“A jóga filozófia és pszichológia igen sokrétű, hiszen sok korból és forrásból táplálkozik, beleértve az Upanisádokat, Patandzsali Jóga-szútráit, a Jóga Vasisztát és a Tantrát. Ezek a tanítások ugyanúgy különböznek egymástól, ahogyan a nyugati pszichológia egyes iskolái is. Ami közös ezen tradíciók legtöbbjében – ellentétben a nyugati pszichológiai irányzatokkal -, az annak a megértése, hogy Isten, az Egyetemes Tudatosság, Lélek (nevezzük bárhogyan is a megnevezhetetlent) nyilvánul meg minden létezőben, értve ezalatt saját magunkat is. Minden szenvedésünk, félelmünk, védekezésünk, lehangoltságunk és idegeskedésünk abból származik, hogy nem ismerjük fel, nem tudatosítjuk ezt tapasztalásunk minden egyes pillanatában. Az összes jógatanítás nyitott erre a mindent átható tudatosságra. Bármi, ami ennél a felismerésnél kevesebb, szenvedést okoz. Ez a fajta pszichoterápia a jóga elvein alapszik, ami magába foglalja a Patandzsali által leírt jámákat. azt élni, ami igaz, ahelyett, hogy hazudnánk magunknak, és ahelyett, hogy abban az illúzióban élnék, hogy mit várunk el a körülményeinktől. Hogy megnyíljunk a mindent elárasztó, feltétel nélküli elfogadásra, így lévén kedvesek magunkhoz ahelyett, hogy önkritikába, bűntudatba és kétségekbe merülnénk. A jámák bármelyike elég ahhoz, hogy teljesen tudatos életet éljünk. Segítenek felismerni azt, hogy mikor vagyunk kettősségben, és felfedezni, hogy a valóság folyamatos felismerése elegendő ahhoz, hogy felragyogjon a jelenlét. A jógapszichológia egyik legalapvetőbb és legösszefoglalóbb tanítása a Bhagavad-gíta. Krisna azt mondja Ardzsunának: „Tedd a dolgod, de ne az eredményért.” Legtöbben valamiféle eredmény érdekében cselekszünk, azért, hogy pénzt keressünk, hogy izmosak legyünk, vagy hogy megvilágosodjunk. Krisna azt mondja: ahelyett, hogy a következmények érdekelnének, egyszerűen légy jelen abban, amit éppen csinálsz. A jelen pillanat megélése által tapasztalhatjuk meg a lélekteli életet. Mindennek ellenére gyakran úgy tanítunk vagy gyakorlunk jógát, hogy valamilyen eredmény lebeg a szemünk előtt. Ezt önfejlesztő jógának hívom, szemben az önfeltáró jógával.”
A jógapszichológia filozófiai alapot ad, de nem feltétlenül kínál módszereket arra, hogy hogyan dolgozzunk az elképzelt korlátaiktól szenvedő egyénnel. Alkalmasak viszont erre azok a nyugati pszichoterápiás módszerek, amiket nagyban befolyásolt a kelet is.
