07/01/2024
Alattomos, néma gyilkos: Hipertónia
Magas vérnyomásnak tekintjük, ha három különböző alkalommal, legalább egy hetes időközben a nyugalomban mért vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket.
Miért alattomos ez a betegség?
Alattomos, mert kezdetben nem vevődik észre. Lappangva, némán, mintegy lopakodva kezdődik. Panaszt, tünetet kezdetben nem okoz. Később azonban gyilkossá válhat, mert akár tragédiába torkolló, halálos szövődményei alakulhatnak ki: szívinfarktus, agyi érbetegségek. Ezek váratlanul, mintegy derült égből villámcsapásként jelentkezhetnek az addig magukat egészségeseknek vélőknél. Sokan tehát még nem is tudják hogy már ők is „betegek”, hiszen a hypertonia betegség kezdeti szakaszában még nem jelentkeznek egyéb betegségre utaló jelek, ”csupán” a magas vérnyomás.
Gyakori betegség-e hypertonia?
Igen, a leggyakoribb népbetegség ! A statisztikai adatok szerint a lakosság 20-30 %-ánál (!) alakulhat ki magas vérnyomás, a hatvanöt év felettiknél pedig 50 %-ban !
Mit tekintünk magas vérnyomásnak?
Magas vérnyomásnak tekintjük, ha három különböző alkalommal, legalább egy hetes időközben a nyugalomban mért vérnyomás értéke meghaladja a 140/90 higanymilliméteres értéket. (A felső, más néven szisztolés értéket a szív bal kamrájának vért kilökő összehúzódásakor, az alsó, úgynevezett diasztolés értéket a szív bal kamrájának ellazuláskor mérjük).
Mi a vérnyomás normális értéke?
Míg régen azt gondolták, hogy idős korban normálisan is magasabb lehet a vérnyomás, mai tudásunk szerint (sok ezer vizsgálati adat alapján: HOT – hypertonia optimális terápiája nevű, bizonyítékokon alapuló multicentrikus vizsgálat) ez már nem igaz. Idős korban is (mint a fiataloknál), a normális vérnyomás elérése a cél.
A Magyar Hypertonia Társaság legújabb irányelvei alapján:
Optimális vérnyomás a 120/80 Hgmm alatti (széleskörű vizsgálatok szerint ez biztosítja a leghosszabb életet).
Normális vérnyomás a 120-130 Hgmm közötti szisztolés és 80-85 Hgmm közötti diasztolés értéknél (ennek elérését tűzzük ki célul a hypertoniás betegek vérnyomásának beállításakor)
Emelkedett normális vérnyomásnak nevezzük a 130-139 Hgmm közötti szisztolés, vagy 85- 89 Hgmm közötti diasztolés értékeket.
Kóros vérnyomás különböző fokozatairól beszélünk 140/90 Hgmm feletti értékeknél.
Milyen panaszokkal illetve tünetekkel járhat a hypertonia?
Sajnos gyakran tünet és panaszmentes formában kezdődik, hiszen az emelkedett vérnyomást a szervezet még jól tolerálja (ezért is nevezzük alattomos betegségnek).
Enyhe formájában gyakori a szapora szívverés érzése, mely akár rohamokban is jelentkezhet. Kísérheti verejtékezés, fáradékonyság, fejfájás, mely gyakran, de nem mindig tarkótáji. Súlyosabb esetben nem forgó jellegű szédülés, átmeneti látászavar, hallászavar, kéz-láb gyengeség, jelzi az agyi keringés érintettségét. A fulladás (fizikai terhelésre), mellkasi nyomó fájdalom pedig a szív terhelésére utal.
Igaz-e hogy a hidegrázás lehet a magas vérnyomás első tünete?
Igen, gyakran előfordul, hogy az addig nem ismert hypertoniát a vérnyomás kiugrással párosuló hidegrázásról lehet felismerni. Jellemzője, hogy nincs láza a betegnek (mert a láz emelkedés a hidegrázás másik leggyakoribb oka), s a panaszok alatt jelentősen emelkedett vérnyomást lehet mérni. Ilyen esetben azonnal célszerű szakorvoshoz fordulni, mivel ebben a stádiumban a szervi érintettséget kimutató kivizsgáláson túl már biztosan gyógyszeres kezelést igényel e betegség.
Mindig alacsony volt a vérnyomásom, miért lett magas?
Gyakoriak a tipikusan önnyugtató (és önbecsapó) példák: „nekem eddig mindig alacsony volt a vérnyomásom, most sem lehet magas. Csak, ha ideges vagyok, akkor megy fel a vérnyomásom”. Sokan hajlamosak a hypertoniát bagatellizálni: „ igen, tudom, hogy néha magasabb a vérnyomásom” vagy: „régóta tudok már ingadozó vérnyomásról”.
Gyakorló orvosi tapasztalatok szerint a fenti kijelentések mögött az esetek többségében már hypertonia betegség állhat.
Mi az a fehérköpeny hatás?
Fehérköpeny hatásnak nevezik azt a jelenséget, amikor az orvos által a rendelőben mért vérnyomás magasabb a beteg által otthon mértnél. Ennek oka az orvosi vizsgálat idegi reakciót kiváltó vérnyomásemelkedést okozó tényezői. Mai felfogásunk szerint ez a fehérköpeny hypertonia is állandósulhat, átalakulhat valódi, szövődményeket okozóvá.
Mikor mérjük a vérnyomást?
Több napszakban, legfontosabb felébredés után, reggel, azonnal. Ha éjszakás műszakban dolgozik, vagy éjszakázós típus, akkor az éjszaka folyamán többször is, majd a nappali alvás utáni felébredéskor is.
Fontos volna a vérnyomásmérésre a megfelelő körülmények megteremtése. A páciens mérés előtt egy órával ne igyon kávét (bár a kávé a közhittel ellentétben csak csekély mértékben emeli a vérnyomást, ezért napi 2-3 kávéjáról nem kell lemondania a hypertoniás betegnek sem). Legalább tizenöt perccel előbb hagyja abba a dohányzást, öt percig üljön vagy feküdjön. Célszerű, ha a hypertoniás beteg ezeket a körülményeket otthoni mérések alkalmával megteremti.
Ingadozik-e normálisan is a vérnyomás?
Ismeretes a vérnyomás normális napszaki ingadozása. Értéke éjszaka a legalacsonyabb, s hajnalban, reggel a felébredéskor a legmagasabb. A vérnyomásértékek szellemi vagy fizikai terhelésre, normális esetben is széles határok között mozoghatnak. Sportteljesítmény vagy sz*****is aktus akár 200-ra is emelheti a szisztolés vérnyomást.
Mi az a 24 órás ambuláns vérnyomásmérés (ABPM)?
Az ABPM jelentése: Ambulatory Blood Pressure Monitoring (ambuláns vérnyomás monitorozás) betűszava. Ez egy kis, automatikus, hordtáskaként viselhető vérnyomásmérő készülékkel történik, melyet a betegek 24 órán át viselnek. Programozásuk szerint nappal 20, éjjel 30 percenként mérnek. Így a 24 óra alatt mintegy 70-80 mérést végez. Eredményei alapján a hypertonia tipizálásán túl a gyógyszeres beállítás pontosítására is sor kerülhet, valamint szervi szövődményekre utaló jelek alapján ezek kivizsgálása megkezdődhet.
A Magyar Hypertonia Társaság szakmai támogatásának köszönhetően, ez a módszer ma elterjedtebb hazánkban mint a közismerten jól műszerezett Egyesült Államokban. Az ABPM-el igen sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk: nemcsak a vérnyomás természetének felismerésében, hanem a vérnyomás gyógyszeres beállításában, szív-érrendszeri kockázati tényezők, szövődmények felismerésében, megelőzésében is. A jelenlegi ajánlások szerint évente egy alkalommal minden hypertoniás betegnél érdemes elvégezni a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozást.
Milyen vérnyomásmérőt használjunk otthon?
Európai és amerikai ajánlások szerint ma a 24 órás ambuláns vérnyomás monitorozás adatain kívül az otthon mért vérnyomásértékek alapján állítják be a vérnyomást. Célszerű otthonra olyan készüléket választani, amely a karon mér, és a számértéket kiírja (digitális típus). Nemzetközileg ugyanis a felkaron a könyökhajlatban futó verőéren ( az ún.arteria brachialison) mért vérnyomésérték az elfogadott, összehasonlítható. A csuklón mérő készülék nem ugyanazt mutatja, hiszen itt egy vékonyabb artéria fut.Vékonyságán kívül ez merevebb lehet is lehet (minél periferiásabb egy arteria annál hamarabb kezdődhet ennek sclerosisa). Ezért nagyobb ellenállással kell összenyomnia a vérnyomásmérő mandzsettának, s így magasabb értéket mutat mint a felkar esetében.
A digitális (számjelzést kiíró) készülékek általában könnyen kezelhetőek, megbízhatóak. Az általuk kiírt első szám a szisztolés, a második a diasztolés vérnyomás értéke higanymilliméterben. Harmadikként a monitoron általában a pulzusszám jelenik meg. Az adott beteg számára az adott készülékkel mért adatok önmagukhoz való viszonyítsa, változása a fontos. Érdemes tehát a mért értékeket az időpontokal együtt feljegyezni, s ezen eredményekkel konzultáni kezelőorvosunkkal.
Mi a hypertonia szív szövődménye?
Leginkább veszélyeztetett a szív. Könnyen belátható, ha a szívnek a magas vérnyomás miatt egy szűkebb, nagyobb ellenállású érrendszeren kell áthajtania a vért, ez terheli szívet. Ezt a terhelést egy ideig maradandó károsodás nélkül viseli, de bizonyos idő után gátlódik szív elernyedése, s a szívben létrejött nyomásterhelés a szívizmot, esetleg a szívkoszorúereket is károsíthatja. Ez pedig akár szívinfarktushoz is vezethet.
A szív állapotának felmérésére ma már az EKG-nál sokoldalúbb eszközzel rendelkezünk: ez a szív ultrahang berendezés. Ennek segítségével a mozgásában kétdimenziós képen vizsgálható szív alaki eltérésein túl, egy ún. Doppler eljárással a szívben uralkodó áramlásokról, nyomásviszonyokról is adatokat kaphatunk. Ezekből lehet következtetni a hypertonia okozta szívkárosodás mértékére. Mivel a vizsgálat a beteget nem terheli, ismétlésével követhetjük a gyógyszeres kezelés során a szívkárosító hatás csökkenését vagy megszűnését.
Kezelhető-e a hypertonia okozta szívnagyobbodás?
Igen. Nagyrészt visszafordíthatóan. A vérnyomásterhelés következtében, ennek mintegy ellensúlyozására a bal kamra falának megvastagodása jön létre. Ez adja például a röntgennel észlelt szívnagyobbodás képét. Ezt a szívultrahang vizsgálat megerősítheti: számszerűen mérhetőek a falak vastagságai, nyomásviszonyok, áramlások. Ha szívultrahanggal már hypertoniás szívkárosodás (cardiomyopathia hypertonica) áll fenn, ez mindenképp gyógyszerrel kezelendő ! Ma már több olyan olyan korszerű gyógyszer-csoport van, mely a vérnyomás normalizálása mellett, részben ennek révén, részben más komplex kedvező hatások miatt képes visszafordítani a szivnagyobbodást, vagy megelőzni ennek kialakulását.
Lehet-e nem gyógyszeresen kezelni a hypertoniát?
Igen, sőt kell is minden esetben, ha hypertonia áll fenn, a gyógyszerszedés mellett is.
Bizonyos környezeti tényezők megváltoztatásával megelőzhetjük a hypertoniák egy részét. Ilyen például a túlzott konyhasóbevitel és az alkoholfogyasztás. (Sok konyhasót tartlamaznak: száraz hentesáruk, halkonzervek, sajtok, kenyérfélék).Ajánlott a napi 6 gramm konyhasó alatti sóbevitel (összesítve,mindem táplálékra, italra értve).
A dohányzás és a fizikai aktivitás hiánya és az elhízás is emeli a vérnyomást. Persze, ha nincs lehetőségünk (vagy akaratunk) egészséges életmódot élni, akkor legalább méressük vagy mérjük gyakrabban a vérnyomásunkat, s ha ez három különböző időpontban is magasabb 140/90-nél,vegyünk igénybe szakorvosi segítséget.
Okozhat-e merevedési zavart a hypertonia?
Az 50 év feletti hypertoniás betegeknél mintegy 30 %-ban mutattak ki merevedési zavart. Ennek oka részben az úgynevezett arterioszklerotikus érbetegség, melynek egyik tényezője maga hypertonia. Tehát a hypertonia kezelésével javítható az állapot.
A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, ugyanis a hypertonia kezelésére alkalmazott gyógyszerek is okozhatnak merevedési zavart.
Tehát ha merevedési zavar a hypertonia gyógyszeres kezelés kapcsán lép fel, úgy mielőbb érdemes kezelőorvosunkkal tanácskozni. Szakirodalmi adatok szerint, merevedési zavart okozhatnak a következő, hypertonia kezelésére használt gyógyszercsoportok:
Béta receptor blokkolók
Calcium csatorna blokkolók közül a verapamil típusúak
A vízhajtók közül a thiazidok, a spironolactonok, és a karboanhidráz gátlók
Az ún. centrális alfa2 receptor agonisták
Meddig kell szednie a gyógyszert a hypertoniás betegnek?
Röviden: élete végéig. Sajnos a hypertonia nem múlik el. Sokan abban tévhitben, hogy elmúlt a magas vérnyomásuk (mely a hatékony góygyszere kezelés következtében normalizálódott) abbahagyják a gyógyszer szedését. Ez káros sőt veszélyes is lehet, mert bizonyos gyógyszerek elhagyásakor ún. visszacsapás (rebuond phenomen) alakul ki: igen magasra emelkedhet a vérnyomás, mely szervkárosító hatást is okozhat.
Orrvérzés lehet-e a magas vérnyomás első tünete?
A közhittel ellentétben az orrvérzések leggyakoribb oka helyi eredetű. Az orrnyálkahártya, értágulatai, sérülése, akár felső légúti vírusbetegség kapcsán is eredményezhet orrvérzést. Ebből a tünetből a hypertonia csak ritkán diagnosztizálható. Ha ismétlődő orrvérzés van, fül-orr gégész szakorvost érdemes felkeresni, természetesen a vérnyomást is mérjük meg.
Szabad-e hypertoniásnak sportolnia?
Nemcsak hogy szabad, kifejezetten ajánlott. Hetente 3×40 perc olyan testmozgás, mely növeli a szívverésszámot (kocogás, kerékpározás, labdajátékok) vérnyomáscsökkentő hatásúak. Részben kedvezően áthangolják a vegetatív idegrendszert, részben csökkentik a testsúlyt is. A rendszeres dinamikus tréning hatására az enyhe magas vérnyomás normalizálódhat is! Nem ajánlottak azonban a statikus gyakorlatok, mint például a súlyemelés, mert ezek vérnyomásemelő hatásúak.
Prof. Dr. Szauder Ipoly Ph.D.
