15/05/2026
Hantavírusok: mit érdemes tudni a közelmúltban történt fertőzéses esemény kapcsán?
Legelőször is fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy Magyarországon a lakosság számára nincs ok aggodalomra. A szóban forgó fertőzés, hazánkban nem terjed, ugyanakkor a szükséges szakmai, diagnosztikai és járványügyi kapacitás rendelkezésre áll az esetleges behurcolt esetek kezelésére.
Az esetleges félreértések, álhírek elkerülése érdekében összegyűjtöttük röviden a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a hantavírusokról tudni érdemes.
A hantavírusok rágcsálók által terjesztett kórokozók, amelyek világszerte jelen vannak, azonban földrajzi eloszlásuk és az általuk okozott betegségek típusa eltérő. Ennek alapján két fő csoport különíthető el:
• Az óvilági hantavírusok Európában és Ázsiában fordulnak elő, és jellemzően enyhébb vagy középsúlyos, vesét érintő megbetegedéseket okoznak.
• Az újvilági hantavírusok az amerikai kontinensen fordulnak elő, és súlyos, légzőszervi tünetekkel járó megbetegedést idézhetnek elő.
A közelmúltban hajón történt fertőzéses esemény hátterében jellemzően nem Európában honos, hanem az Újvilágból importált hantavírus-típusok állnak. Magyarországon ezek a kórokozók nincsenek jelen a természetes környezetben, így jelenleg nem jelentenek közvetlen járványügyi kockázatot.
Magyarországon ezek az újvilági hantavírusok nem találhatók meg a természetes környezetben. Hazánkban két európai típus, a Puumala és a Dobrava–Belgrade hantavírus fordul elő, amelyek évente csak kevés megbetegedést okoznak.
A 2015 és 2024 közötti időszakban évente 2–16 hantavírus-fertőzést regisztráltak Magyarországon. Az esetek mindegyike veseszindrómával járt, és valamennyi fertőzés belföldön történt. A betegek több mint felénél Dobrava-, közel 40 százalékuknál pedig Puumala-vírust azonosítottak. A vizsgált időszakban két haláleset történt: 2017-ben és 2023-ban.
Az óvilági hantavírusok által okozott betegségek közé tartozik a nephropathia epidemica, valamint a súlyosabb lefolyású, vérzéses lázzal és veseszindrómával járó megbetegedés. A „vérzéses láz” elnevezés azonban nem feltétlenül jelent súlyos külső vérzést: a betegség során elsősorban kisebb bevérzések jelentkezhetnek, például a nyálkahártyákon. Mindkét betegségformában jellemző a vese érintettsége, amely a vesefunkció átmeneti romlását, súlyos esetben veseelégtelenséget okozhat. Ezek a betegek kórházi ellátásra, esetenként vesepótló kezelésre szorulhatnak.
Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy sokan tünetmentesen vagy csak enyhe, influenza-szerű panaszokkal esnek át a hantavírus-fertőzésen, ezért csak a súlyosabb, kórházi ellátást igénylő esetek kerülnek az egészségügyi ellátórendszer látókörébe. Ezek száma Magyarországon alacsony.
A fertőzés emberben jellemzően fertőzött rágcsálók váladékaival való érintkezés során alakul ki, például belélegzés útján. Az emberről emberre terjedés rendkívül ritka, és kizárólag a Dél-Amerikában előforduló Andes vírus esetében írták le. Ebben az esetben is csak szoros fizikai kontaktus során valósulhat meg, cseppfertőzés útján nem terjed.
A hazai járványügyi rendszer felkészült a hantavírus-fertőzések felismerésére és laboratóriumi diagnosztikájára.
A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ Virális Zoonózisok Nemzeti Referencia Laboratóriuma – amely egyben hazai, valamint az ECDC által kijelölt Európai Uniós Referencia Laboratórium is – korszerű diagnosztikai módszerekkel képes a vírus kimutatására, akár hazai eredetű, akár külföldről behurcolt fertőzés esetén.
Ez a szakmai háttér biztosítja, hogy egy esetleges behurcolt fertőzés gyorsan azonosítható legyen, és a szükséges járványügyi intézkedések időben megtörténjenek.
