09/11/2024
Napi megerősítés: Tudom, milyen érzés lelkesedéssel és hittel a szívemben várakozni.
Ezt a bejegyzést ma a zárt fb csoportomba írtam. Ha szeretnél hasonló írásokat, és minden nap egy pozitív napi megerősítést vagy nap kérdését kapni, akkor itt tudsz csatlakozni: https://www.facebook.com/groups/463892069132829
VÁRAKOZÁS
Várakozás és várakozás között óriási különbségek lehetnek. Írok egy kicsit erről, hogy én hogyan érzékelem.
1.) Várakozás nélkül, tudattalan üzemmódban: Vannak emberek, akik semmilyen magot nem vetnek, és nem is várják, hogy valami teremni fog nekik. Ők azok, akik lemondóak, akik beletörődtek a sorsukba (hiszen, sorban hisznek, nem a saját erejükben). Ez egy túlélő üzemmód, egyik napról a másikra való túlélés és nem várják, hogy valaha is jobb lesz. Nincs magvetés, nincs aratás.
2.) Kihelyezett várás, tudattalan üzemmódban: Vannak emberek, akiknek szintén nem megy túl jól a szekér, de azt gondolják, hogy majd jön egyszercsak a semmiből egy fordulat, és minden megváltozik. Ők azok, akik az életükben még semmilyen erőfeszítést nem tettek, hogy pl. önismeretre tegyenek szert és fejlődjenek vagy saját erejükből megváltoztassanak valamit, de elmennek jósnőhöz, hogy nézze már meg ugyan, hogy mikor jön a herceg/hercegnő, mikor lesznek gazdagok, mikor lesznek egészségesek, mert vártak már eleget. Mitől jönne? Mitől jönne, ha minden nap ugyanazt csinálja, ha semmit sem változtat? Biztos ismeritek ezt a mondatot: Az őrültség nem más, mint ugyanazt tenni újra és újra, és várni, hogy az eredmény más legyen. Alternatív jövők vannak, és minden nap, minden órájában és minden percében útelágazások. Attól függően, hogy mit választasz, más és más jövőt teremtesz. Itt még mindig nincs saját mag elültetése, csak várás, hogy majd a közös termelésből valaki leosszon nekik valamit. Ez még mindig a segélyért való sorbanállás "tudatszintje". (Egyébként nem elítélve ezt, csak konstatálva, hogy van ez is.)
3.) Tudatos magvetés, de üres várakozás, és marad a várakozás. Vannak, akik már tudatosabbak, már ismerik a tudatos teremtést is. Megfogalmaznak egy konkrét célt. Elülteik ezzel a magot. De! Aztán azt a magot magára hagyják, nem gondozzák megfelelően, és ha megkapirgálnánk a felszínt, akkor rájönnénk, hogy nem is hittek sosem abban igazán, hogy ebből kinő valami. Akik, ha a céljukra gondolnak, akkor ilyen mondatok fogalmazódnak meg: “mikor lesz ebből már valami?”. És ott van az elvárás erőszakos energiája, a hiányból való teremtés. Hiszen a jelenlegi helyzetre fordítja a tekintetét (azaz: most nincs meg a valami, most hiány van) és a hiány rezgéséből teremt. Mit teremt? Igen, hiányt. (Rezgés törvénye.) Hiszen mindig azt teremtjük, amilyen energiából, érzésből teremtünk. És a várakozás marad, és akár évekig csak marad. Nincs hit a beteljesülésben. (Itt változtatni kell, és kipucolni az ellentétes hitrendszereket, és erősíteni az erényeket.)
4.) Tudatos magvetés, lelkes várakozás: Ez a pro szint. 🙂 Amikor elültetjük a magot, tehát kitűzünk célokat az életben. De jó gazdaként, a megfelelő módon gondozzuk, és hiszünk benne, hogy nemsokára termést hoz! És hiszünk benne hatalmas lelkesedéssel, hogy nemsokára megvan az ajándék, mint ahogy a gyermek várja a Karácsonyt, hogy kinyithassa a várva várt (és kért) ajándékát!
Nemsokára eljön az Advent időszaka. Azért is szerettem volna előtte, időben megírni ezeket a gondolatokat, hogy tudjatok másképp állni az Adventhez és a Karácsonyhoz és a teremtendő céljaitokhoz!
Jézus megszületése a beteljesedés. A várakozásból (várandósságból) beteljesedés lesz! A várakozás ideje alatt meg-megállok, és éltetem az elültetett magot, mint ahogy minden adventi vasárnap gyertyát gyújtok, és megszentelem a figyelmemmel ezt az időszakot. Tehát a figyelmemet oda fordítom a leendő csodára! Emlékeztek? Ahol a figyelmem, ott az energia, ahol az energia, azt éltetem! Tehát már nem a hiányon van a figyelmem, nem arra fordítom a tekintetem, hogy mim nincs, hanem, hogy mim lesz! A várakozásnak egy szent időszaknak kellene lennie, és boldog lelkesedéssel várni, hogy megtörténjen a csoda! A várandósság a születésben teljesedik ki. Nem lehet örökké várni, és csak várni és csak várni. Ez a bizonytalanság energiája, hiszen hit nélküli, hogy abból lesz-e egyáltalán valamikor valami. Tehát a várandósságnak van egy ideje, de utána meg kell születnie a csodának! (Adj határidőt a célodnak! :))
Mivel még van idő Karácsonyig, én azt javaslom, hogy tűzz ki egy célt Karácsonyra! Pl. Legkésőbb 2024. december 24-én már boldog párkapcsolatban élek/megkapom az állást/elérem a kitűzött bevételt stb. És várd a beteljesülést, mint Jézus születését, a megváltó születését: tehát, aki megvált a jelenlegi helyzetedből, és elhozza az egészséget, a bőséget, a szeretetet… Kinek mi az, amin még kell egy kicsit csiszolnia.
Az Advent és a Karácsony a tudatos teremtés nagyszerű képlete is egyben:
- elültetődött a mag (fogantatás = cél kitűzése),
- várakozás (várva várom a megszületés pillanatát = a cél bekövetkezését),
- aratás (megszületés = valóra vált a célom)
Ha gondolod, lehet idén más a Karácsonyod. A fő cél a szeretet. És ezt nem az ömlengősség kedvéért mondom, hanem, hogyha éreznéd magadban a szeretetet önmagad felé (ez nem egyenlő az egoizmussal), akkor mások felé is tudnád áramoltatni. És aki szeretetben van, az nem gondolja, hogy ne kaphatna meg bármit az életben. Az gondolja azt, hogy nem kaphat meg valamit, aki nem érzi érdemesnek magát arra… Tehát, aki nem érzi magát szerethetőnek. A szeretet fejleszthető, bármilyen furcsán is hangzik.
De erről megint oldalakat lehetne írni... 🙂 A ki mint vet, úgy arat előadásomon a hogyanokról is beszélek, illetve a vetés és az aratás témáját is mélyebben kifejtem. Amint lesz új dátum, amikor ismét megtartom ezt az előadást, jelzem itt és a honlapomon. 🙂
Legyen csodás napotok, és csodás Adventi időszakotok!
Ölelés,
Melinda
Egyéni konzultáció, ThetaHealing, tudatos teremtés, Access Bars: www.szivutja.com
