02/01/2026
Betekintés könyvírásom kulisszatitkaiba, avagy tanulságos élményeim egy Bicsérdyt érintő városi legenda születéséről…
Akik már olvasták a könyvemet, azoknak nem lesz ismeretlen a következő történet, ám a mostani írásom sokkal személyesebb hangvételű lesz. Fogadjátok sok szeretettel! 😊
Idén nyáron lesz 20 kerek esztendeje, hogy Bicsérdy nevével először találkoztam. Ahogy alaposabban utánanéztem a személyének, egy dolog rögtön megragadott vele kapcsolatban, amelyet szinte minden róla megjelenő (rendszerváltás utáni) újságcikk vagy írás megemlített: 1922-ben súlyemelő világrekordot állított fel Kolozsvárott, miszerint 188 kg-ot tudott kinyomni fekvő testhelyzetben. Persze dagadt a mellem a szekunder büszkeségtől 😊, az állítás hitelességében eszembe nem jutott volna kételkedni, hiszen szinte mindenhol beszámoltak róla…
Aztán teltek-múltak az évek és a könyvemhez történő anyaggyűjtésemmel párhuzamosan kezdett egyre jobban felfutni az Arcanum névre hallgató fantasztikus adatbázis, ahol Bicsérdyről szóló korabeli újságcikkek százaira leltem. Nagy elánnal és örömmel fogtam hozzá a feldolgozásukhoz, de egy idő után valami kezdett furcsa lenni… Vajon miért nem írtak soha, sehol erről az 1922-es rekordjáról? Ekkora „ziccert” lecsapatlanul hagyni az több mint furcsa… De ami még ennél is furcsább, hogy Bicsérdy se tett erről említést, se a nyilvánosan megjelent könyveiben, se a több ezer oldalt kitevő előadásjegyzeteiben… Így a meglepettségem lassanként kételybe fordult át, majd egy idő után már biztos voltam benne, hogy ez az állítás nem lehet igaz. De akkor honnan eredhet ez a történet? És legfőképpen: miért?
Aztán egy szép nyári napon, miután sokadjára vettem kezembe az egyik olyan Bicsérdy könyvet (A reform életmód prospektusa), melyben róla szóló tudósítások voltak elsősorban – egy szempillantás alatt összeállt a kép. Találtam egy 1922-es (!) cikket, melynek szerzője Kolozsvárról (!) küldte be az írását. Ebben ugyan leíratott, hogy Bicsérdy világrekordot döntött és 188 kg-ot képes felemelni, csak arról nem esett szó, hogy ez egy 18 évvel korábbi esemény volt, amiről anno a Nemzeti Sport egyik tudósítása be is számolt. 😄
De ki indította útjára ezt a történetet? Végtére is arra jutottam, hogy a holnapi posztom főhőse, Magyar Ilona lehetett az értelmi szerző, aki az egyik legfanatikusabb tanítványa volt Bicsérdy Bélának. Tekintve, hogy abban a hatalmas szerencsében részesülhettem, hogy még személyesen is ismerhettem őt, nem gondolom, hogy szánt szándékkal hazudott volna. De azt mindenképp, hogy jóhiszeműségből egy hatalmasat tévedett… Az Ilonka néni által nagy valószínűséggel rengetegszer elolvasott cikkben közölt adatok az eltelt évtizedek alatt vélhetőleg derekasan összemosódhattak, és ennek „köszönhetően” kerekített ki belőle egy olyan történetet, amely abban a formában, ahogy előadta – valójában sohasem történt meg… Persze mindezek ellenére sincs okunk szomorkodni. Bicsérdy hatalmas izmait fényképek tucatjai bizonyítják, és az sem légből kapott hír, hogy 1902-ben a világ legerősebb atlétái közé sorolták… 😉💪
S mi ebből az egészből a tanulság? Számomra az, hogy hiába írnak le / mondanak el valamit akár ezerszer is, attól még nem feltétlenül lesz igaz… És ez érvényes a világ összes hírére is, úgyhogy mindenkinek azt ajánlom: csak óvatosan… 😉
Mindenesetre az engem megvilágosító újságcikket mementóul becsatolom Nektek is, de nem a könyvből, hanem az eredetit, melyhez egy olyan fotó is tartozik, amit sehol máshol nem láttam még Bicsérdyről. Fogadjátok ezeket is szeretettel! 😊
(Forrás: Panoráma, 1922. január 1. 2. évf. 1. sz. 19-28.)
, , , ,
