Kyani

09/09/2025

ÖSSZEOMLOTT A FRANCIA KORMÁNY, MEGBUKOTT A MINISZTERELNÖK

MARINE LE PEN ÚJ VÁLASZTÁSOKAT AKAR, ÉS A PARLAMENT FELOSZLATÁSÁT KÖVETELI

Összeomlott a francia kormány, miután Francois Bayrou miniszterelnök elvesztette a bizalmi szavazást a nemzetgyűlésben. Bayrou a negyedik francia kormányfő volt az elmúlt három évben.

Francois Bayrou francia miniszterelnök elvesztette a bizalmi szavazást, ezzel megbukott a francia kormány. Összesen 364 képviselő szavazott Bayrou ellen, 194 pedig mellette. A politikus mindössze kilenc hónapig volt kormányfő.

Bayrou mindenki legnagyobb meglepetésére hirdette meg a bizalmi szavazást a költségvetésről, amelyben a kormány 2026-ra 44 milliárd eurós kiadáscsökkentést és adóemelést tervez a költségvetési hiány mérséklésére és az államadósság stabilizálására. A terv része két hivatalos munkaszüneti nap eltörlése is.

A megszorítócsomag azonban roppant népszerűtlen, és az ellenzéki pártok korábban többször jelezték, hogy megbuktatják a kabinetet. Bayrou a voksolás előtt igyekezett meggyőzni a parlamenti pártokat, de kudarcot vallott, így az elődje, Michel Barnier sorsára jutott. Az ellenzék előrehozott választást követel, de Emmanuel Macron elnök erre egyelőre nem hajlandó.

Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője felszólalásában elmondta, hogy a parlament egy „különleges politikai pillanat” előtt áll, mivel a hatalmon lévők kénytelenek szembenézni a katasztrofális eredményekkel”, amelyek évtizedek rossz irányításából fakadnak, és amelyek következményeit a jövő generációi is viselni fogják.

Hangsúlyozta: a vita „egy kísértetkormány agóniájának végét” jelzi, amely „nem kormányzott, hanem csupán adminisztrálta” az országot.

Le Pen ragaszkodott hozzá, hogy Macronnak le kellene mondania, hogy Franciaország tiszta lappal kezdhessen nyithasson egy új történelmi fejezetet, ám hozzátette:

De mivel ez a döntés kizárólag rajta múlik, ezen a ponton nem várok semmit.”

Ehelyett az Országgyűlés feloszlatása és előrehozott választások kiírása mellett érvelt, mondván, ez a hatáskör azért került az elnök kezébe, hogy „intézményi eszközként szolgáljon a patthelyzet feloldására”.

Utalt arra, hogy Macronnak nincs szándékában megtenni ezt a lépést, de ragaszkodott hozzá: "Kötelessége cselekedni, az ország legfőbb érdekében.”

Franciaország nincs jó állapotban, az ország államadóssága jelenleg 3,3 ezermilliárd euró, ami nagyobb, mint az ország gazdasági teljesítménye. A költségvetési deficit idén elérheti a GDP 5,4 százalékát, ez jóval magasabb az Európai Unió 3 százalékos ajánlásánál. Az állampapírhozamok emelkedése a legmagasabb szintre nőtt 2011 óta, néha még Görögországét is meghaladva.

Éves szinten a francia gazdaság csupán 0,8 százalékkal nőtt a második negyedévben az első negyedévi 0,6 százalék után. Bayrou bukása még mélyebb politikai és gazdasági bizonytalanságba dönti az eurózóna második legnagyobb gazdaságát.

VIA VG.HU

31/08/2025

A nyílt utcán, nyolc lövéssel végeztek vele: Merénylet áldozata lett Ukrajna egykori parlamenti elnöke.

A Meduza számolt be róla (azóta már végigsöpört a világsajtón is), hogy ma, vagyis augusztus 30-án, a déli órákban Andrij Parubij, az ukrán parlament (Verkhovna Rada) volt elnöke Lviv városában merénylet áldozata lett. A támadó futár ruhát viselt, és elektromos biciklin menekült el, miután nyolc lövést adott le a politikusra, aki azonnal életét vesztette.

A lövöldözés a város egyik viszonylag nyugodt negyedében történt; a hatóságok gyorsan reagáltak, a rendőrség és az SBU bevonásával eljárás indult. Lviv polgármestere is megerősítette az esetet, de már Zelenszkij is írt róla.

Az indíték kitalálásához nem kell agysebésznek lenni, ugyanis az orosz propaganda és a prorusz médiumok részéről Parubij folyamatos támadásokat kapott. Gyakran „n@cinak” titulálták, különösen a kontextusból kiragadott idézetei miatt – de ezek a vádak több emberi jogi és médiamegfigyelő szervezet által tisztázásra kerültek.

Fizikai támadások céltáblája is volt: 2014-ben egy gránátot dobtak a lába elé, amit a rendőrség terroreseménynek minősített. Parubij szerint a háttérben akkor is a Kreml állt. Az orosz kormány és az orosz média határozottan ellenségesen viszonyult hozzá.

Parubij 2016 és 2019 között a Verkhovna Rada (ukrán parlament) elnöke volt, korábban Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának titkári posztját töltötte be (2014-ben). Fontos szerepet vállalt az Euromajdan 2013–14-es tüntetéssorozatában mint a Maidan Önkéntes Védelmi Egységeinek vezetője. Fiatalon társalapítója volt az ukrajnai oroszellenes, radikális, szélsőjobboldali pártnak, az SNPU-nak, ami később Szabadság párt lett. A Majdnan után minden átalakult, a párt elvesztette mondanivalója kizárólagosságát, vagyis kialakult az általános oroszellenesség. Parubij pedig az Európai Szolidaritásban (Porosenko pártja) politizált tovább, ez volt az utolsó pártja.

2017-ben, amikor Parubij a Verhovna Rada elnöke volt, egy televíziós műsorban beszélt a demokrácia történetéről. Azt mondta, hogy „a demokráciát Hi**er is nagyon hatékonyan használta fel – a legnagyobb demokráciát építette ki a maga idejében”. A mondatot kivették a szövegkörnyezetből, és úgy terjedt, mintha Parubij Hi**ert „a legnagyobb demokratának” nevezte volna, holott ő pont arra mutatott rá, amelyet egyre jobban látunk ma is, jelesül a populizmus veszélyeire. Hi**er ugyanis valóban nyert demokratikus választásokat (szemben pl. Putyinnal). Ezt a kijelentését használták Parubij ellen a legtöbbször. De ez csak az egyik volt, amit kiforgattak.

54 éves volt.

Update: Sokan teszik fel a kérdést, hogy miért pont most ölték meg Andrij Parubijt, ezért inkább itt válaszolok, nem egyenként. Utalok ugyanakkor arra, amit feljebb írtam, vagyis hogy már nem az első kísérlet volt ez a megölésére.

Igaz, hogy Parubij nem volt hatalmon, nem tartozott a jelenlegi kormány vagy a parlament kulcsszereplői közé. Első ránézésre valóban logikusabbnak tűnne, ha valaki aktív döntéshozót vennének célba az oroszok. Éppen ezért érdemes két irányban megközelíteni a kérdést: az egyik magyarázat az egyszerű bosszú. Parubij neve összeforrt a Majdannal. Az orosz propaganda évek óta démonizálta, n@ciszimpatizánsnak bélyegezte (erről k0mm3ntb3 tettem egy szószerinti fordítást és az eredeti linket a műsorról, amit felhasználtak ellene). Egy ilyen embert eltenni láb alól szimbolikus üzenet: senki nincs biztonságban, még Lviv belvárosában sem.

A másik lehetséges magyarázat, hogy Parubij sok mindent tudott a kulisszák mögötti folyamatokról. A Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkáraként és a parlament elnökeként éveken át hozzáfért bizalmas információkhoz, és talán voltak olyan történetek, amelyek valakinek ma is kényelmetlenek lehettek. Egy harmadik lehetőség a belső leszámolás: a háborús környezetben az ukrán politikai elitben is zajlanak erőharcok (de még milyenek), és olykor egy ismert, de már pozíción kívüli szereplőn keresztül is lehet erőt demonstrálni.

Mindezek mellett a legkézenfekvőbb ok mégis az, hogy Moszkva pszichológiai hadviselésként választotta Parubijt célpontnak. Most felbátorodtak, olyan területekre törnek be, amelyek nem is szerepeltek az eredeti követeléseikben (ezzel is mutatva, hogy dehogyis a terület a fontos Putyinnak), és egy nagy múltú politikus kivégzésével azt az érzést keltik, hogy bárkit utolérhetnek. Ez a félelemkeltés önmagában is politikai fegyver.

Bálint Natália – Oszd meg bátran, és kövesd az oldalamat!

Minden jog fenntartva! Az illusztráció és a szöveg felhasználásához még forrásmegjelölés mellett sem járulok hozzá. A poszt kizárólag innen, megosztással terjeszthető.

31/08/2025