Mentál Központ

26/06/2024

--- FÓKUSZOLÁS SAJÁTÉLMÉNY CSOPORT INDUL ---
Király Barnabás és Kovács Éva vezetésével szeptemberben sajátélményű fókuszolás csoport indul.
A fókuszolás biztonságos és szelíd, a humanisztikus pszichológia keretein belül működő önismereti és személyiségfejlesztő forma, Eugene T. Gendlin filozófus és pszichoterapeuta nevéhez fűződik, segíti a gondolatok, az érzelmek és a testi érzetek integrációját.

Részletek: https://www.teretadni.hu/fokuszolas/

06/03/2024

✨ ÁLLÁSHIRDETÉS ✨

Pszichoterápiás intézetünk keres kedves és precíz munkatársat, koordinátori munkakörbe 2024. április 2. kezdéssel.

A munkaidő: heti 20 óra (keddtől péntekig), jelenléti formában (Budapest, XI. kerület)
Főbb feladatok: kliensek fogadása, időpontok egyeztetése, számlázás.

👉Jelentkezni lehet fényképes önéletrajz elküldésével Dr. Marik Ágnes intézményvezetőnél az alábbi email címen: drmarikagnes@mentalkozpont.hu

28/03/2023

Április 4-én indul az autogén tréning online tanfolyamunk, ahol már csak két helyünk maradt. Ha szeretnél megtanulni relaxálni, ezáltal kiegyensúlyozottabb és nyugodtabb életet élni, jelentkezz!

Az autogén tréning működésének élettani háttere, hogy nem csak az agyból kap a szervezetünk információt és utasítást, hanem szívünk, tüdőnk, izmaink működési állapotát is érzékeljük, és ezek visszahatnak az agyi központokra, az észlelt érzelmekre. (Például: Félek, h...

20/06/2022

,,Boldog leszek, levegő be - Boldog leszek, levegő ki" – Színlelt boldogság a közösségi médiában

TikTok, Instagram, Reddit, Facebook, YouTube – Ismerősek ezek a fogalmak? Kétségtelen, hogy a mai kor gyermekei és fiatal felnőttjei már digitális bennszülöttnek számítanak, és számukra az okoseszközök már nem csak egyfajta segédeszközök, hanem az életük, a mindennapjaik szerves és fontos részei.

A virtuális világ azonban a szükségesnél és indokoltnál nagyobb mértékben is képes az életünket meghatározni. Nem csak a fiatal korosztály életébe gyűrűzik be, egyre több mém terjed a középkorú emberek néha vicces internethasználati szokásairól is.

A fiatalok esetében, amikor a személyiség, az identitás még alakulóban van, a közösségi média számos ponton negatívan avatkozhat be a folyamatba. Ebből most egy mozzanatot, a boldogsághamisítást emelnénk ki.

A közösségi platformokon bemutatott fényképes vagy videós életképek gyakran a legcsekélyebb mértékben fedik csak a valóságot. Az esetek többségében filterezett, sokadszorra felvett, tökéletesen beállított, idilli, mosolygós jelenetek tanúi lehetünk.

A boldogsághamisítás az a jelenség, amikor a személy boldogabbnak mutatja magát, mint amilyen valójában. Színleli, hamisítja a boldogságot.

E jelenség mögött számos ok húzódhat. Mindenképpen szeretnénk a saját örömünket továbbadni a másik embereknek, vagy görcsösen várjuk a visszacsatolást a közösségtől a posztunkra. Az attól való is félelem is motiválhatja, hogy sikertelennek látszódunk ismerőseink szemében. Emellett megjelenhet az is, hogy saját magunk is bizonytalanok vagyunk, például a párkapcsolatunkban és ezt kompenzáljuk. Vagy csak szimplán lájkvadászat van mögöttes okként.

A legtöbb kutatás az alacsony önértékeléssel, megfelelési kényszerrel, a szorongással hozza összefüggésbe a rendszeresen végzett boldogsághamisítást. Ráadásul testi szinten is lehetnek káros következményei. Ilyen tevékenység közben vizsgálatok alapján például indokolatlanul magas a pulzusszámunk, ami nem csökken le a boldogsághamisító tevékenység után sem. Ez megterheli a keringési rendszert.

Egyéb sajnálatos folyamat, hogy vannak olyan személyek is, akik pontosan azelőtt tesznek közzé egy csodásan boldog képet, hogy ártani kezdenének maguknak vagy másoknak, vagy esetleg olyan nehézségeket, bizonytalanságokat, negatív állapotokat élnek meg valójában, mint a címben is megidézett dal szereplője.

A boldogsághamisítás létrejöhet mások példája nyomán is, a celebritások, influenszerek elég nagy nyomást helyeznek ránk ilyen téren. Egy formálódó személyiség esetében azonban ez rombolóan hat az önbizalomra. A reális önértékelés kialakításához elengedhetetlen, hogy kerüljük önmagunk rendszeres összehasonlítgatását az ilyen túlzottan távoli, idealisztikus személyekkel.

Nem szeretnénk ugyanakkor teljesen egyoldalú képet festeni a közösségi médiáról, hiszen ez csupán egy eszköz, önmagában nem lehet „jó” vagy „rossz”. Megfelelő hozzáállással építőleg is hathat ránk. Új ismeretekre tehetünk szert, olyan helyekre, eseményekre juthatunk el, melyekre a fizikai távolság miatt nem lenne lehetőségünk, az ismerősök keresésében és a kapcsolattartásban is segítségünkre lehet. Mindezt az elmúlt két év koronavírusos helyzete miatt a saját bőrünkön is megtapasztalhattuk.

Ha te is tapasztaltad már a boldogsághamisítás negatívumait magadon vagy a gyermekeiden, vagy, ha úgy érzed, szívesen növelnéd az önbizalmad, kollégáinkhoz bizalommal fordulhatsz. Keress bennünket a Mentálközpont honlapján (https://mentalkozpont.hu/) szereplő elérhetőségeinken.



Ezeket a bejegyzéseinket olvastad már?

Te is másokhoz hasonlítod magad?
https://www.facebook.com/mentalkozpont/posts/5166955276656399

A tökéletes fogságában
https://www.facebook.com/mentalkozpont/posts/5328639440487981

16/06/2022

Vakációra strandtest? - A fogyókúrázás mint krízishelyzet

Itt a nyár, a strandszezon. Előkerülnek a fürdőruhák és a lengébb öltözetek, amik jobban engedik láttatni a testet. Sokakban kelt szorongást ezt az időszak, mert felerősödik a testünkkel kapcsolatban érzett elégedetlenség. Világszerte milliók kezdenek kemény diétába vagy edzéstervbe, hogy a nyári vakációra a legcsinosabb testtel rendelkezzenek.

A médiából, és különösen a közösségi médiából folyamatosan olyan impulzusok érnek bennünket, hogy a tökéletes „beach bodynak” nyárra el kell készülnie, nem számít mennyi energiával és koplalással jár ez együtt. A fogyókúrázás azonban rengeteg lemondással járhatnak, sok pszichés panaszt okozhatnak, mert nem életmódváltásról, hanem gyakran önsanyargató diétákról van szó.

Az ilyen intenzív változások megterhelik a szervezetet és a lelkünket is. A strandtest miatt szorongók számára felfogható egyfajta krízisállapotnak is, ugyanis több hasonlóságot is mutatnak a krízishelyzetek klasszikus jegyeivel. Bár nem minden diéta teremt krízishelyzetet, érdemes odafigyelnünk a pszichés hatásokra.

A nyomasztó elvárások mint kiváltó helyzet a legtöbb esetben nem kerülhetők meg, és a személy minden figyelmét, kapacitását a fogyás, edzés köti le, minden gondolata e körül a téma körül forog. A szigorú edzésprogramok, étkezési tervek betartása erősen próbára teszi a személy alkalmazkodóképességét, hiszen a fogyókúra teljesen felborítja a már megszokott és kialakult dolgokat az egyén életében.

Intenzívebben jelentkezhetnek ilyenkor az olyan negatív érzelmek, mint a kudarctól, mások kritikájától való félelem vagy a csalódottság, a tehetetlenség, az akadályoztatottság érzése. A megfelelési vágy okozta félelem elég gyakori, hiszen nem úgy néznek ki – gondolják –, mint ahogyan kellene, nem felelnek meg így az elvárásoknak. A negatív megjegyzések akár a családtagoktól is érkezhetnek.

Az is szorongást kelthet a diétázó személyben, hogy elveszítheti sz*****is vonzerejét, ha nem sikerül leadnia néhány kilót. Kudarcot élhet meg a sorozatos visszahízások, vagy a diéta ismételt feladása miatt. Ráadásul meg van szabva, hogy mit ehet, mikor és mivel, amitől korlátozottnak, kiszolgáltatottnak élheti meg a helyzetét. A legtöbb „divatdiéta” alappillérei, például bizonyos ételek (pl. cukor, liszt) teljes kerülése szintén komoly stresszel jár.

A diéta megváltoztatja az egész család szokásait, már önmagában azzal is, hogy máshogy kezd el az egyik családtag főzni, máshogy étkezik és más rendet alakít ki maga körül.

Frusztrációt kelthet a személyben, ha hirtelen, intenzív váltásokban gondolkoznak, és mindent egyszerre szeretnének megváltoztatni. Az evésen túl napi rendszerességgel szeretnének mozogni, holott korábban ez teljesen kimaradt az életükből.

Ez az új helyzet rendkívül sérülékennyé teheti az fogyni vágyó személyt. A hirtelen egyensúlyvesztés következtésben könnyen beszűkülhet a figyelme, ingerültté válhat a hangulata. Ezeket a közvetlen környezet általában nehezen tolerálja, holott a támogatás elengedhetetlen lenne ebben a folyamatban.

A személy megküzdési kapacitása, konfliktuskezelési készsége, aktuális pszichés állapota jelentősen befolyásolhatja ezt a folyamatot, így elsősorban ezeket az erőforrásokat szükséges erősíteni ilyen helyzetekben. Ebben a Mentálközpont szakembergárdája is a segítségedre lehet, így ha te is tapasztalod a cikkünkben bemutatott kedélyromlást, szorongást, keress bennünket és kérj konzultációs lehetőséget intézményünk honlapján keresztül (https://mentalkozpont.hu/).

06/06/2022

Nehéz gyerek – könnyű gyerek: a temperamentumról röviden

„Nehéz volt vele, hasfájós gyerek volt. Bezzeg az öccse, ő szinte soha nem sírt.” Ilyen és ehhez hasonló mondatokkal bizonyára már mindannyian találkoztunk, akár magunkkal kapcsolatosan is. De mi áll ezek mögött a különbségek mögött? Hogy lehetnek a testvérek is ennyire különbözőek? Erre adnak választ a temperamentumelméletek.

A temperamentum egy olyan biológiailag megalapozott, veleszületett jellemző, amely – főleg kisgyerekkorban – meghatározza az érzelmi válaszokat és a viselkedést. Sok mindenre hatással van, például a szülőkkel és később a kortársakkal kialakított kapcsolatokra és a személyiségfejlődésre is. Később, ahogy egyre több tapasztalatot szerzünk és egyre komplexebb belső világot alakítunk ki, a temperamentum szerepe csökken, de gyerekkorban eléggé nagy egyéni különbségek figyelhetőek meg.

Három temperamentum típust különböztethetünk meg: könnyű, nehéz és lassan felmelegedő.

A könnyű temperamentumú gyerekek általában nyugodtak és jó hangulatúak, kisebb kellemetlenségekre nem is reagálnak, és az új helyzetekhez könnyen alkalmazkodnak. Fizikai ritmusuk is rendszeres, jól alszanak.

A nehéz temperamentumúak ezzel szemben általában rosszkedvűek, nyűgösek, sokat sírnak. A köznyelvben sokszor mondják rájuk, hogy „hasfájós” gyerekek, azonban emögött ritkán áll valódi hasfájás. Nehezen viselik a szülők távollétét, az új helyzeteket sem kedvelik.

A harmadik típus a lassan felmelegedő, ez valahol középen helyezkedik el. Legfőbb jellegzetességük, ahogy a név is elárulja, hogy az új helyzetekhez és emberekhez lassan „melegednek fel”, azonban, ha időt adunk nekik jól tudnak alkalmazkodni.

A temperamentumok ismerete hátteret adhat a különböző viselkedési zavarok, és ezeken keresztül a beilleszkedési problémák megértéséhez is. Például, extrém esetben a gyerekek túlzottan aktíva keresik az új ingereket. Sokszor ennek hatására figyelmen kívül hagyják a szabályokat, akár agresszívak is lehetnek.

Ennek az ellentéte is okozhat azonban problémákat, az új ingerektől való elzárkózás és nehéz alkalmazkodás szorongásos, depresszív zavarokhoz vezethet. Mindkét típusú zavar okozhat beilleszkedési nehézségeket, de ez utóbbi esetében jellemzőbb, hogy az elutasítottságot a gyerekek is pontosan észlelik, és ez akár tovább ronthatja is a problémát. Azonban ezek a társas visszajelzések korrigáló hatásúak is lehetnek, és segíthetnek korán fejleszteni a társas kompetenciát.

A szülőkkel való kapcsolatra, a kialakuló kötődésre is lehet hatással a temperamentum, bár itt a megfelelő illeszkedés a fontos. Ez azt jelenti, hogy egy nehéz temperamentumú gyerek is alakíthat ki biztonságos kötődést a szüleivel, amennyiben a családi közeg megfelelő számára. Ugyanígy egy könnyű temperamentumú gyerek sem a legideálisabb minden család számára. Tehát önmagában nincs olyan, hogy valaki „jó vagy rossz” temperamentummal rendelkezik. Ami igazán számít, az a gyermek és a szülő közötti illeszkedés fejlesztése.

Ha szülőként úgy érzed, szükséged lenne támogatásra abban, hogy megértsd a gyermeked viselkedését, hogy könnyebben kommunikálj vele, és fejleszd a kettőtök közötti kapcsolatot, fordulj bizalommal kollégáinkhoz! Szakembereinket megtalálod a https://mentalkozpont.hu/ oldalon.

19/05/2022

Érzelmi flexibilitás – a kulcs a boldog élethez?

Életünk során rengeteg olyan dolog ér minket, amely rövidebb-hosszabb ideig hatással van ránk, mind fizikailag, mind érzelmileg. A reziliencia, vagy rugalmasság az a képesség, melynek segítségével könnyen alkalmazkodunk ezekhez változó környezeti feltételekhez. A reziliens emberek mentálisan viszonylag stabilak, és ezt a stabilitást nagyobb stressz alatt is meg tudják őrizni.

A reziliencia egyik mentális aspektusa az érzelmi flexibilitás: a képesség a jelennek megfelelő érzelem megélésére, legyen az pozitív, negatív vagy semleges.

A magas érzelmi flexibilitással rendelkező emberek hatékonyabban küzdenek meg a stresszel, és például a fájdalommal is. A fájdalomra adott erősen negatív érzelmi reakció természetes, és fontos is evolúciósan, azonban a rugalmas emberek a kezdeti heves reakcióból rövid idő alatt vissza tudnak térni a megnyugváshoz. Az érzelmi rugalmatlanság ezzel szemben magasabb distresszhez és alacsonyabb fájdalomtűréshez vezethet. Például a depresszióval diagnosztizált személyek esetében az érzelmi reaktivitás kifejezetten csökkent pozitív és a negatív érzelmek esetében is. Ezekből tehát látszik, hogy milyen fontos is az érzelmi rugalmasság a mindennapokban, a megküzdésben.

Az érzelmi flexibilitásnak is több eleme van, például a kifejező flexibilitás, amely az érzelmi kifejezéseink helyzethez igazítását jelenti, vagy az affektív flexibilitás, amely az érzelmi állapotaink megfelelő szabályozása. Ez szükséges például ahhoz, hogy egy negatív érzelmeket keltő esemény után semleges körülmények között tudjunk „váltani” az érzelmek között. Ha ezt nem tudjuk megtenni, az rágódáshoz, vagyis ruminációhoz vezet. Ez tulajdonképpen egy rugalmatlan megküzdés a negatív érzelmekkel, amely során az egyén újra és újra a saját negatív érzelmi állapotán és annak következményein gondolkozik.

Az érzelmi flexibilitás tulajdonképpen egy képesség, aminek a mértéke egyénenként változó, azonban tanulható, fejleszthető. Fontos megjegyezni, hogy önmagában nem hatékony gyógymód mentális betegségek esetén, azonban a mindennapi élet problémáival való megküzdésben sokat segíthet.

Ha úgy érzed, elakadtál a mindennapokban, és segítségre lenne szükséged, keresd a Mentálközpont munkatársait bizalommal a http://mentalkozpont.hu/ oldalon keresztül!

28/04/2022

A szociális szorongásról

A szociális szorongás zavar a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, aminél csak a major depresszió és az alkohollal kapcsolatos diagnózisok fordulnak elő többet. A köznyelvben szokták szociális fóbiának is nevezni ezen szorongás típust.

Nem véletlen, hogy ez a szorongásos zavar az egyik leggyakrabban előforduló zavar, hiszen az utóbbi időben gyakorlatilag elvárás a társadalomtól, hogy mindig magas színvonalon teljesítsünk és a tökéletességre törekedjünk. E területeken ha hibázunk – vagy úgy véljük, hogy hibáztunk –, el kezdünk gondolkodni, hogy mit gondolhatnak rólunk most mások, s így megjelenhet a szociális szorongás.

A szorongás mindig valamilyen valós vagy vélt veszélyhelyzetre adott reakció, szociális fóbiáról pedig akkor beszélhetünk, ha a megalázás, megszégyenülés, illetve mások negatív véleménye vagy az attól való félelem jelenti ezt a veszélyt. A társas helyzetek hatására megjelenő distresszt nevezzük tehát szociális szorongásnak. Gyakorlatilag tartós félelmet jelent olyan helyzetekben, ahol teljesítenünk vagy pedig mások előtt kell szerepelnünk. Ha ilyen helyzetbe kerülünk, szinte rögtön megjelennek a szorongás jelei, és a későbbiekben igyekszünk elkerülni a szorongáskeltő momentumokat életünkben.

A szociális fóbia hasonló tünetekkel jelentkezik, mint „hagyományos” társa: remegést élhetünk át, vagy azt a bizonyos gombócot érezhetjük torkunkban, de akár a pánikrohamig is eljuthatunk. A szociális szorongás jellegzetességei közé tartozik még az alacsony önértékelés, az alacsony önhatékonyság, a magas szintű önkritika és a mások véleményétől való nagyfokú függőség. A szociálisan szorongó személyek leginkább attól tartanak, hogy megalázó helyzetbe kerülhetnek, vagy mások rossz véleményt alakítanak ki róluk, amit természetesen megpróbálnak elkerülni. A félelem áthatja gyakorlatilag a legtöbb társas viselkedést, továbbá képességénél rosszabb teljesítményt fog előidézni a szorongó személynél. A szorongó egyén gyakorlatilag folyamatosan monitorozza a környezetében lévő személyek reakcióit, s másokról alkotott elképzelései arról szólnak, hogy őt elítélik és lenézik.

A szociális szorongást felfoghatjuk egy kontinuumként, a nagyon gyenge szorongástól (akár csak szociális gátlásosságként mutatkozva) az intenzív szorongásig előfordulhat. Súlyosabb esetben a családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolataink rovására mehet, teljesítményünk hanyatlásáról nem is beszélve. A negatív megítéléstől való félelem állhat a háttérben, hiszen pont emiatt nem kér a szociálisan szorongó személy segítséget, hiszen az a legnagyobb félelme, hogy negatívan fogják értékelni más személyek hiányosságát: gyengébbnek, rossz képességűnek látják majd.

A szociális fóbia felismerése kulcsfontosságú lehet, ha a szorongásos zavar már megnehezíti az életünket. A szorongó személy ekkor igyekszik elkerülni minden társas helyzetet. A szociális szorongás krónikussá válása esetén érdemes szakember segítségét kérni, hiszen nem csak önmagában, hanem a vele együtt megjelenő megbetegedések megelőzését is segítheti egy szakember.

Ha úgy gondolod, hogy segítséget szeretnél kérni a fent említett zavarral kapcsolatban, vagy más problémával fordulnál hozzánk, a Mentál Központ pszichológusai készségesen fognak Neked segíteni!

25/04/2022

A cyberbullying jelensége

Bizonyára sokan hallottatok már a bullying fogalmáról – esetleg át is éltétek a zaklatás egyik formáját. A mai napon az egyik típusáról, a cyberbullyingről hoztunk egy rövid ismertetőt, ugyanis az elektronikus eszközök és az internet egyre nagyobb térnyerésével elengedhetetlennek tartjuk, hogy beszéljünk az elektronikus zaklatásról is.

A bullying mára széles körben elfogadott definíciója szerint akkor beszélhetünk zaklatásról, amikor jelen van a tudatos, bántó szándék, ismétlődik a cselekmény, valamint egyenlőtlen erőviszonyok jellemzik. A cyberbullying jelensége azzal egészül ki, hogy ez a zaklatás valamilyen elektronikus eszköz segítségével vagy az eszközön zajlik, azonban minden esetben egy másik személy ellen megnyilvánuló, szándékos, online cselekményt jelent, mely az elektronikus eszközök révén valósul meg.

Az elektronikus zaklatás legveszélyesebb jellemzője az azonnali és a szabad terjesztés lehetősége, így a megszégyenítő tartalom nemcsak nagyobb nyilvánosságot kap, hanem az áldozat ismétlődően és hosszú időn keresztül szembesülhet a megszégyenítő tartalommal. Az elektronikus zaklatás másik jellegzetessége, hogy az áldozat a nap bármely időpontjában elérhető. Sokkal nehezebb elmenekülni előle, ezért a szakemberek véleménye szerint érzelmileg megterhelőbb, mint a hagyományos formája.

Egy másik fontos jellemző, hogy sok esetben (az esetek mintegy felében) nem lehet kideríteni, hogy kitől ered a támadás. Pontosan ennek köszönhető, hogy gyakorivá válik az internetes zaklatás, ugyanis anonimitást feltételez az elkövető. Az elkövető célja, hogy megszerezze a kontrollt és az irányítást mások felett, azonban a szórakozásként vagy megleckéztetésként megjelenő bullying sem ritka az online térben sem.

A cyberbullyingnak több megjelenési formáját tudjuk megkülönböztetni. A flaming – azaz magyarul lángháború – esetén dühös és trágár nyelvezet használatával veszekedik két (vagy több) fél valamely online felületen, vagy pedig támadó jellegű hozzászólást kapunk valamely közösségi oldalunkra.

Az internetes hirdetések és influencerek terjedésével egyidejűleg megjelent a befeketítés jelensége is, amikor az elkövetők a hírnév rontására alkalmas pletykákat terjesztenek valakiről vagy valamely termékről.

Sajnos az online térben is előfordulhat kirekesztés, ilyenkor az online közösség egy tagját kirekeszti a csoport a saját közösségükből.

Ezenkívül előfordulhat személyiséglopás is, amikor az elkövető egy másik, létező személynek adja ki magát valamely felületen, és üzeneteket küld vagy bejegyzéseket oszt meg az áldozat nevében.

Hasonló lehet a trickery (azaz trükközés) jelensége, amely azt jelenti, hogy személyes adatokat szeretnének valamiféle csalással megszerezni az elkövetők. Ezen információkat azután természetesen valamilyen rossz célra használják fel. Ez a jelenség egyre gyakoribb a különféle nyereményjátékok megjelenése miatt, így gyakran a személyiséglopás és a trickery jelensége karöltve jelenik meg a közösségi médiában.

A fent említett megjelenési formákon kívül az írásbeli zaklatás előfordulása lehet a legmagasabb. Ilyenkor az elkövető(k) bántó üzeneteket küldenek az online térben az áldozatnak. Ez sokszor folyhat anonim módon, valamint sok esetben az áldozat eltitkolhatja, hogy egy zaklatás áldozatává vált.

A különféle közösségi médiás oldalak megjelenésével egyre nagyobb felületet kapnak az elkövetők, hogy másokat bántalmazzanak az online térben. A fiatal korosztály különösen veszélyeztetett, valamint az internetes hirdetésből élő influencereknek is egyre nagyobb veszéllyel kell szembenézniük. A cyberbullying persze minden korosztályban előforduló jelenség lehet, amennyiben rendelkezünk valamelyik közösségi média oldalon profillal.

Amennyiben bántó üzeneteket vagy hozzászólásokat kapsz, esetleg valamelyik más megjelenési formáját tapasztalod a bullyingnek, ne hagyd szó nélkül! Kérj segítséget egy hozzátartozódtól vagy egy szakembertől. A bullying komoly következményekkel is járhat, a Mentálközpont szakemberei nagyon szívesen segítenek Neked, hogy túljuss ezeken. Kérj időpontot a http://mentalkozpont.hu/ oldalon keresztül!

21/04/2022

„Túl érzékeny vagy” – a valóság a közhely mögött

Az talán mindenki számára ismert, hogy – ahogyan a legtöbb tulajdonságunkban – az érzékenységünkben megfigyelhetőek köztünk egyéni különbségek. Azonban vannak olyan személyek, akiknek megnehezíti az életét a túlzott érzékenység.

A szenzoros feldolgozási érzékenység és a szuperérzékenység egy viszonylag újonnan tanulmányozott pszichológiai jelenség. A szenzoros feldolgozási érzékenység (SPS = sensory processing sensitivity) egy személyiségvonás, amelynek jellemzője a központi idegrendszer megnövekedett érzékenysége, és a fizikai, szociális és érzelmi ingerek mélyebb feldolgozására való hajlam. A magas SPS-el rendelkező egyéneket nevezzük szuperérzékenyeknek.

A szuperérzékeny egyéneknek általában nagyon alacsony az ingerküszöbük. Ez azt jelenti, hogy olyan ingerek is szenvedést okoznak számukra, amelyek az emberek nagy részének még nem kellemetlenek (zajok, illatok, fények). Emiatt a különböző ingerek jelentősen befolyásolják a hangulatukat, beleértve az érzelmi hatásokat is. Például gyakori, hogy a környező emberek hangulatát gyorsan átveszik, illetve hogy a változásokat nehezen tudják kezelni. Mindezzel sokszor együtt jár egy esztétikai érzékenység, vagyis nyitottság az esztétikus élményekre és azok kifejezett élvezete. A szuperérzékeny személyek sokszor tudatában vannak a környezet olyan apró részleteinek, amit mások észre sem vesznek, és nagyobb érzelmi hatással vannak rájuk a műalkotások vagy a zenék.

Mindezeknek a jellemzőknek pozitív és negatív következményei is vannak. Egyrészt általában nagyon erős empátiás készség jár a szuperérzékenységgel, hiszen könnyen felismerik és átveszik mások érzéseit. Az ingereket mélyebben dolgozzák fel az átlagnál, az érzelmeket is könnyebben és mélyebben élik meg, ez sokszor pozitívum, de lehet negatív oldala is: a stresszel való nehezebb megküzdés, és a negatív érzelmekre való erősebb hajlam.

Fontos kiemelni, hogy a szenzoros feldolgozási érzékenység önmagában nem egy rendellenesség, csupán egy személyiségjegy, amely különböző intenzitással sok emberben megtalálható. Azonban például az autizmus spektrumzavaros egyénekre kifejezetten jellemzőek a szenzoros érzékenységi zavarok, például a szuperérzékenység is. Ezen kívül több pszichés kórképpel összefüggésbe hozták, például a szezonális affektív zavarral (SAD) felfedezhető kapcsolat, ugyanis az ebben szenvedő egyének általában viszonylag magas pontszámot értek el a szuperérzékenység skálán, és ez a téli időszakban a nyárihoz képest megemelkedett. A szorongással és a depresszióval is találunk összefüggést, valószínűleg ezekben rizikótényező lehet a szuperérzékenység.

Ha nehézségeket tapasztalsz a mindennapokban a szuperérzékenységed miatt, és úgy érzed, hogy segítségre lenne szükséged, fordulj hozzánk bizalommal a http://mentalkozpont.hu/ oldalon található elérhetőségeinken keresztül!

18/04/2022

Gondolataink karmestere - a sémákról röviden

,,Nem vagyok elég jó”, ,,elhagynak majd úgyis”, ,,nem lehet engem szeretni”…ismerős gondolatok? A kognitív viselkedésterápiáról már volt szó egy korábbi cikkben, azonban most kibonjuk azokat az alapvető érzelmi szükségleteket és azt, hogy mi történik, ha nem teljesülnek be, így bizonyos sémákhoz vezetnek.

A sémák fogalmát és a mögötte levő elméleti hátteret Jeffrey Young dolgozta ki, a 20. század elején. Ő ezt az elméletet és a problémák korrekciójára alapuló terápiát a személyiségzavarok gyógyítására dolgozta ki. A sémákat az öt alapvető érzelmi szükségletből vezette le: a reális határok fenntartásából, a játékosságra való igényből, a gondolatok és érzelmek kifejezésének szabadságából, és végül a biztonságos kötődésből. Ha az öt kategória valamelyikében sérül a szükséglet megvalósulása, akkor alakulnak ki az ún maladaptív sémák (pl. elhagyatottság, szégyen, csökkentértékűség séma), az érintettek rosszul kezdenek alkalmazkodni a társas helyetekhez.

A séma fogalom egy áfogó szemléletmód, megszervezi a gondolatainkat, melyen keresztül a világra, a környezetünkre, magunkra tekintünk. A kezdeti megismerés során nem csak a tárgyakkal találkozunk és kategorizáljuk őket, hogy pl. ez egy asztal, ez egy fa, hanem a velünk történő eseményeket is, a kapcsolatainkat is. Ha történt valami a gyermekkorban, melytől sérültek a szükségletek, vagy bántották a gyermeket, fenyegetőnek fogja megélni a társas interakciókat, kapcsolódást is. Ez a megküzdési mód felnőtt korban is rányomja a bélyegét a kapcsolatokra, rombolja őket. Elvész a másik emberbe, magunk szerethetőségébe vetett hit.

Ha egy esemény, folyamat bekapcsolja ezeket a sémákat, gyakran semmi másra nem tudunk gondolni. Vegyük például azt a helyzetet, hogy nem ír vissza már fél napja az, akivel hosszú hetek óta ismerkedünk. Akinek vannak maladaptív sémái, gyermekkorában elhagyatás érte, nála tudatosság nélkül elindulnak a rossz gondolatok, melyeket terápiás munka nélkül nehéz felfedezni és korrigállni. Mik lehetnek ezek a gondolatok? ,,Azért nem keres, mert már nem érdeklem”. „Mással ismerkedik, velem már nem foglalkozik”. „Rosszat mondhattam, ezzel ellökhettem magamtól.” Mindez ad egy rossz irányt, dinamikát a kapcsolatnak, vitákat hozhat elő.

Minél több séma, illetve minél intenzívebben színezi át az érzéseket és gondolatokat, annál nehezebb reálisan látni a történéseket. A negatív sémáktól sérülünk és sérülést okozunk. Ha hosszabb időn át fennálló lelki elakadást, radikális gondolatokat vagy tetteket okoz az újra vissza-visszatérő gondolat, érdemes felkeresni egy szakembert. A pszichológus pedig az erre külön alkalmazott sématerápiával igyekszik gyógyitani a fennálló elakadást.

Ha hasonlókat tapasztalsz, keresd bátran kollégáinkat, és kérj időpontot a http://mentalkozpont.hu/ oldalon keresztül!