03/05/2026
Drága Anyáim!
A buddhista tanítás egyik alapgondolata, hogy az újraszületések körforgásának nincs felismerhető kezdete, mert a nem megvilágosodott tudat nem látja tisztán a valóság természetét, ezért a tettek, következmények, vágyak és ragaszkodások láncolatán keresztül újra és újra belesodródik ebbe a létkörforgásba. Ezt nevezik szamszárának.
Mivel kezdet nélküli idők óta bolyongunk az újraszületések körforgásában, nehéz olyan lényt találni, aki valaha ne lett volna már az anyánk.
A tibeti hagyomány erre alapozva egy teljes meditációs rendszert épített ki, amely a szeretet, az együttérzés és a felébredett szív — vagyis a bodhicsitta — kibontakozásán alapul. Ennek lényege, hogy felismerjük: minden lény volt már az anyánk. Felidézzük egy anya kedvességét, majd vágyat ébresztünk arra, hogy ezt a kedvességet viszonozzuk. Ebből születik meg a szeretet, az együttérzés, végül pedig a bodhicsitta: a minden lény javát kívánó, megvilágosodásra irányuló felébredett szív.
Kezdet nélküli idők óta vándorlunk a lét óceánján,
s nincs egyetlen érző lény sem,
aki valaha ne tartott volna szerető anyaként a szívén.
Ezért aki együttérzéssel tekint minden lényre,
saját múltjának anyáit tiszteli bennük.
🪷🙏