29/09/2025
Lassan itt az október, befejeződnek az iskolai alkalmassági szűrések az ovikban.
🔴 Ha nálatok nincs ilyen szűrés, bizonytalan vagy, illetve szeretnéd megnézni közvetlenül vizsgálati helyzetben a gyermekedet te magad is, várlak szeretettel iskolai képességeinek átfogó, komplex szemléletben történő felmérésére.
🟢 Szükség esetén Komplex Mozgásterápiaval támogathatod gyermeked fejlődését az iskola előtti év(ek)ben.
📞: 06202534565
📧: t.katakomplex@gmail.com
Az alábbi cikk remek összefoglaló azokról a szempontokról, amelyeket érdemes végiggondolni a következő 3 hónap során.
Forrás: Deliága Éva - Gyermekpszichológus https://www.facebook.com/share/15GZ85C5kGs/
Dilemma: Menjen-e jövőre iskolába a gyerek?
A héten három anyuka fordult hozzám ugyanazzal a dilemmával: engedje-e jövőre iskolába a gyerekét?
Brigi, ikerfiúk anyukája: a fiúk 32.hétre születtek, júliusiak.
Judit 5 éves kislánya májusban tölti a hatot, egy fejjel alacsonyabb ovis csoporttársainál. Ha dühös: odacsap, néha mérgében megharap valakit.
Enikő nagycsoportos fia nagyon játékos még, öt percet sem tud megülni a fenekén, de nagyon okos, már a szorzás iránt érdeklődik.
Sok 6. életévét 2026. augusztus 31.-éig töltő gyerek szülője szembesül most ezekkel a kérdésekkel:
„Elég érett a gyerek az iskolára?”
„Egy túl korai iskolakezdés az egész iskolai életét félreviheti?”
„Hátránya származhat belőle, ha visszatartom?”
A döntést nem lehet halogatni, és bármennyire is nehéz, -mivel ennek el kell dőlnie januárig-, már most el kell azon gondolkodni, hogy 1 év múlvára, hol fog tartani a gyerek, mire lesz képes? Ez a fajta jóslás nagy hibafaktort tartalmaz, hiszen egy év alatt kiugró módon, óriásit is fejlődhet egy gyermek, ezt nehéz előre bejósolni.
Minden eset egyedi, ám van néhány szempont, melyeket érdemes mérlegelni a döntésnél:
- Testi fejlettség
Eléri a korosztályos átlagot? Pici, filigrán alkatú gyerekeknek kihívás lehet az iskolatáska cipelése és az iskolai követelmények teljesítése. Nem a legjobb indulás a leggyengébbnek, legfáradékonyabbnak lenni az egész évfolyamban. Alszik még délután? Annak a gyereknek, aki még nagycsoportban is 2 órákat alszik és hétvégén is alszik otthon minden délután: nagyon megterhelő lehet egy egész napot koncentrálni.
- Finom-motorika
Főleg a fiúknál szoktam látni, hogy úgy csinálják végig az ovis éveiket, hogy ceruzát alig vesznek a kezükbe. Lehet, hogy jól megy a legózás, de nem szeret rajzolni. Kimegy a vonalból színezéskor, az emberfigura feje a törzséből nő ki, füle nincsen, ujjainak száma: esetleges. Gyakorlatlanok a ceruzafogás terén, hamar elfárad a kezük. Ekkor a kéz középcsontok még éretlenek, ami gondot okozhat az iskolában, mert alsóban sokat kell írni a füzetbe. A füzet apró vonalazott helyére beszuszakolni a szabályosan kerekített betűket, ráadásul időre: azt eredményezi, hogy a gyerek panaszkodik, hogy utál írni. Rendezetlennek, maszatosnak hat a füzete, mert elkeni a grafitot, görcsösen és lassan ír. Elveszíti a fonalat az órán, hogy miről van szó, mert neki tovább tart a tábláról lemásolni a szöveget. A finom-motorika területén mutatott éretlenség idővel, gyakorlással és speciális fejlesztő tornával javítható, azonban ez lassú folyamat, erre érdemes időt szánni az óvoda utolsó évében.
- Szociális érettség
Ez egy nagy pszichológiai kategória, mely furcsa mód meghatározóbb, mint a gyermek tájékozottsága. Elolvassa a nyomtatott nagybetűket a boltok cégérén? Le tud olvasni rendszámtáblákat? Hibátlanul elszámol 20-ig? Ez nem garantálja azt, hogy sikeres lesz az iskolában. Mert abban a szociális érettség is meghatározó tényező. Mi tartozik ebbe bele? Nézzünk néhány példát, mikor az alábbi - szociális érettség kritériumában szerepet játszó - területeken az iskolaérettséghez megkívánt szint még nincs jelen.
• Feladat tudat
„Rajzolj egy embert!”
-„Nincs kedvem.”
-„Most mást rajzolok.”
-„Megyek játszani inkább.”
• Feladat tartás
-„Rajzolok egy házat, jaj, de sok tetőcserép, majd ezt később befejezem, jó?”
-„Lerajzoltam az állatcsaládból az apukát, a többiek már nem fértek rá a lapra.”
• Szabálytudat
-„Szeretek fröcskölni a csapnál, imádok vizezni!”
-„Én hozok játékot az oviba, és elő szoktam venni, beviszem a csoportszobába.”
• Szabálytartás
-„Mondták, hogy ne fussunk ki az udvarra, csak párban szabad kimenni, de én elengedtem a párom kezét és előre mentem, hogy én legyek az első a csúszdánál.”
-„Nem szabad lökdösődni a sorban, de Máté meglökött, én meg visszalöktem. Leültettek minket, de engem nem érdekel.”
• Autonóm munkavégzés
„Készítsetek egy gyurmavárat!”
-„Hol a gyurma? Szabad elővenni a gyurmát? Ennyi gyurma elég lesz? Pirosat is szabad használni? Kémény is kell? Az enyémnek van kerítése is! Szép lett? Jó lett az enyém?”
• Komplex instrukció követése
„Vegyétek elő a tolltartót és készítsétek elő a kék és zöld ceruzákat.”
-„Elővettem a táskám, most mit kell?”
• Figyelem akaratlagos irányítása
Ez a részképesség akkor elég érett az iskolához, mikor arra is tud figyelni, ami nem tartozik bele az érdeklődési területébe. Nem csak a kedvenc érdeklődési területeiről, például: Super Mario-ról vagy Minecraftról tud beszélni, hanem megtanul egy verset, leköthető egy szövegértési vagy kézműves feladattal.
• Meg tud ülni 45 percet egy helyben?
Nem elhanyagolható szempont. Egy nagyon aktív, mozgékony gyerek számára, aki ráadásul a szabályokat sem mindig veszi figyelembe: minél éretlenebb, ez annál nagyobb kihívás. Ez sajnos magatartás problémákhoz vezethet, mert sok iskolában nem díjazzák a ficergést, izgés-mozgást, indokolatlan felpattanást.
- A család élethelyzete
Valami nagy változás van kilátásban? Költözés, ország-váltás, válás? Ebben az esetben mérlegelendő, hogy ne legyen túl sok változás egyszerre, hogy legyen idő megszokni az új élethelyzetet. Ne legyen minden területen változás és hirtelen magasabb elvárás, pont, amikor érzelmileg megrendültebb a gyerek.
Az iskolai követelmény nagy. A gyakorlatban azt látjuk, hogy az állami iskola nem igazán alkalmazkodik az oviból érkező gyerekek igényeihez, nem tolerálja kajlaságukat.
Ebben a környezetben előnyös lehet, ha valaki idősebb, mert fizikailag is nagyobb, jobban terhelhető. Egy év érés nagyon jót tehet egyes gyerekeknek, ám ott is dilemma marad, hogy hová járjon az utolsó évre? Van, aki már nem maradhat a saját óvodájában, de iskola mégsem javasolható a számára, ott egyéni megoldást kell keresni.
A döntésben segíthet a gyermeket ismerő szakemberek véleménye: óvodapedagógus, fejlesztő, logopédus. Kérdéses esetben a területileg illetékes Pedagógiai Szolgálattól felmérés és szakvélemény kérhető. Szempont lehet az is, hogy mire van lehetősége és pontosan milyen iskolát tud választani gyermeke számára. Való igaz, hogy az iskola megkezdése egészen más terhelést jelent, mint, amit az oviban megszokhattak, így jó erre tudatosan készülni.
Én lényegesen több olyan esettel találkozom, ahol a túl korai iskolakezdés a gyerek egész iskolai karrierjét meghatározta, még évekig. Nem véletlenül veszíti el egy gyerek a lelkesedését és motivációját az iskola 4.hónapjára. Nem hiába mondogatja az alsós, hogy ő mindenből rossz, hogy utál írni, és nem fog soha megtanulni olvasni. A megkérdezett elsősök nagy százalékának kedvenc órája a tesi és az udvari szünet (ami nem is óra, de mégis ezt említi). Nem véletlen az sem, hogy a szülő vért izzad délutánonként, hogy gyakoroltassa a gyereket délután 4 után, mikor a gyerek már csak meglátva, hogy hány oldal van feladva: elsírja magát. Vajon miért mondják azt a gyerekek, hogy utálnak iskolába járni? Miért az az élményük (ritka kivétellel), hogy tanulni unalmas és utálatos dolog?
A tananyag sok, nem a gyerekek igényeihez, képességeihez szabott. Gyorsan haladnak. Differenciált oktatás a 32 fős osztályban képzeljük el, hogy tud megvalósulni. Nincs idő gyakorolni, a megszerzett tudásnak leülepednie. A rendszer 'kockásító', ahová minél érettebben kerül be egy gyerek, annál nagyobb esélye van személyiségét érő torzító hatások nélkül kikeverednie.
A tanulást megutáló, magát butának érző, alacsony önbizalommal élő emberből már túl sok van így is.
Hiába a felsőbb döntés, hogy minden 6 évesnek mennie kell...vagy majd föntről eldöntik, elbírálják - a gyereket nem is ismerve, vele egyszer sem találkozva - , hogy kötelező e iskolát kezdenie. Ez az a pont, ahol érdemes elővenni a szülői védőfunkciót, mert ezen a döntésen tényleg egy iskolai élet sikeres kezdete, a tanuláshoz való hozzáállás múlik. Ön ismeri a legjobban a gyerekét, így fontos, hogy a témát jól körbejárja, hogy megalapozott döntést tudjon hozni.
