Dr. Németh Nándor neuropszichológus

06/09/2025

❓ 𝐀 𝐤𝐨𝐠𝐧𝐢𝐭í𝐯 𝐭𝐫é𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐩𝐨𝐳𝐢𝐭í𝐯 𝐡𝐚𝐭á𝐬𝐬𝐚𝐥 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚𝐳 𝐚𝐠𝐲𝐦ű𝐤ö𝐝é𝐬𝐫𝐞?
A kognitív tréning intenzív és célzott mentális gyakorlatokat alkalmaz a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében figyelemfejlesztő játékok, memóriajátékok és logikai feladatok formájában. A Brain Imaging and Behavior nevű folyóiratban 2020-ban megjelent meta-analízis azt vizsgálta, hogy a kognitív tréningek milyen agyi változásokat idézhetnek elő egészséges idősebb felnőtteknél. A meta-analízis 14 agyi képalkotó vizsgálat eredményeit dolgozta fel összesen 238 vizsgálati személy adatai alapján.

📊 𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐥á𝐥𝐭𝐚𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭ó𝐤?
A kognitív tréning nemcsak a gondolkodási teljesítményt javíthatja, hanem kimutatható változásokat képes előidézni az agy működésében is. Az elemzés alapján a különböző tréningformák közös hatása, hogy fokozzák az agy frontoparietális hálózatának működését, amely alapvető szerepet játszik a magasabb rendű gondolkodási folyamatok – például a figyelem, a memória és a döntéshozatal – irányításában.

📈 𝐌𝐢é𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐳?
Az eredmények azt mutatják, hogy az emberi agy egész életen át képes a változásra és alkalmazkodásra – ezt nevezzük agyi plaszticitásnak. A kognitív tréning ennek a természetes képességnek a tudatos kihasználására épít: ismételt és rendszeres gyakorlással fokozatosan megerősíthetők az idegi kapcsolatok, ami támogathatja a figyelmet, a memóriát és a gondolkodást. A kognitív tréning az élet bármely szakaszában hozzájárulhat az agy egészséges működéséhez. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezek a hatások nem egyik napról a másikra jelentkeznek, hanem kitartó gyakorlást és hosszabb távú elköteleződést igényelnek, és csak az egészséges életmód más elemeivel együtt (pl. mozgás, alvás, táplálkozás) lehetnek igazán hatékonyak.

𝐈𝐝é𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦:
Duda, Bryant M., and Lawrence H. Sweet. "Functional brain changes associated with cognitive training in healthy older adults: A preliminary ALE meta-analysis." Brain Imaging and Behavior 14.4 (2020): 1247-1262. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/30900077/

29/08/2025

Egy friss kutatás szerint már néhány napnyi játékos kognitív tréning is jelentős fejlődést eredményezhet a 7–10 éves gyermekeknél:

✅ a végrehajtó funkciókban – figyelemirányítás, rugalmas gondolkodás, munkamemória

✅ a matematikai készségekben – számlálás, alapműveletek

🔹 Mi az a kognitív tréning?
A kognitív tréning olyan gyakorlatok és játékok rendszere, amelyek célzottan fejlesztik az agy magasabb rendű gondolkodási folyamatait, például a memóriát, a figyelmet, a problémamegoldást és a tervezést. Emellett a tréning során fontos szerepe van a metakogníciónak is: a gyerekek tudatosítják, hogyan gondolkodnak, ami segíti őket abban, hogy hatékonyabb stratégiákat dolgozzanak ki tanulás és problémamegoldás közben.

Nem csak tanulási nehézségek esetén. A kognitív tréning tipikusan fejlődő gyerekeknél is bizonyítottan hasznos.

Ha szeretne mélyebben elmerülni a témában, az alábbi linkeken további információkat talál:

• a kognitív tréningről:
https://www.facebook.com/media/set/?set=a.122191966136175722&type=3

• a kognitív képességekről:
https://www.facebook.com/media/set?set=a.122190749402175722&type=3

Children who played the Cucca Curiosa game showed improvements in working memory, cognitive flexibility, and math. The findings suggest that digital interventions designed to strengthen executive functioning may also indirectly support academic skills like arithmetic and problem-solving.

11/08/2025

NEUROPSZICHOLÓGIAI TUDÁSTÁR
4. RÉSZ: VIZUÁLIS-TÉRI KÉPESSÉGEK

A kognitív funkciók az agy meghatározott rendszereihez köthető gondolkodási képességek, azok a részképességek, amelyekből az összetettebb gondolkodási képességek (pl. iskolai és szakmai készségek, elemző és kreatív gondolkodás) összeállnak. Ebben a bejegyzésben a vizuális-téri képességekről lesz szó.

Lehet, hogy még nem hallottál a vizuális-téri képességekről, pedig most is használod őket éppen, ahogy ezt a szöveget olvasod. Ahhoz, hogy balról jobbra haladj a betűk és a szavak között, és fentről lefelé a sorok között, az agyad folyamatosan értelmezi, hol helyezkednek el ezek az elemek a képernyőn. Felismered a betűk formáját, megkülönbözteted őket egymástól, és érzékeled a szóközöket, hogy megértsd, hol kezdődik, és hol végződik egy-egy szó vagy mondat. Ez mind vizuális-téri feldolgozást igényel.

Vizuális-téri képességekre van szükség akkor is, amikor eligazodsz egy ismeretlen épületben, és megtalálod, merre van a mosdó. Akkor is használod, amikor átnézed a bevásárlólistát, és gyorsan végigpásztázod a polcokat, hogy megtaláld a keresett terméket. Segít abban is, hogy jól tudd felmérni, befér-e az autód egy parkolóhelyre. De ott van akkor is, amikor egy gyermek megpróbálja elképzelni, hogyan fog kinézni a papírsárkány, amit össze akar hajtogatni.

Mindezek mögött olyan készségek állnak, amelyek láthatatlanul dolgoznak, és csak akkor tűnnek fel igazán, ha valami nehezebben megy nélkülük.

𝐀 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 𝐳𝐚𝐯𝐚𝐫𝐚𝐢 𝐚 𝐡é𝐭𝐤ö𝐳𝐧𝐚𝐩𝐨𝐤𝐛𝐚𝐧 – 𝐩é𝐥𝐝á𝐤
🔹 Dóra összehasonlító feladatot kapott természetismeret órán: két hasonló ábrát kellett elemeznie, hogy miben térnek el. Nem vette észre, hogy az egyik levélnek 7, a másiknak csak 5 erezete van. Dóra nehezen észleli a vizuális részletek közötti különbségeket, ami a 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐧𝐚𝐥í𝐳𝐢𝐬 problémájára utal.
🔹 Lili nem tud elképzelni egy tárgyat egy másik nézőpontból: ha oldalról lát egy építményt, nem tudja megmondani, hogyan nézne ki felülről vagy hátulról. Ez a 𝐦𝐞𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐭á𝐬 é𝐬 𝐭é𝐫𝐛𝐞𝐥𝐢 𝐤é𝐩𝐳𝐞𝐥𝐞𝐭 zavarára utal.
🔹 Balázs nézi az építészeti rajzot, de nem érti, melyik rész hová vezet vagy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szobák. Nem tudja fejben „bejárni” a házat. Nehézségei a 𝐭𝐨𝐩𝐨𝐠𝐫á𝐟𝐢𝐚𝐢 𝐭á𝐣é𝐤𝐨𝐳ó𝐝á𝐬, azaz a téri környezet mentális térképének kialakításában mutatkoznak meg.
🔹 Bálintnak sok időbe telik összeszerelni egy bútort, mert nem tudja követni a képes útmutatót, és nehezen állítja össze a részeket egy egésszé. Ez a 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐬𝐭𝐫𝐮𝐤𝐜𝐢ó zavarára utal, vagyis arra, hogy nehezen tud vizuális információk alapján létrehozni tárgyakat.

𝐌𝐢𝐤 𝐢𝐬 𝐚𝐳𝐨𝐤 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤?
Vizuális-téri képességek alatt a vizuális alakzatok és térbeli viszonyok észlelésének, megértésének, átalakításának és létrehozásának képességét értjük. A vizuális-téri képességek segítenek abban, hogy észleljük a formákat, a mintázatokat és a színeket, és hogy ezek alapján felismerjük a látott tárgyakat. Emellett ezek a képességek teszik lehetővé, hogy megértsük a környezetünk tárgyainak térbeli elhelyezkedését, irányát és egymáshoz viszonyított helyzetét. A vizuális-téri képességek közé tartozik a vizuálisan vezérelt mozgások kivitelezése is, úgy mint a rajzok készítése vagy a tárgyak összerakása. Ezek a képességek nélkülözhetetlenek a mindennapi élet legtöbb tevékenységében, a közlekedéstől kezdve az olvasáson és íráson át a sportolásig.

A vizuális-téri képességek elmaradása jellemző különféle fejlődési és tanulási zavarok esetében. Iskolai környezetben a vizuális-téri képességek elmaradása esetén gondot jelenthet a betűk és számok formájának és mintázatának észlelése. A vizuális-téri információfeldolgozás elmaradása nehézségeket okozhat továbbá olyan helyzetekben, amikor ábrákból, táblázatokból vagy diagramokból kell információt kinyerni, illetve amikor ilyen típusú adatokkal kell mentális-képzeleti műveleteket végezni.

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 𝐥é𝐭𝐞𝐳𝐧𝐞𝐤?
A vizuális-téri képességek alacsonyabb szintű és magasabb szintű funkciókra bonthatók. Az alacsonyabb szintű funkciók teszik lehetővé, hogy pontosan észleljük a körülöttünk lévő világot, felismerjük környezetünk tárgyait, valamint érzékeljük azok térbeli elhelyezkedését és mozgását. A magasabb szintű képességek ezzel szemben a vizuális-téri információkról való tudatos gondolkodást teszik lehetővé, és olyan területeken játszanak fontos szerepet, mint pl. a mérnöki tudományok, a matematika (pl. geometria) vagy a képzőművészetek. A magasabb szintű vizuális-téri funkciók közé az alábbiak sorolhatók:

🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐚𝐧𝐚𝐥í𝐳𝐢𝐬 é𝐬 𝐬𝐳𝐢𝐧𝐭é𝐳𝐢𝐬: Vizuális mintázatok részletekre bontása és a vizuális részletek egységbe szervezése.
🔹 𝐌𝐞𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐟𝐨𝐫𝐠𝐚𝐭á𝐬: Tárgyak képzeletbeli elforgatása és különböző nézőpontokból való elképzelése.
🔹 𝐓𝐨𝐩𝐨𝐠𝐫á𝐟𝐢𝐚𝐢 𝐥𝐞𝐤é𝐩𝐞𝐳é𝐬: Belső mentális térkép kialakítása a környezetünkről, környezetünk térbeli elrendezésének szóbeli leírása vagy vizuális ábrázolása.
🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤ö𝐯𝐞𝐭𝐤𝐞𝐳𝐭𝐞𝐭é𝐬: Vizuális mintázatok és téri szabályszerűségek felismerése és értelmezése.
🔹 𝐕𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬 𝐤𝐨𝐧𝐬𝐭𝐫𝐮𝐤𝐜𝐢ó: Vizuális tervezést és szem-kéz koordinációt igénylő tevékenységek (pl. rajzolás, építés).

𝐌𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐚𝐠𝐲𝐢 𝐭𝐞𝐫ü𝐥𝐞𝐭𝐞𝐤 𝐟𝐞𝐥𝐞𝐥ő𝐬𝐞𝐤 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤é𝐫𝐭?
A vizuális-téri képességek főként a következő agyi rendszerekhez köthetők:

🔹 𝐕𝐞𝐧𝐭𝐫á𝐥𝐢𝐬 𝐩á𝐥𝐲𝐚 („𝐦𝐢” 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫): Az okcipitális kéregből a temporális lebeny felé húzódó idegi útvonal, amely a szín- és alakfeldolgozásban, a mintázatok felismerésében, a tárgyak azonosításában játszik kulcsszerepet.
🔹 𝐃𝐨𝐫𝐳á𝐥𝐢𝐬 𝐩á𝐥𝐲𝐚 („𝐡𝐨𝐥” 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫): Az okcipitális kéregtől a parietális lebeny felé húzódó idegi útvonal, amely a tárgyak térbeli helyzetének és mozgásának feldolgozásában vesz részt.
🔹 𝐅𝐫𝐨𝐧𝐭á𝐥𝐢𝐬 𝐥𝐞𝐛𝐞𝐧𝐲: A tárgyi (ventrális) és téri (dorzális) információk feldolgozásának irányításával és összehangolásával teszi lehetővé a komplex, magasabb szintű vizuális-téri gondolkodást.

𝐇𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐚 𝐯𝐢𝐳𝐮á𝐥𝐢𝐬-𝐭é𝐫𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤𝐞𝐭 𝐯𝐢𝐳𝐬𝐠á𝐥𝐧𝐢 é𝐬 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞𝐧𝐢?
A vizuális-téri képességek vizsgálata objektív neuropszichológiai tesztekkel történik, amelyekkel számszerűen megállapítható, hogy a kliens jobban vagy rosszabbul teljesít a különböző vizuális-téri képességek terén. A vizuális-téri képességek fejlesztése pedig a vizsgálat eredményeire támaszkodva célzottan és módszeresen irányul arra a képességre, amellyel a kliensnek nehézségei vannak.

Amennyiben kíváncsi rá, hogy Ön vagy gyermeke milyen vizuális-téri képességekkel rendelkezik, jelentkezzen vizsgálatra.

Jelentkezés és bővebb információ:
+36 30 691 1049
dr.nandor.nemeth@gmail.com
https://drnemethnandor.hu/neuropszichologiai-vizsgalat/

07/05/2025

Interjú dr. Racsmány Mihály emlékezetkutatóval

„A tudás az egyetlen, ami valamiféle valós védelmet nyújt a világban. Segítséget az eligazodásban, az információk kiszűrésében, a gondolkodásban. A tanulás során kialakul egy ismeretrendszer az ember fejében, ami által képessé válik kritikusan látni bizonyos dolgokat. Ez lenne mindennek az alapja. A tanulás és a tudás mindig halálos ütés a butaság ellen.”

📃Dr. Racsmány Mihály neuropszichológussal a Mindennapi Pszichológia egy korábbi lapszámában készítettünk interjút az általa fejlesztett, merőben új, innovatív oktatási rendszerről.

👉A teljes interjú itt olvasható: https://mipszi.hu/cikk/250331-t-kviz-azaz-egy-uj-innovativ-oktatasi-rendszer

04/05/2025

Az anyaság nem csupán a test és a lélek csodálatos átalakulása. A szülést követően az anyukák idegrendszere is megváltozik: új idegi kapcsolatok jönnek létre, és finomhangolódnak azok a folyamatok, amelyek segítik a figyelmet, a döntéshozatalt és az érzelmek szabályozását. Az anyukák egyszerre képesek:

🔹villámgyorsan váltani a feladatok között (figyelemváltás),
🔹párhuzamosan több feladatot fejben tartani és koordinálni (munkamemória),
🔹folyamatosan mérlegelni, szervezni, döntést hozni (végrehajtó funkciók),
🔹és mindeközben még arra is képesek, hogy nyugalmat és szeretetet sugározzanak (érzelemszabályozás).

Az anyaság nem csupán érzelem – hanem lenyűgöző szellemi teljesítmény is.

Köszönjük, Anyukák!

30/04/2025

📚 Gondolatok a gondolkodásról – Neuropszichológiai fogalmak 📚

- METAKOGNÍCIÓ -

A metakogníció önismeretünk egyik kulcsa. Ez a pszichológiai képesség teszi lehetővé számunkra, hogy saját gondolkodásunkról gondolkodjunk.

A metakogníció segítségével képesek vagyunk gondolkodási folyamatainkat megfigyelni, irányítani és megváltoztatni. Ennek köszönhetően jobban tanulhatunk, könnyebben rendszerezhetjük a fejünkben lévő információkat, és hatékonyabban oldhatunk meg problémákat.

Például, ha tisztában vagyunk azzal, hogyan működik az emlékezetünk, különféle emlékezeti technikákat alkalmazhatunk annak érdekében, hogy hatékonyabban rögzítsük memóriánkban a tanultakat.

A metakogníciót egy összetett agyi hálózat valósítja meg, amelyben a prefrontális és cinguláris kéreg mellett a parietális kéreg és az insula is részt vesz.

23/04/2025

💃🧠 Lehet-e néptánccal lassítani az elme öregedését? Hogyan segít a mesterséges intelligencia és az MR-felvételek agyunk „biológiai korának” megismerésében? Létezik-e két ugyanúgy korosodó ember? Hogyan hat az öregedésünkre a születésünk előtti időszak? Milyen szerepe van ebben az édesanyánk terhességtörténetének? Milyen szerepe van az agyi motivációs rendszernek az öregedési folyamatok lassításában?

A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont agykutatói a néptánc régóta ismert közösségteremtő és motivációs képességét kihasználva építettek fel egy új programot, hogy új ismereteket szerezzenek azokról az agyi mechanizmusokról, amelyek növelik az agy ellenálló képességét az öregedéssel szemben. Vidnyánszky Zoltán neurobiológus, a kutatás vezetője az alábbi interjúban többek között azt is elmondja, mit várnak a fiatalok és idősek közös részvételével zajló komplex vizsgálatoktól.

🔗 Link az első kommentben.

HUN-REN Központ Hun-Ren Természettudományi Kutatóközpont

20/04/2025

❓𝐀 𝐤𝐨𝐠𝐧𝐢𝐭í𝐯 𝐭𝐫é𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐬𝐞𝐠í𝐭𝐡𝐞𝐭 𝐚𝐳 𝐚𝐮𝐭𝐢𝐳𝐦𝐮𝐬 𝐬𝐩𝐞𝐤𝐭𝐫𝐮𝐦𝐦𝐚𝐥 é𝐥ő 𝐠𝐲𝐞𝐫𝐦𝐞𝐤𝐞𝐤𝐧𝐞𝐤?
A kognitív tréning intenzív és célzott mentális gyakorlatokat alkalmaz a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében figyelemfejlesztő játékok, memóriajátékok és logikai feladatok formájában. Egy kanadai kutatócsoport két kutatásban vizsgálta, hogy a kognitív tréning mennyire hatékonyan képes az autizmus spektrummal élő gyermekek gondolkodási képességeit javítani.

📊𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐥á𝐥𝐭𝐚𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭ó𝐤?
A tréning játékos feladatokon keresztül fejlesztette a rugalmas gondolkodás, valamint a viselkedésszabályozás szempontjából kulcsfontosságú mentális készségeket, például a figyelmet és a munkamemóriát. A feladatok végzése közben a tréninget vezető szakember különböző figyelmi és emlékezeti stratégiákra tanította a gyerekeket, amelyek révén a gyerekek a játékok során tudatosabban tudták irányítani figyelmüket és hatékonyabban tudták megjegyezni az információkat. A tréningsorozatot követő felmérésen a kutatók azt találták, hogy a gyermekeknek nem csupán a tréning során gyakorolt 𝐟𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐦𝐢 é𝐬 𝐞𝐦𝐥é𝐤𝐞𝐳𝐞𝐭𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐢𝐤 javultak, hanem a közvetlenül nem gyakorolt 𝐢𝐬𝐤𝐨𝐥𝐚𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐢𝐤 (olvasás, számolás) is. Továbbá, a szülők és pedagógusok visszajelzései alapján a gyermekek érzelemszabályozása, rugalmassága, 𝐤𝐨𝐦𝐦𝐮𝐧𝐢𝐤á𝐜𝐢ó𝐬 é𝐬 𝐭á𝐫𝐬𝐚𝐬 𝐤é𝐬𝐳𝐬é𝐠𝐞𝐢 is javulást mutattak a hétköznapokban, otthon és az iskolában.

📈𝐌𝐢é𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐳?
Az autizmus spektrumban érintett gyermekek jelentős részének vannak nehézségei a figyelem, a memória vagy más gondolkodási képességek terén. Ezek a nehézségek visszavethetik a tanulást, és kedvezőtlenül befolyásolhatják az iskolai eredményeket. A kognitív tréning közvetlenül tudja fejleszteni ezeket a gondolkodási képességeket, ezzel segítve a gyermekek iskolai előmenetelét. Emellett a kognitív tréning közvetetten a gyerekek társas készségeit is fejleszti, hiszen a hatékonyabb gondolkodási képességek segítenek abban, hogy könnyebben megértsék és kezeljék a társas helyzeteket, magabiztosabban boldoguljanak a hétköznapokban. Ebből fakadóan a kognitív tréning az autizmus-specifikus fejlesztések hasznos kiegészítője. A két megközelítés egymás hatását erősítve támogatja a gyermekek fejlődését.

Amennyiben gyermeke autizmus spektrumban érintett és érdeklődik a kognitív tréning iránt, keressen bizalommal!

Jelentkezés és bővebb információ:
dr.nandor.nemeth@gmail.com
https://drnemethnandor.hu/kognitiv-trening/

𝐈𝐝é𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦:
Kerns, Kimberly A., et al. "Attention and working memory training: A feasibility study in children with neurodevelopmental disorders." Applied Neuropsychology: Child 6.2 (2017): 120-137. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/27049769/

Macoun, Sarah J., et al. "Pilot study of an attention and executive function cognitive intervention in children with autism spectrum disorders." Journal of autism and developmental disorders 51 (2021): 2600-2610. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33029666/

15/04/2025

❓𝐀 𝐤𝐨𝐠𝐧𝐢𝐭í𝐯 𝐭𝐫é𝐧𝐢𝐧𝐠 𝐬𝐞𝐠í𝐭𝐡𝐞𝐭 𝐚 𝐭𝐚𝐧𝐮𝐥á𝐬𝐢 𝐧𝐞𝐡é𝐳𝐬é𝐠𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥 𝐤ü𝐳𝐝ő 𝐠𝐲𝐞𝐫𝐦𝐞𝐤𝐞𝐤𝐧𝐞𝐤?
A kognitív tréning intenzív és célzott mentális gyakorlatokat alkalmaz a gondolkodási képességek fejlesztése érdekében figyelemfejlesztő játékok, memóriajátékok és logikai feladatok formájában. Az 𝐀𝐧𝐧𝐚𝐥𝐬 𝐨𝐟 𝐍𝐞𝐮𝐫𝐨𝐬𝐜𝐢𝐞𝐧𝐜𝐞𝐬 tudományos folyóiratban 2024-ben megjelent áttekintő tanulmány azt a kérdést vizsgálta, hogy a kognitív tréning képes-e enyhíteni a tanulási zavarokkal (pl. 𝐝𝐢𝐬𝐳𝐥𝐞𝐱𝐢𝐚, 𝐝𝐢𝐬𝐳𝐠𝐫á𝐟𝐢𝐚, 𝐝𝐢𝐬𝐳𝐤𝐚𝐥𝐤𝐮𝐥𝐢𝐚) élő gyermekek iskolai nehézségeit. Az áttekintő tanulmány összesen hat, a világ különböző részein végzett kutatás eredményeit összegzi.

📊𝐌𝐢𝐭 𝐭𝐚𝐥á𝐥𝐭𝐚𝐤 𝐚 𝐤𝐮𝐭𝐚𝐭ó𝐤?
A tanulmány az ún. 𝐦𝐮𝐧𝐤𝐚𝐦𝐞𝐦ó𝐫𝐢𝐚 fejlesztését helyezte fókuszba. A munkamemória az a képesség, amelynek révén úgy tudjuk az információkat (pl. számokat) folyamatosan észben tartani, hogy közben különféle mentális műveleteket (pl. számításokat) hajtunk végre rajtuk. A munkamemória a hatékony információfeldolgozás záloga, így minden intellektuális és iskolai képességben kulcsszerepet játszik, és különösen fontos 𝐚𝐳 í𝐫á𝐬, 𝐚𝐳 𝐨𝐥𝐯𝐚𝐬á𝐬 é𝐬 𝐚 𝐬𝐳á𝐦𝐨𝐥á𝐬𝐢 𝐤é𝐩𝐞𝐬𝐬é𝐠𝐞𝐤 kialakulásában és működtetésében. A tanulmány szerzői az áttekintett kutatások eredményeit összegezve azt találták, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek általában elmaradást mutatnak a munkamemória terén, azonban ez az elmaradás kognitív tréninggel csökkenthető – ami jelentős mértékben javíthatja a gyermekek tanulmányi eredményeit.

📈𝐌𝐢é𝐫𝐭 𝐟𝐨𝐧𝐭𝐨𝐬 𝐞𝐳?
Az áttekintett kutatások eredményei azt mutatják, hogy a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében hasznos, ha az olvasás, írás és matematikai készségek javítására irányuló specifikus iskolai fejlesztéseket rendszeres kognitív tréninggel egészítik ki. A két megközelítés együtt alkalmazva képes a leghatékonyabban támogatni a gyermekek tanulási fejlődését.

Amennyiben gyermeke tanulási nehézséggel küzd és érdeklődik a kognitív tréning iránt, keressen bizalommal!

Jelentkezés és bővebb információ:
dr.nandor.nemeth@gmail.com
https://drnemethnandor.hu/kognitiv-trening/

𝐈𝐝é𝐳𝐞𝐭𝐭 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐢𝐫𝐨𝐝𝐚𝐥𝐨𝐦: Rao, Priya Srikanth, et al. "Is training working memory in children with learning disabilities a viable solution? A systematic review." Annals of Neurosciences 31.2 (2024): 124-131.
https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC11060126/