni nehézségek nem személyes kudarcot jelentenek.
👀Ezek előre jelezhető reakciók egy biológiai felfordulásra, pszichológiai újraszerveződésre és irreális kulturális elvárásokra.

CBT-szemszögből nézve sok szülés utáni nő nem „bekattant” – hanem extrém körülmények között próbál működni, miközben olyan hiedelmeket hordoz, amelyek érvénytelenítik a saját megélését:
🤱„Jobban kellene bírnom.”
🤱„Más nők ezt gond nélkül csinálják.”
🤱„Nem lenne szabad így éreznem.”
🤱 „Kudarcot vallottam.”

Ezek a gondolatok felerősítik a szenvedést, a szégyent, a szorongást és a depressziót – nem azért, mert a nő gyenge, hanem mert a körülötte lévő rendszer nem nyújt elegendő támogatást.
🩷Az érvényesítés számít.
🩷A támogatás számít.
🩷A pihenés számít.
🩷A hiteles információ számít.

A szülés utáni mentális egészség nem arról szól, hogy „megjavítsuk” a nőket.
Arról szól, hogy felismerjük, mit hordoznak – biológiailag, pszichológiailag és társadalmilag –, és ítélkezés helyett együttérzéssel válaszoljunk.

Ideje őszintén beszélnünk a szülés utáni időszakról – nem halkan, nem pusztán klinikailag, és nem szégyennel –, hanem igazsággal.

Cím

Budapest

Weboldal

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni CBT Rebekával új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése CBT Rebekával számára:

Parancsikonok

Megosztás

Share on Facebook Share on Twitter Share on LinkedIn
Share on Pinterest Share on Reddit Share via Email
Share on WhatsApp Share on Instagram Share on Telegram

Kategória