10/01/2026
Kalocsa ezer éves alföldi kisváros. Az ott élők már alig emlékeznek Dr. Ilk Viktorra, legfeljebb a róla elnevezett utcát ismerik.
A budapesti születésű és Budapesten 1909-ben orvosi diplomát szerző Ilk Viktor pályáját az I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán kezdte, majd a II. számú Sebészeti Klinikára került. Közben elment frontsebészetet gyakorolni: az I. Világháborúban tizenöt állomáshelyen szolgált, míg végül 1918. december 1-én leszerelt. (Kitérő, de meg kell jegyeznem, hogy a frontsebészeti gyakorlat jelentős szakmai fejlődés egy sebész életében...)
1921-ig a Ferenc József Kórházban, majd ezt követően négy éven át a Szent Rókus Kórház II. számú Sebészeti Osztályán dolgozott Háberern Jonathán professzor irányítása alatt. (A Rókus I. számú Sebészeti Osztályának vezetője ugyanekkor Hültl Hümér professzor, a gyomor-bélvarrógép feltalálója (és ő volt az is, aki a sebészek számára kötelezővé t***e a gumikesztyűben és maszkban történő operálást).)
Ilk doktor "rókusos" főnökeinek egészen biztosan nagy szerepe volt abban, hogy a fiatal orvos tizennégy tudományos közleményt is megjelentetett, többek között a májsérülésekről, a mellkasplasztikáról és a strumaműtétekről.
Ilk doktor 1925. év elején elnyerte a kalocsai kórház (hivatalos nevén: Kalocsai Érseki Szent Kereszt Közkórház) sebészeti osztályvezetői állását. A kórház épülete akkor még nem volt készen, ezért a műtéteket a mai Belvárosi Általános Iskolában – az akkori kisszemináriumban – végzeték el, és persze itt voltak a kórtermek is. Ilk Viktor vezetésével – aki 1944-től a kórházigazgatói pozíciót is vitte - a kalocsai kórház korszerű, magas szakmai színvonalú egészségügyi intézménnyé fejlődött. A kórház egy része 1942-től hadikórház lett.
A sebész és szülész-nőgyász szakorvos, szakmájában megkérdőjelezhetetlen Ilk főorvos 1947-től folyamatos zaklatásoknak volt kitéve. B-listára került (B-lista: az elbocsátandó személyek nevét tartalmazó lista), vélhetően azért, mert kettő háza is volt Kalocsán: az egyik az Ilk-villa néven ismert épület a Kórház közelében a Kossuth Lajos utcában, a másik pedig az egykori Piros-Arany Szálloda melletti ház. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete kiállt Ilk mellett (annak ellenére, hogy tudomásom szerint Ilk a Kisgazda Párt felé orientálódott), sőt azt is elérték, hogy visszakerüljön a közben államosított kórház élére. De valakik valahonnan csak „fúrták” a főorvost - és sikeresen. 1950-ben leváltották a kórház éléről, majd elvitte az ÁVH.
Az Ilk doktor elleni lejárató hadjárat egy állomása a Bács-Kiskun Megyei Népújság 1950. október 1-i számában megjelent cikk volt (lásd mellékelt képen).
1951-ben egy orosz magas rangú katonatiszt (szájhagyomány szerint: "parancsnok") az Ilk-villát nézte ki magának. Nem volt mit tenni: Ilk Viktor 1951. augusztusában szépen összepakolta a holmiját, és kiköltözött a házából. De egyszer még visszament és az üres villában felakasztotta magát.
Holttestét levágták, majd kisvártatva az ideiglenesen hazánkban tartózkodó ingatlanfoglaló takaros kis otthont rendezett be. A sarokban a kisasztalon vígan pöfékelt a szamovár.
────୨ৎ────
Írásomhoz felhasználtam az Arcanum Digitális Tudománytár valamint a Hungaricana Közgyűjteményi portál dokumentumait.
https://adtplus.arcanum.hu/hu/
https://hungaricana.hu/
