25/11/2025
Tényleg túlérzékeny vagyok - vagy csak nem értem a testem jelzéseit?
Hányszor kérdeztem ezt magamtól az életem során...
A jóga pedig rengeteget segített abban, hogy lassan-lassan rátaláljak a saját válaszomra.
A trauma az élet természetes része, mindannyian hordozunk sérüléseket, kisebbeket vagy nagyobbakat, láthatókat vagy rejtetteket. Az idegrendszerünk feladata az, hogy biztonságban tartson minket. Egy átélt traumatikus esemény után próbál megóvni bennünket minden hasonló fájdalomtól, és a fenyegetőnek tűnő helyzetekre ugyanazzal a mintázattal reagálunk: lefagyunk, elmenekülünk vagy küzdeni kezdünk - akkor is, ha már nincs valódi veszély.
Ilyenkor úgy tűnhet, mintha elveszítenénk a tiszta érzékelést:
„A másik valóban bánt? Vagy én reagálom túl?”
„Biztonságban vagyok, vagy csak a régi élményeim szólnak belőlem?”
Ahhoz, hogy újra megbízz a saját érzéseidben, újra fel kell építened a kapcsolatot a testeddel. Meg kell tanulni felismerni az idegrendszer jelzéseit, és finoman szabályozni a reakciókat. Ez a fajta önismeret válhat egy belső iránytűvé, amely stabilitást ad, és akkor is megtart, amikor az érzelmek és a gondolatok hullámzanak.
És ebben a folyamatban a jóga – különösen a testközpontú, traumatudatos jóga – egy mélyen támogató eszköz.
A jóga nem arról szól, hogy kijavítsd magad vagy megmagyarázd az érzéseidet.. Hanem arról, hogy
• kíváncsian fordulj önmagad felé,
• megengedd a testi érzeteket,
• kapcsolódj önmagadhoz,
• és újra biztonságban érezd magad a saját belső világodban.
A gyakorlás során nem az a cél, hogy kibírd az érzéseket, hanem hogy megtanuld beengedni, megtartani és elengedni őket. Hogy érzelmileg egyre reziliensebbé válj. Hogy a tested ne a harc vagy a menekülés helye legyen, hanem a hazatérésé.
A traumatudatos jóga ebben kísér: lépésről lépésre, szelíden, ítélkezés nélkül.
Segít újra találkozni azzal a részeddel, aki mindig is ott volt, csak a félelem rétegei elfedték.
traumatudatos jógaórák: tarjanandrea.hu
