Coaching és pszichológia - Puskár Ildikó

02/04/2026

🌳 ÉLES FEJSZE vs. VEREJTÉKES CSAPKODÁS
Ismeritek a két favágó történetét? 🪓
Az egyikük megállás nélkül, erejét megfeszítve ütötte a fát, mégis alig haladt. A másik időnként tartott egy kis szünetet, mégis gyorsabban haladt..
Amikor az első, látván a két farakás közötti különbséget, megkérdezte a társát, hogyan lehetséges ez, a válasz a következő volt:
„Csak azt láttad, hogy néha megállok és nem vágom a fát. Azt nem vetted észre, hogy ilyenkor a fejszémet élesítettem.”

Ez a tanmese jutott eszembe, amikor egy korábbi ügyfelemmel beszélgettem, aki elmondta, hogy nagyon sok dolga van, a csapata is elfoglalt és bár érzi, hogy „nem minden kerek”, de most nincs ideje magával foglalkozni és azzal sem, hogy a csapattagok hogy vannak egymással…
Sokan gondoljuk úgy, hogy ha „lassítunk”, ha tanulunk, vagy ha csak egy kicsit megállunk elmélkedni, akkor értékes időt veszítünk (bal oldali ábra). Pedig a valóság a jobb oldalon van:
A tanulás és a pihenés nem időkiesés.
Ez az az idő, amikor „megélezed a fejszédet”:
• Új nézőpontokat kapsz.
• Hatékonyabb eszközöket tanulsz meg.
• Friss energiával töltődsz.
Te mikor élezted meg utoljára a fejszédet? Egy új képzés, egy inspiráló könyv, vagy csak egy hosszú séta kapcsán?

31/03/2026

"A" vagy "B"? Melyikben ismersz jobban magadra?

TE IS FOLYTON VERSENYBEN VAGY AZ IDŐVEL? 🏃💨

Ismerős az érzés, amikor...
👉 Egyszerre öt dolgot csinálsz, és mégis lassúnak érzed magad?
👉 Gyorsan „felmegy a pumpa”, ha valaki feltart a forgalomban vagy a munkában?
👉 Belső kényszert érzel a folytonos bizonyításra?

Az 1950-es években jöttek rá kardiológusok, hogy a szívinfarktus-veszély nem csak az étrenden múlik. Az „A” típusúaknál (versengő, türelmetlen, ellenségesebb alkatok) kétszer akkora a keringési betegségek kockázata!

A kritikus pont: Nem a pörgés a legkárosabb, hanem a rejtett ellenségesség és az elfojtott düh. Ha nincs tere az érzelmek kifejezésének, a szívünk fizeti meg az árát.

✨ A jó hír: A biztonságos családi háttér, a tudatos életmód és viselkedésváltoztatás védőhálót jelent.

Szakemberként abban támogatlak, hogy felismerd a saját működési mintáidat, és a romboló 'pörgetés' helyett egy tudatosabb, fenntarthatóbb életmódot alakíts ki, ahol a teljesítmény nem megy az egészséged rovására.

👇 Írd meg kommentben: Te magadra ismertél a leírásban? Vagy inkább a nyugodtabb „B” típusba tartozol?

; ; ; ; ; ;

28/03/2026

Itt a szombat, ideje egy kicsit lecsendesedni. ✋
A mai Zoom-in is segít, hogy a hét eseményei mögé nézz, és észrevedd azt, ami valóban fontos.
Szánj magadra 2 percet, és válaszold meg őszintén a mai kérdést. Néha a legegyszerűbb válaszok hozzák a legnagyobb felismeréseket. 🔍

💭 A MAI KÉRDÉS MAGADHOZ:
Mi az a három dolog, amiről soha nem mondanál le?

23/03/2026

🎭 A MOSOLY, AMI NÉHA FÁJ – Beszéljünk az érzelmi munkáról!

Ismered azt az érzést, amikor az utolsó ügyfél távozása után becsukódik mögötte az ajtó, és az arcod – ami az elmúlt nyolc órában sugárzott a kedvességtől – hirtelen „leesik”?

Egy ismerősöm, aki pultosként dolgozott, mesélte, hogy a különösen nehéz napok után, amikor órákon át hallgatja a panaszokat, békíti a türelmetlen vendégeket és közben végig profin mosolyog, a műszak végén, amikor beül az autójába tíz percig csak bambulni képes a semmibe. Fizikailag nem érzi magát fáradtnak, mégis úgy van, mintha egy maratont futott volna le.
- Ilyenkor „elfogyok”. Már egyetlen kedves szót sem tudok kipréselni magamból, még magamnak sem...

Ez az a pont, ahol az érzelmi munka láthatatlan terhe fizikai valósággá válik.
Nem mindig a munka a legtöbb, hanem a szerep, amit játszani kell.

Sokan, akik emberekkel foglalkoznak – legyen szó vendéglátásról, ügyfélszolgálatról, egészségügyről, oktatásról vagy éppen vezetői feladatokról–, nap mint nap végzik az úgynevezett érzelmi munkát.
Ez nem csak a feladatok elvégzését jelenti, hanem az érzelmeink folyamatos kontrollálását és „szabályozását” a másik fél javára / érdekében.
Miért veszélyes a „kényszeredett” kedvesség?
- Láthatatlan teher: Míg a fizikai munka látványos, az érzelmi önfegyelem észrevétlenül szívja le az energiatartalékaidat.
- Érzelmi disszonancia: Ha a belső állapotod és a külvilág felé mutatott arcod között túl nagy a szakadék, az belső feszültséghez vezet.
- A kiégés előszobája: Ha sosem veheted le a „maszkot”, a mentális kimerültség és a fásultság szinte garantált.

Hogyan vigyázz magadra?
1. Ismerd el a teljesítményed! Tudd, hogy a kedvesség is egy komoly erőforrás, amit reggelente érdemes „beosztani”.
2. Teremts „mentes” zónákat! Legyenek olyan pillanatok a napodban (akár csak 5 perc szünet), amikor nem kell senkinek megfelelned.
3. Vezesd le a feszültséget! A munka utáni sport, naplóírás vagy egy őszinte beszélgetés segít visszatalálni a valódi érzéseidhez.

Nem vagy gép! Ahhoz, hogy továbbra is tiszta szívvel tudj mások felé fordulni, néha neked is szükséged van arra, hogy ne kelljen mosolyognod. 🌿

20/03/2026

Ma van a Boldogság világnapja"
"Tehát nem igaz az, hogy pusztán elhatározás kérdése, hogy boldogok vagyunk-e vagy sem, hisz van egy adottságunk erre vonatkozóan, viszont van 40% lehetőségünk és esélyünk is arra, hogy pozitívabb, jobb életminőséget alakítsunk ki magunknak. "
❓Te mit teszel ma meg a saját 40% lehetőségedből?

Nagy kedvencem ez a kép. :)

; ; ; ; ; ;
Néhány adat a boldogságról...
50-10-40, ebből a három számból áll a boldogságunk.
Mit jelent ez?
Sonja Lyubomirsky, amerikai pszichológusnő szerint három csoportja van a boldogságunkat befolyásoló tényezőknek, ennek a három területnek az arányát jelzik a számok, ezekből áll össze a saját "boldogság tortánk".
Az 50% a genetikai örökségünk, az öröklött, biológiailag meghatározott hajlamunk a boldogságra, a pozitív érzelmek átélésére. A 10%-ot az életkörülményeink adják hozzá, tehát az, hogy földrajzilag, társadalmilag hová születünk, milyen családba, kultúrába, társadalmi közegbe, anyagi körülmények közé. Van tehát egy jókora puttonyunk, amit hozunk magunkkal, amely vagy segít minket, vagy éppen akadályozza a boldogságra való képességünket.
A maradék 40% a mi mozgásterünk, az, amit tudatosan tehetünk a boldogságunkért.
Tehát nem igaz az, hogy pusztán elhatározás kérdése, hogy boldogok vagyunk-e vagy sem, hisz van egy adottságunk erre vonatkozóan, viszont van 40% lehetőségünk és esélyünk is arra, hogy pozitívabb, jobb életminőséget alakítsunk ki magunknak.
Az apácák itt kapcsolódnak a témához…Kentucky Egyetem kutatói 180 katolikus apáca 20-22 éves korban írt önéletrajzát elemezték, amelyeket a rendbe való felvételük előtt kellett írniuk. Deborah Danner és kollégái ezekben az 1930-40-es években íródott, 2-3 oldalas önéletrajzokban megszámolták a pozitív, negatív és semleges érzelmet kifejező szavakat és mondatokat, megnézték az arányukat és vizsgálták az összefüggésüket a várható élettartammal.
A 2001-ben publikált eredmények szerint azok az apácák, akiknek az önéletrajzában magas fokú volt a pozitív tartalmú kifejezések aránya, 2,5 – szer nagyobb valószínűséggel voltak életben a vizsgálat idején, mint azok a társaik, akiknek kevés pozitív tartalmú kifejezés szerepelt az önéletrajzában. Nem mellékesen, a kutatás fő témájával, az Alzheimer kór kialakulásával is hasonló összefüggést találtak.
Más, a hasonló kutatások is azt erősítik meg, hogy a boldogság és a pozitív érzelmek révén olyan testi, lelki és szociális erőforrásokhoz juthatunk hozzá, amelyek hosszabb távon védettebbé tesznek minket a mindennapi élet nehézségeivel, stresszhelyzetekkel, traumákkal szemben és amelyek végső soron nem csak az életminőségünkre, hanem az élettartamunkra is hatással lesznek.
Érdemes tehát azt a bizonyos 40% lehetőséget jó használni… Ma mivel járultál ehhez hozzá?

Foto: Pinterest

19/03/2026

Örökzöld téma...
Te kerülöd vagy keresed a konfliktust? :)

A konfliktuskerülés abbahagyása és saját magunk magabiztos képviselete nem megy egyik napról a másikra. De kis lépésekben tudunk sikereket elérni.

14/03/2026

Itt a szombat, ideje egy kicsit lecsendesedni. ✋
A mai Zoom-in is segít, hogy a hét eseményei mögé nézz, és észrevedd azt, ami valóban fontos.
Szánj magadra 2 percet, és válaszold meg őszintén a mai kérdést. Néha a legegyszerűbb válaszok hozzák a legnagyobb felismeréseket. 🔍

💭 A MAI KÉRDÉS MAGADHOZ:
Mi az az egy dolog, amit mostanában megtudtál magadról,
és meglepett?

13/03/2026

🌙 ALVÁS VILÁGNAPJA: Több mint egyszerű pihenés!

Sokan még mindig azt hiszik, hogy az alvás csak egy „kikapcsolt állapot”, vagy épp a produktivitás ellensége. Pedig az igazság az, hogy az alvás a mentális egészségünk legfontosabb védőhálója. 🧠
Ha nem alszunk eleget, nemcsak a testünk fárad el, hanem a lelkünket is védtelenné tesszük a stresszel szemben.

Íme 5 dolog, amit tudnod kell az alvás és a mentális jóléted kapcsolatáról:
1️⃣ Érzelmi elsősegély az éjszaka során
A REM-fázis olyan, mint egy éjszakai pszichoterápia. Ilyenkor dolgozzuk fel a nap közbeni stresszt. Alvás nélkül az agyunk nem tudja „helyretenni” az élményeket, így ingerlékenyebbek és szorongóbbak leszünk.

2️⃣ „Tisztító kúra” az agynak
Alvás közben az ún. glimfatikus rendszerünk szó szerint kimossa a nap során felhalmozódott méreganyagokat. Ha ez elmarad, jön az „agyi köd”, a koncentrációs zavar és a mentális kimerültség.

3️⃣Döntéshozatal és impulzuskontroll
Kialvatlanul a prefrontális kéreg (a „józan ész” központja) takaréklángra kerül, míg a félelemközpontunk túlműködik. Ezért látunk mindent sötétebben egy álmatlan éjszaka után.

4️⃣ A depresszió és a szorongás kockázata
A tartós alváshiány nemcsak tünete, hanem kiváltó oka is lehet a mentális nehézségeknek. A krónikus álmatlanság jelentősen növeli a depresszió kialakulásának esélyét.

5️⃣ A rendszeresség a boldogságunk alapja
A belső óránk (cirkadián ritmus) tiszteletben tartása segíti a dopamin- és szerotoninszint szabályozását. Ha nagyjából ugyanakkor fekszel és kelsz, azzal a jókedvedet alapozod meg!

💡Az alvás nem luxus és nem lustaság, hanem a mentális egészséged egyik legfontosabb tartóoszlopa!

💬Te hány órát aludtál ma éjjel?
Írd meg kommentben, te mennyire érzed meg a hangulatodon, ha kimarad a minőségi pihenés!