Leniczki Csilla - pszichológus, autogén tréner

10/09/2025

Magyarországon a KSH közlése alapján ismét emelkedett az öngyilkosságok száma. A hivatalos adatok szerint tavaly 1601 személy vetett véget önkezűleg az életének. Statisztikailag már öt éve nem javul az elkeserítő tendencia, hozzátartozóként pedig a tragédiákban minden évben egy városnyi ember válik érintetté.

Az öngyilkosság megelőzhető, ha az oda vezető okokat időben felismerik és segítséget tudunk nyújtani. Alapvető fontosságú, hogy legyen egy társadalmi szintű változásokat elindító nemzeti öngyilkosság megelőzési stratégia. Nem döntően pénz kérdése, hogy a magyarok lelki egészsége közös figyelmünk középpontjába kerüljön, ehhez a mindenkori döntéshozó elkötelezettsége és szándéka kell.

Figyeljünk, vigyázzunk magunkra és egymásra!
Ha úgy érzi, segítségre szorul, hívja az ingyenesen hívható 116-123 vagy 06 80 820 111 telefonszámot!

25/08/2025

Alázat és hála a vasalt utak mentén

"Ha anyám most látna..." fut végig rajtam a gondolat, ahogy lenézek a mélybe. A szívem nagyot dobban, a combjaimból enyhe áramütésszerű fájdalom halad felfelé egészen a gyomromig. A karabinerek kattantása, az acélsodrony surrogó hangja egyszerre nyugtat és ijeszt meg: biztonságban vagyok – és mégis milyen hihetetlenül kiszolgáltatottnak érzem magam!

Ez a kettősség – biztonság és félelem – talán az egyik legérdekesebb pszichológiai vonása a via ferratának. A vasalt utak világában egyszerre tapasztaljuk meg a határainkat és azt, hogyan tudjuk őket feszegetni. A sziklafal valójában nem csak fizikai akadály: tükör is, amely visszaveri a belső bizonytalanságainkat, szorongásainkat, de ugyanúgy képes felerősíteni a bátorságunkat, erőnket is.

A magasságélmény szinte mindenkinél előhív valamilyen reakciót. Van, aki számára felszabadító a pazar kilátás, másnál bénító félelem jelentkezik. A pszichológiában jól ismert jelenség, hogy a test és a lélek ilyenkor vészjelzést küld: gyorsul a pulzus, megfeszülnek az izmok, izzad a tenyér. Ez a klasszikus stresszválasz – ugyanaz, mint amikor egy vizsgán ülünk vagy közönség előtt kell beszélnünk.

A különbség csak az, hogy itt a helyzet reális: valóban sziklákon mászunk, valóban ott a mélység. De a psziché szempontjából a folyamat ugyanaz: megtanulni kezelni a félelmet, szabályozni a légzést, uralni a figyelmet.

Ezért is olyan erőteljes élmény a via ferrata: amit ott fent gyakorolunk, az az élet más területein is működik. Ha megtapasztaljuk, hogy képesek vagyunk egy nehéz helyzetben nyugodtak maradni, az önbizalmat és rezilienciát ad a hétköznapokban is.

Amikor az első pánikroham-szerű érzések elcsitulnak, sokan beszámolnak arról, hogy egyszer csak átbillennek: a félelem helyét átveszi a koncentráció és a jelenben-lét élménye. Lépés, kapaszkodás, karabiner, lépés, kapaszkodás… minden más gondolat eltűnik. Ez az, amit a pszichológia flow állapotnak nevez.

A flow-ban nem a cél, hanem maga a tevékenység válik fontossá. Aki volt már ilyen helyzetben, tudja: ilyenkor megszűnik az időérzék, és csak az számít, hogy itt és most megtegyem a következő mozdulatot. Ez egy rendkívül gyógyító tapasztalat is lehet, mert segít kiszakadni a hétköznapi agyalásból, szorongásból.

A via ferrata legtöbbször nem magányos kaland. A csoport, a társak, akikkel együtt mászunk, nagyon fontos pszichológiai támaszt jelentenek. A biztató szavak, egy bátorító mosoly, vagy az, hogy tudom: valaki mögöttem jön és előttem halad, csökkenti a félelemérzetet.

Érdekes, hogy itt is megjelenik az a dinamika, ami a hétköznapi életben is igaz: az emberi kapcsolatok megtartó ereje. Könnyebb átlépni a félelmet, ha van kinek szólnom, ha van, aki rám mosolyog, ha tudom, nem vagyok egyedül.

Mit tanít a via ferrata?
1. A félelem nem ellenség. Megtanít együtt élni vele, kezelni, irányítani.
2. A komfortzónából való kilépés fejlődést hoz. Minden új kapaszkodó, minden leküzdött akadály erősíti az önbizalmat.
3. A jelenben-lét gyógyít. A flow élmény nem csak mászás közben értékes, hanem az élet más területein is megtartó erő.
4. A kapcsolatok megtartanak. Ahogy a biztosító kötél véd, úgy tartanak meg minket a társas kötelékeink is.
5. Tisztelni a hegyet, a természetet. Elfogadni, hogy van, ami nálam erősebb entitás és eggyé válni vele.

Amikor a via ferrata végén lecsatoljuk a beülőt, a test fáradt, az izmok remegnek, de a lélek gyakran tele van örömmel, büszkeséggel. „Megcsináltam!” – ez az élmény bizony sokáig velünk marad!

És igen, másnap talán izomlázunk lesz, de ott belül történik a nagyobb változás: egy kicsit másképp tekintünk magunkra. Talán bátrabbak leszünk. Talán jobban bízunk abban, hogy képesek vagyunk kezelni a nehéz helyzeteket.

A via ferrata számomra két dologról szól.
Egyrészt a vad természettel való összekapcsolódás élményéről, az alázatról amivel a hegy és saját magam felé kell fordulni.

Másrészt hogy megtanuljuk: a félelem nem akadály, hanem útjelző. Ha képesek vagyunk szembenézni vele, és lépésről lépésre haladni, akkor nem csak a sziklákon jutunk magasabbra, hanem a saját életünkben is.

17/08/2025

Még mindig kevés szó esik a női függőkről, ahhoz képest, mennyien vannak! Számukra nyílik egy új lehetőség a józan élet irányába Pogány térségében. A nők függősége még mindig tabu és sokkal nagyobb megbélyegzettség kíséri, mint a férfi sorstársaikét!

Ezért is kiemelten fontos ez az új lehetőség az országban!

"A Pécshez közeli Pogány településen a Sorsfordító Gondozási Központ 2025 szeptemberi kezdéssel női szenvedélybeteg intézményt indít, mely várja 18 év feletti absztinens életmódra motivált drog és/vagy alkoholfüggő hölgyek jelentkezését.
Az intézmény Pogány szélén, alacsony forgalmú helyen, barátságos szomszédok mellett helyezkedik el. Kétszintes épületben, 3, 4 és kétágyas szobákban van lehetőség elhelyezésre megfelelő mennyiségű vizesblokkok elérhetőségével.
A földszinten amerikai konyhás közösségi helység található kandallóval a kellemesebb hangulat érdekében. A házhoz tartozó parkosított kertben kis halastó, szalonnasütésre alkalmas közösségi tér és több fedett pihenőhely lett kialakítva, gyümölcsfák és veteményezésre alkalmas kertrész is található.
A lakók a házat és a kertet a munkatársakkal együtt gondozzák és tartják rendben.
Az ellátás mellett heti két alkalommal belgyógyász és pszichiáter segíti a rehabilitációt.
Munkatársaink szociális és mentálhigiénés szakemberek. A terápiás program a kanadai Portage programon alapul. Terápiás közösségként dolgozunk , emellett van egyéni mentorálás, esetkezelés. A program a pozitív pszichológia eszköztárával kliens központú szemléletben valósul meg.
A rehabilitációs program térítési díja 30.000Ft havonta, mely összeget hozzátartozó vagy más személy is átvállalhatja.
A terápia időtartama változó, három különböző időtartamú és összetételű program között lehet választani lehetőségek és szükséglet szerint. Ennek eldöntésére a felvételi eljárásban van lehetőség, azonban a terápiás programok egymásra épülnek ezért támogatjuk, ha valaki a hosszabbítás mellett dönt, mert a teljes program nagyobb biztonsággal segíti a teljes életmódváltozást és a személyiségfejlődést."

13/07/2025

"Személyvonat indul Nagykanizsára…" integetek, bátorítóan mosolygok (nekem is kell most a bátorítás). Ez lesz az első ottalvós tábora a fiamnak. A szeme tele van bizonytalansággal, izgalmas lesz, haverokkal, de… vajon ő is látja az én szememben ugyanezt a bizonytalanságot? Kigördül a vonat az pályaudvarról, érzem, kihagy egyet a szívem és újra rám törnek azok a kérdések, amikkel már napok óta viaskodok. Jó anya vagyok? Mi lesz, ha nem fogja magát jólérezni? Lehet, hogy pont ezzel okozok neki traumát? Megint meggyőzöm magam kb. a következő 3 órára, hogy minden rendben lesz, hogy aztán újra elölről kezdhessem az egész ördögi gondolatkört.

Szeparációs szorongás – hangzik el a kifejezés pár nappal később a pszichológusomtól. Hát persze, tudtam én, pszichológusként tudtam ám, csak anyaként nem! (Miért olyan nehéz anya üzemmódban pszichológusként gondolkozni?)

A szeparációs szorongás kifejezés általában a kisgyermekek kapcsán szokott felmerülni. Ez az a jelenség, amikor a gyermek intenzív félelmet él át, ha a gondozótól el kell válnia. Az ilyenkor megjelenő düh, aggódás, sírás, nyugtalanság teljesen természetes reakció a gyermek részéről. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy ilyenkor bizony a szülőben is nehéz érzések, mardosó gondolatok jelennek meg. A szülők gyakran számolnak be ilyenkor bűntudatról, szomorúságról, hiányérzetről, aggódásról és olyan megterhelő gondolatokról, mint pl.: ”Csak en tudom, mire van szüksége.” ”Más nem tudja megfelelően ellátni.” ”Biztos nem tudja magát jólérezni, ha nem vagyok ott.”

Ez a leválás, önállósodás folyamata egy természetes és szükséges jelenség, de ettől még lehet nehéz! (Emlékszem, mennyire szíven ütött, mikor az óvodás gyermekem már nem akarta megfogni a kezem, ha mentünk valahova.)

Hogy miért fontos a szülő által megélt szeparációs szorongással is foglalkozni? Mert a gyermekeknek kiváló szenzoraik vannak, és érzékenyen tudnak reagálni a szülő érzelmeire. A szülő nem megfelelően kezelt szorongásai, érzelmei megnehezíthetik a gyermek autonómiájának a kialakulását, fenntarthatják és fokozhatják a gyermek szeparációs szorongását.

Szülőként sokat tehetünk azért, hogy átsegítsük magunkat (is) ezeken a nehezebb időszakokon. Ismerjük fel az érzéseinket, fogadjuk el őket és legyünk empatikusak magunkkal. Beszéljünk róluk a párunkkal, vagy más szülőkkel (köszönöm E.). Fontos a fokozatosság, a gyermeknek és nekünk is idő kell ahhoz, hogy megszokjuk, nem vagyunk mindig együtt. Erősítsük a bizalmunkat a gyermek rugalmasságában, képességeiben, más gondozókban, felnőttekben. Alakítsunk ki támogató rutinokat az elválásra és az újrakapcsolódásra. Ezek a jól kiszámítható szokások biztonságot nyújtanak mindkét félnek!

Ma este érkezik a fiam! Hogy én mivel készülök? Amire a gyermekemnek szüksége lesz. A saját érzéseimmel már köszönöm, jól vagyok!

lelekbenveled.hu

29/06/2025

Pszichológusként hiszek abban, hogy minden ember méltósága, identitása és önkifejezése tiszteletet érdemel. A munkám alapja az elfogadás, a meghallgatás és a biztonságos tér megteremtése – bárki számára, aki hozzám fordul.

🌈 Mindenki méltósága számít. Mindenki megérdemli, hogy önmaga lehessen!

25/06/2025

A tesómmal közös gyerekszobánk ajtaja a tetejétől az aljáig végig volt ragasztgatva Donald rágós, Turbó rágós, Téli fagyis és egyéb matricákkal, vagy ahogy arrafelé hívják, levonóval. Melegséggel tölt el visszagondolni arra, ahogyan ott ültünk öcsémmel a szőnyegen és nézegettük ezeket a csodás kincseket. (A csillámos és a hologramos levonó igazi ritkaságnak számított!)

A nosztalgiázás nem csak a "régi szép emlékek" felidézését jelenti. Az ilyesfajta emlékezés hozzájárul az identitás fejlődéséhez, társas kapcsolódásokat aktivál, pozitív érzelmeket generál és segít a stresszkezelésben.

Téged mi az, ami visszarepít a gyerekkorodba?

(Ezeket a rágókat tegnap kaptam! Ti emlékeztek még az ízére?)

09/06/2025

☀️ Szülői szabályozás a nyári szünetben🚦

A serdülőkor – nagyjából 10–18 éves kor között – a függetlenedés, a saját identitás kialakításának és a társas kapcsolatok kiszélesedésének fontos időszaka. Ezzel párhuzamosan a szülő-gyermek kapcsolat dinamikája is átalakul: a korábban erősebben kontrollált gyermek egyre nagyobb autonómiára törekszik, különösen a szabadidő eltöltésében. A nyári szünet különleges keretet teremt e folyamatnak: az iskolai idő strukturáltsága megszűnik, a napi rutin fellazul, és megnő a kortársakkal töltött idő szerepe. Felmerül a kérdés: mennyire és hogyan szabályozzuk kamasz gyermekeink nyári kimozdulásait?

A pszichológiai kutatások két alapvető típust különböztetnek meg a szülői kontrollban:
📍 Viselkedéses kontroll: amikor a szülő világos szabályokat állít fel és nyomon követi a gyermek tevékenységeit (pl. meddig maradhat kint, kivel megy el, hova).
📍 Pszichológiai kontroll: érzelmi manipuláció, bűntudatkeltés vagy szeretetmegvonás révén gyakorolt befolyás.
A jól funkcionáló szülő-gyermek kapcsolatban a hangsúly a viselkedéses kontroll és az autonómia támogatása közötti egyensúlyon van. A pszichológiai kontrollal nem csak a kamasz bizalmát veszítjük el, de gátolhatjuk is az önállósodásban, vagy pont a másik végletbe, az ellenállás irányába lökhetjük.

Több kutatás kimutatta, hogy a szülői kontroll helyett a szülők tudása – azaz, hogy mennyire vannak információik a gyermekük tartózkodási helyéről és társas kapcsolatiról – a leginkább prediktív tényező a serdülők problémamentes fejlődésében. Ez a tudás nem feltétlenül kontroll útján jön létre, hanem gyakran a gyermek önkéntes megosztása révén, amihez bizalom, nyitottság szükséges mindkét részről.

Nyári hónapokban a strukturálatlan idő és a kevesebb szülői jelenlét (pl. munkahelyi elfoglaltság miatt) miatt a kontroll nehezebben gyakorolható.
A kutatások alapján:
📍 A fiatalabb serdülőknél (10–14 év) a szülők általában konkrétabb szabályokat állítanak fel (pl. „Este 9-re gyere haza”).
📍 A 15–17 éveseknél inkább a megbeszélés alapú egyezkedés jellemző: a serdülők aktívabban vesznek részt a döntésekben.

A tapasztalatok szerint a szülők gyakrabban szabályozzák a tartózkodás idejét, mint a társas kört – utóbbit inkább bizalmi alapon kezelik. Ugyanakkor az elmúlt években egyre inkább teret nyertek a gyermek/kamasz feletti digitális kontroll eszközei, lehetőségei. Helymeghatározó alkalmazások, csoportos chatek és mobiltelefonos elérhetőség révén látszólag nagyobb kontrollt gyakorolhatnak a szülők. Azonban a kutatások szerint a túlzott digitális megfigyelés csökkentheti a bizalmat és erősítheti a titkolózást.

Mit tehetünk szülőként?
📍 Állítsunk fel közös szabályokat: A szabályok kialakítása során vegyük figyelembe a gyermek életkorát, érettségét és önállóságát.
📍 Támogassuk az önkéntes megosztást: Ne csak kérdezni kell – hallgatni és érdeklődni is.
📍 Építsünk bizalmi kapcsolatot: A bizalom megerősítése hosszabb távon hatékonyabb, mint a szoros ellenőrzés.
📍 Rugalmas szabályozás: A körülmények (helyszín, társaság, napszak) figyelembevételével érdemes mérlegelni, mikor mennyi szabály szükséges.
📍 Legyen alternatíva: Segítsünk a kamaszoknak egészséges, értelmes nyári programokat találni – ezzel csökken az impulzív, kockázatos viselkedések esélye is.

A nyári szünet nemcsak a pihenés, hanem a szabadság és felelősség gyakorlásának időszaka is a serdülők számára. A szülői szabályozás kérdése nem a „szabályozni vagy nem szabályozni” dichotómiájában dől el, hanem abban, hogy milyen minőségű kapcsolatot alakítanak ki a szülők a gyermekükkel. A kutatások megerősítik, hogy a partneri kommunikáció és az autonómia támogatása hosszú távon eredményesebb, mint a szoros ellenőrzés. Egy bizalomra és párbeszédre épülő kapcsolatban a szabályok nem korlátként, hanem biztonsági hálóként jelennek meg – és éppen erre van a legnagyobb szükség a felnőtté válás küszöbén.

lelekbenveled.hu

13/05/2025

"Semmi sem állandó,csak a változás maga."
Megújult környezetben várom a kedves Klienseimet 🥂✨️

29/03/2025

Szakíts, ha bírsz!

Régen minden könnyebb volt - szokták mondani,és ha ez nincs is teljesen így, szakítani és továbblépni biztos könnyebb volt a social media ideje előtt. Most egy kattintással az exünk adatlapján találjuk magunkat, ahol aztán annak rendje és módja szerint biztos találunk valamit,ami piszkálhatja a fantánziánkat.

A szakítások, toxikus kapcsolatok vagy fájdalmas emberi viszonyok után gyakran felmerül a kérdés: hogyan lehet továbblépni és feldolgozni az érzelmi veszteséget? A "no contact" technika – vagyis a teljes megszakítása – egyre népszerűbb módszer azok számára, akik érzelmileg szeretnének megerősödni, és újra megtalálni önmagukat. De mit is jelent pontosan ez a módszer, és milyen pszichológiai előnyökkel jár?

Mi az a No contact technika?

A no contact (magyarul: nincs kapcsolat) egy olyan stratégia, amely során valaki teljesen megszakítja a kapcsolatot egy másik személlyel egy meghatározott vagy határozatlan időre. Ez azt jelenti, hogy nincs telefonhívás, üzenetváltás, közösségi média interakció vagy személyes találkozó. A cél az érzelmi távolság megteremtése és a gyógyulás elősegítése.

A no contact technikát leggyakrabban szakítások után alkalmazzák, de más helyzetekben is hasznos lehet, például mérgező barátságok, családi konfliktusok vagy egyoldalú kapcsolatok lezárásakor.

Milyen előnyökkel jár a No contact technika?

1. Érzelmi gyógyulás és függetlenség

A kapcsolatok vége gyakran jár érzelmi fájdalommal, szorongással és depresszióval. Ha folyamatosan kapcsolatban maradunk az exünkkel vagy egy toxikus személlyel, az gátolhatja a gyógyulási folyamatot. A no contact segít abban, hogy felszámoljuk az érzelmi függőséget, és megtanuljuk, hogyan legyünk érzelmileg önállóak.

2. Megszünteti a remény és a kétség közötti ingadozást

Egy szakítás után sokan hajlamosak arra, hogy reménykedjenek a kapcsolat helyreállításában, majd csalódjanak, amikor ez nem történik meg. A no contact technika lehetőséget ad arra, hogy ne tápláljunk hamis reményeket, és elkerüljük az érzelmi hullámvasutat.

3. Megakadályozza a további sérüléseket

Sok esetben egy szakítás után a felek továbbra is kapcsolatban maradnak, ami újabb fájdalmakhoz és konfliktusokhoz vezethet. A no contact révén elkerülhető a felesleges viták, megbántások és csalódások sorozata, így a múlt helyett a jövőre koncentrálhatunk.

4. Erősíti az önbecsülést és az önismeretet

Egy kapcsolat vége gyakran rombolhatja az önértékelést, különösen, ha tisztességtelenül bántak velünk - pl. megcsaltak,vagy bármilyen módon visszaéltek a bizalmukkal. A no contact segít visszaszerezni az önbecsülést és újra felfedezni saját értékeinket. Az egyedül töltött idő alatt lehetőség nyílik arra, hogy jobban megismerjük önmagunkat, és rájöjjünk, mire van szükségünk egy egészséges kapcsolatban.

5. Lehetővé teszi az érzelmek tudatos feldolgozását

A folyamatos kommunikáció egy ex-partnerrel vagy egy mérgező személlyel gyakran eltereli a figyelmünket az érzelmi feldolgozásról. Ha teljesen megszakítjuk a kapcsolatot, lehetőségünk van arra, hogy valóban megéljük és feldolgozzuk a fájdalmat, így hosszú távon könnyebb lesz a gyógyulás.

6. Tisztább perspektívát nyújt

A no contact egyik legfontosabb előnye, hogy idővel tisztábban látjuk a múltbeli kapcsolatot és annak valós dinamikáját. Ahelyett, hogy idealizálnánk a másik felet, jobban felismerhetjük a kapcsolat valós problémáit, és tanulhatunk belőlük.

Hogyan alkalmazzuk a No contact technikát?

A no contact technika alkalmazása nem mindig könnyű, de néhány praktikus lépés segíthet:

1. Blokkoljuk az elérhetőségeket (telefonszám, közösségi média, e-mail)

2. Kerüljük a közös helyeket és ismerősöket, akik kapcsolatban állnak az illetővel

3. Foglalkozzunk önmagunkkal (sport, hobbi, önfejlesztés)

4. Írjunk naplót az érzéseinkről

5. Kérjünk támogatást barátoktól vagy szakembertől

A no contact technika nemcsak egy hatékony módszer a szakítás utáni fájdalom feldolgozására, hanem egy lehetőség arra is, hogy érzelmileg függetlenebb, tudatosabb és erősebb emberré váljunk. Bár az elején nehéz lehet, hosszú távon segít abban, hogy tisztább fejjel és egészségesebb lélekkel lépjünk tovább az életünkben!

10/03/2025

Depresszió vagy tavaszi fáradtság?

A tavaszi fáradtság sok embert érint a téli hónapok után. Fizikai tünetei mellett – mint az állandó kimerültség, aluszékonyság vagy fejfájás – pszichológiai szempontból is jelentős hatásokkal bírhat. Bár a tavaszi fáradtságot gyakran a szervezet fiziológiai változásaival magyarázzák (például a hormonális egyensúly átalakulásával vagy a vitaminraktárak kimerülésével), pszichológiai szempontból is összetett jelenségről van szó.

Télen a szervezetünk alkalmazkodik a rövidebb nappalokhoz, kevesebb természetes fényhez és az ezzel járó hormonális változásokhoz. A sötétségben több melatonin (az alvási ciklust szabályozó hormon) termelődik, míg a szerotoninszint alacsonyabb marad. Tavasszal, amikor a nappalok hosszabbak és több a fény, a szerotoninszint növekedni kezd, míg a melatonin termelése csökken. Ez az átmenet sokaknál fáradtságot, nyugtalanságot és akár szorongást is okozhat.

A szezonális affektív zavar (SAD) a depresszió egy olyan típusa, amely főként az őszi és téli hónapokban jelentkezik, de egyes esetekben tavasszal is előfordulhat. Azok, akik télen depressziós tüneteket tapasztaltak, gyakran a tavasz beköszöntével is küzdenek hangulati ingadozással. A hirtelen fény- és időjárásváltozás megterhelő lehet és egyfajta érzelmi kimerültséget okozhat.

A tavasz általában az újjászületés, a megújulás évszaka. Rendberakjuk a kertet, kipakoljuk a pincét, ablakokat pucolunk. Az emberek gyakran érzik azt a társadalmi nyomást, hogy aktívabbnak, energikusabbnak kell lenniük. A "tavaszi nagytakarítás", a munkában jelentkező új kihívások és a nyári tervekkel kapcsolatos elvárások külön stresszt generálhatnak, főleg azok számára, akik a téli hónapok alatt lelassultak. Az elvárások és a valós energiaszint közötti eltérés frusztrációhoz, motivációs problémákhoz és fásultsághoz vezethet.

A tavaszi fáradtság pszichológiai szempontból nem csupán fizikai kimerültséget jelent. Sokan panaszkodnak a motiváció hiányára és amiatt aggódnak, hogy ez talán az alakuló depressziójuk jele. Kevésbé érzik magukat produktívnak, és nehezebben látnak neki a feladataiknak.

Mihez kezdjünk, ha minket is elért a tavaszi fáradtság?

1. Fényterápia és természetes fény
A természetes napfény kulcsszerepet játszik a szerotoninszint szabályozásában. Érdemes napi legalább 30 percet a szabadban tölteni, különösen reggelente, hogy a szervezetünk alkalmazkodni tudjon az új fényviszonyokhoz. A mesterséges fényterápia is segíthet azoknak, akik érzékenyebbek a szezonális változásokra.

2. Mozgás és fizikai aktivitás
A rendszeres testmozgás nemcsak a fizikai állóképességet javítja, hanem pozitív hatással van a mentális egészségre is. A sportolás serkenti az endorfintermelést, ami csökkenti a stresszt és javítja a hangulatot. A szabadban végzett testmozgás (például séta, futás, kerékpározás) különösen hatékony lehet.

3. Tudatos pihenés és alvásminőség javítása
Az alvási rutin fenntartása kulcsfontosságú a mentális egészség megőrzéséhez. Fontos, hogy minden nap közel azonos időben feküdjünk le és keljünk fel, valamint kerüljük az esti képernyőhasználatot, ami megzavarhatja az alvást.

4. Táplálkozás és vitaminpótlás
A megfelelő étrend támogatja a szervezet és az agy működését. A tavaszi fáradtság leküzdésére különösen ajánlott a B-vitaminok, a D-vitamin és a magnézium pótlása, amelyek hozzájárulnak az idegrendszer egészségéhez.

5. Pszichológiai tudatosság és stresszkezelés
A mindfulness (tudatos jelenlét), a relaxációs technikák és a stresszkezelési stratégiák segíthetnek a mentális egyensúly fenntartásában. Naplóírás, meditáció vagy légzőgyakorlatok alkalmazása segíthet a belső nyugalom megtalálásában.

6. Reális célkitűzések és önelfogadás
Fontos, hogy reálisan kezeljük az elvárásainkat tavasszal.

Adjunk magunknak időt, fokozatosan alkalmazkodjunk az új szezonhoz. Az önmagunkkal való türelem és megértés biztosan segít átlendülni ezen az időszakon.

04/03/2025

40 éves gyermekek

Még csak 20 perce tart az ülés, de Melinda már zokog. Síratja az elmúlt 20 évét, a 3 tönkrement házasságát és sajnálja magát. Én is sajnálom őt, rengeteg mindennel kellett szembenéznie.

Mikor az első alkalommal találkoztunk, azt mondta, hogy a harmadik válása borzasztóan megviseli és abban szeretne segítséget kérni, hogy kicsit összeszedje magát. Persze, ez általában sokkal többrétű, mint amilyennek elsőre tűnik.

Melinda "tökéletes" családban nőtt fel, jómódban, minden évben kétszer mentek külföldre nyaralni, saját szobája volt, olyan ruhái, amiket itthon nem is lehetett kapni. Csakhogy egy érzelmileg hideg-rideg családban nőtt fel. Értelmiségi szülei (és főleg az édesapja) számára a iskolai teljesítmény és a jó magaviselet volt a legfontosabb, de soha nem mutatták ki felé a feltétel nélküli szeretetüket.
Emiatt Melinda felnőttként folyamatos bizonyítási kényszerben él, és mindig attól fél, hogy ha nem teljesít tökéletesen, nem lesz szerethető. Ezért gyakran túlvállalja magát, és nehezen mond nemet. Ez az élet összes területén problémát jelent a számára. Tanárként nem tud nemet mondani a kollégáinak, a szülőknek, a magán tanítványainak. Szülei napi szinten igénybe veszik a szolgálatait. Hol egy csekket kell feladni, hol csak egy tejért kellene beugrani a boltba, miközben szerencsére ők is remek egészségnek örvendenek, "de ha már ő úgyis ott van...." Barátaival napi szinten beszél telefonon, jobban mondva hallgatja őket, a panaszkodásukat.
Felaprózódik folyamatosan, elúszik a teendőivel, éjszakázik, fáradt. Se ereje, se kedve nincs nőnek lenni. Természetesen próbálkozik, mert fél, hogy ha nem teljesít, elveszti a szeretetet. Ezek a probálkozások azonban görcsösek és fásultak.
Így történhetett meg, hogy harmadszor is tönkrement a házassága.

A gyermekkori szeretethiány vagy a nem megfelelő szeretet komoly hatással lehet a felnőttkori mentális egészségre és kapcsolatokra. Az ilyen emberek gyakran alacsony önértékeléssel, bizalomhiánnyal és kötődési problémákkal küzdenek.

Sokszor teszik fel nekem a kérdést szülők:
Hogyan szeressek jól?
Honnan tudjam,hogyan kell szeretnem a gyermekem?

Remek könyvek vannak, ami általános vezérfonalnak kiválók, de sose felejtsük el, hogy a könyvekben csak két dolog nincs benne: Mi és a gyermekünk. Megfelelő önismerettel és a nyitott, elfogadó attitűddel fogunk tudni "jól szeretni"!

24/02/2025

A múltkor arról beszélgettünk egy kliensemmel, hogy milyen önzőek az emberek.
Pontosabban ez az ő megállapítása volt. Részben emiatt nem kereste mások társaságát, szívesebben dolgozott home-officeban. Ha meg tudta oldani, a bevásárlást is online intézte.
Így aztán tökéletesen biztonságos kis világot alakított ki önmaga számára. Legalábbis szerinte.

A megerősítési torzítás észrevétlenül befolyásolja azt, ahogyan a világot és önmagunkat látjuk. Ha valaki szentül hisz egy negatív gondolatban – például abban, hogy „az emberek önzőek” vagy „én soha nem leszek sikeres” –, akkor azokat az információkat keresi és veszi észre, amelyek ezt igazolják. Így minden rossz tapasztalat megerősíti a hitét, míg az ellentétes bizonyítékokat elutasítja vagy figyelmen kívül hagyja.

Ez a torzítás hosszú távon önbizalomhiányhoz, szorongáshoz és akár depresszióhoz is vezethet. Ha például valaki azt az előfeltevést alakítja ki, hogy „nem vagyok kompetens”, akkor a kudarcokat saját képességeinek hiányosságaként értelmezi, míg a sikereket (ha egyáltalán észreveszi) külső tényezőknek tulajdonítja (például szerencsének).
Pedig pontosan ez az a gondolkodásmód, ami aláássa a hatékony munkavégzést.

A közösségi média és a társadalmi elvárások tovább fokozhatják ezt a hatást. Ha valaki azt gondolja, hogy „nem vagyok elég vonzó” vagy „az életem unalmas”, akkor hajlamos lesz csak azokat a posztokat látni, amelyek ezt a hitet táplálják.

A torzítás tudatosítása segíthet abban, hogy reálisabb és egészségesebb önképet alakítsunk ki, és ne csak a negatívumokra összpontosítsunk. Kapjuk rajta magunkat, ha torzítunk!

Te milyen torzításoktól szenvedsz?