04/05/2025
Érettségiző gyermekét támogató szülőknek szól ez a poszt Sándor Éva, pszichológus kollégánktól
Érettségi = Élet-halál kérdés? Nem, csak az agyunk ijedt meg.
Az érettségi nemcsak a diákoknak, hanem a szülőknek is megterhelő időszak. Szeretnél segíteni az izguló, szorongó, katasztrofizáló gyermekednek, de nem tudod hogyan tedd?
Erős stresszhelyzetben az agyunk gyakran túlreagál: „Ha elrontom, vége mindennek.” - gondolhatja most sok érettségi előtt álló fiatal. Ezt hívjuk katasztrofizálásnak, amikor egy nehéz helyzetből fejben rögtön egy összeomlás-forgatókönyvet írunk. Ennek lényeges eleme, hogy pont a csúcsponton marad abba a gondolkodásunk, mintha a legrosszabb bekövetkezésekor megszűnne létezni a világ és csak maga a katasztrófa maradna.
Ezen úgy segíthetünk, ha az elakadt gondolkodást továbblendítjük, vagyis feltesszük a gyermekünknek (vagy magunknak) a kérdést: mi fog történni azután, hogy nem sikerült az érettségi, nem vettek fel az egyetemre? Mi lesz másnap? Egy hét múlva? Egy hónap vagy egy év múlva? Ezt végigbeszélve megszűnik olyan rettentően félelmetesnek lenni a "legrosszabb", és mintegy B tervvé avanzsálódik át.
Hogyan beszéljünk erről a kamaszunkkal? Ha azt érezzük, hogy támaszt, segítséget keres a szorongása oldásához, akkor figyelmesen hallgassuk meg az érzéseit és kerüljük a közhelyek puffogtatását. Sokszor már az is oldja a szorongást, ha nem próbáljuk rögtön elhessegetni a félelmet, hanem segítünk végigmenni rajta. Kérdezzük meg, tudunk-e segíteni neki valahogy? Mit tehetnénk most érte? A legfontosabb: nem kell mindig megoldani, elég, ha ott vagy mellette szülőként. Egy ölelés, egy „hiszek benned” néha többet ér, mint bármilyen tanács.
Ha felismerjük, hogy éppen katasztrofizál, akkor érdeklődjünk, megoszthatunk-e vele egy érdekességet, ami segíthet neki enyhíteni a rossz érzésein? Tartsuk tiszteletben, ha nemet mond. Amennyiben nyitott, akkor először meséljünk a katasztrofizálásról, ezt a legtöbb ember érdekesnek találja és kíváncsi lesz. Utána segítsük őt a kérdéseinkkel túljutni a holtponton.
Arról is beszélgethetünk, hogy milyen támogatásra lenne szüksége akkor a szüleitől, ha B terv valósulna meg? Hogyan (ne) reagáljunk, amennyiben bekövetkezne a legrosszabb? Hiszen sok gyerek, kamasz leginkább attól fél, hogy a szüleinek csalódást okoz vagy kudarc esetén elítélik majd őt.
Kitartást és sok erőt kívánok minden szülőnek – és minden érettségizőnek!
