23/07/2015
"Együnk sok zöldséget és gyümölcsöt!"
Ebben az egy mondatban rejlik Zurhausen professzor válasza arra a kérdésre: "Mit tehetek én igazán azért, hogy a rákot elkerüljem?" Dr. Harald Zurhausen professzor a heidelbergi német rákkutató központ alapítványi elnökségének elnöke és tudományos munkatársa. A kérdést a délnémet rádió (Tudományos Fórum) egyik rendezvényének a végén t***e fel egy résztvevő a rákmegelőzés témájához, 1997. december 3-án.
Állatkísérletekben a zöldségkivonatok gátolták a rák fejlődését
A "Science & Medicine" folyóirat 1997. decemberi számában ad hírt Carmia Borek professzor "Antioxidánsok és rák" címmel kísérleti állatokon és ráksejtkultúrákon zöldségkivonatokkal folytatott kísérletekről. Ezek azt mutatták, hogy a fehérkáposzta-, karfiol-, vöröskáposzta-, brokkoli- és fokhagymakivonatok (valamint narancsolaj, tengeri algák és rozmaring is) gátolták a mellrák fejlődését.
Antioxidánsok a zöldségekben
Az antioxidánsok megvédhetik a sejteket az agresszív oxigénkötésektől, az úgynevezett szabad gyököktől. A szabad gyökök zavarják a sejtanyagcserét, örökletes elváltozásokhoz és a legrosszabb esetben rákhoz vezetnek. A másodlagos növényi anyagok között több olyan van, amely antioxidánsan hat, azaz hatástalanítja a veszélyes szabad gyököket. Ide tartoznak elsősorban a karotinoidok, a polifenolok és a szulfidok.
A "Men's Health" folyóirat egyik híre szerint Connecticutban, az USA-ban az egyetem kutatói 1998 februárjától zöldségfajták antioxidánstartalmát vizsgálták, és a következő rangsort állították fel:
Ezt a sorrendet nem szabad a zöldségek élettani értékére nézve általános érvényűnek tekinteni, mivel a zöldségekben antioxidánsként ható anyagokon kívül még további jó élettani hatású másodlagos növényi anyagok is találhatók, amelyek például antibakteriális, gyulladáscsökkentő, koleszterin-csökkentő vagy vérnyomás-szabályozó hatásúak. A zöldségek antioxidáns hatását viszont - különösen, ha az az öregedési folyamat és a rák keletkezésének lassításáról szól - a gyógyszerészek és élelmiszerkutatók nagyon komolyan veszik.
A zöldségekből származó rákblokkolók többféleképpen hatnak
A rák jelentkezésénél három fő szakaszt különböztetünk meg: A kezdet (iniciáció) a sejtekben a gének károsodásához vezet, az előrehaladásnál (promóció) a sérült örökítőanyagú sejtből ráksejt lesz, a progresszió szakaszában daganat növekszik és áttétek képződhetnek.
A zöldségekből származó bioaktív anyagok különösen az első két szakaszban képesek késleltetni vagy akár meg is állítani a folyamatot. Így az iniciációt elsősorban a fenolsavak (különösen gazdagon található a marhakáposztában, a hónapos retekben, fehér káposztában, de a bokorbabban, paprikában és sok más hasonlóban), a szulfidok (elsősorban az allium-zöldség félékben), az indolok (viszonylag magas koncentrációban találhatók a keresztesvirágúakban, például minden káposztafélében), a flavonoidok (sok, különösen vörös és lila zöldségfélében és salátában) és a proteázinhibitorok (hüvelyes növényekben) késleltetik vagy akadályozzák. A ráksejtekben megállíthatják a sérült sejtek átalakulását, vagyis a promóciót karotinoidok, fenolsavak, flavonoidok, terpének, phytosterinek, proteázinhibitorok, szulfidok, ligánok és indolok¸ vagyis másodlagos növényi anyagok, amelyek minden zöldségfélében megtalálhatók. Azonban már a rákot kiváltó anyagok (karcinogének) elő anyagból (prokarcinogének) való keletkezését is megakadályozhatják a zöldségekben található fenolsavak. Ez következik L.W.WATTENBERG rákkutató egyik 1992-ben megjelent publikációjából, valamint kibővítve és kiegészítve B. WATZL és C. LEITZMANN "Bioaktív anyagok az élelmiszerekben" c. (Hippokrates Kiadó, 1995) munkájából.
A "ballasztanyagok" is bioaktív anyagok
Az úgynevezett ballasztanyagok a zöldségekben (emészthetetlen vázanyagok) főként pektinből, cellulózból és némi hemicellulózból állnak. Sok epidemiológiai kísérletben időközben kimutatták, hogy a magas ballasztanyag-adagolás 40 %-kal csökkenti a vastagbélrák kockázatát. M. Groeneveld 1998-ban "Zöldség és gyümölcs az egészséges táplálkozásért" címmel az AID Spezial-ban a következőképpen írta le a ballasztanyagok hatását:
1. a pektin lebontásnál szabadon maradó rövid láncú zsírsavak védőhatást fejtenek ki,
2. a ballasztanyagok a béltraktusban a karcinogén, azaz rákkeltő anyagokat megkötik, és gyorsítják azok kiválasztását,
3. kevesebb karcinogén hatású epesav képződik.
A ráknál a rizikócsökkentésen kívül a koleszterintartalom csökkentéséhez és ezzel a szívinfarktus veszélyének elkerüléséhez ballasztanyagok is hozzájárulnak. Csökkentik egyrészt az étkezési zsírok felvételét és redukálják a koleszterin szintézisét, másrészt elősegítik a koleszterin lebontását. A megnevezett pozitív hatások létrejöttéhez "magas" napi fogyasztásként 30 g tiszta ballasztanyag szükséges. Az 1996-os Táplálkozási Hírek szerint ennél átlagosan 30...40 %-kal fogyasztunk kevesebb ballasztanyagot. Aki ezen a hiányon segíteni akar, annak növelnie kell zöldség-, gyümölcs- és gabonafogyasztását.
Flavonoidok a zöldségekben szívinfarktus ellen
A 800-nál több idősebb férfival folytatott úgynevezett Zutphen-tanulmány szerint erősen csökken a szívinfarktus kockázata, ha növeljük a flavonoidok felvételét.
A flavonoidok antioxidációs hatású másodlagos növényi anyagok. Ezek különösen a sárga és piros zöldségfajtákban és a teában fordulnak elő. Ilyen zöldségfajták a vöröshagymák, a vörös káposzta, piros saláta, padlizsán, piros retek, de kis mennyiségben más fajták is tartalmaznak flavonidot. A gyümölcsnél a cseresznyefélék és a vörös szőlők állnak az első helyen.
Ha a halálos szívinfarktus veszélyét annál a csoportnál, amelyik a táplálékkal napi 20 mg körüli flavonoidot vesz magához, 1-nek vesszük, a személyenként és naponta 30 mg fölötti csoportnál így a kockázat 0,32-re, azaz 32 %-ra esett vissza. A nem halálos szívinfarktusnál is 50 %-os visszaesést állapítottak meg növekvő flavonoid-felvételnél.
Brassica Alapítvány: minél több brokkolit!
Dr. Paul Talalay a Johns Hopkins School of Medicine, Baltimore/USA tudósai közé tartozik, akik 1992-ben rájöttek, hogy a káposztafélékben lévő sulforaphan erősíti a szervezet rák elleni védekezését.
Új megfigyelés, hogy a brokkoli csíranövényei 20...50-szer magasabb koncentrációban tartalmaznak sulforaphant, mint az érett brokkoli. Klinikai tanulmányok kell megvilágítsák, vajon a sulforaphan állatkísérletekben igazolt rákmegelőzése embereknél is érvényes-e, vagyis a naponta kis mennyiségben fogyasztott brokkolihajtás ugyanolyan pozitívan hat-e az egészségre, mint két font brokkoli hetente. A káposztafélék chemoprotektív hatásának intenzívebb kutatására hozta létre Talalay a Brassica Chemoprotektív Labort és a Brassica Alapítványt, amelyet a Nemzeti Rákintézet, az Amerikai Rákkutató Alapítvány és a Rákkutatási Intézet támogat.
Torma és zsázsa mint antibiotikum
"A torma és még nagyobb mértékben a kerti zsázsa benzylmustárolajat tartalmaznak, amelynek igen erős a baktériumölő hatása. Már 10...20 gramm tormával jó terápiás hatású mustárolaj-koncentrációt érhetünk el a levezető húgyutakban. Influenzás vírusfertőzéseket is gyógyítanak a tormában és a kerti zsázsában lévő mustárolajok."
A sokoldalúan egészséges hagymafélék
Szinte egy zöldségféle sem tud több pozitív hatást felmutatni az egészségre, mint a hagymák a bioaktív anyagok magas koncentrációja révén. A szulfidok megakadályozzák prosztaglandinok képződését, és ezzel gyulladásos folyamatokat csillapítanak, ami pl. reumánál, ízületi fájdalmaknál, hörghurutnál, asztmánál és rovarcsípéseknél segít.
A Querzetin, az adenosin és a szulfidok megakadályozzák a trombociták összecsomósodását és ezzel véralvadékok keletkezését. Gyakori hagymafogyasztással ezért elkerülhető a szívinfarktus. A hagymában lévő flavonoidok erős antioxidánsok. Ezek megakadályozzák többek között az LDL-koleszterin oxidációját, és ezzel védenek az érelmeszesedéstől. A flavonoidok és a szulfidok gátolják a rák kialakulását. A magas hagymafogyasztás sok kísérletben együtt jár a gyomor-, bél-, mell- és nyelőcsőrák ritkább előfordulásával. A Thioszulfinátok és egyéb kénvegyületek oldják a slejmet, és megkönnyítik annak felköhögését. Ezzel elősegítik a gyorsabb felépülést köhögésnél és meghűléseknél.
A retek csökkenti a rák kialakulását
"A retek nagymértékben tartalmaz rákellenes anyagokat: glukosinátokat: mustárolajokat és indolokat, fenolsavakat és flavonoidokat. Ezek a bioaktív anyagok serkentik a méregtelenítő enzimek képződését és aktivitását, és megakadályozzák, hogy a kezdetben veszélytelen szövetekből veszélyes karcinogének legyenek (pl. nitritből a rákkeltő nitrosamin)."
(R. Naumann: "Bioaktív anyagok: Az egészségcsinálók táplálékunkban" c. munkájából, rororo-kiadó 1997)
A zöldségből származó másodlagos növényi anyagok gátolják a daganat fejlődését
Dragsted és mások publikációja ("Cancer Protective Factors in Fruits and Vegetables" Pharmacol. Toxicol. 72, 1993) szerint az isothyocianátok, az indolok, a szulfidok, a quercetin és a b-karotin állatkísérletekben nagyon hatékonynak bizonyultak a daganatok leküzdésében. Így a nyelőcsőrák kialakulása 99 %-kal, a tüdőé 47-96 %-kal, a májrák 50-75 %-kal, a bőrrák 67 %-kal a bélrák pedig 75 %-kal csökkent. Az isothyocianátok és az indolok különösen a káposztafélékben előforduló glucosinolátok bomlástermékei. A szulfidokat minden allium-zöldségfélében (tehát hagymában, póréban, metélőhagymában, fokhagymában, mogyoróhagymában és egyebekben) megtalálhatók. A quercetin az egyik leggyakrabban előforduló flavonoid, és flavonoidokat a vörös, lila és sárga gyümölcs- és zöldségfélék tartalmaznak.
Paradicsom - csupa egészség
A paradicsomok a bennük nagy mennyiségben lévő bioaktív anyagok révén sokféleképpen hatnak az egészségre. Legfontosabb nagy carotinoid-, flavonoid-, fenolsav-, terpén- és vitamin tartalmuk. Regina Naumann könyvében " Bioaktív anyagok: Az egészségcsinálók táplálékunkban" (Rowohlt 1997) négy területet sorol fel, amelyekre a paradicsom pozitívan hat: rákmegelőzés, érelmeszesedés elleni védelem, a szem védelme és az immunrendszer erősítése.
A paradicsom karotinoidjai között elsősorban a lykopin tűnik ki. Azt írja: "A vér magas lykopin-tartalmát különböző tanulmányok hatékonynak találták a daganatokkal szemben, elsősorban tüdő-, hasnyálmirigy-, epehólyag- és végbélráknál. A lykopin úgy látszik, útját állja a méhnyálkahártyánál azoknak az elváltozásoknak, amelyekből később rák alakulhat ki. A lykopin hatását elősegítik a flavonoidok, a fenolsav és a terpén antikarcinogén tulajdonságai."
A Harvard Egyetem (USA) egyik tanulmánya szerint lykopin-tartalma miatt a paradicsom nagymértékű fogyasztása a prosztatapanaszok kockázatát is csökkenti.
A lykopin C-vitaminnal együtt megállítja az artériákban a koleszterin lerakódását, és fontos szerepe van az UV-sugarak és szabad gyökök által okozott szemkárosodást csökkentésében.
Az immunrendszer erősítése mindenekelőtt a paradicsomban található flavonoidok és karotinoidok hatására vezethető vissza. Ezek a bioaktív anyagok Naumann szerint emelik az ölősejtek, falósejtek, valamint B- és T-lymphociták, tehát a betegségmegelőzés szempontjából fontos immunsejtek aktivitását.
Paradicsom, lykopin és az egészség
A "Gesunde Medizin" c. folyóirat 8/98. számában különböző vizsgálatokról tudósítanak, amelyek a paradicsom nagy jelentőségét támasztják alá a betegségmegelőzésnél. Így egy esetkonstruálás segítségével Olaszországban megállapították, hogy paradicsom fogyasztása 60 %-ra csökkenti a rák kockázatát a gyomor-bél-traktusban.
Egy közel 1400 páciensre vonatkozó európai tanulmány rámutatott, hogy a zsírszövet magas lykopinértéke 48 %-kal csökkenti a szívinfarktus veszélyét. Nőknél megmutatkozott, hogy a mellrákkockázat 50 %-kal csökken, ha egy tíz éves időszakon keresztül magas lykopin szérumszintet tartanak fenn.
Egy 48 000 férfinél elvégzett éves vizsgálatban rámutattak, hogy a prosztatarákban való megbetegedés kockázata paradicsom és paradicsomtermékek nagyarányú fogyasztásával, azaz magas lykopin tartalmú táplálkozással, jelentősen csökkent. A paradicsomot tehát ajánlott bevonni táplálkozásunkba.
Paradicsommal elkerülhetők a prosztatabántalmak
A férfiaknál a prosztatabántalmak előfordulásának kockázata megnövelt paradicsomfogyasztással felére csökkenhet. Mindegy, hogy a paradicsomot nyersen vagy főve, italként, salátaként vagy levesként fogyasztjuk. Erről tudósít a "Pszichológia ma" c. folyóirat 1997. szeptemberi kiadásában. Emellett hivatkoznak a Harvard Egyetemen hat éven keresztül 50 000 férfival mint tesztszemélyekkel folytatott tanulmányra. A tudósok a hatást azzal magyarázzák, hogy a paradicsom különösen sok lykopent, magas antioxidáns energiával rendelkező bioaktív anyagot tartalmaz. A tanulmányban a "megnövelt fogyasztás" alatt heti tíz adagot értenek.
Az allium félék csökkentik a gyomorrák kockázatát
Az allium félék, azaz hagyma, mogyoróhagyma, fokhagyma és snidling gazdag fogyasztása nyilvánvalóan csökkenti a gyomorrákban való megbetegedés veszélyét. Ez az eredménye Wei-Cheng You és mások tanulmányának, amit 1989-ben a National Cancer Institute (Nemzeti Rákintézet) folyóiratában hoztak nyilvánosságra. Ha a rák veszélyét az évente fejenként 11,6 kg-nál kevesebb allium-zöldségfélét fogyasztó lakosságcsoportnál 1-nek vesszük, úgy ez 11,6 és 16,5 kg közötti fogyasztásnál 0,6-ra, a 16,6 és 24 kg közötti fogyasztásnál 0,5-re csökkent. A legmagasabb, évenként és személyenként 24 kg fölötti fogyasztású csoportnál ez a kockázat már csak 0,4, azaz csak 40 %-a annak, ami a kevés allium féle zöldséget fogyasztó személyeknél található.
A bab és borsó csökkentik a koleszterinszintet
A hüvelyeseknek is képesek a koleszterinszint csökkentésére. Ezt a bennük lévő oldhatatlan ballasztanyagok teszik, a szaponinok és a phytinsavak. Mivel a phytinsav a keményítő emésztését is lassítja, a hüvelyesek ezenkívül vércukorcsökkentően hatnak. Ezért a bab és borsó különösen ajánlott táplálék a cukorbetegeknek - írja Regina Naumann "Bioaktív anyagok: Táplálékunk egészségőrei (rororo) c. könyvében. A bab, a borsó és a lencse a rák elleni harc egész arzenálját kínálják: ballasztanyagokat, szaponint, enzymvédőt és phytinsavat. Mindezek a bioaktív anyagok sok kísérletben, labortesztben és epidemiológiai tanulmányban eredményesnek mutatkoztak, amennyiben ez arról szól, hogy a sejteket a káros karcinogénektől megvédjék és a rák előmozdítóit ártalmatlanná tegyék."
Minél több zöldség, annál kevesebb tüdőrák
Egy tudóscsoport Hawaiiban a zöldségfogyasztás és a tüdőrák veszélye közötti összefüggést vizsgálta. 1200 egészséges, ill. tüdőrákos személyt zöldségfogyasztásuk szerint négy csoportba osztottak. A tüdőrákban való megbetegedés veszélyét az első csoportnál a legmagasabb zöldségfogyasztással 1-nek vették, így a negyedik csoportban a férfiaknál a legalacsonyabb zöldségfogyasztással, a veszély 3,2-szeresére nő. A nőknél ez a veszély a legalacsonyabb csoportban akár 5,6-szorosra nőtt. Loic Le Marchand, Carl N. Yosizawa, Laurence N. Kolonel, Jean H. Hankin, Marc T. Goodman: "Vegetable Consumption and Lung Cancer Risk: A Population-Based Case Control Study in Hawaii" (Zöldségfogyasztás és tüdőrákrizikó: Egy népesség-alapú esetkontroll tanulmány Hawaiiban), a Nemzeti Rákintézet folyóirata, 81. évf. 15. szám, 1989. augusztus 2.
Magasabb antimutagén hatás a főtt zöldségtől?
Hogy a zöldségben olyan anyagok vannak, amelyek az örökletes elváltozások ellen hatnak, azaz antimutagénok, időközben sokféleképpen igazolták. (Az örökletes elváltozások rákhoz vezethetnek).
Ellentmondásos eredmények szólnak arról, vajon a főtt vagy a nyersen fogyasztott zöldség antimutagén hatása erősebb. Egy a baktériumoknál mutációt kiváltó kémiai anyagokkal foglalkozó japán tanulmány arra következtetett, hogy a főtt zöldségek gyakran erősebben csökkentették a mutagének károsító hatását, mint a nyers zöldségpép. Tsutomu Yamaguchi, Kanazawa Egyetem, azzal magyarázza eredményeit (a Mutation Research-ben 284, 1992.), hogy az emészthetetlen poliszacharidok (rost- vagy ballasztanyagok) a zöldségben hevítés hatására megváltoznak, amiben azok erősebben kötődnek a méreganyagokhoz, és így megakadályozzák azok beépülését a sejtekbe.
Hans-Cristoph Scharpf, Hannover
Fordította: Varga Istvánné
