Dr. Füzi Szilvia pszichológus

Kezdolap
Magyarország
Budapest
Dr. Füzi Szilvia pszichológus

betegség, haláleset) esetén.

Szakpszichológus-jelöltként segítem a hozzám forduló felnőtteket saját erőforrásaik megtalálásában, elsősorban szorongásos és pszichoszomatikus panaszok, kapcsolati és életszakaszbeli elakadások, illetve válsághelyzet (pl.

04/01/2026

Miért fáj, ha egy kapcsolat véget ér?

Egy kapcsolat után gyakran a kapcsolat funkciója az, ami hiányzik. Egy párkapcsolat ugyanis nemcsak érzelmi kötődés, hanem érzelemszabályozó rendszer is.

Mit jelent ez?

Kapcsolatban a másik megnyugtat („itt vagyok”), segít elviselni a nehéz érzéseket, visszajelez, értelmez, tükröz, csökkenti a stresszt a jelenlétével, a hangjával.

Sokszor észre sem vesszük, de nem egyedül szabályozzuk az érzelmeinket. Amikor a kapcsolat véget ér, nemcsak a másik ember tűnik el, hanem az a külső kapaszkodó is, ami segített egyensúlyban maradni. Ezért lehet, hogy elárasztó érzések, erősebb szorongás vagy ürességérzet, erőteljes hiányérzet jelenik meg.

Ez nem gyengeség, hanem az idegrendszer természetes reakciója egy elvesztett - szabályozó - kapcsolatra.

A gyógyulás egyik kulcsa, felismerni, mi a veszteség és lassan megtanulni visszavenni ezt a funkciót
- saját megnyugtató eszközök,
- baráti kapcsolatok,
- öngondoskodási rutinok,
- önmagunkkal való biztonságos kapcsolat által.

A fájdalom tehát nem bizonyíték a rossz döntésre. Sokszor csak azt jelzi, hogy egy fontos szabályozó rendszer omlott össze — és most újjáépül, amihez idő szükséges.

03/01/2026

Az elengedésről II.

Elgyászolhatjuk azt, ami elveszett. Elgyászolhatunk megszületett és meg nem született életet. Elgyászolhatunk egy kapcsolatot. Elgyászolhatunk egy jövőképet, amit elképzeltünk, de nem lett belőle valóság. Elgyászolhatjuk önmagunk egy korábbi változatát – akik voltunk, mielőtt valami megtörtént velünk, egészségünk teljességét, időszakokat, illúziókat, lehetőségeket. Gyász lehet egy költözés is.

A gyász valójában annak az elismerése, hogy valami fontos volt számunkra. Nem gyengeség, hanem kapcsolat a jelentéssel.

Az elengedés folyamata elméletben öt szakaszra bontható, ezek megjelenése ugyanakkor teljesen egyedi mintázatot hoz létre, különböző időtartamban, ritmusban jönnek létre. Mindegyiknek megvan a funkciója, erőszakkal, akarattal ezeken átmenni nem lehet. Segítenek túlélni, átdolgozni, együttélni a veszteséggel. A jelenlétet, az önmagunk iránti, a saját testünk, érzéseink, céljaink felé irányuló figyelmet érdemes erősíteni a gyász időszakában.

A folyamat teljes megélése magában foglalja az integrációt, nem azt, hogy „túl vagyok rajta”, hanem azt, hogy megváltozik a kapcsolat a veszteséggel. Az integráció egy mélyebb folyamat - azt jelenti, hogy a veszteség helyet kap az identitásunkban, nem elnyomjuk, hanem hordozzuk. A veszteség a történetünk részévé válik - nem pedig az egész történetünkké.

A gyászfolyamat szakaszai és funkciói az alábbiak:
Tagadás. „Ez nem történhet meg.”
Funkció: időt ad az idegrendszernek, hogy felfogja a veszteséget.

Harag. „Miért pont velem?” Düh önmagunkra, másokra, az életre, akár az elvesztett személyre is.
Funkció: energetizál, távolít, jelzi a kapcsolat fontosságát, a határok sérelmét.

Alkudozás. „Ha akkor másképp döntök, talán…” Gondolatban visszafordítanánk a történteket.
Funkció: önvád és felelősség szétválasztása, illúziók és idealizáció helyett a valóságra irányuló fókusz erősítése

Mély szomorúság. A veszteség tényleges súlya megérkezik. Funkció: tényleges veszteség átélése, a lélek megpihen.

Elfogadás. Nem azt jelenti, hogy „rendben van”, hanem hogy beépül az életünkbe. Elfogadás mellett is lehet: szomorúság, hiány, visszatérő hullámok. Ez nem visszaesés, hanem emberi működés.

02/01/2026

Új év, új kezdet.

Felszabadító gondolat. Aztán mégiscsak befurakszik a múlt árnyéka és azt vesszük észre, hogy: „igen, ez az, amin változtatni szeretettem volna és épp csinálom”. Miért nehéz változtatni? Mi történik ilyenkor a testünkben?

Új szokás, viselkedés, reakció kialakítása azért nehéz, mert az agy alapvetően az energiatakarékosságra törekszik. A megszokott viselkedés kiépült idegi hálózatokon fut, míg egy új viselkedésnél a kapcsolatok még gyengék, ezért több figyelmet és mentális energiát igényelnek. Az agyunk könnyebben visszatér a „régi, bevált” mintákhoz, mert ezek kiszámíthatóbbak, így biztonságosnak érződnek. A változás hátterében tehát neurobiológiai folyamatok is állnak.

Az új szokás elsajátításakor szó szerint „újra kell huzalozni” az agyat. A tartós, ismételt gyakorlás hatására új idegsejthálózatok jönnek létre, amelyek eleinte még gyengék és könnyen megszakadnak. Amíg ezek meg nem erősödnek, az új viselkedés sok tudatos figyelmet és energiát igényel. Idővel, gyakorlás hatására az idegi útvonalak automatizálódnak, és a tevékenység gondolkodás nélkül, „magától” megtörténik.

Miért jó tudni ezt? A „bejáratott út”, ami ismerős, ezáltal biztonságosnak hat, nem feltétlenül a legjobb, érdemes más ösvényt is fellelni, járhatóvá tenni. Mindez döntést, elköteleződést és kitartást, azaz energiát igényel. A változtatás időigényes folyamat: bátran legyünk magunkkal megengedőek az út során – a jó vándor is megpihen néha.

30/12/2025

Az elengedésről I.

„Engedd el ezt az évet”– halljuk sokszor, mintha az elengedés döntés kérdése lenne. Az elengedés valójában nem döntés, nem is felejtés, hanem egy belső – érzelmi munka eredménye. Az érzelmi átdolgozásnak lehetnek lépései, a kutatások és a tapasztalat ugyanakkor azt is mutatja, hogy erőltetni, „akarattal ezeken átmenni” nem lehet, szükséges az idő, a tér hozzá. Az elmúlással kapcsolatos nehéz érzés olyan lehet, mint egy „rossz vendég”, minél inkább azt szeretnénk, hogy távozzon, annál inkább marad. Az elengedés szakaszai ráadásul nem egymást követik, hanem váltakozva, egyéni módon jelennek meg.

Az év vége jó alkalom lehet arra, hogy ne siettessük ezt a folyamatot, hanem csendben, befelé figyelve lássuk: hol vagyunk most érzelmileg, így azt is könnyebben azonosítjuk: mi az, amire szükségünk van valójában? Fontos a saját magunkról való gondoskodás, „hibázás” esetén a megengedő attitűd erősítése, hiszen: az elengedés nem egy lineáris, felfelé ívelő egyenes, sokkal inkább dombokkal-lejtőkkel tarkított út.

14/05/2024

„A felszínre nem hozott érzelmek soha nem múlnak el.”, mondta Sigmund Freud. Megfigyelésem szerint kultúránkban hajlamosak vagyunk a logikusnak tűnő gondolatokra és a „miért”-ekre hangsúlyt helyezni, szemben az érzelmekkel. Az érzelmeket van, hogy gyengeségnek vagy zavaró jelenségnek tartjuk, amit egyszerűbb elfojtani, „csak haladjunk már” (így megjelenhet pl. ingerlékenységként, hangulatingadozásként, magas vérnyomásként). Ha kellemetlenséget, haragot, fájdalmat érzünk, inkább igyekszünk másra figyelni (figyelemelterelésként rengeteg minden áll rendelkezésre, pl. munkahelyi e-mailek vagy közösségi média olvasgatása, szerfogyasztás).

Miért jó mégis éreznünk?
- az érzelmek iránytűként szolgálhatnak egy-egy helyzet útvesztőjében
- az érzelmek mögött egy-egy ki nem elégített érzelmi igény húzódhat meg, mellyel érdemes foglalkozni (pl. dühös vagyok, mert nem tartották tiszteletben a határaimat)
- az érzelmek azonosítása előfeltétele az érzelmek és indulatok kifejezésének, a konfliktusok feloldásának, megoldásának
- sokszor az, ahogyan gondolkodunk, egy-egy érzelemre vezethető vissza (pl. szorongást érzek és azt gondolom, „nagy baj lesz” – ha a szorongással foglalkozom és feloldom, akkor az ebből eredő irracionális gondolatok is megszűnnek).

Ha teret engedünk az érzelmek azonosításának és elfogadásának, engedjük őket biztonságos helyzetben megjelenni és kiteljesedni, nem csak felszabadultságot élhetünk át, hanem túlléphetünk azokon a gondolkodási mintázatokon is, melyek éveken keresztül fogságban tartottak minket.

Érzelmi válság esetén, ha elsöprő erejű érzelmek árasztanak el minket, hasznos lehet a figyelemeltereléshez nyúlni, de fontos, hogy ezt tudatosan tegyük. E technika célja, hogy apránként, a terhelhetőségünkhöz igazítva kerüljenek az érzelmek azonosításra és elengedésre. Krízis esetén érdemes a helyzet apró, megragadható részeivel foglalkozni, mintsem a téma egészével megbírkózni.

29/03/2024

Gyermekkorunkban Csipkerózsika 100 évre elalszik – lehunyja a szemét és már alszik is. Valóban ilyen könnyű volna?

Az „insomnia” dalszövegre 1 730 000 találatot ad a böngésző. Világszerte a népesség kb. 1/3-a szenved alvási nehézségektől, a krónikussá váló esetek gyakorisága 9-10%.

A krónikus alvászavar aláássa a társas életet, csökkenti a munkahelyi teljesítményt, meghosszabbítja az akut betegségekből való gyógyulás idejét, hangulatingadozással járhat együtt és a depresszió egyik rizikófaktora. A szorongásos zavarban szenvedők 2/3-a alvási nehézségekről számol be. A megzavart alvás olyan testi betegségekkel jár együtt, mint a szív- és érrendszeri, valamint a gyomor- és bélrendszeri megbetegedések. Az alvás, noha passzív állapotnak tűnik, nélkülözhetetlen a megfelelő testi-lelki-mentális működésünkhöz.

A megzavart alvás az alábbi formákban jelentkezhet: elalvási zavar, éjjeli megébredés nehezített visszaalvással, korai ébredés visszaalvásra való képtelenséggel, nem pihentető alvás.
Ahhoz, hogy arról beszéljünk, hogyan kezelhető, szükséges feltárni azt, hogy mi az, ami hajlamosít az alvási nehézségekre, a testi és mentális betegségek mellett: napi ritmus rendezetlensége, helytelen alvási szokások, mozgásszegény életmód, élénkítő szerek (pl. koffein, alkohol, nikotin) használata, hétköznapi stressz, ha az ágyban töltött idő jelentősen meghaladja az alvás idejét, alvással kapcsolatos aggodalmak, illetve éberségi szint emelkedése alvási helyzetben.

A kognitív viselkedésterápia az inszomnia leghatékonyabb kezelési módszere, mely az alábbi elemekből áll:
• megfelelő alvási szokások kialakítása, az alvást gyengítő szokások elhagyása mellett
• alvási idő korlátozása: alvásidő növelése éjszaka, az alvás csökkentése egyéb időszakban
• az ágyban éberen töltött idő csökkentése
• alvás előtti gondolatok tudatosítása és megváltoztatása
• relaxációs technikák elsajátítása

26/03/2024

Mentális jóllétünket befolyásolja a testünkkel való kapcsolatunk, a testképünk. A testképünk meghatározza, miként gondoskodunk róla, hogyan tápláljuk és ápoljuk, hogyan viseljük őt, illetve azt is, hogy milyen érzelmeket élünk meg vele kapcsolatban: elfogadjuk vagy elutasítjuk, büszkék vagyunk rá vagy szégyelljük, szeretjük vagy fájdalmat okozunk neki.

A negatív testkép számos mentális betegséggel összefügg, úgymint az evészavarokkal, a depresszióval és a szorongással. Tapasztalataim szerint hangulati és szorongásos panaszok esetén a figyelem beszűkül a testtel kapcsolatos negatív érzetekre, úgymint fájdalomra, remegésre, görcs érzetére – és ez az egyetlen kapocs, ami megmarad a test és az én között.

Pedig a test, melyben élünk, az egyetlen, amit kaptunk és velünk van egy életen át. Bármilyen élmény, amit szeretnénk átélni, a testünk által lehetséges. A pozitív testkép magában foglalja testünk adottságainak elfogadását (pl. életkor), a testi tapasztalatok tudatosítását (pl. érzem, ha megéhezem), és nyitottságot a testünk üzeneteinek észlelésére.

Testünk állapotának elfogadása hozzájárul mentális jóllétünkhöz és betegség esetén segíti a gyógyulást, valamint a fájdalom csökkentését – közvetve, hangulatjavító hatásán keresztül. A test elfogadása kapcsolatban áll az élettel való elégedettséggel, az öntisztelettel, összefügg az önbizalommal és a magasabb önbecsüléssel.

Miként erősíthető a pozitív testkép?
1. Gondold át, hogy mi az, amit megtesz érted a tested nap, mint nap? Mi az, amiért hálás lehetsz a testednek?
2. Figyeld meg, hogy mire van szüksége a testednek és add meg neki – engedd feltöltődni, pihenni, mozogni!
3. Számos tevékenység kifejezetten erősítheti a kapcsolatot a testeddel, úgymint a tánc, a jóga, a csikung, a meditáció, a lovaglás, de önmagában már egy kád meleg vízben való relaxáció, vagy bármilyen, örömmel végzett mozgás is elősegíti ezt.
4. Tudatosíts egy kellemes élményt minden nap (pl. napsütés) és figyeld meg, mit érzel ilyenkor a testedben.

24/03/2024

Több kultúrában is kiemelt szerepe van, hívják ikigai-nak, dharmanak... Miért érdemes megtalálni életcélunkat és a hivatásunkat, amit örömmel végzünk? Hogyan segítheti elő a párunkkal való kapcsolódást saját életcélunk megtalálása?

A pszichés jóllét egyik alapvető eleme az életcél megtalálása és követése. Az élet értelmességével a „nyugati pszichológiában” Viktor Emanuel Frankl foglalkozott először, aki szerint a saját életcél ismerete nagymértékben hozzájárult a koncentrációs táborok túléléséhez a II. világháború során.

Az életcél eképp definiálható: egy olyan cél, mely alapjaiban befolyásolja életünket, célok állítására inspirál bennünket, ezáltal hatással van a viselkedésünkre és biztosítja, hogy az életünket értelmesnek érezzük.

Számos tanulmány igazolta már a kapcsolatot a pszichés rizikófaktorok (pl. depresszió) és a klinikai következmények között, úgymint szív- és érrendszeri betegségek, stroke és rövidebb élettartam. Napjainkban pedig egyre inkább igazolódni látszik az, hogy a pozitív pszichológiai faktorok (pl. az életcél tudása) elősegítik a mentális egészséget és hozzájárulnak a hosszabb élettartamhoz.

Az életcél segít abban, hogy szenvedélyes, átszellemült, motivált életet éljünk, egy olyan életet, amit szívesen osztunk meg mással. Jay Shetty, egykori hindu szerzetes, motivációs tréner szerint „egy kapcsolatban érdemes ügyelni arra, hogy egyik fél se veszítse szem elől azt, ami fontos számára, amit értékesnek tart és amit ő valójában teljessé teszi. Egy kapcsolat sikerének központi eleme, hogy a felek segítenek egymásnak megélni hivatásukat. Ha így éltek, a kettőtök pozitív energiája és stabilitása összeadódik, ami abból fakad, hogy mindketten megélitek a hivatásotokat” (Jay Shetty: A szerelem 8 szabálya). A felnőtt-felnőtt kapcsolat egyik alapvető eleme, hogy én magam, mint egyén, jól érezzem magam és ne csak a kapcsolatban találjam meg magam, hanem azon kívül is – hogy függő kapcsolat helyett a támogató kapcsolati minőséget erősítsem.
Az alábbi kérdések segíthetnek a saját iránytűd megtalálásában:
1. Ha bármiből meg tudnál élni, mivel foglalkoznál?
2. Van valamilyen rejtett tehetséged?
3. Mit gondolsz, milyen erősségekkel rendelkezel?
4. Milyen szerepeket töltesz be a munkahelyeden és otthon? (pl. lelkesítő, együttérző, elemző, szervező)

24/03/2024

👆Mentális kapacitásunk (pl. figyelem, döntés, emlékezés) véges, azaz: nem töltődik fel a nap végére. Minden egyes napra egy fix mérték áll rendelkezésünkre, ami reggeltől estig csak fogy, fogy és fogy. Miért jó ezt tudnod?

Ezt, a kutatások által igazolt elméletet sokan felhasználták már a való életben, köztük Barack Obama és Mark Zuckerberg is - igyekeztek úgy megtervezni a napjukat, hogy a számukra fontos dolgokra mindig maradjon energia, azaz: mindig maradjon kognitív kapacitás. Számos könyv elérhető már arról, hogyan tartsunk rendet a fejünkben, naptárunkban, a környezetünkben - a mindennapokban.

Érdemes átgondolnod: Te mire fordítod ezt a véges mértékű figyelmet. Mi az, ami számodra nem fontos, mégis gyakran időt fordítasz rá? Mi az, ami a szívednek fontos, mégsem szentelsz rá elég időt?🙏

A mentális méregtelenítéshez segíthetnek az alábbi szempontok:
- Milyen tevékenységeket végzek egy napon?🔎
- Jelenleg mennyi időt töltök az adott tevékenységgel?🕜
- Ezentúl mennyi időt szeretnék rá szánni?✂
- Mit szeretnék kezdeni a felszabaduló időmmel?🔥

👀A gyakorlat során sokan észreveszik, mennyire felaprózódik az idejük a figyelemelterelő tényezők következtében. Tapasztalataim szerint a leggyakoribb figyelemelterelő ingerek a mobiltelefonhoz köthetőek, pl. hívás, üzenet, applikációk jelzései, de nem elhanyagolhatóak a lap-topon megjelenő pop-up üzenetek sem. A minket körülvevő környezet zajszintje is figyelemelterelő tényezőnek minősül, kutatások szerint zajos környezetben kevésbé dolgozunk hatékonyan, mint csendben. A megszokott környezet szintén kisebb mértékben terheli a mentális kapacitásunk, így érdemes mindig ugyanabban a környezetben dolgozni.

Cím

Páfrány út
Budapest

Weboldal

http://egeszsegpszichologus.com/

Értesítések

Ha szeretnél elsőként tudomást szerezni Dr. Füzi Szilvia pszichológus új bejegyzéseiről és akcióiról, kérjük, engedélyezd, hogy e-mailen keresztül értesítsünk. E-mail címed máshol nem kerül felhasználásra, valamint bármikor leiratkozhatsz levelezési listánkról.

A Rendelő Elérése

Üzenet küldése Dr. Füzi Szilvia pszichológus számára:

Parancsikonok

Szeretnéd, hogy a(z) rendelőod elsőként szerepeljen az Klinika tematikájú vállalkozások között Budapest városában?

Megosztás

Kategória

Pszichológus