Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ

Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ Gerinc- és más mozgásszervi betegségek, ízületi problémák, sportsérülések komplex rehabil Utóbbiak nélkül ugyanis egyetlen terápia sem lehet hatékony.

Rendelőnkben a csupán gyógyszerekkel történő kezeléstől eltérően nem csak a tüneteket csillapítjuk, hanem az adott a mozgásszervi probléma kialakulásának okát kutatjuk fel és azt orvosoljuk. A kezelés minden esetben egyénre szabott, figyelembe veszi az adott betegséget, a beteg alkatát, életmódját, szokásait. A terápia első lépéseként megmutatjuk betegünknek, hogyan tudja megváltoztatni mindennapi

életének azon pontjait, melyek betegségét okozhatták, megakadályozva, hogy a terápiát követően a betegség újra jelentkezzen. Ezt követően az adott problémára specifikus, de az egész testet átmozgató aktív és passzív mozgássorokból álló terápiás kezelési tervet (gyógytorna) állítunk össze. A gyakorlatsorok végzésére megtanítjuk betegünket, így azt a későbbiekben otthonában is végezheti. A terápia része a lágyrész mobilizáció (triggerpont kezelés), a gyógy-, illetve a porckorongmasszázs-kezelés, a különféle kiegészítő terápiás eszközök alkalmazása, és a táplálkozási és életmód tanácsadás.

Kezelhető-e a görbület, ha már nem nősz tovább? Sokan úgy gondolják, hogy a gerincferdülés (scoliosis) egy gyerekkori ál...
19/05/2026

Kezelhető-e a görbület, ha már nem nősz tovább? Sokan úgy gondolják, hogy a gerincferdülés (scoliosis) egy gyerekkori állapot, amit ha akkor nem kezeltek, „így marad”. Ez egy veszélyes tévhit.

Bár a csontos szerkezet felnőttkorban már rögzültebb, az aszimmetrikus terhelés okozta panaszok - a hátfájás, az izomfeszülés vagy a korai kopások - nagyon is jelen vannak. Sőt, az évek előrehaladtával az egyoldalú terhelés miatt a görbület fokozódhat is, ha az izomfűző nem tart megfelelően.

🤔Miért fáj felnőttként?
Nem maga a görbület fáj. A fájdalmat az a kompenzáció okozza, amit a test végez, hogy téged függőlegesben tartson. Ez az egyensúlyvesztés vezethet a krónikus hátfájáshoz, a korai kopásokhoz sőt, extrém esetekben akár légzésproblémákhoz is.

❗ Felnőttkorban a cél már nem a kiegyenesítés, hanem a funkcionális stabilitás. Megtanítjuk az idegrendszernek, hogyan használja az izomzatot úgy, hogy a görbület ellenére is tehermentesítse az ízületeket.

💡 Ha az egyik vállad, lapockád vagy csípőd magasabban áll, érdemes ránézni szakemberrel.

Ezen a héten egy podcasttal készültem, Paudel Klara belgyógyász, nefrológus, funkcionális és holisztikus orvos, a Paudel...
18/05/2026

Ezen a héten egy podcasttal készültem, Paudel Klara belgyógyász, nefrológus, funkcionális és holisztikus orvos, a Paudel Egészség Akadémia vezetője készítette velem az interjút. Méghozzá a kedvenc témáimról:
- Milyen mozgás támogatja az egészséget?
- Valóban szükségünk van nagy izomtömegre ahhoz, hogy erősek és egészségesek legyünk?
- Valóban kőkeménynek kell lennie az edzésnek ahhoz, hogy hatásos legyen?
És még valami, május 25-től ismét elérhető lesz az ingyenes "Idősen is egészségesen - 7 napos kihívás", amelyben 7 napos tornagyakorlatokkal (ezt tőlem) és napi jótanácsokkal (ezt pedig Klárától) várunk!
A podcasthoz a linket az első kommentben találod.
A jelentkezéshez a linket a második kommentben találod.

12/05/2026

⚡ Meglátod a leleteden, hogy porckorongsérv - jön a pánik: akkor már csak a műtét segít? ⚡

Sokan szinte sokkot kapnak, amikor az MRI-eredményen meglátják a porckorongsérv szót. Azonnal jönnek a legrosszabb forgatókönyvek: műtét, hosszú lábadozás, a mozgásról való lemondás. Pedig van egy fontos tény! A porckorongsérv nem egyenlő a műtéttel.

A modern mozgásterápia és a klinikai kutatások szerint a szervezet öngyógyító képessége jóval nagyobb, mint azt sokan gondolják. Egy jól felépített, személyre szabott terápiával a tünetek jelentősen csökkenthetők, sőt, sok esetben teljes panaszmentesség is elérhető műtét nélkül.

Ami igazán számít:
✅ nem csak a lelet, hanem a tünetek és a funkció
✅ a személyre szabott, fokozatos terhelés
✅ a rendszeres, tudatos mozgás szerepe a gyógyulásban

A lényeg nem az, hogy mit mutat a kép, hanem az, hogy hogyan működik a tested a mindennapokban. A diagnózis egy állapot – a rehabilitáció pedig a folyamat, ami kivezet belőle.
Ne csak a leletet nézd! Nézd azt is, mire képes a tested.

TIPP: egy jó mozgásterápia segít kihozni belőled a maximumot tünetmentesen!

A teljes videót itt tudod megnézni: https://feovenyessygerinckozpont.hu/panaszok/mozgasszervi-problemak-a-z/porckorongserv

Hány kilót bír el a nyakad? Amikor a monitor felé dőlsz, vagy a telefonodat bújod, a fejed súlya a többszörösére „nő” a ...
12/05/2026

Hány kilót bír el a nyakad? Amikor a monitor felé dőlsz, vagy a telefonodat bújod, a fejed súlya a többszörösére „nő” a nyaki gerincszakaszon. Ez az előreeső fejtartás folyamatos, statikus túlterhelést jelent az izmaidnak és az ízületeidnek.

Nem csoda, ha a nap végére nemcsak a nyakad feszül, hanem megfájdul a fejed, vagy merevvé válik a vállad. A tested nem az egyhelyben ülésre, hanem a változatos mozgásra lett kitalálva. A krónikus feszülés pedig az idegrendszered jelzése: túl sok a statikus terhelés, kevés a mobilitás.

A megoldás nem egy új szék. Hanem az, ha megtanítod a testednek, hogyan találja meg újra az egyensúlyát a gravitációval szemben.

A testünk nem statikus létezésre lett kitalálva. Az ülés önmagában nem ellenség, a változatlanság viszont igen. A megoldás nem az, hogy „húzd ki magad” (mert az izmaid el fognak fáradni 2 perc után), hanem az, ha dinamikusan változtatod a helyzeted és adsz a nyakadnak olyan ingereket, amik kimozdítják ebből a kényszerpályából.

Figyeld meg ma: hol van a fejed a válladhoz képest?

Mozgás vagy étrend? Melyik fontosabb?„Heti három kőkemény edzés letudva, tehát azt ehetek, amit csak akarok.” Vagy: „Tud...
11/05/2026

Mozgás vagy étrend? Melyik fontosabb?

„Heti három kőkemény edzés letudva, tehát azt ehetek, amit csak akarok.”

Vagy:

„Tudatosan étkezem, így minden tőlem telhetőt megtettem az egészségemért.”

De valóban elég-e csak jól enni VAGY sokat mozogni? És ha már itt tartunk, vajon melyik fontosabb, az étrend vagy a mozgás? Ez a kérdés – pontosabban a tudományos válasz – egyébként engem is régóta izgat 😊. És meg is van!

Egy hatalmas elemszámú (közel 50 ezer fő), hosszú (kb. 14 év) követéses vizsgálat arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi történik, ha csak egyetlen életmódtényezőbe nyúlunk bele. Elég-e a mozgás önmagában az egészség megőrzéséhez? Hát az „optimális” étrend?

A résztvevőket négy csoportra osztották:
1. egészséges étrend + rendszeres fizikai aktivitás
2. egészséges étrend + inaktivitás
3. egészségtelen étrend + rendszeres fizikai aktivitás
4. egészségtelen étrend + inaktivitás

Azt vizsgálták, hogy a különféle kombinációk hogyan befolyásolják az összhalálozás, valamint ezen belül a vezető halálok, a szív- és érrendszeri halálozás kockázatát. Az eredmények még szakmai szemmel is meglepőek.

Az egészségtelen étrenden élők + inaktívokhoz viszonyítva az összhalálozás 21 (!) százalékkal csökkent azoknál, akik mindkét egészséges viselkedést követték. 16 százalékkal azoknál, akik csak egészségesen étkeztek, de nem mozogtak. És 9 százalékkal azoknál, akik csak mozogtak, de nem figyeltek az étrendjükre. Úgy tűnik, mintha az étrend valamivel fontosabb volna a mozgásnál. De... mindig van egy ’de’😊.

A vezető halálok, a szív- és érrendszeri halálozás esetében ugyanis egész más képet látunk. A fizikailag aktív résztvevőknél – függetlenül az étrendtől – 26, illetve 17 százalékos kockázatcsökkenést figyeltek meg. Magyarul csupán attól, hogy mozogsz egy kicsikét, 17 százalékkal csökken a halálozás kockázata. A csak egészségesen étkező, de nem mozgó csoportnál ugyanakkor nem találtak szignifikáns kockázatcsökkenést. Az étrend optimalizálása a szív- és érrendszer szempontjából nem tudta kompenzálni a mozgás hiányát, még részben sem.

Mit látunk ebből?

• Egyértelmű tehát, hogy az egészséges étrend és a fizikai aktivitás kombinációja a legerősebb védő faktor. Mind az összhalálozás, mind a kardiovaszkuláris halálozás esetében nagyobb kockázatcsökkenéssel járt együtt, mint bármelyik tényező önmagában

• Az is látszik ugyanakkor, hogy az összhalálozás csökkentése szempontjából már egyetlen változtatás is rengeteget számít, akár az étrendbe, akár a mozgásszokásokba nyúlunk bele

• A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban a fizikai aktivitás jóval erősebb összefüggést mutatott a kockázat csökkenésével, mint az étrend (ami egyébként nem meglepő, többek között azért sem, mert a szív is izom, és a mozgás hatására „erősödik”, azaz hatékonyabban működik)

Úgy tűnik tehát, hogy az egyes életmódbeli tényezők különböző „utakon” hatnak az egészségünkre. A mozgás inkább a rendszer működését befolyásolja, azt, hogy a keringés hogyan reagál terhelésre, mennyire stabil. Az étrend pedig inkább azt, hogy milyen minőségű környezetben működik jól a test úgy általánosságban. És sajnos nem minden szempontból tudjuk kompenzálni a másikkal azt, ha az egyiket figyelmen kívül hagyjuk.
Összességében tehát nem az a hatékonyabb stratégia, ha egyetlen területen próbálunk kiemelkedően teljesíteni, miközben egy másikat teljesen elhanyagolunk. A több területen tett akár kisebb lépések valószínűleg nagyobb egészségelőnyt adnak, mint egyetlen dimenzió maximalizálása.

Lefordítom a mindennapok nyelvére:

Ismét megpróbálom ellensúlyozni azt a leegyszerűsített (és egyben sokak számára ijesztő és roppant elidegenítő) információhalmazt, ami a közösségi médiából árad. Nem kell tökéletesnek lenned! Sem a mozgásban, sem az étkezésben. Nem az számít, hogy egyvalamiben kiemelkedő vagy-e, hanem az „összkép”.

• Nem fér bele heti öt kőkemény edzés?
• Nem akarsz szigorúan a tankönyv (vagy bármelyik épp divatos „egyedülállóan hatékony” diéta) szerint étkezni?
• Eszedben sincs hetente újabb mindenre jó varázsszert beszerezni?

Sebaj! A tudományos bizonyítékok – és a józan ész – alapján nagyon úgy tűnik, hogy egy-egy kisebb lépés mindkét területen - étrend és mozgás - ezerszer többet ér, mint egy hatalmas lóugrás csupán az egyiken. Egy dinamikus séta, egy rövid és könnyű edzés, egy kicsivel több zöldség és kevesebb feldolgozott élelmiszer... nem külön-külön számítanak igazán, hanem együttesen. Ráadásul ez az út ezerszer reálisabb, mint a „tökéletesség” illúziója! (És persze a mindenre jó korzikai békahájpürénél is, amelynek újra és újra bedőlünk).

És még valami: sokan félnek a mozgástól szív- és érrendszeri problémák esetén, és inkább az étrendjükbe nyúlnak bele, bízva abban, hogy ez is elég. Nem az. Nincs semmi, ami helyettesíteni tudná a keringésünket védő talán legfőbb tényezőt, a mindennapos testmozgást. És – ahogy korábban is írtam – ehhez nincs szükség extrém teljesítményre. Akár napi 2-3-szor 5-10 perc is elegendő lehet a védő hatáshoz.

Feövenyessy Krisztina


Derékfájás: tényleg a pihenés a megoldás vagy pont ez tart benne a fájdalomban?A „feküdd ki a fájdalmat” mítosza még min...
06/05/2026

Derékfájás: tényleg a pihenés a megoldás vagy pont ez tart benne a fájdalomban?

A „feküdd ki a fájdalmat” mítosza még mindig tartja magát. Sokan hiszik, hogy ha beáll a derekuk, a legjobb, amit tehetnek, a teljes nyugalom. Pedig a derékfájás ritkán egyetlen rossz mozdulat következménye, inkább csak az utolsó csepp a pohárban.

A háttérben legtöbbször hosszabb ideje fennálló túlterhelés, izomegyensúly-felbomlás vagy a mozgáshiány miatti fokozott szöveti érzékenység áll. Ilyenkor a pihentetés maximum ideig-óráig csökkenti a tüneteket, de nem oldja meg az okot. Sőt, a tartós inaktivitás hatására az izmok tovább gyengülnek, az ízületek merevebbé válnak, az idegrendszer pedig még inkább „bevédi” az érintett területet.

Ami valóban segít:
✅ a megfelelően adagolt, biztonságos mozgás
✅ az okok feltárása, nem csak a tünet kezelése
✅ a fokozatosság és a test jelzéseinek figyelembevétele

A cél tehát nem a mozdulatlanság, hanem a jól megválasztott terhelés. A gyógyuláshoz mozgás kell, de nem mindegy, milyen és mikor.
Ha gyakran visszatér a derékfájás, érdemes mélyebbre ásni, és megérteni, mi áll valójában a háttérben.

Foglalj időpontot állapotfelmérésre!

Mennyi idő kell, hogy a testünk alkalmazkodjon az ülő életmódhoz?Néhány évvel ezelőtt körbejárt a világhálón egy képsoro...
05/05/2026

Mennyi idő kell, hogy a testünk alkalmazkodjon az ülő életmódhoz?

Néhány évvel ezelőtt körbejárt a világhálón egy képsorozat egy karcsú, görnyedt hátú, előreeső fejű, hártyás szemű nőről. Még a keze is furi volt, a hüvelykujja befordult a tenyere irányába, mintha már eleve telefonhasználatra tervezték volna. Ő Mindy, a „jövő embere”.

A modell egy amerikai cég, a TollFreeForwarding megbízásából készült, kifejezetten figyelemfelkeltő céllal. Sokan úgy osztották meg, mint egy tudományos előrejelzést. Valójában inkább egy jól sikerült marketinggrafika volt. Felnagyított pillanatkép a jelenkori szokásainkról.

És pont ettől őrült izgalmas, rátapintott valamire, ami mindannyiunkat foglalkoztat: mennyi időbe telik, amíg a testünk „utolér” bennünket és az inaktivitás egyszer csak normává válik?

Nos, el kell keserítenem a reménykedőket. Nem fogunk adaptálódni az üléshez. Fogalmam sincs, hogy fog kinézni a jövő embere, de szinte kizárt, hogy így. Az evolúció ugyanis egész másképp „működik”. Attól, hogy egyszer csak elkezdünk sokat ülni, nem változik meg a testünk felépítése néhány generáció alatt. Hogy miért? Mert az egyéni és a faji szintű alkalmazkodás teljesen más időléptékben zajlik.

Egyéni szinten a test meglepően gyors. Ha edzel, izmosodik. Ha féloldalasan terheled, átrendeződik. Ha sokat hajolsz a laptop fölé, görnyedtté válik. Akár néhány hónap alatt. Bár ezek az adaptációk sokszor kórosnak tűnnek, valójában védő mechanizmusok.

Ha soha nem egyenesíted ki a hátad, a görnyedt és az egyenes közti mozgástartomány „kiesik”, azaz az idegrendszered számára ismeretlenné válik. Márpedig amit nem ismer, azt kontrollálni sem tudja, tehát a test mozgás közben sérülékennyé válik. A megoldás nem túl kényelmes, viszont rendkívül logikus: a szervezeted úgy elmerevíti az izmaidat, kötőszöveteidet, hogy nem tudsz kiegyenesedni, azaz nem enged bele a veszélyes mozgástartományba. (Egyébként a legtöbb mozgásterjedelem korlátozódás mögött ez a protektív mechanizmus áll, és ha valaki ezt megérti, arra is rájön, hogy a probléma valódi, hosszú távú megoldása nem a statikus nyújtás, hanem a rendszeres aktív, izomerővel támogatott, teljes mozgásterjedelemben történő testhasználat😊).

Bár a görbe hát nem túl szép látvány, sőt, ez a merevség a krónikus fájdalmak egyik legfőbb forrása is, a sérülésveszély valóban drámaian csökken. Márpedig a szervezet elsődleges célja mindig a túlélés.

Faji szinten ez az adaptációs folyamat sokkal, de sokkal lassabb. A gyermeked, unokád vagy dédunokád nem lesz sem izmosabb, sem görnyedtebb attól, hogy Te azzá váltál. A faji szintű alkalmazkodás ugyanis brutálisan lassú. Nem évtizedekben, hanem évezredekben mérjük. Mindy teste rendkívül praktikusnak tűnik ugyan, de esélytelen, hogy 70 év múlva így nézzenek ki a leszármazottaink.

És van itt még valami. Ha nem is 70, de néhány ezer év múlva éppenséggel nézhetnénk ki így, ám nem fogunk. Az evolúciós változásokhoz ugyanis stabil környezetre van szükség. Olyanra, amely nem változik meg menet közben. Amelyhez lehet, és ÉRDEMES adaptálódni. Nézz körül! 10-20 évente gyökeresen átalakul a technológia. Átalakul az is, hogyan dolgozunk, hogyan használjuk a testünket. Mire alkalmazkodnánk a laptop előtti görnyedéshez, már nem is lesz laptop! Szerencsétlen evolúciónak esélye nincs arra, hogy bármit is lekövessen ebben az eszement, rommá pörgős világban!

És ha az eddigiek még nem lennének elegendőek, íme a feketeleves. Az evolúció magasról tesz arra, hogy jól érzed-e magad a testedben. Nem optimalizál fájdalommentes derékra, ahogy szép testtartásra sem. Egyetlen dolog érdekli, az, hogy túlélsz-e, és továbbadod-e a génjeidet. Ha ezt meg tudod tenni merev háttal, beszűkült vállal és fájó nyakkal is, akkor evolúciós szempontból minden rendben.

De tudod mit? A te életedben ennek az egésznek nincs semmiféle jelentősége, hisz még ha szeretnéd, sem tudnád kivárni azt a pár ezer évet, amíg (talán) történik valami.

Annak azonban nagyon is van jelentősége, hogyan ébredsz reggelente, hogyan érzi magát a derekad egy hosszú nap után, mennyire szabadok a mozgásaid és mennyire vagy otthon a saját testedben. És bizony nem az evolúció fog megmenteni, hanem az, hogy itt és most mit teszel meg az egészségedért. Mert jelenleg nincs hatékonyabb út a jólléthez, mint a rendszeres, változatos mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a pihenés/regeneráció és a mentális terhelés kompenzálása. És ezen az sem változtat, ha átkereszteljük longevity-re és köré építünk egy iparágat csodapirulákkal, gyorsmegoldásokkal és hangzatos ígéretekkel.

Feövenyessy Krisztina


Egy rossz mozdulat, egy hirtelen hajolás, és mintha kést döfnének a derekadba... ismerős?A köznyelvben csak „becsípődésn...
30/04/2026

Egy rossz mozdulat, egy hirtelen hajolás, és mintha kést döfnének a derekadba... ismerős?
A köznyelvben csak „becsípődésnek” hívjuk, amikor a fájdalom miatt megmozdulni sem bírunk. De szakmailag ez ritkán jelent egy szó szerinti „becsípődött” ideget.
A legtöbb esetben a testünk egy igen fájdalmas védelmi reakciójáról van szó.

Amikor az idegrendszer úgy érzi, hogy a gerinc stabilitása veszélybe került (például sérv vagy ízületi irritáció miatt), az izmokat azonnali, görcsös összehúzódásra utasítja, hogy védje az érintett szakaszt. Ez a védekező izomfeszülés okozza a mozgásképtelenséget. A cél ilyenkor nem az erőszakos nyújtás, hanem az idegrendszer megnyugtatása és a kiváltó ok (pl. gyulladás, mechanikai blokk) célzott kezelése.

Először mindig az akut problémát kell megoldani. A régebben ideális kezelésnek tartott ágynyugalomról ma már tudjuk, hogy többet árt, mint használ. A mihamarabbi gyógyuláshoz már az első perctől aktív terápiára van szükség, hisz a mozgás és a különféle manuális kezelések hatására javul a vér- és nyirokkeringés, így gyorsabban távoznak a felhalmozódó, a fájdalmat fokozó salakanyagok, így hamarabb érezzük az enyhülést. A legbiztonságosabb ilyen esetben a hanyatt fekvésben történő könnyű nyújtózás, de valójában minden eset más megoldást kíván.

Te tudod, mit kell tenned, ha beáll a derekad? Ne várd meg, amíg krónikussá válik a baj!

Nézz utána a valódi okoknak itt: https://feovenyessygerinckozpont.hu/panaszok/mozgasszervi-problemak-a-z/becsipodesek

Izom = endokrin szervTe is hallottad már a kijelentést, hogy az izom egy aktív endokrin szerv? És azt is tudod, mit jele...
29/04/2026

Izom = endokrin szerv

Te is hallottad már a kijelentést, hogy az izom egy aktív endokrin szerv? És azt is tudod, mit jelent? Na jó, elmagyarázom!

Kezdjük azzal, hogy mi az az endokrin szerv!

Az endokrin szervek olyan szövetek, amelyek jelzőmolekulákat, azaz hormonokat termelnek, és ezek a véráramon keresztül más szervek működését befolyásolják. Magyarul az endokrin szervek nem csak dolgoznak, hanem üzennek is a test többi részének. Endokrin szerv például a pajzsmirigy, vagy a mellékvese. No meg az izom is.

Miért endokrin szerv az izom?

Mert az izom sem csupán passzív mozgásvégrehajtó, hanem valódi aktív szabályozó rendszer. Amikor mozogsz, az izmok nem csak összehúzódnak, hanem kommunikálnak is, méghozzá a teljes szervezettel. Mozgás hatására hormonként is működő jelzőmolekulákat, ún. myokineket termelnek (pl. IL-6, IL-10, irisin), amelyek többek között:

1. Csökkentik a gyulladást

A mögöttes evolúciós logika egyszerű, a mozgás egy akut veszélyhelyzet (pl. menekülsz a tigris elől). Ilyenkor a prioritás az, hogy az izom és az idegrendszer elegendő energiához jusson, minden más háttérbe szorul. A krónikus, alacsony szintű gyulladás egyfajta „luxus” állapot, mozgás közben nem pazarolhat rá energiát a szervezet, ezért az izom "üzen", hogy kapcsoljon át egy alacsonyabb gyulladásszintű, nagyobb teljesítményre optimalizált működésre. Szerintem fentiek fényében nem kell hosszan ecsetelnem, hogy a krónikus mozgáshiány hogyan járul hozzá az alacsony szintű, a teljes szervezetet érintő gyulladás kialakulásához és fennmaradásához

2. Befolyásolják az anyagcserét

A logika hasonló, az izmoknak mozgás közben rengeteg energiára van szükségük, ráadásul gyorsan. A myokinek segítségével jeleznek a májnak, hogy bocsásson ki több glükózt, és jeleznek a zsírszövetnek is, hogy kezdje meg a zsírraktárak lebontását és energiává alakítását (lipolízis). Mozgás közben tehát az izmok mintegy átveszik az irányítást az energiarendszer felett, és jócskán felpörgetik. Krónikus mozgáshiány ugyebár....

3. Hatnak az immunrendszerre is

Mivel a mozgás magában hordozza a sérülés és fertőzés kockázatát, a szervezet erre is felkészült. Mozgás hatására immunsejtek mobilizálódnak és keringésük fokozódik. A szervezet mintegy „járőrözteti” az immunsejteket és gyors reagálásra állítja át ezeket. Nem véletlen, hogy a krónikus mozgáshiány esetén az immunrendszer működésének egyensúlya felborul, ami számos szervezetszintű problémához vezet

A mozgás tehát nem egyszerűen kalóriaégetés, hanem egy evolúciósan kódolt biokémiai „üzemmódváltás” is:

• gyulladás = alacsonyabb szintű, szabályozott
• anyagcsere = felpörgetett, izomközpontú
• immunrendszer = mobilizált, készenléti

A mozgás "akutan" erős üzenet a test felé, hogy itt és most alkalmazkodnia kell, hosszú távon pedig megtanítja arra, hogyan maradjon stabil és működőképes. Na ezért nincs mozgás nélkül egészség!

Mi lenne, ha pontos térképet kapnál a gerinced állapotáról, anélkül, hogy bármi negatív hatás érne?A sikeres terápia ala...
28/04/2026

Mi lenne, ha pontos térképet kapnál a gerinced állapotáról, anélkül, hogy bármi negatív hatás érne?

A sikeres terápia alapja a pontos diagnózis, de sokszor a statikus képek (mint a röntgen) nem mondják el a teljes igazságot, hiszen a gerincünk funkciója a mozgás. Itt jön képbe a Gerincegér.

Ez a svájci precizitású eszköz sugármentesen, a bőr felszínén végigvezetve rajzolja fel a gerincoszlopod görbületeit és az egyes csigolyák mozgékonyságát. Látjuk, hol van blokk, hol van túlmozgás, és hogyan változik a tartásod terhelés alatt. A kapott adatok alapján pedig egyénre szabott, célirányos programot tudunk összeállítani neked, hogy ne csak tünetmentes, hanem valóban terhelhető legyél.

Mit vizsgálunk a gerincegérrel?
Különböző testhelyzetekben és terhelések során vizsgáljuk a
➡️ a gerinc alakját, a fiziológiás görbületeket
➡️ mozgékonyságát
➡️ terhelhetőségét
➡️ az egyes csigolyák és kisízületek helyzetét és mozgásait
➡️ az esetleges blokkokat vagy a hipermobil (kórosan mozgékony) szegmenseket.

Ezen információk alapján könnyedén felállítható a diagnózis és a gerinced állapotának megfelelő egyedi kezelési terv.

Szeretnél egy objektív képet a gerincedről? Jelentkezz be hozzánk egy Gerincegér állapotfelmérésre!

Részletek itt: https://feovenyessygerinckozpont.hu/szolgaltatasok/allapotfelmeres/szamitogepes-gerincvizsgalat-es-analizis-spinemouse-gerinceger

Minél többet és keményebben edzel, annál egészségesebbé válsz. Vagy mégsem?3.rész Milyen a „jó” mozgásprogram?Az előző k...
27/04/2026

Minél többet és keményebben edzel, annál egészségesebbé válsz. Vagy mégsem?

3.rész Milyen a „jó” mozgásprogram?

Az előző két részből kiderült, hogy a jelenlegi tudományos adatok alapján az egészség szempontjából hatékony mozgás mentes a szélsőségektől. Nem a minél több intenzív terhelés a cél, hanem a rendszeresség és kiszámíthatóság. Nem számít, hogy a nap folyamán egyben végzed-e az edzéseidet, a mikrodózisok, azaz a néhány perces mozgások is összeadódnak. És nagyon úgy tűnik, hogy a „minél nagyobb súlyt emelni”, „minél gyorsabban, vagy minél hosszabb távot futni” módszerhez képest a „minél változatosabban edzeni” megközelítés jóval szélesebb körű egészségelőnyökkel jár.

Ami tehát valóban számít, az az, hogy a mozgás legyen:
• rendszeres
• fenntartható
• változatos
• és kerüljük a tartós egysíkú terheléseket

Hogyan, milyen mozgásprogrammal lehet ezt megvalósítani?

Ez nem műfaj, hanem szemléletmód és edzéstervezés kérdése. Leegyszerűsítve nagyjából két út – és a kettő különféle kombinációi – között választhatsz, edzőteremben vagy otthon edzel.

1. Szeretsz edzőhöz/edzőterembe járni és bele is fér az életedbe?

Ez esetben valószínűleg nem a mindennapos mikroedzésekben gondolkodsz, hanem heti 2-3 hosszabb terhelésekben (a heti 1 mozgás sajnos kevés!).

Választhatsz akár egyetlen edzésműfajt, ha kellően fenntarthatóvá és változatossá teszed (vagy teszi az edződ) a terhelést:

• fókuszáljatok a teljes te**es nagymozgásokra az „egyenként az egyes izmokat” típusú edzés helyett
• a lehető legtöbb gyakorlatnál használjátok ki a teljes mozgásterjedelmet, ne csak egy résztartományban dolgozzatok
• a klasszikus 5-féle edzőtermi gyakorlat orrvérzésig történő ismételgetése helyett tegyétek változatossá az edzést, vezessétek be a különféle
o mozgásirányokat (előre, hátra, oldalra, forgások)
o intenzitásokat (kisebb súllyal nagyobb ismétlésszám, nagyobb súllyal kisebb ismétlésszám, az alátámasztási felület méretének variálása stb.),
o tempókat (lassított és gyorsított mozgások),
o zavaró tényezőket (kibillentések, instabil felszínek),
o és a természetes mozgásokat, azaz a kúszásokat, mászásokat, ugrásokat, dobásokat, rúgásokat stb.

Ha nehezen találsz olyan edzésformát, amely önmagában is kellően változatos, váltogass több edzéstípust, például jógát, pilatest, zumbát (vagy bármilyen más csoportos mozgásformát), és – ha jól esik – mellette járj funkcionális edzésre. Sőt, az edzőtermi mozgásokat variálhatod az otthoni edzéssel vagy gyaloglással, kerékpározással is. A lényeg az, hogy a mozgás legyen rendszeres, élvezetes és változatos, hogy minél többféle mozgást ügyesen menedzseljen a tested.

2. Nincs időd vagy lehetőséged edzőterembe járni?

Ne aggódj, ez korántsem hátrány, ez egy másik tökéletesen működő út. Az otthoni edzés sokaknak ezerszer kényelmesebb (nekem is az!), mert nagyobb szabadságot ad. Mindegy, hogy napi 20-30 percet szánsz a dedikált testmozgásra, vagy 2-3x10 percet, esetleg 4-5x5 percet, a lényeg itt is az, hogy élvezd, beleférjen az életedbe és kellően változatos legyen. Tornázhatsz különféle online videókra, gyalogolhatsz, biciklizhetsz, lépcsőzhetsz, ugrókötelezhetsz, csak tartsd szem előtt, hogy nem a több/intenzívebb, hanem a rendszeresebb/változatosabb a célravezető.

Ne dőlj be a trendeknek! Az egészség szempontjából ‘jó’ mozgásprogram nem attól jó, hogy tökéletesre csiszolt és brutál kemény, hanem attól, hogy változatos, rugalmas, élvezetes és hosszú távon is fenntartható. Ha ezeket betartod, nem tudsz hibázni!

Cím

Nádorliget Utca 7/B
Budapest
1117

Nyitvatartási idő

Hétfő 10:00 - 19:00
Kedd 10:00 - 19:00
Szerda 10:00 - 19:00
Csütörtök 10:00 - 19:00
Péntek 10:00 - 19:00

Telefonszám

+36301646640

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Feövenyessy Gerincközpont és Sportrehabilitációs Központ számára:

Megosztás