03/10/2025
A munkahelyi konfliktusok elkerülhetetlenek, hiszen olyan környezetben dolgozunk, ahol nem mi választjuk meg a kollégáinkat, és nem feltétlenül osztozunk ugyanabban az értékrendben. Ilyen helyzetekben kulcsfontosságú, hogy megfelelően képviseljük az érdekeinket. Hogyan lehet jól vitatkozni, hogyan álljunk ki magunkért anélkül, hogy veszekedésbe torkollna a beszélgetés?
Pszichológus szakértőként a Glamour kérdéseire válaszolva jártuk körbe ezt a témát, és mutatjuk be a hatékony munkahelyi érdekérvényesítés alapelveit.
Ajánlom elolvasásra szíves figyelmetekbe!
https://www.glamour.hu/plusz/eletmod/munkahely-vita-erdekervenyesites-karrier/wnmes8j
Hogyan vitatkozz jól a munkahelyen?
Munkahelyen kiállni magunkért nem könnyű. A
munkahely ugyanis nem a komfortzónánk része. Nem a
barátaink és nem az általunk választott, azonos
értékrendet képviselő emberek vesznek körül, így nincs
befolyásunk arra, kikkel dolgozunk együtt. Feszültebb
helyzetekben különösen nagy a kihívás: úgy kell
helytállnunk, hogy a saját ügyvédünkként képviseljük az
érdekeinket. Ilyenkor kiemelten fontos, hogy
érzelmeinket félretéve ne veszekedjünk, hanem építő
módon vitatkozzunk. Érdekérvényesítés következik –
hogyan állj ki magadért profin?
Generációs különbségek
Miért nem hozzuk otthonról a munkahelyi vitatkozás és
önérvényesítés kultúráját, mint az amerikai fiatalok?
Szüleink generációja teljesen másként szocializálódott,
így más minta volt előttünk gyerekként.
„A mai társadalomban az emberek a szellemi, kognitív
és érzelmi integritást sokkal később érik el, vagy el sem
érik. A szüleink generációja kénytelen volt korábban
érni, hiszen egy diktatúrában szocializálódtak, ott váltak
gyerekből felnőtté. Egészen mások voltak a
szabályrendszerek és a kommunikációs lehetőségeik. ”
– magyarázza Dr. Drelyó Ágnes pszichológus.
Szüleink nem olyan munkahelyeken dolgoztak, ahol
lehetőség lett volna arra, hogy a munkavállaló bármilyen
módon szembemenjen az ottani szabályrendszerrel.
Nagyon kicsi volt a mozgástér, nem voltak döntési
lehetőségek.
Mennyire vidd be a munkahelyedre „saját
magadat”?
Krízishelyzetben vagy vitában nagyon fontos, hogy
milyen a személyiségünk és mennyi önbizalommal
rendelkezünk. Ezek a helyzetek érett személyiséget
kívánnak. Nehéz kérdés, mennyit mutassunk meg
magunkból a munkahelyen. A legtöbben azt szeretnénk,
hogy komolyan vegyenek és elégedettek legyenek a
munkánkkal, de a jó benyomás érdekében sokszor
barátkozunk is, hogy kellemes légkört teremtsünk. Ez
viszont több konfliktushoz vezethet, és ha támadás ér
bennünket, akkor ki kell állnunk magunkért.
„Az, hogy mennyit engedsz magadból láttatni, attól függ,
milyen az alapszemélyiséged. Ha az határozott, jól
működő, konstruktív, akkor ezt bátran beviheted
bárhová, mert ezek a képességek előnyt jelentenek. Ha
éretlenebb a személyiségünk, akkor azonban ezt
érdemes átgondolni” – mondja Drelyó Ágnes.
Az sem mindegy, milyen a pozíciónk és
munkabeosztásunk. Amennyiben ugyanis az nagyon
eltér az alapszemélyiségünktől, át kell gondolni, mennyit
mutassunk meg magunkból.
„Milyen a munkahelyi kultúra, mik a céljaink – ezt mind
át kell gondolni. Ennek megfelelően kell döntenünk. A
munkahelyi szerepszemélyiségnek meg kell felellnünk,
és néha teljesen ki is kell zárnunk a személyiségünket,
mert esetleg akadályozhat bennünket az adott
munkakörnek vagy hivatásnak a betöltésében és
ellátásában.”
Vita és veszekedés
Számtalan online tréning és könyv segít eligazodni
abban, hogyan kezeljünk egy vitás helyzetet. Először is
tisztázzuk a vita és a veszekedés közti különbséget:
„A veszekedés hatalomfitogtatás. A cél az, hogy valaki
felülkerekedjen a másikon. A vitában érvek csapnak
össze, és nem cél a másik legyőzése, vagy elnyomása.
Szellemi meggyőzésre törekszünk, nem a másik
személyiségének leuralására.”
A vita szabályai
1 Mi a cél?
Először magunkban kell tisztáznunk, hogy mit
szeretnénk elérni a vitával: megoldást vagy
kompromisszumot. Ha ezeket már az elején
letisztázzuk magunkban, az segít abban, hogy ne a
másik emberről beszéljünk, hanem a problémára
koncentráljunk.
2 A problémát támadjuk, ne az embert!
„Nagyon fontos, hogy én-üzeneteket használjunk:
én úgy érzem, én azt gondolom. Nem szabad a
másik fél viselkedését minősítenünk, például: te ezt
csinálod. Ettől a másik fél támadva fogja érezni
magát, és védekezésre kényszerül, ami miatt a vita
nem jó irányba halad majd.”
3 Ne minősítsünk!
A minősítéssel csak az érzelmi feszültséget
erősítjük, ami nem segíti a megértést és a közös
megoldás megtalálását.
4 Aktív hallgatás
Hagyjunk időt és teret a másik fél gondolatainak
kibontakoztatására. Sok vita azért fajul el, mert a
felek nem hagynak elég időt egymásnak. Gyakran
van egy belső késztetésünk, hogy közbevágjunk,
azonnal képviseljük az érdekeinket, ám ezzel nem
adunk teret a másik félnek.
5 A hangnem kontrollálása
Mindig figyeljünk a tiszteletteljes, megfelelő stílusra.
A hangnemünk meghatározza a vita légkörét is.
6 Lehet szünetet kérni
„Ha azt érezzük, hogy nagyon nem értjük meg
egymást, bátran javasoljuk: Tartsunk két óra
szünetet, mert úgy látom, ez most túl sok
információ volt. Gondoljuk át mindketten a
hallottakat. Ezzel a technikával meg lehet menteni
egy vitát attól, hogy elfajuljon” – hangsúlyozza
Ágnes.
7 Közös pontok keresése
A másik fél feszültsége is csökken, ha azt látja,
hogy a vita célja a közös nevező megtalálása.
8 Készüljünk fel érvekkel
Gyűjtsünk konkrét példákat, amelyek alátámasztják
az álláspontunkat, és segítséget nyújtanak a
mondandónk megerősítésében.
9 Ismerjük el, ha tévedtünk
„A rugalmasság és az önkritika nem gyengeség,
hanem az erő jele. Ha be tudjuk ismerni, hogy
hibáztunk, az azt mutatja, hogy a személyiségünk
elbírja ezt, és képesek vagyunk elfogadni, ha rossz
álláspontot képviseltünk. Ez a másik fél számára is
azt üzeni, hogy nem egy szűk mezsgyén
gondolkodunk, hanem nyitottak vagyunk más
nézőpontokra is.”
A vitához szükséges személyiségtípus
A vitához érett, stabil személyiség szükséges, aki nem a
másik leuralására törekszik. Ha a másik fél erre nem
képes, azt jeleznünk kell számára.
„Explicit módon jelezzük az illetőnek: nem a témáról
beszélsz, egy ideje rólam beszélsz, pedig nem ez volt a
kiindulópont. Ha gyakran kerülünk ilyen helyzetbe,
érdemes a HR-hez vagy a felettesünkhöz fordulni.
Jeleznünk kell, hogy ez személyiségbeli probléma, amit
valamilyen módon kezelni kell. Ez nem a mi feladatunk,
hanem a rendszeré.”
Hiába szeretné valaki képviselni a saját igényeit és
álláspontját, ha nem meri megtenni. Egy gyenge
önértékelésű ember hiába tudja elméletben, mit kellene
tennie egy vita során – ha nem hisz önmagában, nem
fogja tudni a vitatkozás módszereit megfelelően
alkalmazni.
„Szükséges egyfajta érettség a vitahelyzetekhez. A
technikai tudás önmagában nem elég. A belső
összhang és a hitelesség csökkenti a stresszt és növeli
a magabiztosságot, ami elengedhetetlen a hatékony
kommunikációhoz. Egy vitában muszáj alacsonyan
tartani a stressz-szintünket, mert kártyavárként omlik
össze az egész rendszer, ha nincs önbizalmunk.”