Lélekringató családfelállítás, parapszichológiai tanácsadás

30/10/2025

~ ÚTRAVALÓ ~

Mindig a küszöbön állunk.
Mikor végre átlépnénk, kiderül, hogy még vissza tart.
Mikor elfogadjuk a maradást, kivet magából.
Eközben vágyjuk a biztonságot, de mégse férünk a bőrünkbe.
Nem akarjuk, hogy mások kihasználjanak, majd rájövünk, hogy mi adtunk rá engedélyt.
Meghúznánk a határokat kint, de kiderül, hogy eközben belső falakba ütközünk.
Úgy álmodozunk a harmóniáról, hogy közben belül ezernyi vihar tombol a lelkünkben.
Sokszor szívünk szerint kiforgatnánk a világot a négy sarkából, de rájövünk, hogy ehhez túl sok béke van bennünk.
Tiszta vizet akarunk önteni a pohárba, de az érzelmeink állandóan elhomályosítják a szavainkat.
Vágyjuk, hogy megértsenek bennünket, de még mi magunk sem tanultunk meg igazán jól figyelni a másikra.
Olykor a hitünk is elfogy, pedig a legfőbb jelmondatunk az, hogy a csoda bennünk él.
Számtalanszor bebizonyítjuk magunknak, hogy fantasztikus dolgokra vagyunk képesek, hogy aztán visszarángassuk magunkat a hétköznapok valóságába.
Folyamatosan azon dolgozunk, hogy egyszer változások történjenek, mégis a megszokások rabjai vagyunk.
És amikor azt hisszük, mindebben már végleg kimerültünk, mindig kiderül, hogy sokkal erősebbek vagyunk, mint azt eddig hittük magunkról.

Forrás:Pintér Erzsébet, fotó: pinterest

29/10/2025

Vannak, akik azt hiszik, hogy az élet annyiból áll, hogy megszületsz, iskolába jársz, találsz egy munkát, megházasodsz, gyerekeket vállalsz, karriert építesz, különféle javakat és pénzt halmozol fel, nyugdíjba mész, majd meghalsz.

Wow, micsoda nézőpont…
Vajon megéri a lelkednek a Földre jönni mindezért?
Ha jól élted az életed a Földön, akkor amikor átmész a Túloldalra, angyalok sokasága fog várni, hogy elmondják, mennyi ember küldött áldást a nevedre életed során, de még azután is, hogy megtudták, eltávoztál a Földről.
Hányan voltak hálásak a segítségért, a támogatásért, amit tőled kaptak, bármilyen formában is.
Nem számít, milyen tevékenységet végeztél életedben, nem számít, hogy spirituális tanító voltál-e vagy egészen más dolgokkal foglalkoztál.
Egyedül a jóság, a nagylelkűség, az együttérzés gesztusai számítanak.
Számítanak a jó szavak, amelyeket kimondtál valakinek egy sebezhető pillanatában.
Számítanak a jó cselekedetek, amelyeket megtettél.
Számítanak a jó tanácsok, amelyeket azoknak adtál, akik nehéz helyzetben voltak. Számít minden apró gesztus, amely egy embertársad napját kicsit jobbá tette.
El tudjátok képzelni, milyen érzés lehet a Túloldalra érkezni, és megtudni, hogy ekkora különbséget tettél olyan sok ember életében? Hogy annyi minden, amit tettél, számított a körülötted élőknek?
Hogy ilyen sok ember gondolt rád legalább egyszer hálával?
El tudjátok képzelni, milyen érzés megtudni, hogy az angyalok rengeteg hálaüzenetet kaptak, amelyek neked szóltak, és hogy ezek még azelőtt érkeztek, mielőtt átléptél volna a Túloldalra, miközben a lelked az átmenetet élte, és hogy ezek az üzenetek még utána is folytatódtak?
El tudjátok képzelni, milyen érzés, amikor az angyalok azt mondják: „Tekintettel arra, ahogyan élted az életed, van itt számodra egy hely. Gyere velünk!”
És kérlek, ne értsétek félre, amit mondok: nem arra buzdítalak titeket, hogy hivatásos Megmentők legyetek, és ne is áldozzátok fel a saját javatokat másokért. Nem tudtok mindenkit megmenteni. Nem tudjátok mindenkinek megoldani a problémáit. Nem arról van szó, hogy mindenki gondját magatokra kell vállalnotok. De nem is arról, hogy senkin sem segítetek.

Arról van szó, hogy megtegyétek, amire minden pillanatban indítást éreztek, amikor észreveszitek, hogy valakinek szüksége van segítségre, vagy amikor valaki hozzátok fordul.
Isten vezetni fog benneteket, mikor kell közbelépni, és mikor nem.
Minden döntés, amit meghozol, számít a jövőd szempontjából. Holnap ott leszel, ahová a ma választásai elvisznek.

Forrás: Michael Mirdad, fotó: pinterest

28/10/2025

• Ha nem hallgatsz az elégedetlenségedre, a fejfájásod beszél hozzád
• Ha nem hallgatsz a dühödre, gyomorgyulladással beszél hozzád
• Ha nem hallgatsz a félelmeidre, ők beszélnek hozzád
• Ha nem hallgatsz arra, hogy "nem", akkor az emésztési zavarok beszélnek hozzád
• Ha nem hallgatsz a szenvedélyedre, az fertőzéssel beszél hozzád
• Ha nem hallgatsz a kreativitásodra és a tehetségedre, akkor hízva beszélnek hozzád
• Ha nem hallgatsz a hatásosságodra, akkor bőrgyulladással beszél hozzád
Ha nem hallgatsz a spiritualitásodra, ők fognak beszélni hozzád.. melyik lesz beteg!

Soha ne felejtsük el hallgatni a testünket..

Minden érzelem, amit nem hallgatnak meg, nyomot hagy a testen!

A test a lelkünk tükre...

Forrás: Jakub Došek, fotó: pinterest

27/10/2025

A macska

az egyetlen állat, amelynek hét réteg aurája van, és kettős...

Ez nyolc érzékszervet jelent, hárommal többet a szokásosnál.
Független lény, továbbá ez az egyetlen állat a Földön, amely rezgő hangot, a „dorombolást” adja ki, amikor harmóniában van.

A macska összehangolja mezejét az emberével, és semlegesíti a negatív mezőt.
A szeretet nevében...

Ha védelmet szeretnél otthonodban, macskával oszd meg a teredet.
A macska aurája olyan erős, hogy nemcsak téged, hanem családodat és otthonodat is megvédi.
Ezért kell megértened, hogy amikor egy macska a lábadhoz dörgölőzik, az nem csak a figyelmedet szeretné felkelteni, hanem azt is jelenti, hogy a macska megosztja veled a mágiáját, a csillag erejét.

A macskák nemcsak a gonosz szellemektől védik meg a házat, hanem az aktuális negatív energiáktól is, még mielőtt a macska hazaérne.
Ez különösen akkor hasznos, ha olyan otthonba költözünk, amely más embereké.
A macska asztrális mezeje olyan magas, hogy gyorsan levadászik minden negatív entitást.
A macska jelenléte megvéd minden gonosz szemtől vagy átoktól.
Hogy megvédd magad a gonosz szemtől, amikor beszélgetsz valakivel, egyszerűen tartsd a kezed a macskán, a bal oldaladdal simogasd a nyakát, a jobbal pedig a farkát.
Ebben az esetben teljes kapcsolatban leszel az állattal.
Energiamezőitek egyetlen erőtérré olvadnak össze, amely még a legveszélyesebb támadásoktól is megvéd.
Ráadásul, mivel a macskák a kozmikus energia vezetői, pozitív energiát hozhatnak az otthonba, ami hozzájárul az egész család jólétéhez.
A macskák szeretnek olyan helyeken tartózkodni, ahol az erő intenzív, például geopatogén területeken. Azért választják ezeket a helyeket, mert ott állandóan negatív energia vagy talajvíz áramlik.
Egy régi házban a macska kitakarítja az összes nem kívánt energiát, például az előző tulajdonosok maradványait.
És, ha a ház új, a macska erőteljes energiát tölt fel.

Forrás: Juliana Helia, fotó: pinterest

26/10/2025

Sokszor találkozom azzal a jelenséggel, hogy a klienseim még felnőtt korban is idealizálják a szüleiket, nem merik őket lehozni a piedesztálról. Az idealizálás gyermekkorban a biztonságot teremti meg: "Nekem van a legnagyszerűbb apukám, ő traktoros és a világ legnagyobb traktora az övé!" vagy "Az én apukám még ennél is jobb, ő rendőr, és mindenkit megbüntet!" Az én anyukám a legszebb, mert hosszú szempillája van, apu is azt mondja neki, Őzikeszemű!"
Amikor felnőttek leszünk, akkor fontos,, hogy képesek legyünk kritikai észrevételeket tenni a szüleinkkel,kapcsolatban, képesek legyünk megkérdőjelezni az ő által közvetített alapvetéseket és a képünkre formálni a világot.
Hiszen felnőttként már egyenrangú felek vagyunk, kompetens emberek, így lehetnek számunkra más igazságok, mint amik gyermekkorunkban a biztonságot jelentették, és ez nem bűnös dolog.
Sokszor a szülő halála után is még az ő általa képviselt értékek határozzák meg a már felnőtt fiatal életét, fogva tartva, nem engedve el a meghalt szülőt.
Ilyenkor nem képesek a saját életüket élni, mert bűntudatot élnek át, amiért például nem úgy készítik a gulyáslevest, mint anno anyu, hanem egy új receptet próbálnak ki, vagy nem anyu fazekában főznek. (Egy kliensem története). Ilyenkor a gyászfolyamat is megakad, és a fiatal felnőtt a még mindig idealizáló érzések közepette megreked a gyászfolyamatban is és nem képes felszabadultan élni.
Ranschburg Jenő így írja le a felnövekedést és az autonómia megjelenését a fiatal felnőtteknél a saját történetén.
“Évekkel ezelőtt a fiam odajött hozzám, és azt mondta:
- Apu, van egy nagy problémám, segíts megoldani!
Ilyenkor az ember kihúzza magát – hát nem hiába vagyok pszichológus, a tizenéves fiam hozzám fordul a gondjaival! Ez nagy dolog!
Meg is próbáltam valami használható megoldást ajánlani. A gyerek elgondolkodott:
- Igen apu, ez jó. De… ezért és ezért nem használható.
Hát van benne valami, mondok egy másikat. Megint ugyanaz jött:
- Igen, apu, ez is jó, de…
Ilyenkor az ember már nyel egyet.
Harmadikat már nehéz, a legtöbb szülő ezt nem is vállalja. Én még egy harmadikat is vállaltam. Természetesen ugyanaz a válasz jött:
- igen, de...
Aztán a gyerek megköszönte szépen, hátat fordított, és a hátából sütött a gúny.
- Tessék! Ennyit érnek az ősök!
És én tudtam, hogy ez kell neki: bizonyíték arra, hogy mindannak, amit rólam kicsi fiú korában gondolt, a kilencven százaléka nem igaz.
Hogy egy esendő ember vagyok. Neki kellenek erre a bizonyítékok, hogy önmagává tudjon válni.
A szülők nagyon nehezen viselik azt a folyamatot, amikor a gyerekük szemében leértékelődnek, pedig ez elkerülhetetlen, mert azon a magas szinten, ahol a gyerek minket korábban elképzelt, nem lehet az életet leélni.
Egyértelműen értékvesztésnek kell történnie, hogy ne alulról fölfelé kelljen ránk néznie, hanem egy síkban legyen a tekintetünk.

Forrás: , fotó: pinterest

25/10/2025

A betegség a személyiség és a lélek közötti konfliktus.
*A szomorúság akkor következik be, amikor a test sír.
*Fájdalom szorítja a torkot, amikor az ember nem tudja közölni a bajt.
*A gyomor ég, amikor a harag nem tud kijönni.
*A cukorbetegség akkor tör ki, amikor a magány fáj.
*A test elhízik, ha az elégedetlenség növekszik.
*A fejfájás lehangol, ha a kétségek növekednek.
*A szív feladja, amikor az élet értelme véget érni látszik.
*Az allergia megjelenik, amikor a perfekcionizmus elviselhetetlen.
*A fészek összetörik, amikor a védekezés veszélybe kerül.
*A mellkas összeszűkül, amikor a büszkeség rabságba ejti.
*A nyomás emelkedik, amikor a félelem rabul ejti.
*A neurózisok megbénulnak, amikor a "belső gyermeket" megfélemlítik.
*A rettegés fokozódik, amikor a védekezés elfújja a védettség határait.
*Fájnak a térdek, amikor a büszkeség nem hajlik.
*Rák öl, ha nem bocsátasz meg magadnak, vagy belefáradtál az életbe.
*A betegség nem rossz, csak figyelmeztet, ha hibát követünk el.
*A boldogsághoz vezető út nem egyenes, vannak kanyarok, amelyeket tévhiteknek hívnak.
Vannak közlekedési lámpák, amelyeket Barátoknak hívnak. Figyelmeztető lámpák, amelyeket családnak hívnak.
Sokat segít, ha van egy tartalék az úton, amit úgy hívnak: Döntés.
Egy erős motor, amit Szeretetnek hívnak. Bőséges üzemanyag, amit Türelemnek hívnak.
De van egy csodálatos Vezető és Megoldó, akit Teremtőnek hívnak.

24/10/2025

23/10/2025

Nagyon furcsa szeretni valakit, akit nem is látok...
Sohasem azt szereti az ember, amit lát, hanem amit érez.
-Igen.
-Nem tudod?
Ha csak a látványt szeretné, könnyen kiábrándulna belőle.
Mert a látvány változik.
A földi létben ritkán szépülnek meg a dolgok.
Inkább elhervadnak. Megráncosodnak.
Megvénülnek. Megcsúnyulnak.
Tönkremennek. Elvesztik arcukat.
Ezért fontos, hogy azt szeresd, amit érzel.
És téged is az szeret, aki érez.
Nem tudtad?

Forrás: Müller Péter: Aranyfonál, fotó:

22/10/2025

Falun kell a sötétség, mert csak a sötétben mer forrni a bor, érni a tök, nőni a gyerek, álmodni a leány, ölelkezni a gazda.
A sötétben pihennek jóízűt a kertek, fák, állatok és emberek.
A kimerített kút megtelik vízzel, pirossággal a mező, és az őszi cinke még hajnal előtt elindul az erdőről, hogy téli vendégszereplését elkezdje az emberek között.

Forrás: Krúdy Gyula, fotó: pinterest

22/10/2025

Szeretem a furcsa embereket, a fekete bárányokat, a különcöket, azokat, akik valahogy sosem illenek be oda, ahová mindenki más úgy tűnik, hogy tartozik.

Szeretem azokat, akik csendben ülnek, figyelnek, gondolkodnak, miközben a világ elsuhan mellettük.
Azokat, akik másképp látják a dolgokat.
Akik olyan kérdéseket tesznek fel, amelyeket más nem merne.
A különceket, a művészeket, az álmodozókat.

Azokat az embereket, akik a vonalakon kívül festenek, nem azért, mert nem tudják követni a szabályokat, hanem mert tudják, hogy a szabályok sosem nekik készültek.
Az egyedülállókat, a gondolkodókat, azokat, akik nem engedik, hogy a világ megmondja nekik, kik legyenek.
A lelkük rendíthetetlen a tömeg zajában, a kedvességük csendes, de hajthatatlan.

Olyan történeteket hordoznak a szívükben, amelyeket a legtöbben nem értenének meg.
És talán épp ez teszi őket gyönyörűvé – nem a furcsaságuk, hanem az igazságuk, ahogyan emlékeztetnek minket arra, hogy az egyediség nem hiba, hanem ajándék.

21/10/2025

A leggazdagabb hely valaki imájában lenni, mert ez azt jelenti, hogy azokban a csendes pillanatokban gondolnak rád, amiket senki más nem lát.
Ez egy olyan szeretet, ami nem igényel figyelmet, egy olyan törődést, ami nem kér cserébe semmit.
Valaki imádságában hordozni, láthatatlan védelembe burkolózni, reménysuttogásba emelni, és olyan nyelven ölelni, amit csak a lélek ért.

Amikor valaki bevon az imáiba, az bizonyítja, hogy messze túl is számítasz e világ felszínén.
Emlékeztető arra, hogy a szeretetet nemcsak nagy gesztusokban, hanem a szív láthatatlan odaadásában is mérik.
És egy olyan világban, ahol a szavak üresek lehetnek, és a tettek elhalványulhatnak, a másik imádsága a leggazdagabb ajándék – lehet, hogy sosem hallod meg, de mindig érezni fogod az áldását.

Forrás: Balt Rodriguez, fotó: pinterest

20/10/2025

Mind elszúrjuk.
Rossz dolgot mondunk, rossz utat választunk, bántjuk az embereket - még azokat is, akiket a legjobban szeretünk.
És néha évekig hordozzuk ezt a terhet, az elménk sarkába zárva, ahol senki sem lát.

De itt az igazság, amit lassan és tökéletlenül tanulok: mindannyian megérdemeljük a megbocsátást.
Nem azért, mert eleget tettünk érte, hanem azért, mert emberek vagyunk. Mert egyikünk sem éli túl az életet anélkül, hogy ne sérülne meg másokat, és ne sérülne meg cserébe.
A megbocsátás nem arról szól, hogy úgy teszek, mintha meg sem történt volna - hanem arról, hogy azt mondom, megtörtént, és én még mindig az elengedést választom.

Megbocsátani másnak nehéz, de magadnak megbocsátani?
Ez brutális.
Azt jelenti, hogy szembenézek azzal, amit tettél, és még mindig azt mondom, hogy nem én vagyok a legrosszabb pillanatom. Nem azt mondom, hogy minden hibát mentsünk el, vagy hagyjuk figyelmen kívül az általunk okozott károkat - de szerintem helyet kell csinálnunk a megváltásnak.
Ha továbbra is egymást öleljük annak árnyékában, akik voltunk, hogy fog bárki is felnőni?
Hogyan fogjuk?
Mindannyian megérdemeljük a megbocsátást a szívünkben, még ha időbe is telik.

Még ha mocskos is.
Mert enélkül egyikünk sem szabadul igazán.

Forrás: Balt Rodriguez, fotó: pinterest