Ivóvizem

28/02/2026

INGYEN VÍZTISZTÍTÓ TERÉZVÁROSBAN

Terézvárosiak figyelem!
💸Most érdemes Doulton víztisztítót venni - 100% támogatással!

Budapest VI. kerület Terézváros Önkormányzata pályázatot hirdetett csapvíz ólom szennyezésének kiszűrésére alkalmas, csapra szerelhető víztisztítók vásárlásához.

A program célja a biztonságos, ólommentes ivóvíz biztosítása az otthoni csapvíz szűrésével. A megvásárolt készülék vételárának 100%-a, legfeljebb 75. 000 Ft támogatás igényelhető vissza, háztartásonként egy alkalommal.

👉Mire igényelhető a támogatás?
Csak olyan víztisztító berendezés vásárlására, amely tanúsított az ólom eltávolítására. A DOULTON készülékek ilyenek ;)

👉Ki pályázhat?
Pályázatot nyújthat be minden olyan magánszemély, aki legalább egy éve terézvárosi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és megfelel legalább egy alábbi feltételnek:
- Várandós kismama;
- 6 év alatti gyermeket nevel;
- Egyedülálló szülő;
- Gyermekvédelmi kedvezményt,
- Emelt családi pótlékot vesz igénybe;
- Szociális támogatásban részesül;
- Otthongondozási díj vagy ápolási díjra,
- Fogyatékossági támogatásra vagy vakok személyi járadékára jogosult.

További részletek, pályázati űrlap a blogbejegyzésben 🔽

https://ivovizem.hu/blog/?75000-ft-tamogatas-viztisztitora

25/02/2026

"A budapesti csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak."

Amikor egy kutatási eredmény értelmezése és annak sajtója félremegy, akkor szükséges a tisztázás.

És szerintem az igazság "teljes kibontása" is.

Az ugyanis tényszerűen nem igaz, hogy a "budapesti csapvíz" bárhol biztonságosan fogyasztható. Lásd NNK ólomkockázati becslései, az azt megalapozó mérési eredmények.

Ha a "budapesti csapvíz" helyett pl. azt írják : a "Fővárosi Vízművek által szolgáltatott víz" vagy egyszerűen budapesti ivóvíz, az már jobban közelíti a valóságot, és jó alkalom lehet az ólomkockázat kommunikációjára is presztizsveszteség nélkül.

Évekkel az ólomprojekt lezárását követően miért tabu még mindig a fogyasztóhelyeken megjelenő ólomkockázat?
2036.jan.12-ig a fogyasztás helyén, azaz a fogyasztói csapokon kell biztosítani az ólomszennyezésmentes vizet.

A legnagyobb szerep a vízfogyasztóké, hiszen az ólomszennyezés az esetek zömében a "vízórát követően" kerül a vízbe, azaz a megoldásról való gondoskodás fogyasztói felelősség.

Szerintem a kb. 50.000 lakóépületben nem fognak varázsütésre kicserélődni az ólomcsövek, főleg, ha a tulajdonosok nem is sejtik a kockázatot.

Azari Katalin
ivóvíz-tanácsadó vegyészmérnök

Biztonságosan fogyasztható és egészséges a budapesti vezetékes ivóvíz

A budapesti csapvíz biztonságosan fogyasztható, megfelel minden hatályos hazai és uniós egészségügyi előírásnak. A PFAS-vegyületekre vonatkozó legfrissebb vizsgálatok is azt igazolják, hogy a mért értékek jóval a megengedett határérték alatt maradnak.

Magyarország 2023-ban vette át az ivóvizekben mérendő vegyületek mérésére és az adatok közzétételére vonatkozó uniós irányelvet, amely szerint 2026. január 12-étől kötelező mérni a szóban forgó anyagok koncentrációját az ivóvízben.

A Fővárosi Vízművek már a szabályozás megjelenésekor megkezdte a felkészülést a kötelező vizsgálatokra. Társasági projekt keretében több víznyerő területen és fogyasztási ponton is ellenőriztük az úgynevezett örökszennyező anyagok jelenlétét. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Akvakultúra és Környezetbiztonsági Intézetével közösen, tudományos módszerekkel végzett mérések a PFAS-vegyületek koncentrációját jóval az egészségügyi határérték alatt mutatták ki, több esetben a kimutatási határ közelében.

Ezzel párhuzamosan a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ országos ellenőrzési programot indított, amely minden vízszolgáltató területére kiterjedt. A hatóság által validált eredmények megerősítették a Fővárosi Vízművek saját méréseit: a budapesti víznyerő és szolgáltatási területeken az érintett vegyületek koncentrációja az egészségügyi határérték 30%-a alatt van.

A Fővárosi Vízművek laboratóriuma jelentős műszaki fejlesztésekkel felkészült az uniós előírások szerinti rendszeres mérésekre, így a jövőben is biztosított a folyamatos ellenőrzés.

A PFAS (per- és polifluor-alkil anyagok) egy több ezer vegyületből álló anyagcsoport, amelyet az 1950-es évektől alkalmaznak világszerte. Használják többek között víz- és zsírlepergető bevonatokban, tapadásmentes edényekben, egyes élelmiszer-csomagoló anyagokban, textíliákban, tűzoltó habokban és különféle ipari eljárások során.

Ezek az anyagok a környezetben rendkívül lassan bomlanak le, ezért gyakran „örökszennyezőknek” is nevezik őket. A gyártás, ipari felhasználás, hulladékkezelés vagy akár a hétköznapi termékhasználat során a talajba és a felszíni vizekbe kerülhetnek. Így jelenhetnek meg folyókban – például a Dunában – és a vízbázisok környezetében is. Fontos hangsúlyozni: a PFAS-vegyületek világszerte kimutathatók, az egészségügyi kockázatot azonban a koncentráció mértéke határozza meg.

Budapest ivóvízellátása döntően a Duna menti, úgynevezett parti szűrésű vízbázisokra épül. A parti szűrés során a folyó vize a kavicsos-homokos üledékrétegen természetes módon átszűrődve jut el a kutakba. Ez a több tíz méter vastag földtani közeg hatékony természetes tisztítórétegként működik: jelentősen csökkenti a szennyezőanyagok mennyiségét és kiegyenlíti a Duna vízminőségi ingadozásait. A kitermelt vizet ezt követően további ellenőrzéseknek vetik alá, és – szükség esetén – vízkezelési lépések is biztosítják az előírt minőséget.

A rendelkezésre álló vizsgálati eredmények alapján tehát a budapesti vezetékes ivóvíz minősége megfelelő, a PFAS-vegyületek koncentrációja szempontjából is biztonságos. A rendszeres ellenőrzések, a társaság korszerű laborháttere és a parti szűrésű vízbázisok természetes védelme együttesen garantálja, hogy a Fővárosi Vízművek szolgáltatási területén az ivóvíz továbbra is egészséges és biztonsággal fogyasztható marad.

18/02/2026

30/01/2026

Magáncélú kutak vízminőségének vizsgálatáról, a jegyzőkönyv értelmezéséről -1

A Vízkémia Akkreditált Laboratórium vizsgálati jegyzőkönyveinek tartalmát a vonatkozó rendelet, szakhatósági módszertani útmutató és több évtizedes szakmai tapasztalat figyelembevételével alakítottuk ki.
A kútvíz kémiai minőségének jellemzésére az általános vízkémiai paraméterek mellett az arzén vizsgálatát is szükségesnek tartjuk, amennyiben ivóvíz célú fogyasztásra szánják a vizet.

Az eredményközlő lapon a bal oldali táblázatban találja a vizsgált vízminőségi jellemzők/paraméterek mérési eredményeit, és a víz kation-anion mérlegét.
A jobb oldalon található táblázatban az ivóvíz rendeletben meghatározott értékeket [parametrikus-(2) és határértékek(3)] tüntetjük fel.

A vizsgált vízminőségi jellemzők (bal oldali) táblázat első oszlopában karakterekkel jelöljük azokat az eredményeket, melyek meghaladják az 1sz. mellékletben meghatározott értékeket.
A [ + ] karakter a parametrikus értékek, a [ * ] karaktert a határértékek, a [ ! ] a célérték túllépésének jelölésére használjuk.

Eredmények értelmezése:
• Ha nem talál a vizsgálati eredménytáblázat bal oldali oszlopában karaktert, [NINCS JELÖLÉS] a vízminta a vizsgált vízminőségi jellemzők szempontjából a vonatkozó rendelet előírásai alapján „ivóvízként megfelel”.

• Azokat a jellemzőket, melyek meghatározott érték feletti jelenléte „egészségügyi mikro-kockázat”-tal jár, [ * ]-gal jelöljük. Ez a vízminőségi jellemző határértéket meghaladó mértékben egészségre ártalmas, ezért ha ilyen jelet lát a bal oldali oszlopban, a víz „ivóvízként nem felel meg”.

• ha csak [ + ]-tel jelölt vízminőségi jellemző van (tehát [*] vagy [!] nincs), a víz „tűrhető minőségű ivóvíz”, azaz „olyan víz, amely az emberi egészséget veszélyeztető anyagot nem tartalmaz, de amelyben a vízfelhasználást zavaró, esztétikai vagy egyéb panaszt okozó anyag vagy szervezet előfordul” (2.§ 39.)
A víz fogyasztása nem jár egészségügyi kockázattal, de felhasználhatóságát esztétikai vagy technológiai szempontból (pl. vízlágyító, víztisztító alkalmazásakor) zavarhatja a jelölt jellemző/paraméter.

• A [ ! ] karakter-t célérték(4) túllépés esetén használjuk, mely jelenleg az ólomszennyezésre vonatkozhat. Az ólomra nem határozható meg olyan érték, amely alatt ne lenne egészségkárosító a vízben, ezért törekedni kell annak eltávolítására. Az új célérték az eddigi határérték fele (5 μg/liter). A célérték teljesítésére adott határidő figyelembe veszi azt, hogy a határérték túllépése elsősorban a házi vízelosztó rendszerek állapota miatt következik be, melynek karbantartására, állapotára a vízszolgáltatónak közvetlen befolyása nincsen, az ólom szennyezőforrások hálózatból való eltávolítása időigényes feladat. A teljesítés határideje:2036. január 12.

Az eredményeket tartalmazó táblázat alatt olvashatja a vízre vonatkozó minősítést aláhúzva, kiemelve.

A jegyzőkönyvön szereplő 5 jegyű munkaszámra való hivatkozással telefonon tudok további segítséget adni az eredmények értelmezésével kapcsolatban, amennyiben kérdése van.

A mérési eredmények értékelését a vonatkozó rendeleten kívül az NNK Módszertani útmutató ajánlásait figyelembe véve végezzük.

A bejegyzésből elérhető a kiegészítő magyarázat, jogszabályi hivatkozás, a módszertani útmutató linkje, határérték táblázat a WHO és EU előírásokkal együtt.

Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnök

Az 5/2023 ivóvíz rendelet szerinti értékelés értelmezése.

29/01/2026

Ólom vizsgálat vagy kockázat értékelés?

Egy db vízminta ólom vizsgálata nem azonos a kockázat értékeléssel.
A kockázat értékelés a mintavétel tervezésével kezdődik és az adott fogyasztási helyre (vízvételre alkalmas szerelvényre) vonatkozik.
Vizsgálatot követően, ólomszennyezés esetén a kockázat mértékétől és a vízfogyaztók körétől függően, a biztonságos megoldási lehetőségekre is javaslatot teszünk.

Mintavételi szempontok:
▶️Ha a háztartásban kisgyermek, várandós nő vagy gyermekvállalás előtt álló fiatal van, a mintavételt úgy kell megtervezni, hogy a mintavétel hibája miatt egy kockázatos helyet ne minősítsünk tévesen kockázatmentesnek (a fals negatív minta esélyének minimalizálása).

▶️Általános esetben lehet a vizsgálat célja annak eldöntése, hogy pl. alapos kifolyatással biztonságos szint alá csökkenthető-e az ólomszennyezés.
A mintavétel módja attól is függ, hogy az adott vízvételi hely milyen messze helyezkedik el a feltételezett ólom-szennyező forrástól.

Háztartások, magánemberek részére a kockázat értékeléséhez az NNGYK mintavételi protokollja és szakmai tapasztalat alapján egy csaptelepről származó, 3db különböző módon vett vízminta vizsgálatát javasoljuk.
‼️Nagyon fontos, hogy a mintavétel pontosan a javaslatnak megfelelően történjen. Több ezer fogyasztóhely értékelésének tapasztalata alapján ez az optimális információ/vizsgálat darabszám, amivel a legnagyobb valószínűséggel elkerülhető a fals negatív eredmény.

MINTAVÉTEL:
A vízivási, főzési célra a leggyakrabban használt konyhai csaptelepről a vízmintákat az alábbi leírás alapján vegye:

1.minta:
1 liter "gyűjtött, pangó" vízminta - minimum 6 óra pangást követően - pld. reggeli első csapnyitási minta kifolyatás nélkül. Ez a minta a csaptelepre és 1-1,5 méteres csőszakaszra ad információt (1dl elegendő a vizsgálathoz; 1liter kiengedését követően 1dl-t egy kisebb üvegbe vagy flakonba áttölthet).

2.minta:
az első mintához képest 1 perces folyatást követő 2dl vízminta (ebből is elegendő 1dl a vizsgálathoz)

3.minta:
napközbeni, jellemző fogyasztási időpontban, kiengedés nélküli (legalább 30 perc stagnálást követő) 2dl vízminta (ebből is elegendő 1dl a vizsgálathoz).

Amennyiben a mintavétel ennek megfelelően történt, egy ólom kockázat értékelésben gyakorlott szakember a 3db vizsgálati eredmény összehasonlításával tanácsot tud adni a továbblépés irányára.

Mintavétellel kapcsolatos konzultációra, szakmai egyeztetésre telefonon vagy bármely elérhetőségen is állunk rendelkezésre!

A vízmintákat a Vízkémia Akkreditált Laboratórium-ba várjuk. Hétköznap 8-15-ig.
Segíti munkánkat, ha regisztrálja a mintát, jelezi a mintaleadás szándékát. Ez a laborban az adminisztráció időtartamát is jelentősen csökkenti.

További információ a bejegyzésben és a kommenteknél található linken.

Eredmény 7 munkanapon belül. Akkreditált vizsgálat, kockázat értékelés, szakvélemény, megoldási javaslat.

28/01/2026

💧Mi alapján döntesz arról, hogy milyen vizet iszol, milyen víztisztítót használsz?

Ha fontos az ivóvized minősége, azt ne a véletlenre bízd, tájékozódj szakmailag hiteles forrásból!

Magyarországon a🚰vezetékes ivóvíz kellően jó minőségű ahhoz, hogy MEGFELELŐ víztisztítóval bármely csapvízből prémium minőségű ivóvíz legyen biztosítható.
Ez fenntarthatóbb, gazdaságosabb és kényelmesebb alternatíva mint a csomagolt víz – otthon, munkahelyen, közösségi használatban is.

Egy víztisztító vízminőségre gyakorolt hatása csak🔬 laborvizsgálatokkal ellenőrizhető, a különbségek megértéséhez pedig vízkémiai ismeretek is kellenek.
Az AI még nem elég jó ahhoz, hogy segítségedre legyen, ha nem tudod, mire van pontosan szükséged; így minél többet olvasol, annál inkább elbizonytalanodsz, egy idő után pedig belefáradsz...

👍Szerencsére már van kapaszkodó!
Az ivóvíz biztonságáért is felelős szakhatóság (NNGYK) egy EU-támogatott programnak köszönhetően több, Magyarországon forgalmazott víztisztítót vizsgált és értékelt: az összefoglaló táblázat segít annak, aki nem akar napokat víztisztítók tanulmányozásával tölteni.

📌 Pár perc olvasás → sokkal nyugodtabb döntés.
https://vizkemia.hu/blog/?fenntarthatosag

📖 Források, jegyzőkönyvek, magyarázatok: https://olomavizben.hu/blog/?itt-a-nagy-viztisztito-teszt-eredmenye-

28/01/2026

-4

Nem mindegy, milyen víztisztítót használsz, ha a cél az ivóvíz minőségének javítása.

Ha a víztisztítót nem megfelelően választod ki, akár még rosszabb minőségű is lehet a tisztított víz (kémiai és mikrobiológiai szempontból), mint amilyen a csapvíz volt. Még akkor is, ha a víz érzékszervi jellemzői (szín, szag, íz) javulnak.
Egy víztisztító megfelelő működését a vízfogyasztó nem tudja ellenőrizni: néhány vízminta vizsgálatával nem dönthető el az, hogy a választott víztisztító megfelelő-e a csapvíz minőségének javítására.

Fontos ismerni a csapvíz potenciális vízszennyezőit, ezen belül az ólomszennyezés kockázatának valószínűségét, mert a biztonságos ivóvíztisztító kiválasztásához ez alapvető információ.

Amennyiben a csapvíz ólomszennyezése nem zárható ki, a csapvíz tisztítására az ólomszennyezésre is tanúsított (NNGYK által bevizsgált és igazolt) víztisztítók lehetnek biztonságosak*.
Fontos figyelembe venni a szennyeződés mértékét és a felhasználók körét, pl. van-e kisgyermek a fogyasztók között.

Kommentbe teszem a linket, ahol részletesen is elolvashatod a víztisztító választás fontos kritériumait. A bejegyzésből eléred a független laboratóriumi vizsgálatok eredményét, az NNGYK összefoglaló szakvéleményét a víztisztítókról.

Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz-tanácsadó

27/01/2026

Ha időm engedi, örömmel veszek részt olyan eseményeken, amelyeken az ivóvizünk minőségéről a fenntartható megoldások szempontjából esik szó.

Az Élhető Települések Akadémia a szívem csücske, egyedülállóan közelíti meg a ma oly divatos fenntarthatósági kérdéseket. Végre egy olyan képzés, ahol nem a szlogenek szintjén áll meg a fenntarthatóság, és az eredmény nem csupán látszat tevékenység.
A fókuszban a használható tudás átadása, a gyakorlatban is működő praktikák megosztása van.

"Az Élhető Települések Akadémia egy dinamikusan fejlődő közösségi tanulási platform, amely a fenntartható településfejlesztés és közösségi innováció területén kínál gyakorlatorientált képzéseket. Célja, hogy a résztvevők – önkormányzatok, vállalatok, vállalkozók, társadalmi vállalatok, civil szervezetek, kisközösségek, termelők, egyetemi hallgatók és más érdeklődők – együtt gondolkodva, szakértők vezetésével sajátítsák el a fenntarthatóság alapelveit és a jó példák alkalmazását a gyakorlatban.

A képzések során nemcsak tudást adunk, hanem segítünk elsajátítani azt is, hogyan tudják az itt megszerzett ismereteket saját közösségeikben továbbadni és hasznosítani. Az akadémia alumni programjai révén a résztvevők továbbra is aktív közösség tagjai maradnak, ahol tapasztalatokat oszthatnak meg, együttműködéseket építhetnek és inspirációt meríthetnek a fenntartható települések fejlesztéséhez."

23/01/2026

🫗💧Ha nem szereted a csapvizet és unod a vízcipelést vagy a flakonok visszaváltását, ez a bejegyzés Neked szól!

🚰A legtöbb fogyasztói csapon nem a fogyasztói elvárásoknak megfelelő ivóvíz folyik. Vannak olyan fogyasztóhelyek, ahol a vezetékek állapota, az alkalmazott fertőtlenítési technológia miatt egészségre káros szennyezők is megjelennek a csapvízben.

👉Ebben az esetben sem indokolt a csomagolt víz fogyasztás - érdemes tájékozódni a fenntartható megoldásokról!

Mit érdemes tudni, mielőtt ivóvíztisztítót választasz?

🔬
Az ivóvíz minőségéről sokan feltételezik azt, hogy az kizárólag a vízmű felelőssége. A valóság azonban ennél összetettebb. A víz minősége nemcsak az előkészítésekor, hanem az elosztó hálózatban és az épületen belüli csővezetékekben is változhat.
Régi épületekben, elöregedett belső hálózat esetén az ivóvíz ólommal szennyeződhet. Ez a szennyezés nem látható, nem érezhető, és nem jár ízváltozással – mégis komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.

⚠️Különösen veszélyeztetettek:
- csecsemők és kisgyermekek
- várandós nők, szoptató anyák
- gyermekvállalás előtt álló fiatalok

❗️Jó, ha tudod!
Az ólom jellemzően nem a vízműből érkezik, hanem az épületen belüli csőhálózatból oldódik ki.
Ha a fogyasztóhelyen magas az ólomszennyezés kockázata, kizárólag az ólomra tanúsított ivóvíz tisztító* lehet az azonnali, fenntartható megoldás.

* a kommentben található cikkben részletes infók

21/01/2026

💧Ha víztisztító vásárláson gondolkodsz, ez a bejegyzés neked szól!

❓Te mi alapján döntesz ivóvized minőségéről?

Amikor víztisztítót választunk, sokszor az ízre, a szagra vagy a látványos ígéretekre figyelünk. Ezek lényeges szempontok – de ennél fontosabb kérdés az, vajon biztonságos-e a jó ízű tisztított víz?

❓Biztosan tudod mit iszol?
Az ivóvízre vonatkozóan a jogszabályi megfelelőség a közműhálózatban a vízóráig értendő, az ólomszennyezés pedig az esetek többségében az épületen belüli csövekből kerül a csapvízbe!

❓Miért fontos ez?
Az ólom az ivóvízben színtelen, szagtalan és íztelen, ezért jelenléte gyakran rejtve marad. A legtöbb általános víztisztító nem ólom eltávolítására készült, hanem íz- és szagjavításra, így nem nyújt valódi védelmet ilyen kockázat esetén.

Ha a biztonság és megbízhatóság is fontos, olyan víztisztítót érdemes választani, amelynek a létjogosultságát nem egy hozzánemértő influencer bizonygatja, hanem a megfelelősége akkreditált mérésekre, szakhatósági tanúsításokra és mérnöki tapasztalatra alapozott.

Az ivovizem.hu szakértői által ajánlott megoldások: a Doulton víztisztító nem csupán egy a lehetséges víztisztítók közül, hanem felelős választás mindazok számára, akik tudatosan döntenek ivóvizükről.

Azari Katalin ivóvíz tanácsadó vegyészmérnök

👉 A részletek a kommentben található linken

20/01/2026

Az ivóvíz monitoring pontokon való megfelelősége nem mindig jelenti azt, hogy a vízfogyasztó biztonságban van. Régi épületekben az ólom jelenléte nem zárható ki az ivóvízben, és ismert egészségügyi kockázatokkal jár.

A terézvárosi önkormányzat programja jó példa arra, hogyan lehet egy közegészségügyi problémára pánikkeltés nélkül, célzott megoldással reagálni.

Terézváros

Ólom az ivóvízben – mit tanulhatunk a Terézváros által megvalósított modellből? Az ivóvíz minőségének biztosítása alapvető közegészségügyi feladat. A közüzemi vízellátás jogszabályi megfelelősége azonban nem garantálja, hogy a fogyasztási ponton – a csapnál vagy v...

02/01/2026

-3

Bocsi Viki-vel az ivóvíz fogyasztás fontosságáról terveztünk rövid, "kérdezz - felelek" videókat felvenni.

Az első kérdést követően rájöttünk, hogy ez nem olyan egyszerű téma, mint aminek látszik.
Az ivóvíz minőségével, a reális elvárásokkal, a fontos jellemzőivel kapcsolatban számos félreértés van a köztudatban, amiket nem egyszerű röviden tisztázni.

A videóból is látható, hogy több helyen meg van vágva. A készítőt dícséri, hogy úgy tudta ezt megtenni, hogy a mondanivaló lényege megmaradt.

Az első néhány videóban a célunk a figyelem felhívás volt a legsúlyosabban egészségkárosító vízszennyezőre, az ólomra vonatkozóan.

Azért fontos tisztázni a csapvíz potenciális vízszennyezőit, ezen belül az ólomszennyezés kockázatának valószínűségét, mert a biztonságos ivóvíztisztító kiválasztásához ez alapvető információ.

Amennyiben a csapvíz ólomszennyezése nem zárható ki, a csapvíz tisztítására az ólomszennyezésre is tanúsított (NNGYK által bevizsgált és igazolt) víztisztítók közül érdemes választani (kommentbe teszem).

Fontos figyelembe venni a szennyeződés mértékét, a felhasználók körét, pl. van-e kisgyermek a fogyasztók között.

Minden információ, szaktudás és szükséges eszköz rendelkezésre áll a csapvíz általi ólomexpozíció elkerüléséhez, a biztonságos ivóvíz fogyasztásához.

Kisgyermeket nevelők számára a fogyasztásra szánt ivóvíz minőségének ismerete, ezen belül az ólomszennyezés kockázata elengedhetetlen információ, hiszen a PREVENCIÓ a legfontosabb.

Azari Katalin vegyészmérnök, ivóvíz-tanácsadó