Dobó Zsófia pszichológus

04/02/2026

"A természet azért alkotta meg a női ciklust, hogy felkészítse a szervezetet egy új élet kihordására, és hogy ennek érdekében hosszú távon megóvjon minket az egészségkárosodástól, például a csontritkulástól, a szívbetegségektől, a mellráktól vagy a demenciától.

Női természetünk nem egy „szükséges rossz”, amit „valahogy ki kell bírni”, sokkal inkább egy csodálatos és összetett gépezet, amiben rengeteg erőforrás van, és ami segít egyensúlyban és egészségesen tartani minket.
Alisa Vitti egy újabb tévhitet oszlat el, amikor tisztázza, hogy a vérzés első napját tulajdonképpen azért gondoljuk a ciklus kezdetének, mert ez az a szakasz, ami könnyen látható, így az orvosoknak (és nekünk is) könnyebb (volt) ezzel számolnunk. A női ciklus azonban egyáltalán nem pusztán arról szól, hogy vérzünk-e, fizikailag élünk-e át fájdalmat, vannak-e hangulatingadozásaink, vagyis nem csupán a PMS tartozik bele, hanem annál sokkal komplexebb folyamat."

A ciklusszinkron módszer – A modern nő útja a teste felé című cikkünk linkje a hozzászólások között elérhető!

04/02/2026

Emotions are data, not directives.

Experiences of sadness, anger, guilt, or fear can: help us form arguments, improve memory, encourage perseverance, make us more polite and attentive, encourage generosity, and make us less prone to confirmation bias.

Take the time to correctly label your emotions and learn from them instead of pushing them aside.

01/02/2026

175 éve, ezen a napon halt meg Mary Shelley angol írónő, Frankenstein megalkotója.
Fordító: Göncz Árpád

01/02/2026

Strength isn't necessarily about going it alone, it's also about knowing we have someone in our corner while we do what we do best.

30/01/2026

29/01/2026

„– Semmi baja – mondta az orvos –, csak valami rettenetes kimerültség. Mit csinált maga, hogy ennyire fáradt?
– Én? – kérdezte Mihály eltűnődve. – Semmit. Éltem.”


Részlet Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből.

27/01/2026

"Ha a vízforralón nincs szelep, nem tud kijönni belőle a gőz, és egy idő után felrobban. Hasonlóan működik ez nálunk, embereknél is: ha belsővé tesszük a haragot, testünkben és pszichénkben tartjuk azt. Az elfojtott harag azonban visszacsap."

„A harag, ha a megfelelő helyre kerül, gyógyít, nem rombol” – A dühkifejezés spektruma című cikkünk honlapunkon olvasható, link a hozzászólások között.

25/01/2026

Still part of the story, just a different chapter now. 💛

25/01/2026

"Ha gyerekkorodban a szüleid nem alakítottak ki veled megfelelő érzelmi közelséget, akkor talán a lezáratlan veszteség fájdalmas érzelmi állapotában nőttél fel. Ez a fajta veszteség nehezen leírható, mert a szülő fizikailag jelen van ugyan, de érzelmileg nem reagál. Az érzés az eltűnt személy iránti bizonytalan gyászhoz hasonlít, amikor a hátramaradottak nem tudják, hogy gyászoljanak-e, vagy sem. Ha a veszteség lezáratlan, úgy gondolhatod, nincs okod gyászolni. Nehéz megfogalmazni, hogy mi hiányzik, csupán valamilyen furcsa érzelmi magány jár át.

Érdekes módon olyan emberek miatt is tapasztalhatsz lezáratlan veszteséget, akik még élnek, és akikkel még mindig kapcsolatban állsz. Gondolj csak arra a gyerekre, akinek válás után elköltözött az egyik szülője. Hiába találkozik gyakran ezzel a szülővel, az együttélés mindennapos közelsége pótolhatatlanul elveszett. Azokkal a szeretteiddel kapcsolatban, akik fizikailag jelen vannak, érzelmileg – például alkoholizmus, egyéb függőség, depresszió vagy más mentális zavar miatt – mégis távol, szintén ezt a nehezen megmagyarázható lezáratlan veszteséget érezheted. Ha érzelmileg elérhetetlen és éretlen szülők gyermeke vagy, nap mint nap megtapasztalhattad az empátia és az érzelmi intimitás hiányát, ami úgyszintén előidézhette a lezáratlan veszteség élményét.

Felnőttként a lezáratlan veszteségnek egy másik alattomos eleme is van. Ha olyasvalakivel kapcsolatban érzel lezáratlan veszteséget, aki még él, a megoldás reménye megakadályozhatja, hogy elgyászold az illetőt. Erre lehet példa az a gyógyító fantázia, hogy az érzelmileg éretlen személy végre kielégíti az érzelmi szükségleteidet. Ennek ugyan kicsi az esélye, mégis egyre csak reménykedsz, hogy előbb-utóbb megkapod tőle, ami szeretnél." Lindsay C. Gibson: Leválás az érzelmileg éretlen emberekről - Önérvényesítés, határszabás, gyógyulás - kedvezményes áron megrendelhető közvetlenül a kiadótól, itt: https://nyitottakademia.hu/webshop/konyv/lindsay-c-gibson_levalas-az-erzelmileg-eretlen-emberekrol-6983

23/01/2026

21/01/2026

„A három éves gyerekem az előző életéről szokott mesélni - mondja a kliens - Hosszú történeteket. Hogy egy másik néni volt az anyukája, hogy merre laktak, hogy ugyanott dolgoztak mindketten, egy malomban lisztet őröltek. Máskor azt meséli, hogy egyszer kisfiú volt, messze éltek, tél volt és barlangokban bújkáltak. Hogy nagyon hideg volt és elaludt és többé nem ébredt fel. Azt gondoltam, hogy kitalálja, hogy gyerek még és nem tudja megkülönböztetni a valóságot a mesétől. Aztán a múlt hónapban hirtelen meghalt a nagymamám, aki nagyon közel állt hozzám, és nem tudtam rávenni magam, hogy elmondjam neki. De nem is kellett, mert mikor hazajött az oviból, mondta, hogy bement hozzá a dédi, megölelte őt és ott ült mellette, míg ő aludt. És hogy dédi többé nem fog jönni. Nem tudom, hogyan lehet erre jól reagálni.”

Vannak pillanatok az életben, amikor nincs helyes és helytelen reakció. Amikor sokszor elég az is, ha csak jelen vagyunk és teret tartunk annak, amivel a másik jelen van. A gyerekek, a maguk csodás kis világával néha úgy látnak és fejeznek ki dolgokat, ahogy azt mi nem tudnánk megtenni. Nem kell, hogy feltétlen begyömöszöljük a megéléseiket a felnőtt világ skatulyáiba. Sok helyzet van, amikor meghagyhatjuk nekik a saját megélésüket, és úgy tudjuk leginkább segíteni a feldolgozást, ha kísérjük őket ebben.

Sok gyereknél jelenik meg 2–3 éves kor körül az, hogy előző életekről kezdenek mesélni. És bár erre nincs mindenki számára megnyugtató, egyértelmű magyarázat, a legfontosabb mégis az, hogy hogyan vagyunk jelen ezekben a pillanatokban. Nem kell eldöntenünk, hogy igaz-e vagy képzelet, hogy túlvilági élmény vagy élénk fantázia, elég, ha kíváncsian, szeretettel és elfogadással figyelünk. A gyerek számára ezek a történetek valóságosak, és a bennük rejlő érzelmi üzenet sokszor mélyebb, mint amit szavakkal ki tudna fejezni. Nem mindig a magyarázat gyógyít, néha a kapcsolódás az, ami megteremti a biztonságot, amiben minden érzés és történet elférhet.