07/08/2025
Rendszerelvű INTEGRITÁS
"A módszer egyre ismertebb lett az elmúlt években.
De az ismertség nem egyenlő a hitelességgel."
"• Ki képezte a képzőt?
• Része-e a folyamatnak hosszú távú szupervízió?
• Vannak-e világos és érvényesített etikai keretek?
• A facilitátor valóban jelen van — vagy csak megjelenik?"
"Sok online képzés reprodukálja az állítás „mozdulatait”, de mögötte nem áll rendszerszintű érettség. Ez különbséget jelent."
Rendszerszemléletű Integritás
--Bevezető cikksorozat a Család- és Rendszerállítás Módszerébe
Szerző: Csörgő E Attila, orvos terapeuta, rendszerállító, NLP mesteroktató, I Mindset coach | Wanderlee | LinkedIn
Ez a cikk olyan szakemberekhez szól, akik azt vizsgálják, hogy a család- és rendszerállítás módszere gazdagíthatja-e a meglévő szakmai gyakorlatukat — legyenek akár terapeuták, coach-ok, oktatók vagy szervezeti tanácsadók.
Nem meggyőzni szeretnék, hanem tájékozódási pontot adni. Ez az első lépés abban, hogy megosszam mindazt, amit olyan tanítóktól kaptam, akiknek szakmai mércéjét nem a trendek,
hanem évtizedes rendszerszemléleti tisztánlátás és személyes felelősség formálta. A szakmai döntésekhez valós mércére van szükség, mielőtt bárki időt, energiát vagy hitelességet fektet ebbe
a munkába.
A rendszerállítás nem titokzatos.
Azonban megkövetel egyfajta belső elmozdulást: azt, hogy kilépjünk a saját történetünkből, hogy kapcsolatokat ítélet nélkül érzékeljünk, és hogy megtanuljunk kivárni ahelyett, hogy beavatkoznánk.
Ha megfelelő alapokon történik, a hatása csendes és világos.
Ha nem, akkor félrevezető — és időnként ártalmas is lehet.
Kik formálták ezt a munkát?
Ahhoz, hogy megértsük, mit jelent a rendszerállítás módszere, érdemes megismerni, kik állnak
mögötte.
Bert Hellinger alakította ki az eredeti formát, miután misszionáriusként, pedagógusként és terapeutaként dolgozott. Megfigyelései — különösen a „szeretet rendjeiről” — máig alapvető
tájékozódási pontok. Rendszeresen hangsúlyozta, hogy a mező intelligenciája nem a facilitátor szándékából születik, hanem akkor válik láthatóvá, ha az ember elhagyja az akaratát.
Friedrich Assländer a rendszerszemléletet szervezeti és vezetői kontextusokba ültette át, világos szakmai és etikai standardokat alakítva ki. Tőle tanultuk meg, hogy nem a technikai tudás számít,
hanem a belső érettség és a türelem.
Gunthard Weber, orvos és rendszerterapeuta, klinikai és pszichiátriai területeken alkalmazta a módszert. Megmutatta, hogyan befolyásolhatják a fel nem dolgozott családi minták a tüneteket.
Újra és újra emlékeztetett: a jelenlét nem előadás.
Az ő kereteik nélkül a mai nyelvezet gyorsan kiüresedik. Az örökségük nem nosztalgia, hanem struktúra.
Mi a család- és rendszerállítás módszere?
A rendszerállítás lehetőséget teremt egyfajta nézőpontváltásra — gyakran alapvető értelemben.
A módszer segítségével a kliens és a szakember kiléphet a személyes történetek szintjéről, és észreveheti, hogyan hatnak az aktuális élethelyzetre a láthatatlan hűségek, a rendszerből kizárt
szereplők vagy akár történelmi események.
Ez nem szerepjáték, nem intuícióra épülő tippelgetés, és nem drámaterápia.
A módszer kapcsolati dinamikákat tesz láthatóvá: emberek, szerepek vagy rendszerelemek képviselőinek térbeli elrendezésével. A facilitátor megfigyeli, mi jelenik meg — anélkül, hogy jelentést erőltetne rá.
A térbeli elmozdulás gyakran belső elmozdulást is hoz. Megmutatja, mi nem volt eddig látható vagy elismerve.
És amikor ez megtörténik, mozgás válik lehetővé — nem azért, mert a facilitátor elérte, hanem mert a rendszer átrendezte önmagát.
Ez a mozgás nem kognitív.
Hanem érzékelési szintű. És ezzel együtt megjelenhet az elismerés, a megkönnyebbülés vagy az integráció lehetősége — gyakran anélkül, hogy egyetlen magyarázó mondat is elhangzana.
Nem a történet mozdul. Hanem a kapcsolat.
Miért nem kihagyható a képzés?
A rendszerállítás nem egyszerűen tanulható technika.
Először le kell bontania a facilitátornak saját
automatikus működéseit — különösen azt a késztetést, hogy diagnosztizáljon, értelmezzen vagy irányítsa az eredményt.
A módszer képzettség nélküli használata nem csak a lényeget kerüli el — hanem veszélyes lehet a kliensre nézve.
Egy képzett facilitátor:
• képes nyugalomban maradni és türelmesen megfigyelni,
• ismeri a transzgenerációs traumák működését,
• képes követni a rendszert anélkül, hogy vezetni akarná,
• megtanult tartózkodni attól, hogy idő előtt értelmet adjon annak, ami megjelenik.
A képzés nem azt tanítja meg, „hogyan kell állítást vezetni”.
Azt formálja, ki az, aki képes jelen lenni anélkül, hogy beleavatkozna abba, ami megjelenik — anélkül, hogy saját történetéhez, módszeréhez vagy brandingjéhez igazítaná azt.
Ahogy Friedrich Assländer mondta: „Olvasni a módszerről nem elég. Az úton végig is kell menni.”
Meghívás a szakembereknek
Ha most vizsgálod, van-e helye ennek a munkának a te praxisodban, akkor egyszerű javaslatom
van: figyelj.
Kezdj megfigyeléssel, ne döntéssel.
Tegyük fel a kérdéseket:
• Ki képezte a képzőt?
• Része-e a folyamatnak hosszú távú szupervízió?
• Vannak-e világos és érvényesített etikai keretek?
• A facilitátor valóban jelen van — vagy csak megjelenik?
A módszer egyre ismertebb lett az elmúlt években.
De az ismertség nem egyenlő a hitelességgel.
Sok online képzés reprodukálja az állítás „mozdulatait”, de mögötte nem áll rendszerszintű érettség. Ez különbséget jelent.
A rendszerállítás, ha alapokkal és megfontoltsággal gyakorolják, világos és csendes.
Nem titokzatos — hacsak nem hagyjuk ki azt a képzést, amely a tisztánlátást lehetővé teszi.
Miért osztom ezt meg?
Ez nem kiáltvány. Ez egy hozzájárulás. Egy kiindulópont.
Egy válasz azoknak, akik feltették a kérdést: Hol érdemes kezdeni? Kinek hihetek?
Hogyan építhetem ezt be a munkámba anélkül, hogy eltorzítanám?
Bert, Friedrich és Gunthard mindhárman nagylelkűen adtak — hígítás nélkül. Fegyelemmel tanítottak, nem drámával.
Tőlük tanultam, hogy nem kell mindent kimondani — de felelősséggel jelen kell lenni.
Ebben a szellemben osztom meg én is: a tapasztalatomat, a tisztánlátásomat és a támogatásomat — ingyenesen, értékesítés nélkül.
Van még mit megosztani.
Előadásokon, cikkeken, vagy strukturált bevezetőkön keresztül
folytatom a megosztást — hogy azok, akik valóban elköteleződnének, megalapozott döntéseket hozhassanak.
Minden tisztelettel.
Csörgő E Attila
