21/10/2025
Szimmetrikusabb mozgás fogsínnel? Megvizsáltuk ezt guggolás közben! 🦷🏋️♂️
Korábbi cikkünkben a kecskeméti Mosoly Designer Fogorvosi és Sportfogászati Központtal a fogsín hatását a nyaki mozgástartományra vizsgáltuk. Akkor azt találtuk, hogy a fogsín viselése javítja a nyak mozgékonyságát.
Most tovább léptünk: ezúttal egy másik objektív mérési módszerrel, egy erőmérő platform segítségével vizsgáltuk meg, hogy hogyan befolyásolja a fogsín a test szimmetriáját és az erőkifejtést guggolás közben.
A cél az volt, hogy megtudjuk: a fogsín nemcsak a nyaki mobilitásra, hanem a teljes test dinamikus egyensúlyára és erőeloszlására is hatással van-e? Erre a kérdésre keressük választ e heti cikkünkben.
A páciens a guggolásokat erőmérő platformon végezte, amely valós időben rögzíti, hogy a test súlya milyen arányban oszlik el a bal és jobb láb között, valamint mekkora csúcserőt (peak force) fejt ki. Ez a módszer pontos és objektív: századpontossággal mutatja az egyensúly, a stabilitás és a mozgás szimmetriájának alakulását. (3)
Két mérés történt, ugyanazzal a sebességgel és mozdulattal:
1. mérés – fogsín nélkül:
Peak Force (csúcserő): 133,4 kg
Bal oldal: 75,6 kg
Jobb oldal: 57,8 kg
Aszimmetria: 23,5 %
A bal oldal dominált, a jobb láb kisebb terhelést kapott. Ez tartósan egyensúlyvesztéshez és izomtúlterheléshez vezethet, különösen sportolóknál. (4)
2. mérés – Stabilbalance fogsínnel:
Peak Force: 138,0 kg
Bal oldal: 71,8 kg
Jobb oldal: 66,1 kg
Aszimmetria: 8 %
A teljes erőkifejtés nőtt, az eloszlás pedig szinte szimmetrikussá vált. A test stabilabb és koordináltabb mozgást mutatott, miközben a neuromuszkuláris kontroll javult. (4–6)
A fogsín kiegyensúlyozza a harapást (okklúziót) és optimalizálja az állkapocs, a nyak és a törzs izmainak együttműködését. Ez közvetlenül hat a testérzékelésre (propriocepcióra), így javítja az izomaktivációt és a mozgás szimmetriáját. (1–2, 5–6)
A mérések szerint:
✅ az erőkifejtés 3–4 %-kal nőtt,
✅ az aszimmetria 23,5 %-ról 8 %-ra csökkent,
✅ a súlyeloszlás stabilabbá vált,
✅ és a mozgás kontrolláltabb lett.
Ez rövid idő alatt is bizonyítja, hogy a fogsín nemcsak passzív védőeszköz, hanem aktív teljesítményfokozó tényező.
A legjobb eredmény akkor érhető el, ha a fogsín alkalmazását fizioterápiás előkészítés előzi meg vagyis Emberszerelés.
A célzott manuális technikák (pl. lágyrészmobilizáció, myofasciális lazítás) segítenek optimalizálni az izomtónust, hogy az állkapocs korrekciója harmonikusan illeszkedjen a test izomláncaiba. (8–9)
A közös vizsgálat rávilágít: az állkapocs helyzete befolyásolja az erőátvitelt és teststabilitást, a fogsín segíti a szimmetrikus mozgást és növeli az erőkifejtést, a fizioterápia és sportfogászat együtt adja a legjobb eredményt.
A fogsín tehát nemcsak a fogakat védi, hanem a teljes testre hatással van – akár a sportteljesítmény javításában, akár a mozgásszervi rehabilitációban.
Az Emberszerelők tapasztalt munkatársai elhivatottak, hogy segítenek Neked is! Foglalj időpontot még ma❗
Ha tetszett a cikk, támogasson minket egy megosztással. Köszönjük! 🙏
Irodalomjegyzék
1. Cuccia A, Caradonna C. The relationship between the stomatognathic system and body posture. Clinics (Sao Paulo). 2009;64(1):61-6. doi: 10.1590/s1807-59322009000100011. PMID: 19142553; PMCID: PMC2671973.
2. Minervini, G., Marra, A., Michele, L., D’Apuzzo, F., & Minervini, G. (2023). Correlation between temporomandibular disorders (TMD) and posture evaluated through the Diagnostic Criteria for Temporomandibular Disorders (DC/TMD): A systematic review with meta-analysis. Journal of Clinical Medicine, 12(7), 2652.
3. Palmieri, M., Donno, L., Cimolin, V., & Galli, M. (2023). Cervical Range of Motion Assessment through Inertial Technology: A Validity and Reliability Study. Sensors, 23(13), 6013.
4. Göttfert, F., Herzog, J., Maurer-Grubinger, C., Oremek, G., Holzgreve, F., Groneberg, D. A., & Ohlendorf, D. (2022). Balance Stability and Cervical Spine Range of Motion While Wearing a Custom-Made Mandibular Splint with Special Consideration of the S*x. Applied Sciences, 12(22), 11856.
5. Hampe, T., Fürstberger, L., Kordsmeyer, T.L. et al. Impact of occlusal stabilization splints on global body posture: a prospective clinical trial. Clin Oral Invest 28, 505 (2024).
6. Fadillioglu C, Kanus L, Mo¨hler F, Ringhof S, Schmitter M, Hellmann D, et al. (2024) Persisting effects of jaw clenching on dynamic steady-state balance. PLoS ONE 19(2): e0299050.
7. Herzog J, Go¨ttfert F, Maurer-Grubinger C, Holzgreve F, Oremek G, Groneberg DA, et al.(2022) Improvement of cervical spine mobility and stance stability by wearing a custom-made mandibular splint in male recreational athletes. PLoS ONE17(12): e0278063.
8. Incorvati C, Romeo A, Fabrizi A, et al. Effectiveness of physical therapy in addition to occlusal splint in myogenic temporomandibular disorders: protocol of a randomised controlled trial. BMJ Open 2020;10:e038438. doi:10.1136/ bmjopen-2020-038438
9. Susan Armijo-Olivo, Laurent Pitance, Vandana Singh, Francisco Neto, Norman Thie, Ambra Michelotti, Effectiveness of Manual Therapy and Therapeutic Exercise for Temporomandibular Disorders: Systematic Review and Meta-Analysis, Physical Therapy, Volume 96, Issue 1, 1 January 2016, Pages 9–25,
