17/05/2026
😮 „SZÁMOMRA TELJESEN HIHETETLEN, HOGY VANNAK ILYEN MUNKAHELYEK…”
Ezt az egyik hallgatóm mondta a BME KJK MTK munkavédelmi szakmérnök képzésén, az idei utolsó óránk után. Hozzátette: az eddigi munkahelyein egyetlen egyszer sem kerültek elő azok a mentális egészséget érintő és pszichoszociális szempontok, amikről a munkalélektan órán beszélgettünk.
A felsorolt munkahelyek között épp úgy volt állami, mint magánszektorbeli cég…
Ez is azt jelzi, hogy van létjogosultsága annak, hogy többek között most, a mentális egészség hónapja apropóján beszéljünk arról, hogy még mindig döbbenetesen kevesen látják át, hogy a mentális állapotunk milyen közvetlen, drasztikus hatással van a fizikai biztonságunkra IS a munkahelyeken.
Bevallom, mielőtt oktatóként mélyebben foglalkoztam volna a munkavédelem világával, ez bennem sem tudatosult ilyen élesen. Pedig könnyen belátható, hogy agyonhajszoltan, szorongva vagy kiégve dolgozni pontosan olyan, mintha influenzásan, lázasan állnánk a gép mellé vagy ülnénk a volán mögé: csökken a fókusz, lassul a reflex, elvész a koncentráció.
A statisztikák és kutatások pedig feketén-fehéren bizonyítják a veszélyt:
• Előrejelzés: Bailey és munkatársai (2015) kimutatták, hogy egy szervezet mentális jóllétének minősége szinte tűpontosan előre jelzi, hány munkabaleset fog történni náluk a következő 12 hónapban.
• Szorongás = Kockázat: Egy ausztrál tanulmány szerint a mérsékelt és magas szorongás 1,4-szeresére növeli a fizikai baleset, és 2,6-szorosára a munkahelyi kudarc esélyét.
• Hazai körkép: Magyarországon a becslések szerint kb. 700 ezer ember küzd depresszióval és 350 ezer pánikbetegséggel. Ez nem egy szűk réteg problémája; minden iparágat és pozíciót érint.
🛑 A láthatatlan fal: a pszichológiai biztonság hiánya
Sajnos sok helyen a biztonságot nem nyújtó szervezeti kultúra miatt a dolgozók eltitkolják a tüneteiket. Nem mernek segítséget kérni sem a HR-től, sem a vezetőtől, sem az üzemorvostól és még mindig kevés helyen van protokoll ezekre a helyzetekre.
Ráadásul egy felmérés szerint a megkérdezettek 51%-a úgy gondolja, a cégnek semmilyen felelőssége nincs a munkavállalók mentális egészségéért.
Ez óriási tévedés.
Egy dolgozó mentális állapota kihat a kollégákra, a vezetőkre, az ügyfelekre és – a teljesítmény csökkenésen vagy a baleseteken keresztül – a cég működésére is.
A kockázatértékelési folyamatokból és protokollokból ez a téma mégis többnyire hiányzik, vagy háttérbe szorul.
Amikor kiégéssel, szorongással vagy akár mobbinggal, toxikus viselkedéssel találkozunk, a szervezetek gyakran eszköztelenek. Pedig ezek a tünetek a munkabiztonság szempontjából is vörös zászlós jelzések!
________________________________________
A ti munkahelyeteken foglalkoztok a pszichoszociális kockázatokkal, vagy nálatok is újdonságnak számítana egy ilyen egyetemi tananyag?
Milyen jó gyakorlatokkal találkoztatok már a szervezeti stressz csökkentésére és a lelki egészség megőrzésére?
Osszátok meg kommentben! 👇