28/08/2025
Ez jó!
Ne normalizáljuk az abnormálisat! – Hogyan szerezzük vissza az irányítást az életünk felett?
Életünk során többször vásárolunk autót, lakást, ingatlant. A kiválasztási folyamat hosszadalmas, hiszen rengeteg jelöltet végignézünk, mielőtt rátalálunk arra, amelyik igazán megfelel nekünk. Engem személyesen minden ilyen alkalom tanított valamire: arra, hogy mennyire ritka kincs az igényesség.
Az ápolt autó, a rendezett lakás, a gondozott kert – ezek sokak számára sajnos nem természetes állapotok, hanem inkébb ritka kivételek. A legtöbb helyen inkább igénytelenséggel, elhanyagoltsággal találkozni. Pedig szinte biztos, hogy minden tulajdonosban ott él valahol a vágy a tisztaságra, a rendre, a szépre. Valahol útközben mégis elengedik. És innentől kezdve elindul a folyamat: a rendetlenség megszokottá válik, az abnormális normalizálódik.
Hogyan szokjuk meg a rendetlenséget?
Egy újságkupac, amit „jó lesz még valamire” alapon megtartunk. Egy koszos tányér, amit „holnap úgyis elmosok”. Egy ablak, amit „majd egyszer” letörlünk. Ezek apróságoknak tűnnek, de ha sokáig megtűrjük őket, a szemünk előbb-utóbb hozzászokik. A kezdetben zavaró állapot megszokottá válik. Nem látjuk többé az átmeneteket – csak egy vendég, aki fél év után beteszi a lábát, érzékeli, mennyit romlott a helyzet.
Ez a lassú lejtő mindenkit fenyeget. És nemcsak a személyes terünkben, hanem közösségi szinten is. Gondoljunk csak egyházi épületekre: hány helyiség szolgál kacatraktárként? Régi harmóniumok, amiket senki sem használ, lejárt szombatiskolai füzetek, régi újságok, amiket senki sem dob ki. A szemünk megszokja, így marad.
A rendetlenség ára: a lelki világunk
A rendetlenségnek messze túlmutató következményei vannak. Egy könyv, amelyet évekkel ezelőtt lektoráltam, a drogprevencióról szólt, és hangsúlyozta: egy gyermek szobájának rendezettsége közvetlen hatással van a gondolkodására. A rendezett tér rendezett gondolkodást szül – ez pedig csökkenti annak esélyét, hogy krízishelyzetben önpusztító megoldásokhoz, például alkoholhoz, droghoz, vagy pornográfiához nyúljon.
A COVID idején 1300 fő részvételével végeztem egy saját kutatást is, amelyben arra kerestem a választ, hogy mi különbözteti meg a nyomás alatt is működőképes párokat és családokat azoktól, akik széthullanak a nyomás terhe alatt. Az eredmény kristálytiszta volt: a rendezettség és a személyes ápoltság az egyik kulcstényező. Azok, akik odafigyelnek a környezetükre és testük higiéniájára, jóval nagyobb rezilienciával (megküzdőképességgel) bírnak – képesek alkalmazkodni, túlélni, sőt, növekedni is válság idején is.
Társadalmi tükör
Ha kivetítjük mindezt társadalmi szintre, komor képet kapunk. Amikor az otthonok és autók nagy részét rendezetlennek, koszosnak, igénytelennek látjuk, az nem csupán esztétikai probléma. Ez egy olyan társadalmat mutat, amely elveszíti a türelmét, könnyen kiabál, veszekedik, ajtót csapkod, vagy menekülési utakat keres: alkoholhoz, cigarettához, káromkodáshoz, időnként bántalmazáshoz.
A filmekben sokszor látjuk: krízishelyzetben a főhős első reakciója, hogy kibont egy üveg whiskyt. Ez nem véletlen. Ez a kulturális minta. De bármennyire is normalizáltuk, ezek a reakciók nem visznek előre. Sem a kapcsolatainkban, sem az egészségünkben, sem a jövőnkben.
A reziliencia titka
A pszichológia világosan fogalmaz: minél inkább átéljük azt, hogy van befolyásunk bizonyos dolgokra, annál jobban meg tudunk küzdeni azokkal, amelyekre nincs. Egy világjárványra, háborúra, gazdasági válságra nincs ráhatásunk. Arra viszont igen, hogy megmosunk-e egy ablakot, elmosogatunk-e, tiszta ruhát veszünk-e.
Akik rendszeresen gyakorolják ezt a fajta önkontrollt, sokkal kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak és egészségesebbek. Ezt nevezzük rezilienciának: annak a képességnek, hogy nyomás alatt is helytálljunk.
Mit tehetünk? – Lépések az irányítás visszaszerzéséhez
Ha az egész életünk egy nagy káosznak tűnik, a feladat ijesztő lehet. De van megoldás: apró, következetes lépések. Ahogy mondani szokás: egy elefántot is falatonként lehet megenni.
Íme néhány konkrét lépés, amivel elkezdhetjük:
1. Válassz ki egy területet – Ne az egész házat akard rendbe tenni, csak egyszerre egy szobát vagy akár egy asztalt.
2. Tűzz ki reális határidőt – Például: két héten belül rendbe rakom a hálószobát.
3. Lépj a személyes ápolás területén is – Időpont a fogorvoshoz, vagy egy tudatos ruhatár-frissítés.
4. Alakíts ki új szokásokat – Napi 10 perc rendrakás sokkal könnyebben tartható, mint a nagytakarítás.
5. Jutalmazd magad – Ünnepeld meg a kisebb sikereket is, így a folyamat nem teher, hanem motiváció lesz.
Új normális – rajtunk múlik
A rendezettség nem luxus. Nem pusztán úri finomkodás. Ez a lelki egészségünk, a kapcsolataink és a jövőnk alapja. Ha apró lépésekkel visszaszerezzük az irányítást, az életünk is rendezettebb, békésebb és egészségesebb lesz.
Ne normalizáljuk az abnormálisat. Teremtsük meg az új normálisat – azt, amelyben méltóbb, szebb és egészségesebb életet élhetünk.
Dr. Mihalec Gábor
