Clarity- Keszeg Andrea pszichológus oldala

29/05/2025

Gyerekek képernyőideje témában fontos összefoglaló, ajánlás.

21/05/2025

Miért nem jó gyűlölködni?

📍 A gyűlölet nem egyszerűen rossz érzés, hanem egy olyan mélyen romboló belső állapot, mely számos szinten hatással van ránk. Lényege a gyűlölet tárgyának teljes elutasítása, és a megsemmisítésére irányuló mély vágy érzése. Bár az erő illúzióját adja, valójában a személyiség hiányairól árulkodik.

📍 Pszichológiai értelemben a gyűlölet nem elsődleges érzelem. Leggyakrabban más, fájdalmasabb érzéseket fed el, mint a félelem, a megalázottság, a szégyen vagy a csökkent önértékelés érzése. Ám nem csak elfedi a feldolgozásra váró érzéseket, de megakadályozza a valódi feldolgozást, befagyasztja a fejlődést és torzítja a valóságérzékelést.

📍 A gyűlölet hatása nem áll meg a léleknél: a testre is hatással van. Tartós fennállása aktiválja a szervezet stresszválasz-rendszerét, a hipotalamusz–hipofízis–mellékvese tengelyt. Ez krónikus stresszállapothoz vezet, amely hosszú távon kimeríti az idegrendszert, legyengíti az immunrendszert, és gyulladásos, valamint autoimmun folyamatokat indít el. A szív- és érrendszeri betegségek, emésztési zavarok, fejfájás, alvásproblémák gyakran mind visszavezethetők a tartós belső feszültségre. A függőségek hátterében is gyakran a tartós belső feszültségek húzódnak meg – a használt szerek vagy viselkedésformák pedig ezek enyhítésére tett, gyakran öntudatlan kísérletek.
A gyűlölet tehát nemcsak lelki, hanem testi szinten is mérgez.

📍 Kapcsolati szinten a gyűlölet polarizálja az emberi viszonyokat. Megszünteti az árnyalatokat, és leegyszerűsíti a világot: vagy velem vagy, vagy ellenem. Gátolja az empátia kialakulását, aláássa a bizalom megélését, és ellehetetleníti a valódi érzelmi közelséget. Bár a gyűlölet képes csoportélményt generálni, hosszú távon elszigetel: akik tartósan a gyűlölet érzése mentén kapcsolódnak, végül érzelmileg magukra maradnak – még akkor is, ha közben egy hangos tömeg részeként működnek.

📍 A gyűlölet nem csak személyes érzés, de a következő generációk életét is megterhelheti. Ha nem tudatosítjuk, és nem dolgozzuk fel, súlyos transzgenerációs örökséggé válik. A következő nemzedék gyakran anélkül viszi tovább a haragot és az indulatokat, hogy megértené, honnan származnak ezek az érzések. A gyerekek észrevétlenül nőnek bele a világ „mi” és „ők” típusú felosztásába, majd életük során újrajátsszák a felmenők által kialakított, viszonyulási mintázatokat. Így a gyűlölet nemcsak életben tartja a történelmi traumákat, hanem újra is termeli őket.

📍 Erkölcsi szempontból a gyűlölet egyik legártalmasabb következménye, hogy megfosztja a másik embert emberi mivoltától: dehumanizál. Eltünteti azt az alapvető közös nevezőt, amely szerint minden emberi élet értékkel bír, így mindenkit megillet a tisztelet és a méltóság. A gyűlölet elzárja a párbeszéd útját a felek között, és megakadályozza az egyén szembenézését önmagával. Bár gyakran jogosnak tűnhet, mélyen etikátlan, hiszen tagadja a személyes felelősségvállalást, és a legprimitívebb reakciók felé sodor. Miközben az igazságosság álarcát viseli, valójában tagadja az igazság komplex, árnyalt természetét.

📍 A gyűlölet nemcsak egyéni, de társadalmi ügy is. Társadalmi szinten olyan kollektív működési zavarokat hoz létre, amelyek idővel bomlasztják az együttélés kereteit. Ahol a gyűlölet kultúrája teret nyer, ott ellehetetlenül a demokratikus párbeszéd, csökken a társadalmi bizalom, és meggyengül az együttműködés és a szolidaritás szövete. A közösségek szekértáborokra szakadnak, és megindul a kirekesztés és a jogfosztás. Az indulatok erősödnek, és a gyűlöletkultúra végső soron akár nyílt erőszakhoz is vezethet. Ilyen környezetben a félelem, a szégyen, a hallgatás és a meghunyászkodás válik a társadalom fő szabályozó erejévé.

🤗 A gyűlölet ellen tenni kell. Ez nem választás, hanem kötelesség kérdése - egyéni és közösségi szinten egyaránt. Ahogyan a testnek is szüksége van jól működő immunrendszerre, úgy a társadalomnak is ki kell alakítania saját védelmi rendszerét a gyűlölet ellen – immunissá kell válnia a gyűlölettel szemben. Ennek alapja az egyéni önismeret, a kritikus gondolkodás, az erkölcsi felelősségvállalás, valamint a történelmi, pszichológiai és társadalomismereti műveltség elmélyítése. Elengedhetetlen a valódi közösségek létrehozása, ahol lehetőség nyílik a különböző gondolkodású és hátterű emberek között az őszinte párbeszédre. Fontos, hogy legyen bátorságunk felszámolni a tabukat, és őszintén, torzító és mérgező narratívák nélkül szembenézni a múlttal. Végül, de nem utolsósorban, szükség van egy szabad és felelős nyilvánosságra – olyan közegre, ahol kérdezni, vitatkozni és meghallgatni is lehet, félelem nélkül.

🩷 Ne feledjük: Amit nem gyógyítunk meg, azt átadjuk a következő generációnak – akár akarjuk, akár nem.

— Orvos-Tóth Noémi

06/05/2025

29/04/2025

15/08/2024

Az alábbi ábra jól mutatja azt a kapcsolódást, ami a parentitifikált emberekre jellemző. Átlépnek egy olyan határt, amit nem kellene, és túlzottan önfeláldozóvá válnak. Az a döbbenetes, hogy ők ezt lelkesen, szenvedéllyel teszik, hiszen a belső program az, hogy mindent oda kell adniuk a másiknak, az általuk szeretett , érzelmi kapcsolatban álló személynek.
Jól látható az ábrán, hogy ezzel egy olyan dinamika alakul ki, amiben a másik embernek nem kell kimozdulnia, és nem kell elmennie a felezővonalig, hanem statikus marad a kapcsolatban., ami egy kenyelmes lét. A parentifikált általában egy jó hosdzú idő után elfárad, és akkor hirtelen, azonnal ki akar lépni a kapcsolatból, mert az összeomlás szélén áll. Sajnos ez a fájdalom és a kapcsolat sorsa predesztinálható.

02/08/2024

Hogyan alakulnak ki és hol érhetők tetten a mindennapokban a transzgenerációs hatások?

21/03/2024

Megyeri Zita pszichológus gondolatai :)

08/03/2024

Boldog Nőnapot, és boldog, empatikus kapcsolódást kívánok mindenkinek a saját feminin részével ! Hiszem, hogy a feminin minőség mindannyiunkban- nemtől függetlenül- jelen van, fontos, hogy merjünk vele kapcsolódni. Merjünk néha lelassulni, puhává, befogadóvá válni, merjünk megérintődni, merjünk kapcsolódni az érzelmeinkkel egészséges formában, és érezzük meg, valójában mekkora erőt tartogat, ha letesszük a páncéljainkat. Kívánom, hogy tudjunk ebben egymással is empatikusan együtt lenni,támogatni, segíteni, kísérni egymást,és magunkat is, példát mutatva, hogyan lehet egészséges módon kapcsolódni a feminin működéssel. Nagy szüksége van erre a bolygónak, fontos feladat ez.

03/02/2024

Köszönöm szépen minden résztvevőnek a bizalmat, az aktivitást, a lelkesedést, szuper délelőttöt töltöttünk együtt.

Lesz még idén "Érzelemszabályozás ökopszichológiai szemléletben" workshop, mert azt látom, nagy szükség van erre a tudásra. Szóval ha most nem tudtál jönni, lesz még alkalom bepótolni. :)

30/01/2024

A stressz egy rendkívül általános kifejezés, mindenre használjuk, ám értjük-e valóban a valódi jelentőségét? Az idegrendszerünk, érzelemszabályozási rendszerünk, elbíróképességünk valójában számos (hormonális, immunológiai, emésztőrendszeri stb.) tünet kiindulási pontja. Az, hogy mennyi stressz ér bennünket, és mit kezdünk azzal a stresszel, valójában szinte minden testi és lelki funkciónkra hatással van.
„A stresszreakció nem tudatos esemény. Kiindulópontja az agy limbikus rendszer nevű része, amely a tudatos és tudattalan idegi működések közötti kapcsolat helye. A stresszhelyzet megoldásához szükséges összpontosításban is döntő szerepe van, hiszen ez a terület a figyelem, érzelmek, hosszú távú memória központja is.
A tartós stressz állapota az egész szervezetre, így az emésztőrendszer működésére is rányomja a bélyegét, ami az emésztőrendszeri betegségek jelentős részénél tetten érhető. A stresszreakció egyik nagy vesztese ugyanis az emésztőrendszer, hiszen a táplálkozás ilyenkor ráér, és az emésztéshez szükséges energiát a szervezet a küzdelemre fordítja.
Vegetatív idegrenszeri és hormonális hatások eredményeképpen megváltoznak a bélmozgások, romlik az emésztés és a bél vérellátása. Ehhez járul még, hogy az immunrendszer összehangolt működése is felborul, ennek következtében fokozódik a bélfal gyulladásos hajlama. Mindezek együttesen a bélflóra összetételében is kedvezőtlen változásokat okoznak. A bél közérzetének romlása a bél-agy kommunikáción keresztül újabb stresszingert jelent, ami tovább rontja a helyzetet.
Stressz hatására a bélműködés, immunrendszer és bélflóra egyaránt megváltozik. Romlik az emésztés, fokozódik a bél gyulladásos hajlama, ami a bél-agy tengelyen keresztül újabb stresszort jelent.
Mit tehetünk?
Szemléletváltás: Ne csak a testi tünetekre koncentráljunk, keressük a panaszok mögött álló stresszállapotot! Ennek felismerése, lehetőség szerint megoldása a gyógyulás döntő lépése lehet.”

forrás: https://www.webbeteg.hu/cikkek/emesztorendszer/23889/stressz-es-emesztorendszer

Ha érdekelnek ezek az összefüggések, várlak szeretettel a szombati workshopon, még tudtok jelentkezni: https://www.facebook.com/events/695597139370715?ref=newsfeed