Belső Kert - György-Mózes Enikő

27/11/2025

Ahhoz, hogy valóban önazonos életet élhessünk, nem elég csak az önbizalmunkat erősíteni. Ugyanilyen fontos, hogy saját magunkat másokkal egyenrangú félként tudjuk látni és kezelni.

Ha belül azt érezzük, hogy „nem számítunk”, vagy kevesebbek vagyunk másoknál, akkor észrevétlenül háttérszereplővé válunk a saját életünk történetében.
Nem merünk megjelenni, kérni, dönteni — csak alkalmazkodunk, igazodunk, és közben egyre távolabb kerülünk attól, akik valójában vagyunk.

A csökkentértékűség érzése pontosan itt gyökerezik: abban a mély belső meggyőződésben, hogy másoknak több joga, több tere, több értéke van nálunk. És innen indul az a belső munka, ami visszavezet az egyenrangúsághoz, az önbecsüléshez, az önazonossághoz. ̈nbizalom ̈nismeret

25/11/2025

Van egy mondat, amely csendben, szinte észrevétlenül formálja a gyerek világát.

„Viselkedj rendesen! Ugye nem akarsz rossz színben feltűnni?”

Kívülről fegyelmezésnek tűnik.
Belülről: identitásformáló mondat.
Olyan, ami nemcsak a viselkedésre hat, hanem arra is, hogy a gyerek milyennek érzi magát, mint ember.

Mert itt nem a tetteket minősítik.
Hanem a személyt.

Mit él át egy gyerek ebben a mondatban?

Sokkal többet, mint amit elsőre gondolnánk.

A gyerek nem azt hallja, hogy:
• „Legyél figyelmes.”
• „Viselkedj a helyzetnek megfelelően.”

Hanem ezt:
• „Valami baj van velem.”
• „Ahogy reagálok, az nem jó.”
• „Ha önmagam vagyok, az szégyenletes.”
• „Kívülről kell kontrollálni magam, mert belül valami rossz.”
• „A világ csak akkor fogad el, ha tetszeni tudok.”

Ez a mondat az önképet szabályozza .

Hogyan jelenik meg ez felnőttkorban?

Pontosan így:

1. Szégyenalapú önkontroll

„Mit fognak gondolni rólam?”
„Elég jó vagyok?”
„Csak ne legyek kínos…”

2. Extrém megfelelési kényszer

Mert a gyerek megtanulta: a szerethetőség feltétele a „jó viselkedés”.

3. Belső csendes szorongás társas helyzetekben

A test már előbb reagál, mint a gondolatok.

4. Saját érzések visszafogása

Mert az érzések „zavarók”, „túl sokak”, vagy nem illenek bele a helyzetbe.

5. Konfliktuskerülés

„Ne legyek rossz színben…”
„Nem akarok bajt…”
„Nem akarok kilógni…”

6. Gyenge határhúzás

A szégyenre épülő szocializáció megtanítja, hogy a saját vágyak „kellemetlenek”.

7. Folyamatos önmegfigyelés

Mintha kívülről figyelnéd magadat — ez a szégyen egyik legmélyebb következménye.

8. A saját értékrended helyett külső elvárásoknak teszel eleget

Mert biztonságosabbnak tűnik ilyen maradni, mint vállalni önmagad.

Ez a mondat tulajdonképpen megtanítja, hogyan kell félni a saját spontaneitásunktól.

Miért ilyen romboló?

Mert azt üzeni:
„A világ felé mutatott éned fontosabb, mint a valódi éned.”

A gyerek azt tanulja meg:
• hogy a külső tekintet dönt
• hogy a jó szín a legfontosabb
• hogy az elfogadáshoz önkontroll kell
• hogy a saját természetes működés veszélyes
• hogy a belső élmények háttérbe szorítandók

A szégyen nem az, hogy „rosszat tettem”.
A szégyen az: „rossz vagyok.”

Ezért olyan mélyen marad velünk felnőttkorban is.

Mit lehet mondani helyette, ami megtart és irányt ad?

Valamit, ami határt jelez —
de nem szégyent kelt.
Ami struktúrát ad —
de nem tör össze.
Ami viselkedést kér —
de nem a személy értékét teszi függővé tőle.

Például:

„Szeretném, ha most ebben a helyzetben figyelmesebben lennél jelen. Itt vagyok, segítek.”

Vagy:

„Most úgy látom, elfáradtál. Gyere, tartsunk egy kis szünetet együtt.”

Vagy:

„Nézzük meg, hogyan tudnánk ezt úgy csinálni, hogy mindenkinek jó legyen.”

Ezekben a mondatokban benne van:
• határ
• biztonság
• kapcsolódás
• vezetés
• együttműködés
• a gyerek tisztelete
• az önértékelés védelme

És ami a legfontosabb:

egyik sem kelt szégyent.

Nem arról szól, hogy „rossz vagy”.
Csak arról, hogy „irányt adok, és itt vagyok veled”.

Mit épít ez egy gyerekben — és mit gyógyít benned felnőttként?
• belső biztonságot
• önazonosságot
• spontaneitást
• kíváncsiságot
• önbizalmat
• reális önképet
• egészséges önkontrollt
• bátor jelenlétet mások előtt
• azt a mély tapasztalatot, hogy „önmagam lehetek, és az rendben van”

Ez az alapja annak, hogy felnőttként:
• ki merj állni magadért
• vállald az érzéseidet
• megtaláld a hangod
• határokat húzz
• önazonos legyél
• és ne szégyenből élj, hanem belső stabilitásból.

24/11/2025

Talán nincs még egy mondat, amit annyiszor hall egy gyerek, mint ezt:

„Ne sírj.”
„Nem nagy ügy.”
„Nem kell ezt ennyire komolyan venni.”

A felnőtt talán csak nyugtatni akar.
Megóvni.
Eltere­l­ni a figyelmet a fájdalomról.

De a gyerek nem így érti.
Mert számára nincs „kicsi” vagy „nagy” érzés.
Van ÉRZÉS, amit átél , teljes testével, lelkével, biztonsági tapasztalataival együtt.

És amikor azt mondjuk neki, hogy „ne sírj, nem olyan nagy dolog”,
akkor azt tanítjuk meg:

„Amit érzel, az túl sok.”

„Ami benned van, az nem fontos.”
„Jobb, ha elrejted.”

Ez a mondat nem a könnyeit állítja le,
hanem a kapcsolódás vágyát.

Mit él át valójában egy gyerek?

A gyerek nem azt hallja, hogy „nyugi, minden rendben van”.
A gyerek ezt érti:
• „A fájdalmam nem számít.”
• „Nem vagyok jogosult az érzéseimre.”
• „Teher vagyok.”
• „Mások érzése a fontosabb, mint az enyém.”
• „Csak akkor vagyok szerethető, ha nem érzek túl sokat.”

És ez az élmény a testbe is beíródik:
• torokszorítás
• gyomorgörcs
• sírás-visszatartás
• szívszorító szorongás
• későbbi túlkontroll
• érzelmi eltávolodás

Ez a mondat megtanítja, hogyan kell felfüggeszteni az érzelmeinket, hogy másoknak kényelmes legyen.

Hogyan folytatódik ez felnőttkorban?

Pontosan így:

1. Nem tudod megnevezni, mit érzel.

Csak azt érzed, hogy „nem vagy jól”.

2. Nehezen kérsz segítséget.

Mert gyerekként azt tanultad: „Az érzéseim nem számítanak.”

3. Elviseled a megbántást, mert nem akarod a másikat terhelni.

4. Felnőttként is visszanyeled a sírást.

Mert a tested automatikusan kapcsolja be a régi reflexet: „Nem szabad.”

5. Érzékeny leszel a kritikára.

Mert belül még mindig ott dolgozik a gyermeki bizonytalanság: „A fájdalmam nem oké.”

6. Magadra semmersz lelkileg támaszkodni.

Mert soha nem tanultad meg, hogy van helye az érzéseidnek.

7. Erős vagy… csak közben nem vagy megtartva.

És ez hosszú távon kimerítő.

Miért ennyire mély ez a mondat?

Mert nem a sírást állítja meg ,
hanem az érzelmi kapcsolatot.

A gyerek sírása a kapcsolódás jele.
Az, hogy valakihez menekül, valakihez fordul, valakihez bújik…
A „ne sírj” pont ott vágja el a szálat, ahol a legnagyobb szükség lenne a jelenlétre.

Az érzelmek megélése nem gyengeség.
A sírás nem probléma.
A sírás egy biológiai szabályozás — az idegrendszer természetes levezetése.

A sírás gyógyít.
Az elfojtott sírás megbetegít.

Mit lehet mondani helyette?

Valami olyat, ami normalizálja az érzést.
Ami engedélyt ad.
És ami megtart.

Például:

„Látom, hogy most bánt valami. Mesélsz róla?”

Ez a mondat:
• teret ad
• megenged
• nem bagatellizál
• nem ítél
• normalizál
• kapcsolódást épít
• segít feldolgozni

És azt üzeni:
„Amit érzel, jogos.”
„Amit érzel, érthető.”
„Amit érzel, elbírjuk együtt.”

Ez az érzelmi biztonság, az önbizalom és a kötődés alapja.

Mit épít ez egy gyerekben — és bennünk felnőttként?
• érzelmi rugalmasságot
• biztonságérzetet
• önelfogadást
• empátiát
• önértékelést
• önmagunkkal való kapcsolatot
• azt a félelmetes, de gyönyörű megélést: „Van helyem így is.”

Ez az egyik legszebb dolog, amit gyerekként és felnőttként kaphatunk.

23/11/2025

Nem szabad hibázni!” – A mondat, amely lassan elveszi a bátorságot

Van egy mondat, amit rengeteg gyerek hall.
Sokszor indulattal, máskor fáradtságból, féltésből…
vagy csak mert ez volt otthon a szokás:

„Nem szabad hibázni!”

És ennek a mondatnak a hatása nem a viselkedésben látszik meg igazán —
hanem belül, a lélekben.

A gyerek számára ez nem egyszerű tiltás.
Idővel belső szabállyá válik:

„Ha hibázom, baj van.”
„Akkor csalódást okozok.”
„Akkor nem vagyok elég jó.”

A mondat nem a hibát veszi el tőle —
hanem a bátorságát.

Mit él át egy gyerek, amikor azt hallja: „Nem szabad hibázni”?

Valójában nem a hibától fél.
Hanem attól, hogy a hiba ő lesz.

A mélyben ezt érzi:

• „A hiba én vagyok.”
• „A tévedés azt jelenti, hogy rossz vagyok.”
• „Akkor szeretnek, ha tökéletes vagyok.”
• „Csak úgy vagyok biztonságban, ha mindent jól csinálok.”

Ez a mondat nem a viselkedést szabályozza —
hanem az identitást.

Mi lesz ebből felnőttkorban?

Ez a mondat az egyik leglátványosabban „tovább élő” gyerekkori üzenet.

1. Túlgondolás
Minden döntést háromszor végiggondolsz.
„Mi van, ha rosszat lépek?”
„Mi lesz, ha hibázom és észreveszik?”

2. Bénító halogatás
Nem kezdesz bele, amíg nem tökéletes.
Amíg nincs biztos siker.
Amíg nincs garancia.

3. Perfekcionizmus
A hibátlanság lesz az identitás.
Nem erőből — félelemből.

4. Erős belső kritikus
Egy hang, ami minden lépésnél megszólal:
„Nem elég.”
„Lehetnél jobb.”
„Nem így kellett volna.”

Ez a hang gyerekkor „Nem szabad hibázni” mondatának felnőtt változata.

5. Önmagad elnyomása
A hibák kerülése fontosabb lesz, mint a vágyak.
A tökéletesség fontosabb, mint a szabadság.
És lassan eltűnik, aki valójában vagy.

Miért ilyen romboló ez a mondat?

Mert nem engedi, hogy a gyerek:

• próbálkozzon
• kérdezzen
• kísérletezzen
• rosszul csináljon valamit
• megtanulja belőle
• merjen ember lenni

A „Nem szabad hibázni” valójában azt jelenti:

„Nem szabad gyereknek lenned.”

És felnőttként így fordítódik le:

„Nem szabad önmagadnak lenned.”

Mit lehet mondani helyette?

Egy egyszerű, mégis nagyon erős mondatot:

„Semmi baj, próbáld meg újra. Megtanulod. Itt vagyok.”

Ebben a mondatban ott van:

• engedély a hibára
• engedély a tanulásra
• jelenlét
• támogatás
• kapcsolódás
• biztonság
• hit a gyerekben

És ami a legfontosabb:
embernek lenni enged.

Mit épít ez egy gyerekben – és benned felnőttként?

• bátorságot
• rugalmasságot
• belső stabilitást
• tanulási kedvet
• kreativitást
• önbizalmat
• azt az érzést: „Meg tudom csinálni.”
• és a tudást, hogy a hiba nem vesz el semmit az értékedből

Sőt.
A hiba a fejlődés kapuja.
A kapcsolódás pedig az, amitől biztonságban tudunk növekedni.

21/11/2025

Van, akinek sikerült. Neked miért nem?” – A mondat, ami láthatatlanul rombolja az önbizalmat

Ez az a mondat, amelyet sokszor „motiválásnak” szánnak.
De közben az egyik legmélyebb sebet tudja okozni.

Mert látszólag egyszerű összehasonlításnak tűnik, valójában azonban két üzenetet hordoz:
1. mások jobbak
2. te nem vagy elég

És ez az a talaj, amelyen a felnőttkori belső bizonytalanságok kinőnek.

Mit hall meg ebből egy gyerek?

Nem azt, amit a szülő mondani akart.
A gyerek nem azt hallja, hogy „Meg tudod csinálni, hidd el magadról.”

A gyerek sokkal mélyebben ezt érzi:
• „Másokhoz kell mérnem magam.”
• „Az számít, hogy náluk jobb vagy rosszabb vagyok-e.”
• „Az eredmény mondja meg, értékes vagyok-e.”
• „Ha nem sikerül, akkor én magam vagyok a kudarc.”
• „A szerethetőségem teljesítményhez kötött.”

És ami a legnehezebb:
a gyerek belül szégyent él át, nem motivációt.

Hogyan jelenik meg ez felnőttkorban?

Pontosan így:

1. Állandó összehasonlítás

Mások autójával, házával, gyerekével, házasságával, karrierjével, testével, sikerével.

2. Értéktelenség érzés

„Ha neki összejött, én miért vagyok ilyen béna?”

3. Elismerésfüggőség

A belső bizonyosság helyett a külvilágtól várod a megerősítést.

4. Bénító szorongás

„Mi van, ha nekem nem megy?”
„Mi van, ha rosszabb vagyok?”

5. Nehézségek a teljesítményben

Paradox módon épp az ilyen összehasonlító mondatok veszik el a motivációt.

Miért romboló ez a mondat valójában?

Mert két üzenetet suttog egyszerre:
• „Nem vagy elég.”
• „Másokhoz kell igazodnod.”

Ahelyett, hogy a saját fejlődési útját látná, a gyerek (és később a felnőtt is) mindig kifelé néz.
És közben soha nem érzi elégnek önmagát.

Mit érdemes mondani helyette?

Valami olyat, ami nem a teljesítményre fókuszál — hanem a megértésre.

„Nézzük meg együtt , neked mi segítene hogy jobban megértsd ?.”

Ez az üzenet teljesen más:
• nem hibáztat
• nem szégyenít
• nem állít szembe másokkal
• kapcsolódást épít
• biztonságot ad
• megtartja az önértékelést

És ami a legfontosabb:

a gyerek érzi, hogy nincs baj vele.

Mit épít egy ilyen mondat hosszú távon?
• önbizalom
• belső stabilitás
• együttműködés
• motiváció
• tanulási kedv
• belső iránytű
• a „Valaki lát engem, nem csak az eredményt” érzése

Ez az érzés pedig:
egy életre szóló tőke.

19/11/2025

„Nem baj, hogy rossz lett, majd kijavítod.” – Miért árt ez a mondat, és mit mondjunk helyette?

Mindannyian hallottuk gyerekként.
Sokszor szeretetből mondták, jó szándékkal.
Valahogy így: „Nem baj, hogy rossz lett, majd kijavítod.”
És valóban — nem bántani akartak.
De van ennek a mondatnak egy olyan üzenete is, amely mélyre megy… néha túl mélyre.

Mit hall meg belőle egy gyerek?

Nem azt, amit a szülő szeretne.
A gyerek nem azt hallja, hogy „Semmi gond, próbáld újra.”
A gyerek sokszor inkább ezt:
• „Nem fér bele, hogy hibázzak.”
• „A hibát minél gyorsabban jóvá kell tennem.”
• „A „rossz lett” az én értékemről szól.”
• „Akkor vagyok rendben, ha kijavítom.”

Miközben a mondat eredeti célja az lenne, hogy bátorítson —
mégis gyakran a teljesítményhez köti a szerethetőséget.

Hogyan hat ez felnőttkorban?

Nagyon gyakran így:
• Túl magasra teszed a lécet magadnak.
• A hibát egyenlőnek érzed a kudarccal.
• Nehezen kérsz segítséget.
• Ha valami nem sikerül elsőre, belül szégyen ébred.
• Addig csiszolsz, amíg „tökéletes” nem lesz — vagy inkább bele sem kezdesz.

Ez a mondat finoman, szinte láthatatlanul ágyaz meg a perfekcionizmusnak.
Annak a belső hangnak, ami később már nem engedi, hogy emberként működj —
mert „nem hibázhatsz”.

Pedig: a hibák nem ellenségek, hanem tanítók.

Mit mondhatnánk helyette?

Valamit, ami nem a teljesítményt, hanem a folyamatot erősíti.
A kapcsolatot.
A belső biztonságot.

Például:

„Látom, hogy sokat dolgoztál vele. Nézzük meg együtt, mit tanított most neked.”

Ebben benne van:
• Észreveszlek.
• Látom az erőfeszítést.
• Nem baj, ha valami nem sikerül.
• Tudunk róla beszélni.
• És te képes vagy tanulni belőle — nem a hiba tesz értéktelenné.

Olyan mondat ez, amely a hibát nem szégyenné, hanem kapcsolódási ponttá teszi.
Nem teljesítményközpontúvá nevel, hanem rugalmas, fejlődő, bátor emberré.

Mit épít ez a gyerekben — és benned?
• önbizalmat
• önértékelést
• belső biztonságot
• hibázási engedélyt
• reális elvárásokat
• belső nyugalmat
• azt az érzést: „Lehetek ember.”

És ezt felnőttként is újra lehet tanulni.
Új mondatokkal, új belső hangokkal, új megengedéssel.

Minden hiba egy iránytű.
Nem ellene megyünk — vele tanulunk.

18/11/2025

Az önbizalom nem egyik napról a másikra sérül.
És nem is egyik napról a másikra épül vissza.

Gyerekként sokszor olyan mondatokat hallottunk, amelyek a lehető legnagyobb szeretetből születtek.
Nem azért mondták őket, mert bántani akartak —
inkább bátorító, motiváló jelentést tulajdonítottak nekik.

És sokszor — anélkül, hogy észrevennénk —
mi is továbbmondjuk ezeket a mondatokat a saját gyerekeinknek.

Közben ezek a mondatok lassan átírják, hogyan látjuk magunkat.
Belőlük lesznek azok a belső minták, amelyek felnőttként is velünk jönnek:
a döntéseinkben, az érzéseinkben, a szorongásainkban, az önbizalmunkban.

Ezen a héten hozok 5 olyan tipikus gyerekkori mondatot,
amelyek szeretetből jöttek —
mégis sokszor meggyengítették az önbizalmunk alapját.

Ez a sorozat nem hibáztatás.
Nem szülők vagy nagyszülők kritikája.
Nem múltba mutogatás.
Hanem egy lehetőség arra,
hogy megértsük, honnan jönnek bizonyos érzéseink…
és mit tudunk velük kezdeni ma, felnőttként.

👉 Holnap hozom az első mondatot.
Kíváncsi vagyok: te hallottad-e őket gyerekként? 🙂

17/11/2025

November 30- ig extra kedvezményes áron !!!

Stresszmentes központi felvételi KÖZPONTI NYUGALOM Stresszmentes és tudatos felkészülés a központi felvételire Mentális felkészítés + tanulásmódszertan 8. osztályos diákok számára Jelentkezem a tréningre KÖZPONTI NYUGALOM – Stresszmentes felvételi tréning Mentális felkész....

16/11/2025

Az önbizalom nem azt jelenti hogy nem félsz , hanem azt , hogy nem hagyod hogy a #
félelem döntsön helyetted 🥰🪴🫶🏼 ̈nelfogadás

15/11/2025

Gondold végig: mikor volt utoljára, hogy megdicsérted magad – őszintén?
Nem azért, mert „kell”, hanem mert tényleg láttad az erőfeszítést, amit tettél.

Az önbizalom nem egyik napról a másikra épül vissza.
Minden apró önmegerősítés egy új tégla a belső alapban.

14/11/2025

STRESSZMENTES KÖZPONTI FELVÉTELI – 8. OSZTÁLYOSOKNAK
Sok gyerek rengeteget tanul…
mégis izgul, rágörcsöl, és fél attól, hogy a vizsgán leblokkol.

A központi felvételin nemcsak a tudás számít, hanem az is, hogyan kezeli a gyerek a stresszt és a nyomást.

Épp ezért indítom el a Központi Nyugalom tréninget, ahol tanulási coachként és gyermekpszichológiai konzulensként abban segítek, hogy a gyerek:

💚 80%-kal kevesebb stresszel érkezzen a vizsgára
💚 fókuszált és nyugodt legyen
💚 mentális eszközöket kapjon stressz, vizsgadrukk és leblokkolás ellen
💚 tiszta fejjel tudjon jelen lenni a felvételin

👥 Csoportos (max 10 fő) és egyéni lehetőség
🌍 online és személyes formában
📅 időpontok január elején
🎁 novemberi jelentkezőknek értékes ajándékok

Részletek, árak és jelentkezés:
👉 https://kengu.hu/stresszmentes-kozponti-felveteli/

Segítsük együtt, hogy a gyerekek tényleg meg tudják mutatni azt, amit tudnak. 💚

Stresszmentes központi felvételi KÖZPONTI NYUGALOM Stresszmentes és tudatos felkészülés a központi felvételire Mentális felkészítés + tanulásmódszertan 8. osztályos diákok számára Jelentkezem a tréningre KÖZPONTI NYUGALOM – Stresszmentes felvételi tréning Mentális felkész....

13/11/2025

Felnőttként is van, ami aláássa az önbizalmat.

Például, amikor túl sokszor halljuk a „még nem elég jó”,
vagy amikor évekig próbálunk megfelelni valakinek,
aki sosem elégedett.
Egy munkahely, ahol sosem ismernek el.
Egy kapcsolat, ahol folyton bírálatot kapsz.
Vagy akár saját magad,
amikor minden nap a hibáidat sorolod magadban.

Az önbizalom nem bírja a tartós feszültséget.

Minden kimondatlan „nem sikerült”
egy kicsit beljebb húzza a határt,
ameddig el mersz menni.

Egy idő után már nem próbálsz új dolgokat.
Nem kérsz, nem kezdesz bele,
nehogy megint csalódj magadban.

De az önbizalom nem azt jelenti,
hogy mindig biztos vagy magadban.

Hanem azt, hogy akkor is mersz lépni, ha nem vagy biztos.