Szalay Nikolett pszichológus

11/03/2025

Március első hétvégéjén egy nagyon izgalmas workshopon vettem részt Pszichoszomatika témában a Magyarországi Bálint Társaság szervezésében. A pszichoszomatika a testi betegségek és tünetek hátterében rejlő pszichés tényezők szerepére világít rá. A test és a lélek szétválaszthatatlan, bonyolult egységet képez, így a testi és lelki működéseket integráltan érdemes szemlélni. Nagyon leegyszerűsítve az érzelmek, a stressz, a szorongás, a félelem és a tartós lehangoltság hatással vannak az immunrendszerre és a hormonháztartásra is, ami hosszabb távon testi betegségekhez vezethet.
A workshopon a pszichodráma módszerével jelenítettünk meg testi tüneteket, pl. visszatérő torokfájást, krónikus vállfájdalmat, gyomorgörcsöt, visszatérő bőrkiütést, vagy évek óta tartó lábzsibbadást.
Amikor a testi tünetet a testünkön kívülre helyezzük azáltal, hogy a dráma színpadán választunk rá egy szereplőt (aki eljátssza a torokfájást, vállfájást, lábzsibbadást, stb.), hamar kiderül, hogy ezek a testi érzetek rég elfojtott érzelmeket közvetítenek. A testi tünetek mögött legtöbbször egy fájó történet van akár a saját gyerekkorunkból, akár a felmenőink életéből. Egy történet, aminek a fájdalmát ott és akkor nem lehetett (vagy csak részben lehetett) megélni, de évek vagy évtizedek múlva is emlékszik rá a test. A történettel és a nem megélt érzelmekkel pedig lehet dolgozni, teret engedni nekik, megélni, megfogalmazni, és máris kezelhetőbbé válnak.

19/02/2025

Mindannyian folytatunk magunkkal egy belső párbeszédet. Az, ahogyan beszélünk saját magunkkal, befolyásolja a hangulatunkat, az önmagunkhoz való viszonyunkat, az általános jóllétünket, a teljesítményünket, illetve azt is, ahogyan másokhoz kapcsolódunk. Ha képesek vagyunk nyakon csípni kritikus, önbántó belső hangunkat, és átváltunk egy együttérző, bátorító párbeszédre saját magunkkal, hosszú távon sokkal boldogabb és eredményesebb életet élhetünk.
Amikor valami nem sikerül, hibázunk, szomorúak vagyunk vagy félünk, megpróbálhatunk úgy beszélni magunkkal, ahogy egy kedves, megértő szülő tenné a gyermekével.
Például: Ezt most elrontottad, de mindenki elront dolgokat, ez az élet velejárója. Ez nem jelenti azt, hogy bármi baj van veled, vagy nem vagy rá képes. Próbálkozz újra, legközelebb jobban fog menni.
Vagy: Érthető, hogy félsz ebben a helyzetben, mert ez még új számodra, és nem tudod pontosan, mi fog történni. Gondolj arra, hogy mennyi félelemkeltő helyzeten túljutottál már, próbálj meg bízni magadban.
Ha elutasítás és kritizálás helyett elkezdem megérteni a bennem lakozó időnként magányos, elveszett, bizonytalan gyermeket, elfogadni az aktuális érzéseit, akkor érdekes módon elkezdek változni, elkezdek jobb viszonyba kerülni magammal, elkezd nőni az önbizalmam, elkezdek máshogy kapcsolódni az emberekhez.
Mindezt elősegíti a terápiás kapcsolat is, akár egyéniben, akár csoportban. Az egyéni ülések során segít, hogy megtapasztalom a terapeuta is elfogad engem mindenféle érzésemmel együtt, és megértően viszonyul hozzám. A csoportos módszereknél pedig érzem az egész csoport elfogadását, és hamar rájövök, hogy nem vagyok egyedül az érzéseimmel. A belső gyermek megértését és gyógyulását egyéniben imaginációval segíthetjük még, csoportban pedig (többek között) a pszichodráma nyújt lehetőséget testi és érzelmi megéléseken keresztül.

22/01/2025

Elkészült a honlapom :)

Szalay Nikolett vagyok, tanácsadó szakpszichológus, pszichodráma vezető, gyászcsoport-vezető, integratív gyermekterapeuta, képzésben lévő sémakonzultáns.

21/01/2025

Van még néhány szabad hely február végén induló önismereti csoportunkban.

Hogyan működik a pszichodráma?
Andrásnak az az általános érzése, hogy nem elég jó. Bármibe fog elégedetlenség érzés fogja el önmagával kapcsolatban. Amikor pozitív visszajelzést kap, gyanakodni kezd, hogy a másik valójában nem gondolta ezt komolyan. Emellett észrevette, hogy kisiskolás fiával is gyakran elégedetlen. Például amikor korcsolyázni tanítja, igyekszik nyugodt hangon biztatni, de belül türelmetlen, „bénácskának”, szerencsétlennek látja. A korcsolyázós jelenet eljátszása közben kisfia szerepébe bújva eszébe jut egy kisgyerekkori emlék, amikor az apja tanította őt úszni. Az apja folyamatosan elégedetlenkedett, hogy miért nem megy ez gyorsabban, legyen már bátrabb, ne feszítse úgy meg az izmait, a végén idegességében kiabált vele. Sajnos az évek alatt belsővé vált apja kritikus hangja, ma már olyannyira, hogy a saját hangjának érzi, mi több elkezdte továbbadni fiának is. A drámajáték során segítségül hívjuk egészséges felnőtt részét, aki együtt érez a benne élő bizonytalan kisgyerekkel, megnyugtatja és kedvesen, elfogadóan bátorítja, ezután nem csak önmagához, hanem kisfiához is türelmesebben, empatikusabban tud viszonyulni.

Jelentkezz február 23-án induló 150 órás önismereti csoportunkba.
Havi egy teljes hétvégi napon (többnyire vasárnap) tartjuk 9:00 és 18:00 között a Városliget mellett (Liget Consulting).
A csoportba kerülést egy személyes interjú előzi meg, itt felteheted a csoporttal vagy a módszerrel kapcsolatos kérdéseidet is.
A csoport első két alkalma nyitott, csak a 2. alkalom végén szükséges döntened arról, hogy részt veszel-e a teljes 15 alkalmas folyamaton. Ha bizonytalan vagy, gyere el az első két alkalomra, próbáld ki a módszert, tapasztald meg, milyen csoportban dolgozni, és csak aztán dönts.
Egy alkalom ára: 32000 Ft
A csoport létszáma: 10-16 fő
Jelentkezni e-mailben vagy itt messengeren lehet a csoportvezetőknél:
Reményiné Csekeő Borbála - pszichológus, pszichodráma vezető
e-mail: r.csekeo.borbala@gmail.com
Szalay Nikolett - tanácsadó szakpszichológus, pszichodráma vezető
e-mail: szalay.nikolett10@gmail.com

17/12/2024

2025 elején induló önismereti csoportunkba már lehet jelentkezni :)

Hogyan működik a pszichodráma?
Egy rövid példán keresztül szeretnénk bemutatni.

Középkorú férfi csoporttagunknak az az általános érzése, hogy nem elég jó. Bármibe fog elégedetlenség érzés fogja el önmagával kapcsolatban. Amikor pozitív visszajelzést kap, gyanakodni kezd, hogy a másik valójában nem gondolta ezt komolyan. Emellett észrevette, hogy kisiskolás fiával is gyakran elégedetlen. Például amikor korcsolyázni tanítja, igyekszik nyugodt hangon biztatni, de belül türelmetlen, „bénácskának”, szerencsétlennek látja. A korcsolyázós jelenet eljátszása közben kisfia szerepébe bújva eszébe jut egy kisgyerekkori emlék, amikor az apja tanította őt úszni. Az apja folyamatosan elégedetlenkedett, hogy miért nem megy ez gyorsabban, legyen már bátrabb, ne feszítse úgy meg az izmait, a végén idegességében már kiabált vele. Sajnos az évek alatt belsővé vált apja kritikus hangja, ma már olyannyira, hogy a saját hangjának érzi, mi több elkezdte továbbadni fiának is. A drámajáték során segítségül hívjuk egészséges felnőtt részét, aki együttérez a benne élő bizonytalan kisgyerekkel, megnyugtatja és kedvesen, elfogadóan bátorítja, ezután nem csak önmagához, hanem kisfiához is türelmesebben, empatikusabban tud viszonyulni.

Jelentkezz következő induló csoportunkba. Részletek itt: https://www.facebook.com/events/1985855541881514/?ref_source=newsfeed&ref_mechanism=feed_attachment&action_context=%257B%2522action_history%2522%253A%2522null%2522%257D&_rdr

12/12/2024

Rogers szerint a változáshoz csak annyi szükséges, hogy találjunk valakit, aki hajlandó és képes elfogadóan figyelni az érzéseinkre, így egyre inkább képesek leszünk figyelni a belső hangjainkra. Egyre inkább oda tudunk figyelni az eddig letagadott érzéseinkre. Ahogy tapasztaljuk, hogy a másik elfogad ezekkel a nehéz érzésekkel együtt, mi is elkezdjük elfogadni magunkat, és képesek leszünk más helyzetekben is megmutatni valódi önmagunkat. Paradox módon, amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen vagyok, elkezdek változni.
Egyéni konzultációs időpontok elérhetőek a Jászai Mari tér közelében vagy online.

06/12/2024

Egyéni konzultációs időpontok elérhetőek a Jászai Mari tér közelében vagy online.
Időpont kérése: messengeren vagy e-mailben (szalay.nikolett10@gmail.com)

05/12/2024

Egyéni konzultációs időpontok érhetők el a Jászai Mari tér közelében vagy online.
Időpont kérése: messengeren vagy e-mailben (szalay.nikolett10@gmail.com)

A 2025 elején induló pszichodráma csoportról bővebb infó: https://www.facebook.com/events/1985855541881514/?ref_source=newsfeed&ref_mechanism=feed_attachment&action_context=%257B%2522action_history%2522%253A%2522null%2522%257D&_rdr

19/11/2024

A férfiak nem sírnak? - November a férfi egészség hónapja

Egy amerikai kutatás szerint a férfiak 44%-a úgy gondolja, hogy egészséges életet él. Amikor ezt nyilatkozza, kiderül, hogy csak a testi egészségére gondol, a mentális egészségére egyáltalán nem fordít figyelmet.

November a férfi egészség hónapja, amit azért (is) hoztak létre, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a férfiak is ugyanúgy küzdenek nagyfokú stresszel, szorongással, alvászavarokkal, depresszióval és egyéb mentális zavarokkal, mint a nők, csak sokszor kevésbé látható módon. Társadalmunkban mélyen gyökerezik az a hiedelem, hogy az érzelmek megélése és kifejezése, illetve a segítségkérés nőies dolog. A hagyományos férfi sztereotípiák szerint a férfias férfi nyugalmat, magabiztosságot, erőt sugároz, nem borul ki, nem sír, nem mutat nagy érzelmeket. Az érzelmek azonban nem tűnnek el, utat találnak maguknak valamilyen formában. Nem véletlen, hogy a férfiak körében jóval nagyobb számban fordul elő az alkoholizmus és egyéb függőségek (drog, játék, pornó), a kardiovaszkuláris megbetegedések és az öngyilkosság is.

Gyakran láthatjuk, hogy egy konfliktus során a férfiak (persze nőkre is igaz lehet, itt most általános tendenciákról beszélünk) kétféle reakciót engednek meg maguknak: teljes passzivitásba vonulnak vagy haragot fejeznek ki. Pedig a harag legtöbbször nem az elsődleges érzelem, mindig van mögötte valami más, amit haraggal próbálunk elfedni: szomorúság, tehetetlenség, fájdalom, gyász.
De mennyivel „férfiasabb” dühöngeni, mint sírni, nem?
Csak hogy a düh vagy a passzivitás a másik emberből többnyire távolodást vált ki. A szomorúság, a fájdalom, a kétségbeesés, vagyis a sérülékeny részem kifejezése viszont empátiát, közeledést. Azon túl, hogy az érzelmek kifejezésétől megkönnyebbülök, illetve megértést és támaszt kapok a másiktól (jó esetben), még a kapcsolati intimitást is fokozza.
Persze, könnyű ezt mondani. De ha generációk óta adódik tovább, hogy érzelmekről beszélni gyengeség, a férfiak nem sírnak, a harag és az agresszió férfias vonások (még sorolhatnánk…), és ezek a hiedelmek már olyan mélyen bennünk élnek, hogy sokszor észre sem vesszük őket, akkor hogyan lehet ezen változtatni?

Kitartó ÖNISMERETTEL.
Csak akkor tudok érdemben változni, ha dolgozom a kapott mintáimon, utánajárok, hogyan zajlott az érzelmek kifejezése az eredeti családomban, milyen hiedelmek, mondások szálltak tovább generációkon keresztül, amiknek ma már nincs létjogosultságuk, sőt, ártalmasak.
Szülőként pedig nagy a felelősségem, hogy milyen mintát nyújtok. Hiába mondja azt egy apa a fiának, hogy nyugodtan sírhat, ha őt soha nem lehet látni sírni, és a gyerek csak azt látja, hogy nehéz helyzetekben apja többnyire csak dühöt tud kifejezni, nagy valószínűséggel ő is ezt fogja követni.

12/11/2024

Mennyit áldozzak fel önmagamból a párkapcsolat működése érdekében?

A Netflixen futó „Bármit csak ezt ne” (Nobody wants this) című sorozat ezt a dilemmát feszegeti.
Joanne és Noah már az első találkozáskor hamar egymásra hangolódnak és kölcsönösen vonzódnak egymáshoz. Miközben ismerkednek kiderül, hogy a sok hasonlóság mellett lényeges kérdésekben különböznek. A legmarkánsabb különbség, hogy Noah egy rabbi, Joanne pedig egy párkapcsolati-szexuális témájú podcastet vezet és egyik vallás irányában sem elkötelezett. A kapcsolat elején még kevéssé okoznak nekik gondot az életmódbeli és értékrendbeli különbségek. Ahogy azonban komolyodik a kapcsolat és egyre inkább elköteleződnének egymás mellett, a különbségek is egyre inkább kiéleződnek.

Minden párkapcsolat elején van egy szükséges összecsiszolódási fázis, ami külső és belső konfliktusokkal jár. Később az évek során is szükség van folyamatos csiszolódásra, alkalmazkodásra, ám nem mindegy, hogy milyen mértékben. Komoly belső dilemmát okozhat egy kapcsolat elején, hogy mi az, amiből tudok engedni, és mi az, ami olyan elemi része önmagamnak, hogy ha változtatok rajta, már önfeladásnak számit. Megéri-e ezért a kapcsolatért feláldozni egy fontos részemet?

Ahhoz, hogy egyáltalán kialakuljon ez a dilemma, stabil identitással kell rendelkeznem. Tudnom kell, hogy ki vagyok, mi fontos nekem az életben, milyen értékek szerint szeretnék élni, mi az, ami a személyiségemnek olyan esszenciális része, amiből nem tudok engedni.

Egyáltalán ahhoz, hogy jól működjön egy párkapcsolat, mi az, amiben fontos, hogy hasonlítsunk, és mi az, amiben nyugodtan különbözhetünk is?
A kutatások szerint például a hosszú távú kapcsolat sikerességét növeli, ha a felek az extraverzió-introverzió skálán hasonló helyen vannak, és hasonlóan képzelik el a szabadidő eltöltésének módját. De az is lehet, hogy valakinek ez például nem olyan fontos szempont, és boldogan olvasgat otthon, miközben a párja (szintén boldogan) sziklát mászik. A lényeg, hogy ebben a két fél között legyen egy egyetértés, hogy ez így rendben van.
Az extraverzió-introverzió dimenzió csak egyetlen szempont, ezen kívül még ezer dolog lehet, ami számomra fontos.

Ha nem akarok sötétben tapogatózni, ebben a kérdésben is az ÖNISMERET a legjobb út. Ha minél jobban megismerem magamat , a mozgatórugóimat és a szükségleteimet, akkor fogok tudni önmagam számára megfelelő döntéseket hozni és biztonságosan kapcsolódni.