06/05/2026
A saját gyakorlással kapcsolatosan egy örök kérdés, hogy mennyit kell ahhoz gyakorolnom, hogy elérjem a kitűzött vágyaimat, céljaimat. Sokszor tapasztalom azt - legyen szó akár az egyes ászanákban való fejlődésről, akár kibillent állapotnak a megszüntetéséről -, hogy a gyakorló nem méri fel annak a súlyát, amilyen helyzetben van. Vizsgáljuk meg ezt egy kibillent állapot tükrében. És az egyszerűség kedvéért, most csak egyetlen terület kibillenéséről beszélünk. A példa pedig legyen a térd.
Az első gondolati “megcsúszásunk” ott tud megvalósulni, hogy a térd fájdalmunkat úgy szeretnénk meggyógyítani, hogy nem csinálunk semmi olyan gyakorlatot, ami a térdünkre hat, vagy éppen testérzetet (esetleg fájdalmat) generál. A kérdés, amit mindenki tegyen fel magának: tudsz-e úgy hasizmot erősíteni, hogy te nem csinálsz hasizom erősítő gyakorlatokat? A válasz triviálisan egyszerű és magától értetődő, ugyanakkor mégis rengetegszer előfordul, hogy a durvafizikai tested, ami a mozgásra lett megalkotva - úgy próbálod egy adott területét meggyógyítani, hogy nem akarsz foglalkozni vele. A jógaterápiás részbe most nem szeretnék belemenni, az alap látásmódokra próbáljunk meg most fókuszálni. Tehát ha neked térd problémád van, és szeretnéd meggyógyítani, akkor az a helyzet foglalkoznod kell vele. Annyira, hogy ezt teszed a gyakorlásod középpontjába és minden más háttérbe szorul addig, amíg nem jön helyre az adott terület.
És itt jöhet képbe a következő fókusz terület. Mennyit érdemes vele foglalkoznom? Ismételten feltehetünk magunknak egy kérdést: ha megbetegszünk és gyógyszert kell szednünk, akkor azt minden nap be kell venni, addig amíg meg nem gyógyulunk - vagy elég csak néha beszedni, amikor éppen eszembe jut? Ugyanez a helyzet a gyakorlással. Minimum minden nap gyakorolni kell ahhoz, hogy egy adott területet képesek legyünk elősegíteni abban, hogy meggyógyítsa önmagát, és visszatudjon állni a harmónia állapota. Lehet kifogásokat és magyarázatokat találni arra vonatkozólag, hogy miért nem tudunk napi szinten foglalkozni önmagunkkal - de jelen esetben ez nem fog közelebb segíteni bennünket ahhoz, hogy elérjük a kívánt célt. Nagyon vonzó és leginkább kényelmes megoldása az az elgondolás, hogy felveszek 1 db ászanát és kitartom 12 légzésig, majd gyógyultnak nyilvánítom magam. A “szomorú” valóság az, hogy valójában a gyakorlásom tükrözi az elhivatottságom mértékét. Megmutatja azt, hogy mennyire vagyok önmagammal szemben alázatos, és mennyire tudom előtérbe helyezni önmagamat ahhoz, hogy képes legyen megadni a szükséges “én időt”.
Vannak olyan kibillenések, amelyek nem csak a napi 1, hanem a napi 2 gyakorlást is megkövetelik. Minél súlyosabb egy kibillenés, vagy minél több kibillent állapot gyűlik össze a testemben, annál inkább érvénybe lép ez a fókuszpont. És ami a leginkább elengedhetetlen része a gyógyulásnak, hogy megértsük a kiváltó okot. Amit nem a durvafizikai szinten kell keresni, hanem a lelkin. Mi az a konfliktus helyzet, amit tapasztalok az életemben és kellő stresszt, feszültséget, frusztrációt, mérget, dühöt, stb. hordoz számomra, hogy aztán ebből egy testi tünetnek a manifesztációja tudjon létrejönni. Mert ez az ami igazán sokat fog jelenteni a nem kívánt állapotok megszüntetésében. Hogy képessé válok a nézőpont váltásra. És minden tartós gyógyulás mögött ez a meghúzódó elv. A nézőpont váltás. Hogy képes vagyok tanulni és fejlődni.
Most a betegséget helyeztük középpontba, de ugyanígy működik a képlet “ha csak fejlődni szeretnék” bizonyos ászanákban. Minél nagyobb a kihívás benne, annál inkább rászeretne mutatni a mögöttes okra - ami miatt az adott terület beszűkült, merev vagy rugalmatlan. A jóga folyamata nem csak a különféle testhelyzetekről szól, hanem a szemlélet formálásról, és arról az útról amin ha elkezdünk járni, akkor megértjük önmagunkat és a környezetünket. Jelen esetben, hogy milyen lenyomatokat kell kitisztítani magunkban, hogy az adott ászanában egy következő szintre tudjunk emelkedni. Ehhez viszont önelemzést kell tudni tartani. Lemondást és türelmet tanúsítani önmagunkkal szemben. És ami a legfontosabb, hogy ezek a folyamatok kihívással és testérzettel járó állapotok. Dönthetünk úgy, hogy nem kérünk belőle - de akkor az eredményt se várjuk, mert nem fog eljönni. A kellemetlen érzetek sokszor azt jelzik, hogy mi a gyenge pont és merre kell keresni a megoldásainkat.
Ha pedig szeretnél több hasonló információt és tartalmat a jóga és ájurvéda témaköréből, akkor ajánlom figyelmedbe a Sadhakayogi Asramot 👇
https://buy.stripe.com/6oUcN772N34T0g8bpa9Ve00
