04/05/2023
Pszichológus a végeken
Szerkesztőségünk (Rém)álommunkahely címmel pályázatot hirdetett. A szerzőktől azt kértük, hogy mutassanak be egy elképzelt, valóságban nem létező klinikai vagy tanácsadói intézményt. A pályázatban jeleztük, hogy utópiákat és disztópiákat is szívesen várunk. Néhány pályázatban szereplő intézmény viszont időnként kísértetiesen hasonlított a valóságunkra. Több pályázatot érdemesnek látott a szerkesztőség megjelentetni, az alábbiakban Zatroch Zsuzsa fenti című írását olvashatják, mely a Pszichoterápia idei első lapszámában is megjelent.
Disztópia.
A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük a valósággal csupán a véletlen műve.
I. Időszámításunk előtt
Pályakezdő pszichológus vagy, senki nem akar alkalmazni, mivel pont semmirevaló vagy te, aki a lelket csak könyvből ismered, de nem szagoltál még embert közelről. Mikor rájössz, hogy a gyakornoki fizetésből leginkább éhen halni lehet, az a fránya anyagi motiváció rögvest pályaelhagyásra sarkall. Meglepetés: a munkaerőpiacon máris „csak” bölcsész vagy, szóval irány az ügyfélszolgálat. Kettőt pislogtál, kiégtél, de legalább egész sok embert megszagoltál közelről.
II. A főnix feltámadása
Hét évvel később még mindig pályakezdő pszichológus vagy, de már van pár ősz hajszálad és mérges ráncod is a szemöldököd közén. Pont idevaló vagy te, aki kitaláltad, hogy zászlódra a kiszolgáltatott embertársaid segítését tűzöd. Már nem pénzt akarsz keresni, hanem értelmet. Jó helyen jársz! Állami fenntartású szakszolgálat utazó pszichológusa lehetsz. Azt mondtad, az irodai lét unalma felőrölt. Itt majd megtalálod a pezsgést, amit kerestél! A változatosság jegyében az összes feladatellátási területet megkapod, és a hét minden napján más településen fogsz dolgozni, reggel az óvodában, napközben az iskolában. Kocsid van, ugye? Kátyú nem akadály? Csak vicceltem! Nem vicceltem. Fizetik, nyugi, 15 Ft/km. Ne GPS-szel menj, mert az kivisz a földútra. Majd megmutatom, merre…
III. Mottó
Munkád fontos. Jelenléted pótolhatatlan. Ezt akartad. Csináld.
IV. In medias res
Nyírnekeresd alsó: Jaj, de jó, hogy végre van pszichológusunk! Alig vártuk, hogy az összes rendbontó gyereket kividd innen egy kis időre, kapjunk mi is levegőt. Csoportos foglalkozást miért nem csinálsz? Arra gondoltunk, az öt rosszcsont együtt… talán nem szereted a kihívásokat? Túrtunk neked egy kis helyet a kabátok és papucsok közt, a hűtő mellett, kis asztal, három szék elég, ugye? Ahhoz ne nyúljon a gyerek! Ide tettük, már nem fér sehova, leborul, kiborul. Allergiás vagy a p***a? Nyugodtan vegyél, van hat tonna zsebkendőnk az önkormányzattól. Egészségedre. Ja, a fűtés nem jó most. A termosztát, tudod, de nem baj, mert 1 hónap múlva költözünk a csili-vili új épületbe. A polgármester fiának a cége, tudod, már az utolsó simításokat végzik. Olyan gyönyörű szép, majd meglátod! Na, ott, ott nagyon jó lesz!
V. Négy (!) hónappal később
Csodaszép lett az új óvoda. Kár, hogy nem jöttél a megnyitóra. A gyerekek fogták a szalagot és az egész képviselőtestület is ott volt, meg az államtitkár úr, ő Zoomon keresztül vágta el a nemzetiszín pántlikát. Még pogácsa is volt! Ugye milyen sötét kis labirintus ez a folyosó végig. Kicsit szűk, itt sincs ablak, de van villany, jaj, hol a kapcsoló? Meg kell szokni, majd belejössz. Hogy merre van a fejlesztő szoba? Fejlesztő szoba végül nem lett. Pedig megígérték. Igen. Kár. Kár. De van itt ez az öltözőhelyiség, tessék. Berendeztük neked: 1 kis asztal, 3 szék. Elég, ugye? Hosszúkás szoba, de legalább mindkét végén van ajtó, egyszerre ketten tudják megzavarni az foglalkozásaidat, és innen nyílik a dolgozói mosdó is. Legalább közel van. Milyen praktikus. Olyan szép új minden, neked is tetszik, ugye?! Itt van a fénymásoló, ha lehet, ne használd. Marika berohan másolni, ugye nem zavar, bocsi. Csak nem zavar a füst? Zárd be az ablakot. De kis rigolyás vagy, itt van a dohányzásra kijelölt hely.
VI. Dolgos hétköznapok
Ide pakoltuk le a vegyszereket és a WC-papírt, ez volt az egyetlen üres kisasztal az egész intézményben. Jöttem fénymásolni. A szekrényben van a kabátom, megyünk az udvarra. Karcsika, hátba vertelek az ajtóval? Katonadolog. Én nem fogok kopogni, itt dolgozok, amúgy is csak a cipőmet jöttem átvenni. Ugye, hogy neked sem szólal meg, mondtam én, hogy autista. Anyát láttad? Karcsika, ne fülelj, amikor a felnőttek beszélnek. Úgyse érti. Úgyis ilyen, tudod, ennek az anyja se írni, se olvasni. Na, játsszál, Karcsika. Te, de jópofa bőröndöd van, olyan, mintha épp indulnál valamelyik reptérre. Hogy te mindig ezzel jársz? Vicces, igen, mint a csiga, az is magával hordja az egész házát.
VII. Hallod, Marika!
… de furcsa ez az új pszichológus, kulcsra zárta az ajtót. Most hogy fogok fénymásolni? Ki van bent? Karcsika? Na, ugye, hogy megmondtam, hiperaktív! Az apja is idejárt, ismerem az egész famíliát. Kutyából nem lesz szalonna. Vér nem válik vízzé. Nézd meg az anyját, vedd el a lányát. Madarat tolláról, embert barátjáról… Eh, furcsa ez az új pszichológus. Látszik, hogy nem dolgozott még ilyenekkel. Nem tudja. Nem érti. Na, majd meglátja. Itt majd megtanulja. Nem is csinálnak semmit. Hallottam, hogy Karcsika végig ordított. Ez csak hiszti! Én megmondtam. Az hiányzik neki, egy jó nagy verés. Bezzeg a mi időnkben! Ezeken nem segít a pszichológus.
VIII. Szülőkonzultáció
Gubbasztok a kis széken, baromi kényelmetlen. Apuka gubbaszt a másikon. Gondolom ugyanolyan kényelmetlen, de neki most ez a legkisebb problémája. Kilenc óra van és sörszag.
Doktornő, én tudom, hogy nekem lenne szükségem sziológusra, Karcsika jó gyerek.
Nem vagyok orvos.
De doktornő, mit tehettem volna? Az anyjuk megcsalt. Láttam a két szememre. Mit tehettem volna? Igen, megszúrtam. Így ni. Így.
Egészen felhergeli magát. Jó hülye vagyok, hogy kulcsra zártam az ajtót.
Megszúrtam, mit tehettem volna? Tudja, doktornő, teljesen elborult az agyam.
Nem vagyok orvos. A gyerekek otthon voltak?
(Sír.)
Értem. Esetleg látták is?
Csak a kést, meg a vért a földön.
IX. Jelzőrendszer
Szólni kellene a családsegítőnek.
Nem kell ide családsegítő. Mi tudjuk. Te nem tudod. Majd megszokod.
X. Nem szokod meg. Megszöksz.
Nem mondhatsz fel! Ne csináld! Van neked szíved? Most mi lesz a gyermekekkel? Gondolj csak a GYERMEKEKRE! Mit fog szólni a kollégád, hogy most azt a nyolc intézményt is neki kell majd ellátni? Szép tőled, mondhatom. Nem gondolsz senkire.
XI. Végjáték
Én megmondtam, hogy ez sem marad sokáig. Nem pszichológus kell ezeknek. Megmondtam.
XII. Ajánlás
Dióhéjban ennyi. Figyelj, tapasztalatszerzésnek jó lesz. Az egyetemen ezt nem tanítják, majd itt belejössz. Bocsi, most mennem kell, mert délutánra elvállaltam egy kis plusz melót. Ja, meg szeptember óta tanítok is, este dolgozatot kell íratnom a kisgyermekgondozókkal. Na, szia. Hívj, ha mégis elvállalod. Pedagógus bértábla, igen.
Fotó: Mystic Art Design képe a Pixabay-en.
