11/02/2025
Fontos gondolatok!!
Köszönjük Bíbor Dúla 🙏
Szoptatási tévhiteink=Generációs terheink 🤎
Az elapadt tej margójára.
Mit adhatunk a gyermekeinknek örökül? 🤰🏼
Minden bizonnyal te is hallottad már a mamádtól, édesanyádtól, szomszéd nénitől, barátnődtől, ismerőstől, hogy elapadt a teje a babája 3 hetes, egy hónapos, 3-4 hónapos, fél éves korában... Mind hallottuk már valakitől, vagy, mi voltunk épp azok akik mondtuk.
Tőlem szinte minden friss édesanya megkérdezi, hogy mi lesz, ha egyszer csak elapad a teje...
Talán hallottátok azt a (rossz) szokást/tanácsot/javaslatot is, hogy "3óránként kell szoptatni, előbb biztosan nem éhes a baba."
És azt a tapasztalatot, hogy "fejni sem tudtam, sosem pár milinél többet.."?
Én mindezeket is sokszor hallottam.
Sokáig nem értettem, hogy lehet az, hogy a szakemberek azt mondják, a nők 90%-a legalább tudná szoptatni, és kizárólag anyatejjel táplálni a babáját- vagy legalábbis nincs testi gátja annak, hogy a teje elegendő lehessen, de ha ezt valaki valahol leírja, a kommentszekció felrobban, és oly sokan írják le, hogy elapadt a tejük ekkor és ekkor, és hogy nem tudtak szoptatni. Csak pislog az ember. Nyilvánvalóan igazat mondanak. Ez történt velük. Nem értettem, hogy lehet, hogy ennyi nővel történik ez? Hiszen általános, gyakori dolognak tűnik az elbeszélésekből, hogy a tej az csak úgy elapad egyik napról a másikra. Miközben azt mondják, hogy tudunk tejet termelni, amennyi a babának kell.Teljes ellentmondás. 🤷♀️
Sajnos a rossz szoptatási tanácsok által nagyon sok anyának akadt meg a szoptatási folyamata valahol, és ezáltal ezeket a megéléseket tudja elmesélni a saját szoptatása kapcsán, mi pedig visszük tovább ezt a tudást, ezeket a hiteket, generációról generációra. "Anyukám sem tudott szoptatni" "a mamának is elapadt a teje pár hét után" "Julcsinak és Daninak is három hónapos koráig volt csak tejem".
Annyira alapvető dolgokban nem kapunk valós információt a szoptatás kapcsán (és még oly sok mindenben...) mikor megszületik a kisbabánk.
A mai napig (friss élmény) elhangzik csecsemős osztályon is az a bu****it, hogy "úgysincs még teje, minek akarja szoptatni azt a gyereket?" 👀
A tejtermelés nagyon természetes egyszerű-bonyolult dolog:
Kereslet-kínálat alapon működik. Vagyis minél több inger éri a mellet, annál több tejet fog termelni. Ha kevesebb inger éri, azt érzékeli, hogy nem kell annyi, és csökkenni kezd a mennyisége. A tejtermelés folyamatának kezdőpontja a méhlepény leválása. A tejtermelés pedig attól indul el alaposan, mennyiségileg, hogy a kisbaba a születése után mellre kerül, és szopizhat. Korlátlanul, rengeteget. Eleinte csak előtejet, ami csak néhány csepp, de a meggymag méretű gyomrának tökéletesen elegendő. Főleg mert azokban a cseppekben benne van a világmindenség tápértéke. 🌍
Emellett vannak még olyan huncutságok is (csak hogy ne legyen egyszerű, mert a szoptatás nem mindig- és nem mindenkinek egyszerű.) hogy a kisbabáknak időről időre, jellemzően 3-4 hetes, 3-4 hónapos, 6 hónapos korban, sőt olykor egyénileg ezek között is növekedési ugrása van.
Hogy mi is ez a növekedési ugrás? 🤔
A babának megnövekedik a tejmennyiség igénye, amit azzal jelez, azzal igyekszik "megcsináltatni", hogy akár egész nap szopizni szeretne. Elég ijesztő ha nem tudjuk mi ez, ugyanis a cicik hirtelen üresnek tűnnek, a kisbabánk egész nap nyűgös, mi meg szoptatunk szoptatunk, mégsem lakik jól látszólag, nem alszik mélyen, kismilliószor felébred. Napok tellnek így. Idegörlő, fárasztó, ráadásul mindig befurakodik az ember agyába a kisördög, hogy hát éhes a gyerek. Mi van ha elapad a tejem?
Ott jártunk, hogy a tej akkor termelődik, ha a mell jelzést kap, tehát a kisbaba gyakran mellre kerül. Nappal is; éjszaka is. 💜
Mi is történik amikor jön egy növekedési ugrás? 🤔
Mit tehetünk anyaként?
🎇 HA tudjuk a fentieket?
Mellretehetjük, sokszor. Bekuckózhatunk, szoptathatunk, és szoptathatunk. Akár fél óránként, szinte egész nap. És megkérhetjük a környezetünket, ajánljanak jó könyveket, és hozzanak kaját 🥣 nézzenek át a kupin, dobáljanak csokit 🍫, és meg ne kérdezzék, hogy "biztos elég a tejed?".
Így néhány nap alatt a tejtermelés új ritmusra áll, és visszasimulhatunk a növekedési ugrás előtti hétköznapokba. És talán alhatunk is, legalábbis a szerencsések, akiknek ez megadatik kisbaba mellett 🙃
Ez történhet, ha egy anya igény szerint, a szoptatás hosszának, gyakoriságának korlátozása nélkül szoptat, és bármilyen gyakran mellre tudja tenni a gyermeket. És ha nincsenek hátráltató tényezők, nem kap a baba cumisüvegből pótlást, nyugtatócumit ami megzavarhatja a technikáját.
~De mi történik akkor, amikor a szakemberek, a szomszéd, vagy bárki elavult tanácsokat ad? ⛔
~Mi történt a növekedési ugráskor régen, amikor mindenkinek azt mondták, hogy csak 3 óránként szabad szopnia a kisbabának? Vagy hogy csak 15 - 15 perc legyen az idő mindkét cicin? Hogy adj neki cumit, vagy adj neki egy kis vizet. Vagy pótolj neki egy kis tápszert? ⛔
Ilyenkor gyakorlatilag a mell nem kap, vagy nem kap elegendő jelzést, hogy a babának több tejre lenne szüksége. Hiszen nem kerül többet mellre a kicsi.
Az anya pedig azt tapasztalja, hogy a baba sír, nem alszik, nyügös, és egyre kétségbeesettebb, és mikor valaki azt mondja, hogy "hát nem éhes ez a gyerek?" és nézzük meg alapon kap egy kis vizet vagy tápszert, és azt beszippantja, akkor jön a homlokraütés, önmardosás. Áhá! Meg van! Hát nem elég a tej! Ugyeugye?! HiszenMegmondtamindenki! 🙄
És akkor a kisbaba pótlást kap. Jól teletömi a pocakját, hisz a cumisüvegből töredéke annyira se kell megdolgozni érte, mint a cicin. Aztán nagyot alszik. És nem szopizik. Aztán mégis, de megint nyügös, pótlás, alvás. Közben szoptatások kimaradnak. Kevesebb inger éri a mellet, a mennyiség csökken. Aztán az eszes gyermek rájön, hogy az üvegből könnyebben jön, és gyorsabban, és több. És már elutasítja a cicit. És mit gondolunk? Elapadt a tej, persze, hogy ordít a mellen. És az anya megtett mindent. Mindent, amihez eszközt, tanácsot, segítséget kapott.
Pedig elég lehetne a tej, hiszen elég volt előtte már. Ha korszerű = az ősi ösztönökhöz visszanyúló tanácsokat kapnánk; ha sír, tedd mellre. Ha szopásingert mutat, szoptasd meg. Bármennyiszer. Te vagy neki a kulcs, a forrása, hallgass az ösztöneidre. Jó anya vagy! 💜
Amikor mindezen megerősítések helyett tejelapadást, tápszert, pótlás vizionalizál máris a környezet, szempillantás alatt belekerülhetünk a pótlás ördögi körébe. Ahonnan nehéz a visszaút.
Nagyanyáink, anyáink, vagy mi magunk is szoptatási nehézségekkel küzdöttünk. Mert már a kórházban sem kaptunk megalapozott tanácsokat. Vagy mert csak egy-két ember megfelelő tanácsa nem volt elegendő ellensúlyozni a többi tévhitet. Mert a tévhitek igazságnak, megalapozottnak tűnnek, hiszen nagyon sokaknak ténylegesen elapadt a teje. A rossz tanácsok miatt. Mert mást mond a csecsemős, a szülésznő, mást mond a védőnő, mást a gyermekorvos, és mást a család. Vagy még mindig sokszor mindenki ugyanazt az elavultat-vagy mondjuk, hogy ösztöntől eltávolodott, kommunizmusbelit: "3 óránként". Vagy picit haladóbbat: "igény szerint, 2 óránként." (bár utóbbi aztán az abszolút oximoron, sajnos hallottam már...)
És ha mégis jól, megerősítően, hitelesen eljutna hozzánk, hogyan lehet valóban igény szerint, és elkezdjük, akkor jön a "magadra kapatod" "miért nincs el a kiságyban?" "Már megint rajtad csüng?" "Mikor tanul meg majd időre enni?" "Hát hogy fogsz így mellette csinálni mást?"
És máris csenget az újabb negatív spirál. Elvárások tömkelege. Aggodalom. Bűntudat. Belső feszültség.
Ez már egy újabb témakör, és táblakarcolgatós, jól tudom. Kérlek ne essetek nekem. De szeretnék vele foglalkozni. Hogy a kisbabának és az anyukának nem az eltorzult társadalmi normáknak kell megfelelni. A gyermekágyban nem séfnek kell lenni. Sem cselédnek. Főképpen nem topmodellnek. Nem mások elvárásainak kell megfelelni. Főképp nem olyan elvárásoknak, amiknek köze sincs az élettani, érzelmi stabilitást megerősítő kapcsolódásokhoz. 💚
Hogy lehetséges mégis, hogy mindezek ellenére voltak akik hosszan szoptattak azokban az időkben, amikor szigorúan 3 óránkénti szoptatás volt a javaslat? Egyrészt, sajnos nem voltak olyan sokan. De vannak például azok a szerencsések, aki ha fejenállnak is ömlik a tejük. Na meg nagyon sokan fejtek akkoriban. Az okézva volt régen, hogy az anya rengeteget fej, csak 3 óránál előbb ne egyen a baba... (pedig micsoda könnyedség az igényszerintiségben, hogy nem kell mellette fejni, hogy fenntartsuk a tejtermelést...)
Na igenám! De mi van azokkal az anyákkal, akiknek nem indul be a tejleadó reflex a fejésre? Mert van ilyen. Vannak olyan édesanyák, akik könnyedén szoptatnak fél évig, egy évig kizárólag anyatejen táplálva, majd még évekig, és mégsem tudnak egyetlen csepp anyatejet sem kifejni! Mert a tejleadó reflexük tesz egy nagyot a mesterséges gépre. Ellenben reagál ahogy kell, ha a kisbabájuk szopizna.
És ez normális. Teljesen. Még csak nem is ritka. Sőt, kifejezetten gyakori. Éppen ezért nem mutatója az anya tejtermelésének az, hogy mennyit tud kifejni. Ahogyan nem feltétlen mutatója a tejmennyiségnek a sokat síró baba. Sem az éjjel sokszor kelő baba. Sok okból sírnak, és ébrednek a babák. Főleg az idegrendszerük munkálkodik. És normatív. Anyaként pedig nehéz. És normális, ha nehéznek érezzük. A tej mennyiségének mutatója pedig a kisbaba pisis, kakis pelusainak száma, és a kisbaba gyarapodása. Ha ez rendben van, akkor minden rendben van. 💙..................
🤎🤍🤎
Mit adhatunk át a következő generációnak?
Hogy az anyatej csodálatos dolog, akár két kortyig, akár hetekig, akár hónapokig, akár évekig. De lehetséges évekig, mert aki tud szoptatni hetekig, az megfelelő tanácsok mellett szoptathat ameddig szeretne.
Hogy megfelelő szoptatástámogatással az édesanyák 90%-a szoptathatná a kisbabáját. És hogy az is rendben van, ha mégsem úgy alakul. A tápszer is értünk van. És ugyanúgy szeretjük és ugyanúgy szeret bennünket a kisbabánk.
De ha szeretnénk megkapni valódi lehetőségeket minden útra, lehetőséget a szoptatás útjára, akkor szükségünk van szakszerű tanácsokra. Támogató családtagokra. És hogy leromboljuk a tévhiteket. Együtt. Hogy a következő generációnak már magától értetődőbb lehessen! 💜
~ Békét és biztonságot minden születőnek ~
~ Hitet és támogatást minden szülő nőnek ~
🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸🌸
Osztani ér! 🥰........
Photo: Júlia Szekeres Photography
