Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter

19/01/2026

ADHD-kezelések mérlegen – mit mutat a legnagyobb összefoglaló bizonyíték?

Egy friss, BMJ-ben megjelent umbrella review 221 metaanalízis alapján vizsgálta az ADHD gyógyszeres és nem gyógyszeres kezeléseinek előnyeit és kockázatait, gyermekkortól felnőttkorig.

A legfontosabb üzenetek:

🔹 Gyógyszerek
Rövid távon (≈12 hét) több szer (pl. methylphenidate, atomoxetine, amfetaminok) közepes–nagy tünetcsökkenést mutat, gyermekeknél és felnőtteknél is.
Ugyanakkor a tolerálhatóság ára világos: főként felnőtteknél gyakoribb a mellékhatás miatti kezelésmegszakítás.

🔹 Nem gyógyszeres beavatkozások
Egyes módszerek (pl. CBT, mindfulness, akupunktúra) ígéretes hatásokat mutatnak, de ezeknél az evidencia alacsony vagy nagyon alacsony bizonyosságú – főként kis minták és módszertani korlátok miatt.

🔹 Fontos felismerés
👉 Nincs „csodamegoldás”.
👉 A hatás létezik, de nem tartósan bizonyított, és gyakran kompromisszumokkal jár.
👉 A kezelés megválasztása közös döntés kell legyen: tünetek, életkor, mellékhatások, családi és iskolai környezet figyelembevételével.

Nézd meg a második képet, ha kíváncsi vagy arra, melyik készítmény vagy módszer mennyire hatékony.

📌 Üzenet szülőknek és szakembereknek: Az ADHD kezelése nem „igen vagy nem” kérdés, hanem mit, mikor, kinek, milyen áron.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

(Forrás: BMJ 2025; átfogó umbrella review ADHD-intervenciókról)

14/01/2026

Amit a pszichés tünetekről ritkán mondanak el – pedig kellene.

A rendelői adataink alapján négy pszichés állapot különösen gyakran jelenik meg együtt testi rizikótényezőkkel:

• poszttraumás stressz (PTSD)
• tartós szorongás
• depresszív tünetek
• krónikus alvászavar

Ezek nem „csak lelki problémák”.
A nemzetközi szakirodalom és a saját klinikai tapasztalatunk is ugyanabba az irányba mutat:

👉 a tartós pszichés terhelés élettani szinten is megjelenik
👉 fokozott stresszválasz, gyulladásos folyamatok, autonóm idegrendszeri túlterhelés alakulhat ki
👉 ez hosszú távon szív- és érrendszeri kockázatot is jelenthet

❗ Ez nem azt jelenti, hogy „aki szorong, annak szívrohama lesz”

✔ azt viszont igen, hogy a pszichés tüneteket komolyan kell venni – orvosi értelemben is.
A pszichiátriai ellátás nem luxus, nem „ráérünk később” kérdés.

Ez megelőzés.

Ha egy gyermek, serdülő vagy felnőtt hónapok óta rosszul alszik, szorong, lehangolt, vagy traumát hordoz, akkor nem csak a közérzete sérül – a szervezete is dolgozik a túlélésen.

📍 A rendelői munka lényege számomra ez:
összekötni a lelki tüneteket a testi következményekkel – időben.
👉 Ha úgy érzed, ez rólad vagy a gyermekedről szól, érdemes lépni.

A segítség nem gyengeség, hanem egészségvédelem.

📍 Ha úgy érzed, elfogytak a kapaszkodók
📍 ha kérdéseid vannak, de eddig nem kaptál valódi válaszokat
📍 ha nem „letudni”, hanem érteni és segíteni szeretnél
👉 Időpontfoglalás és további információ:
🔗 https://drsofigyula.hu/konzultacio/

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

14/01/2026

Egy szülői véleményből idézek (az illusztráció pedig a véleményekben használt szavak gyakoriság-mintázatát mutatja):

„Empatikus, de határozott.
Célirányos, megoldásfókuszú – és pontosan erre volt szükségünk.”

Amikor egy gyermek nehézségekkel küzd, a szülő nem pusztán megnyugtató szavakat keres –
hanem érthető magyarázatot, szakmai biztonságot és valódi segítséget.

A gyermekpszichiátria nem gyors válaszokról szól,
hanem alapos megértésről, következetes gondolkodásról és felelős döntésekről – a gyermek és a család egészét szem előtt tartva.

📍 Ha úgy érzed, elfogytak a kapaszkodók
📍 ha kérdéseid vannak, de eddig nem kaptál valódi válaszokat
📍 ha nem „letudni”, hanem érteni és segíteni szeretnél
👉 Időpontfoglalás és további információ:
🔗 https://drsofigyula.hu/konzultacio/

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos

Kertváros Pszichológiai Rendelő

Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

14/01/2026

Amit titkon reméltem, de a visszajelzések szerint úgy is lett:

SIKERKÖNYV!

Online a linken (az első kommentbe töltöttem fel) és a Libri Könyvesboltokban megvásárolható még 🙂

11/01/2026

Nem sokkal bonyolultabb szakértő kezeknek a gyermekek pszichés megsegítése sem.
Kérj időpontot a 06704216264 számon!

11/01/2026

Mikor kapjon a gyermekem okostelefont? – nem tiltásról, hanem időzítésről szól

Egy friss, nagyszabású kutatás több mint 10 500 serdülőt követett, és fontos tanulságra hívja fel a szülők figyelmét: nem maga az okostelefon a fő kérdés, hanem az, hogy mikor és milyen keretek között kerül a gyerek kezébe.

Mit találtak a kutatók?

12 éves korra a gyerekek kb. 64%-ának már volt okostelefonja (átlagosan 11 éves korban kapták).
Azoknál, akiknek már volt készülékük:

- 31%-kal nagyobb eséllyel jelentkezett depresszió
- 40%-kal nagyobb eséllyel túlsúly
- 62%-kal nagyobb eséllyel alváshiány

Minél fiatalabb korban kapta meg a gyermek az okostelefont, annál nagyobb volt az alvás- és testsúlyproblémák kockázata.
A 12–13 éves korban telefont kapóknál pedig 57%-kal gyakoribb volt a klinikai szintű mentális terheltség azokhoz képest, akiknek még nem volt saját készülékük.

Fontos árnyalat

A vizsgálat nem azt mérte, hogy a gyerekek hogyan használták a telefonjukat (mennyi ideig, milyen alkalmazásokkal). Ezért nem mondhatjuk, hogy az okostelefon „önmagában” okozza ezeket a problémákat.

Az okostelefon lehet:
✔️ kapcsolat
✔️ biztonság
✔️ tanulás

De a gyorsan fejlődő idegrendszerű gyermekkorban az kontrollálatlan használat könnyen kiszoríthatja azokat az alapvető védőtényezőket, mint:
- az alvás,
- a mozgás,
- az unalom és pihenés,
amelyek kulcsfontosságúak a lelki egészséghez.

Szülőként mit érdemes mérlegelni?

Nem „mikor kér telefont”, hanem: készen áll-e rá?
Van-e életkorhoz illeszkedő szabályrendszer?
Tudjuk-e védeni az alvást, a mozgást, az offline időt?

A kutatók üzenete egyszerű és megfontolandó:

Érdemes késleltetni az okostelefont addig, amíg a gyermek valóban felkészült a felelős használatra.

A döntés nem könnyű – de nem vagyunk elkésve azzal, ha várunk.
Sőt: lehet, hogy épp ezzel teszünk a legtöbbet a gyermekünk mentális egészségéért.
(Forrás: American Academy of Pediatrics – Pediatrics folyóirat)

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos

Kertváros Pszichológiai Rendelő

Web: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

11/01/2026

„A sikeres harcos egy átlagos férfi, lézerfényhez hasonló figyelemmel.” – Bruce Lee

Harcművészet-gyakorlóként megbocsátható nekem, hogy az egyik leghíresebb harcművész idézetében is látom a pszichés segítség szükségességét.

A figyelem, a fókusz gyengesége nem akaratgyengeség vagy jellem kérdése.

És nem is motiváció.

A fókusz az, hogy az agy mennyire érzi valóságosnak a jövőt.

ADHD-ban a jövő gyakran „nem most” – ezért nehéz elindulni még akkor is, ha a szándék megvan.
Nem azért csúsznak a dolgok, mert valaki lusta.
Hanem mert az idegrendszere nem kap elég „üzemanyagot” a hosszú távú célokhoz.

A megoldás nem az, hogy jobban próbálkozunk, hanem hogy a jövőt láthatóvá és kézzelfoghatóvá tesszük:
- naptárakkal,
- emlékeztetőkkel,
- struktúrával,
- szakemberek segítségével.

Ez nem mentegetés.
Ez megértés.
És ebből születnek a valóban működő megoldások.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos

Kertváros Pszichológiai Rendelő

Web: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

10/01/2026

10/01/2026

A bullying nem „csak csúfolás” – hanem komoly kockázati jel

Egy friss, országosan reprezentatív amerikai vizsgálat szerint azoknál a középiskolásoknál, akiket az iskolában rendszeresen bántanak, többszörösére nő az öngyilkossági kísérlet kockázata.

A hatás különösen erős lányoknál.

Amit különösen fontosnak tartok: a kutatási eredmények teljesen egybevágnak a mindennapi gyermekpszichiátriai tapasztalatainkkal.

A Kertváros Pszichológiai Rendelően gyakran látjuk, hogy:
a bullying nem önmagában jelenik meg, hanem szorongással, hangulati tünetekkel, alvászavarral, és sokszor korábbi lelki sérülésekre rakódik rá.

A gyermekek ritkán azt mondják: „bántanak”.
Inkább így jelzik:

– „nem akarok iskolába menni”
– „fáj a hasam reggelente”
– „mindegy, mi lesz velem”

Ezért kulcsfontosságú, hogy a bullyingot ne bagatellizáljuk,
és ne csak fegyelmi, hanem mentálhigiénés kérdésként kezeljük.

Ha szülőként, pedagógusként vagy szakemberként azt érzed,
hogy „valami nem stimmel” – érdemes komolyan venni az intuíciót.

A korai felismerés életeket menthet.

A segítségkérés nem gyengeség.

A meghallgatás pedig gyakran az első valódi védelem.

(Forrás: Agarwal et al., 2026, JAMA Pediatrics, doi:10.1001/jamanetworkopen.2025.52089)

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő
Web: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

09/01/2026

Mit tesz a cyberbullying a fiatalok lelkével?
(És mit látunk mi a Kertváros Pszichológiai Rendelőben?)

Egy friss, nagy presztízsű (Lancet Child & Adolescent Health) tanulmány több mint 2000 serdülőt követett hosszú éveken át.
A vizsgált kérdés egyszerű volt, a válasz viszont árnyalt:

Az online zaklatás valóban növeli a pszichiátriai kockázatot – de nem önmagában.

A kutatás legfontosabb üzenetei:

A cyberbullying áldozatainak 98%-a offline is átélt bántalmazást.

A depresszió, PTSD, önsértés nagy része nem az online térből indul, hanem korábbi traumákból.

Egy tünet maradt igazán „digitálisan érzékeny”: a szorongás. Itt az online zaklatás önálló kockázati tényező.

Mit látunk a saját klinikai adatainkban?

A magas képernyőidő gyakran nem ok, hanem menekülési tér a PTSD-tüneteket mutató fiataljainknál.
Az extrém online jelenlét gyakran együtt jár korai, valós életben átélt traumatikus élményekkel

A képernyő nem traumatizál – de nem is véd meg.

Ha egy gyermek túl sokat van online, ne a telefonozásra kérdezzünk rá először.
Hanem ara, mi elől menekül oda.

A valódi prevenció nem a „screen time csökkentésével” kezdődik,
hanem a traumák felismerésével, megértésével és feldolgozásával.

(Forrás: Thériault-Couture et al., The Lancet Child & Adolescent Health, 2026)

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos

Kertváros Pszichológiai Rendelő
Web: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

08/01/2026

AI a pszichiátriában – de nem úgy, ahogy sokan gondolják!

Egy friss JAMA Psychiatry Viewpoint izgalmas kérdést vet fel:
👉 vajon a generatív mesterséges intelligencia képes lehet-e új szintre emelni a pszichiátriai mérést?

A szerzők szerint a klasszikus kérdőívek „statikus pillanatfelvételeket” adnak, miközben a pszichés működés dinamikus, kontextusfüggő és gyakran narratívákban jelenik meg.

Ez jogos felvetés. De fontos tisztázni valamit:

A generatív AI nem mér.
Nem diagnosztizál.
Nem állít fel küszöbértékeket.
Nem gyógyít.
És nem dönthet gyermekek sorsáról.

A valódi előrelépés ott van, ahol a strukturált, DSM-alapú mérés megmarad stabil alapnak, és az AI nem fölé, hanem mellé kerül – magyarázó, értelmező szerepben.

Egy biztonságos modell így néz ki:
- a DSM-alapú rendszer mér (átláthatóan, reprodukálhatóan),
- a generatív AI magyaráz:
- segít megérteni a mintázatokat,
- szülőbarát nyelvre fordít,
- kontextusba helyezi az eredményeket,
- de nem hoz klinikai döntést.

A gyermekpszichiátriában ez különösen fontos: a mérésnek nemcsak pontosnak, hanem védő, nem stigmatizáló és jogilag is tiszta eszköznek kell lennie.

Úgy, mint ahogyan azt végzi a:
Kertváros Pszichológiai Rendelő!

Dr. Sófi Gyula
orvosigazgató
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

Bejelentkezés gyermekpszichiátriai szakorvosi vizsgálatra (akár ADHD, autizmus is lehet a konkrét szakmai kérdés:
https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu

05/01/2026

Mit mond a tudomány serdülőkorú gyermekeink telefonhasználatról — és miért fontos ez nekünk szülőként?

📌 1) Objektív adat arról, mennyit használják a fiatalok a telefonjukat:
Egy igen friss (a mai napon, 2026. január 5-én megjelent) JAMA tanulmány valós mérés alapján azt találta, hogy a tizenévesek átlagosan kb. 1,5 órát töltenek okostelefon-használattal a tanítási idő alatt – egy részük ennél is többet (25 %-uk több mint 2 órát). A leggyakoribb tevékenységek: üzenetküldés és közösségi média böngészése.

📌 2) Felnőttek világszerte támogatják a telefonok iskolai tiltását:
Egy másik, szintén JAMA Pediatrics publikáció szerint a felnőttek ~3/4-e szerint jó lenne tiltani a telefonhasználatot az iskolában. A támogatás leginkább szülők körében erős, és azok között, akik úgy érzik, túl sok időt töltenek online.

💡 Miért fontos a (klienseink beszámolói szerinti) átlagos napi ~2,5 óra mobilhasználat szempontjából?

🔹 A tanulmányban mért iskolai használat (~1,5 óra) csak a nap egy részét fedi le — ha a klienseink naponta átlagosan ~2,5 órát mobiloznak, akkor az iskola utáni és esti időszakra is jelentős terhelés jut.
🔹 Ez nem csupán mennyiség kérdése – a tartalom is számít: elsősorban gyorsan cserélődő videók "pörgetése" a visszatérő tevékenység, amely könnyen a függőség szintjére fokozódhat.
🔹 A felnőttek észlelése szerint a telefonok korlátozása iskolai környezetben hasznos lehet – ez arra utal, hogy a jelenlegi szokások már túlmutatnak azon, amit produktívnak tekintünk a tanulás és a figyelem szempontjából.

Érdemes-e erről beszélgetni otthon is? - Véleményünk szerint: mindenképpen!

📍 A mobilhasználat nem csak időt vesz el – hatással lehet a figyelemre, alvásra, és összefügghet szorongással vagy hangulati tünetekkel, ha nem tudjuk tudatosan szabályozni. (További kutatások ezt egyértelműen összekapcsolják a mentális jólléttel és az alvás minőségével is.)

Kommentben segítsük egymást azzal, hogyan működik otthon a „telefon-szabályozás” — mik a bevált tippek és nehézségek? 😉

De természetesen a szakrendelésen is tudunk foglalkozni a kérdéssel.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

Web: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
Mobil: 06704216264
Email: rendelo@drsofigyula.hu