Clarity- Keszeg Andrea pszichológus oldala

29/05/2025

Gyerekek képernyőideje témában fontos összefoglaló, ajánlás.

21/05/2025

Miért nem jó gyűlölködni?

📍 A gyűlölet nem egyszerűen rossz érzés, hanem egy olyan mélyen romboló belső állapot, mely számos szinten hatással van ránk. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, és a megsemmisítésére irányuló mély vágy érzése. Bár az erő illúzióját adja, valójában a személyiség hiányairól árulkodik.

📍 Pszichológiai értelemben a gyűlölet nem elsődleges érzelem. Leggyakrabban más, fájdalmasabb érzéseket fed el, mint a félelem, a megalázottság, a szégyen vagy a csökkent önértékelés érzése. Ám nem csak elfedi a feldolgozásra váró érzéseket, de megakadályozza a valódi feldolgozást, befagyasztja a fejlődést és torzítja a valóságérzékelést.

📍 A gyűlölet hatása nem áll meg a léleknél: a testre is hatással van. Tartós fennállása aktiválja a szervezet stresszválasz-rendszerét, a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengelyt. Ez krónikus stresszállapothoz vezet, amely hosszú távon kimeríti az idegrendszert, legyengíti az immunrendszert, és gyulladásos, valamint autoimmun folyamatokat indít el. A szív- és érrendszeri betegségek, emésztési zavarok, fejfájás, alvásproblémák gyakran mind visszavezethetők a tartós belső feszültségre. A függőségek hátterében is gyakran a tartós belső feszültségek húzódnak meg – a használt szerek vagy viselkedésformák pedig ezek enyhítésére tett, gyakran öntudatlan kísérletek.
A gyűlölet tehát nemcsak lelki, hanem testi szinten is mérgez.

📍 Kapcsolati szinten a gyűlölet polarizálja az emberi viszonyokat. Megszünteti az árnyalatokat, és leegyszerűsíti a világot: vagy velem vagy, vagy ellenem. Gátolja az empátia kialakulását, aláássa a bizalom megélését, és ellehetetleníti a valódi érzelmi közelséget. Bár a gyűlölet képes csoportélményt generálni, hosszú távon elszigetel: akik tartósan a gyűlölet érzése mentén kapcsolódnak, végül érzelmileg magukra maradnak – még akkor is, ha közben egy hangos tömeg részeként működnek.

📍 A gyűlölet nem csak személyes érzés, de a következő generációk életét is megterhelheti. Ha nem tudatosítjuk, és nem dolgozzuk fel, súlyos transzgenerációs örökséggé válik. A következő nemzedék gyakran anélkül viszi tovább a haragot és az indulatokat, hogy megértené, honnan származnak ezek az érzések. A gyerekek észrevétlenül nőnek bele a világ „mi” és „ők” típusú felosztásába, majd életük során újrajátsszák a felmenők által kialakított, viszonyulási mintázatokat. Így a gyűlölet nemcsak életben tartja a történelmi traumákat, hanem újra is termeli őket.

📍 Erkölcsi szempontból a gyűlölet egyik legártalmasabb következménye, hogy megfosztja a másik embert emberi mivoltától: dehumanizál. Eltünteti azt az alapvető közös nevezőt, amely szerint minden emberi élet értékkel bír, így mindenkit megillet a tisztelet és a méltóság. A gyűlölet elzárja a párbeszéd útját a felek között, és megakadályozza az egyén szembenézését önmagával. Bár gyakran jogosnak tűnhet, mélyen etikátlan, hiszen tagadja a személyes felelősségvállalást, és a legprimitívebb reakciók felé sodor. Miközben az igazságosság álarcát viseli, valójában tagadja az igazság komplex, árnyalt természetét.

📍 A gyűlölet nemcsak egyéni, de társadalmi ügy is. Társadalmi szinten olyan kollektív működési zavarokat hoz létre, amelyek idővel bomlasztják az együttélés kereteit. Ahol a gyűlölet kultúrája teret nyer, ott ellehetetlenül a demokratikus párbeszéd, csökken a társadalmi bizalom, és meggyengül az együttműködés és a szolidaritás szövete. A közösségek szekértáborokra szakadnak, és megindul a kirekesztés és a jogfosztás. Az indulatok erősödnek, és a gyűlöletkultúra végső soron akár nyílt erőszakhoz is vezethet. Ilyen környezetben a félelem, a szégyen, a hallgatás és a meghunyászkodás válik a társadalom fő szabályozó erejévé.

🤗 A gyűlölet ellen tenni kell. Ez nem választás, hanem kötelesség kérdése - egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ahogyan a testnek is szüksége van jól működő immunrendszerre, úgy a társadalomnak is ki kell alakítania saját védelmi rendszerét a gyűlölet ellen – immunissá kell válnia a gyűlölettel szemben. Ennek alapja az egyéni önismeret, a kritikus gondolkodás, az erkölcsi felelősségvállalás, valamint a történelmi, pszichológiai és társadalomismereti műveltség elmélyítése. Elengedhetetlen a valódi közösségek létrehozása, ahol lehetőség nyílik a különböző gondolkodású és hátterű emberek között az őszinte párbeszédre. Fontos, hogy legyen bátorságunk felszámolni a tabukat, és őszintén, torzító és mérgező narratívák nélkül szembenézni a múlttal. Végül, de nem utolsósorban, szükség van egy szabad és felelős nyilvánosságra – olyan közegre, ahol kérdezni, vitatkozni és meghallgatni is lehet, félelem nélkül.

🩷 Ne feledjük: Amit nem gyógyítunk meg, azt átadjuk a következő generációnak – akár akarjuk, akár nem.

— Orvos-Tóth Noémi

06/05/2025

29/04/2025

15/08/2024

Az alábbi ábra jól mutatja azt a kapcsolódást, ami a parentitifikált emberekre jellemző. Átlépnek egy olyan határt, amit nem kellene, és túlzottan önfeláldozóvá válnak. Az a döbbenetes, hogy ők ezt lelkesen, szenvedéllyel teszik, hiszen a belső program az, hogy mindent oda kell adniuk a másiknak, az általuk szeretett , érzelmi kapcsolatban álló személynek.
Jól látható az ábrán, hogy ezzel egy olyan dinamika alakul ki, amiben a másik embernek nem kell kimozdulnia, és nem kell elmennie a felezővonalig, hanem statikus marad a kapcsolatban., ami egy kenyelmes lét. A parentifikált általában egy jó hosdzú idő után elfárad, és akkor hirtelen, azonnal ki akar lépni a kapcsolatból, mert az összeomlás szélén áll. Sajnos ez a fájdalom és a kapcsolat sorsa predesztinálható.

02/08/2024

Hogyan alakulnak ki és hol érhetők tetten a mindennapokban a transzgenerációs hatások?

21/03/2024

Megyeri Zita pszichológus gondolatai :)

08/03/2024

Boldog Nőnapot, és boldog, empatikus kapcsolódást kívánok mindenkinek a saját feminin részével ! Hiszem, hogy a feminin minőség mindannyiunkban- nemtől függetlenül- jelen van, fontos, hogy merjünk vele kapcsolódni. Merjünk néha lelassulni, puhává, befogadóvá válni, merjünk megérintődni, merjünk kapcsolódni az érzelmeinkkel egészséges formában, és érezzük meg, valójában mekkora erőt tartogat, ha letesszük a páncéljainkat. Kívánom, hogy tudjunk ebben egymással is empatikusan együtt lenni,támogatni, segíteni, kísérni egymást,és magunkat is, példát mutatva, hogyan lehet egészséges módon kapcsolódni a feminin működéssel. Nagy szüksége van erre a bolygónak, fontos feladat ez.

03/02/2024

Köszönöm szépen minden résztvevőnek a bizalmat, az aktivitást, a lelkesedést, szuper délelőttöt töltöttünk együtt.

Lesz még idén "Érzelemszabályozás ökopszichológiai szemléletben" workshop, mert azt látom, nagy szükség van erre a tudásra. Szóval ha most nem tudtál jönni, lesz még alkalom bepótolni. :)

30/01/2024

A stressz egy rendkívül általános kifejezés, mindenre használjuk, ám értjük-e valóban a valódi jelentőségét? Az idegrendszerünk, érzelemszabályozási rendszerünk, elbíróképességünk valójában számos (hormonális, immunológiai, emésztőrendszeri stb.) tünet kiindulási pontja. Az, hogy mennyi stressz ér bennünket, és mit kezdünk azzal a stresszel, valójában szinte minden testi és lelki funkciónkra hatással van.
„A stresszreakció nem tudatos esemény. Kiindulópontja az agy limbikus rendszer nevű része, amely a tudatos és tudattalan idegi működések közötti kapcsolat helye. A stresszhelyzet megoldásához szükséges összpontosításban is döntő szerepe van, hiszen ez a terület a figyelem, érzelmek, hosszú távú memória központja is.
A tartós stressz állapota az egész szervezetre, így az emésztőrendszer működésére is rányomja a bélyegét, ami az emésztőrendszeri betegségek jelentős részénél tetten érhető. A stresszreakció egyik nagy vesztese ugyanis az emésztőrendszer, hiszen a táplálkozás ilyenkor ráér, és az emésztéshez szükséges energiát a szervezet a küzdelemre fordítja.
Vegetatív idegrenszeri és hormonális hatások eredményeképpen megváltoznak a bélmozgások, romlik az emésztés és a bél vérellátása. Ehhez járul még, hogy az immunrendszer összehangolt működése is felborul, ennek következtében fokozódik a bélfal gyulladásos hajlama. Mindezek együttesen a bélflóra összetételében is kedvezőtlen változásokat okoznak. A bél közérzetének romlása a bél-agy kommunikáción keresztül újabb stresszingert jelent, ami tovább rontja a helyzetet.
Stressz hatására a bélműködés, immunrendszer és bélflóra egyaránt megváltozik. Romlik az emésztés, fokozódik a bél gyulladásos hajlama, ami a bél-agy tengelyen keresztül újabb stresszort jelent.
Mit tehetünk?
Szemléletváltás: Ne csak a testi tünetekre koncentráljunk, keressük a panaszok mögött álló stresszállapotot! Ennek felismerése, lehetőség szerint megoldása a gyógyulás döntő lépése lehet.”

forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/23889/stressz-es-emesztorendszer

Ha érdekelnek ezek az összefüggések, várlak szeretettel a szombati workshopon, még tudtok jelentkezni: https://www.facebook.com/events/695597139370715?ref=newsfeed

23/01/2024

Hoztam mára egy kis ízelítőt a különböző idegrendszeri állapotainkról, és ezek jellemzőiről. Ezekről igencsak részletesen fogunk beszélni a február 3-i workshopon. Még vannak helyek, gyertek!

"A tolerancia-ablak (vagy más néven ingerküszöb) kifejezés azt a tűréshatárt jelöli, amelyen belül képesek vagyunk a megterhelő eseményeket rugalmasan kezelni, megküzdeni velük. A stresszes események alapvetően kibillentenek minket az alap nyugalmi állapotunkból, azonban nem mindegy, hogy a tolerancia-ablakunk mekkora, egy-egy esemény milyen mértékben és melyik irányba billent túl a határon és milyen könnyedén tudunk visszatérni a korábbi nyugalmi állapotba. Képzeljük el úgy, mintha fel kellene mennünk a 10. emeletre. Ha gyakorlott túrázók vagyunk vagy épp gyakran sportolunk, akkor szervezetünknek meg se kottyan egy kis lépcsőmászás, még talán jól is esik ez a kihívás. Ha azonban rosszabb fizikai állapotunk van, nem vagyunk sportosak vagy kicsit betegek vagyunk, akkor a 10 emelet megmászása felérhet a Himalájával, szenvedés és levegő utáni kapkodás lesz az eredménye. Így van ez a stresszel és a tolerancia-ablakkal is. Természetesen bármelyikünket érhet olyan mértékű stresszhatás, ami legyen bármekkora is az ablak, kibillent belőle minket. Amennyiben nem szűnik meg a stresszhatás, nem vagyunk képesek megküzdeni vele, úgy érzelemszabályozási zavar jöhet létre (tartósan vagy átmenetileg):

1. Hiperaktivációs stratégia: A negatív érzelmek és az általuk módosított észlelés túlsúlya jellemzi.
2. Hipoaktivációs (disszociatív) stratégia: Negatív és pozitív érzelmek távoltartása jellemzi.
3. “Bifázisos hullámvasút”: Előfordul, hogy gyors egymásutánban váltják egymást a fenti állapotok, mely az idegrendszer kétségbeesett próbálkozásaként fogható fel az egyensúlyi állapot helyreállítására. "

forrás: Mentőöv érzelmi viharok esetére http://www.opai-addikt.hu/files/Onsegito-fuzet.pdf

18/01/2024

Izgatottan készülök a február 3-i workshopra. Nagyon sok komplex összefüggést szeretnék átadni, mindezt érthetően és a gyakorlatba ültetve. Arra gondoltam néhány, mindenki által alkalmazható gyakorlati tippet az oldalamon is megosztanék.

A mai napon a természetes fényről lesz szó.

„A modern, iparosodott világban az ember szó szerint megfordította a természetes életritmusát, miközben az agyunk evolúciója során a nappali életmódhoz alkalmazkodott. Ma viszont az időnk 90 százalékát épületekben töltjük, mesterséges fényben, ami nappal túl kevés, éjjel viszont túl sok – a természetes fény ciklusaihoz viszonyítva. Ezzel összezavarjuk a szervezetünket és aztán nem érezzük jól magunkat.
Ismert, hogy a napi bioritmus zavara is együtt jár a pszichiátriai rendellenességek sokaságával, így arra voltak kíváncsiak a szakemberek, hogy befolyással lehet-e a fény arra, hogy valaki fogékony-e pszichiátriai betegségekre. Az eredményekről a Nature Mental Health folyóiratban számoltak be.
Arra jutottak, hogy az éjszakai fény növekedésével gyarapodtak, erősödtek a pszichiátriai tünetek, a depresszió esetében például 30 százalékos növekedést tapasztaltak. Azonban a nagyobb nappali fényhatás jótékony következményeire is bizonyítékot találtak: mintegy 20 százalékkal csökkent a depresszió esélye. Hasonló összefüggéseket találtak az önbántalmazás, a pszichózis, a bipoláris zavar, a szorongásos zavar és a poszttraumás stressz szindróma (PTSD) esetében is.
Ez azt is jelenti, hogy az éjszakai fények kerülésével, és a minél több nappali fénnyel e betegek állapotát gyógyszermentesen is lehet javítani. A vizsgálatok során számos egyéb tényezőt is figyelembe vettek, mint az adott személyek életkora, neme, fizikai aktivitása, vagy épp az évszak, illetve az illetők foglalkoztatottsága, ám ezek semmiféle összefüggést nem mutattak.
A kutatók szerint hatalmas társadalmi hatása lehet a kutatási eredményeiknek. „Ha az emberek megértik, hogy az őket érő fényhatások befolyásolják a mentális egészségüket, máris tehetnek néhány egyszerű lépést a saját jóllétük érdekében” – mondta Sean Cain, a kutatás vezetője.”

forrás: https://ng.24.hu/tudomany/2023/10/13/igy-hat-a-feny-a-mentalis-egeszsegre/

Mik lehetnek ezek a lépések?
-Próbáljunk meg annyi időt tölteni természetes fényben (főként a reggeli-délelőtti időszakban) amennyit csak lehetséges. Akár egy 20 perces reggeli séta is csodákra képes, vagy ha a reggelinket az erkélyen vagy teraszon fogyasztjuk el.
-Nap közben is menjünk ki természetes fényre, hogy érje a bőrünket, hajunkat. (Megfelelő fényvédő készítmények használata mellett, ha indokolt.)
-Amikor kint lement a nap, próbáljuk minimalizálni a benti világítási eszközök használatát. Használhatunk sólámpát, gyertyát, enyhe sárgás fényeket, de sötétedés után ne égessük a nagyvillanyt! Ezzel nagyon sokat tehetünk az alvásminőségünk javításáért, és immunrendszerünk támogatásáért.
-A technikai eszközeinken alkalmazzunk a kékfény- szűrőt, vagy „szemvédő funkciót”napközben. Lefekvés előtt 2 órával már lehetőleg ne használjunk ilyen eszközöket.

Ha érdekelnek további részletek és összefüggések, várlak szeretettel február 3-án: https://www.facebook.com/events/695597139370715/?ref=newsfeed

kép forrása: Pinterest