Dr.Sófi Gyula gyermekpszichiáter

18/05/2026

Lehet, hogy az idegrendszerünk érzékenyebb a környezetre, mint eddig gondoltuk. Egy friss oxfordi kutatásban (a cikk elérhető az első kommentben) közel 40.000 ember agyi felvételeit elemezték.

A kutatók azt találták, hogy bizonyos agyi területek — amelyek

• a figyelemhez,
• a munkamemóriához és
• az önszabályozáshoz kapcsolódnak

érzékenyebbek lehetnek néhány hosszú távú életmódi és környezeti hatásra.

A legerősebb összefüggést három tényező mutatta:
• a kezeletlen/nem megfelelően kezelt diabetes
• a gyakori alkohol fogyasztás
• a közlekedési eredetű légszennyezés

Nagyon fontos: a kutatás NEM bizonyítja, hogy a légszennyezés „agykárosodást okoz”.
Csak azt mutatja, hogy kapcsolat látszik bizonyos agyi hálózatok állapota és a hosszú távú környezeti terhelés között.

Miért érdekes ez gyermekpszichiátriai szempontból?

Mert ezek az agyi hálózatok szerepet játszanak:
• a figyelem szervezésében
• a végrehajtó működésekben
• az impulzuskontrollban
• a munkamemóriában

Pont azokban a funkciókban, amelyek ADHD vagy egyéb neurodevelopmentális sérülékenység esetén is érintettek lehetnek.

A tanulság ne a pánik legyen.
Hanem az, hogy az agy egészsége hosszú távon apró döntésekből épül fel:

• alvás
• mozgás
• anyagcsere-egészség
• kevesebb alkohol
• tudatosabb környezet

Nem kell „buborékban” élni.
De az sem igaz már, hogy a környezet teljesen közömbös az idegrendszer számára.

A szülők ma rengeteg ellentmondó információval találkoznak az interneten.
Én itt abban szeretnék segíteni, hogy a gyermekpszichiátriáról nyugodt, tudományosan megalapozott és közérthető információkhoz jusson.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra mobilon: +36 70 421 6264
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

15/05/2026

Magabiztos iskolakezdés játékos fejlesztéssel

Szeptemberben sok kisgyermek számára teljesen új világ kezdődik.
Új szabályok, új közösség, több figyelem, több feladat, több elvárás.
Van, akinek ez könnyebben megy.
És van, akinek egy kis plusz támogatásra van szüksége ahhoz, hogy magabiztosabban induljon el az iskolai évek felé.

Ezért indítjuk el új, kiscsoportos iskola-előkészítő foglalkozásunkat 5–6 éves gyermekek számára.

A foglalkozások során játékos formában támogatjuk:
✏️ a figyelmet és feladattartást
✏️ a finommotorikát és ceruzafogást
✏️ az együttműködést és szabálykövetést
✏️ az önbizalmat és sikerélményt

👥 Kis létszámú csoportokkal dolgozunk (3–5 gyermek), hogy minden kisgyermek elegendő figyelmet és biztonságos, támogató légkört kapjon.

A program felépítése:
▪️ 12 alkalmas zárt csoport (maximum
▪️ heti 1 foglalkozás
▪️ 45–60 perces alkalmak
▪️ 5–6 éves korosztály számára

A nyári időszak sajátosságaira is figyelünk:
a csoportok összeállításánál lehetőség szerint igyekszünk figyelembe venni a családok előre tervezett nyári pihenését és utazásait is, hogy a gyermekek a lehető legstabilabb és legkiegyensúlyozottabb csoportfolyamatban vehessenek részt.

Fontos számunkra, hogy a gyermekek ne „teljesíteni” akarjanak, hanem pozitív élményekkel, több önbizalommal és nagyobb biztonságérzettel készüljenek az iskolára.

📍 Helyszín: Kertváros Pszichológiai Rendelő
1015 Budapest, Csalogány utca 44.
📅 Indulás: 2026. június 1-től
📩 Jelentkezés rendelo@drsofigyula.hu

10/05/2026

Nem minden ismétlődő mozgás (repkedés) jelent problémát.

De amikor mellé társul:
- a szemkontaktus hiánya,
- a közös figyelem hiánya,
- a valódi kapcsolódás hiánya,
akkor már nem csak egy szokásról beszélünk.

Nem az a cél, hogy mindenből problémát csináljunk.
Hanem az, hogy ne maradjunk egyedül a kérdéseinkkel.

Ha most felismert valami "furcsát" gyermeke viselkedésében, kérjen segítséget!
Ez nem kudarc.
Ez felelős szülői döntés.

Ismer olyan szülőt, aki bizonytalan ezekben a jelekben?
Küldje el neki ezt a posztot!

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra mobilon: +36 70 421 6264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

08/05/2026

Nemcsak gyógyítunk, fejlesztünk is

08/05/2026

Szeretnél a Szakrendelőnk arca és hangja lenni?
Veled fognak találkozni először a Klienseink, Tőled fognak elköszönni a vizsgálatok és terápiák után.

Call now to connect with business.

08/05/2026

A legtöbb szülő nem ott hibázik, hogy nem törődik a gyerekével.
Hanem ott, hogy túl sokáig vár.

A problémák ritkán kezdődnek látványosan. Nem egyik napról a másikra történik "egetverő" súlyosságú tünet.

Ezért legtöbbször így reagálunk:
„Majd kinövi…”
„Más gyerek is csinál ilyet…”
„Nem akarok túlreagálni semmit…”

És közben telik az idő.

Az előző bejegyzésben bemutatott kutatás (J Pediatr 2026;292:114994) azt is megmutatta:

- ezek az ismétlődő mozgások gyakoribbak azoknál a gyerekeknél, akiknek más fejlődési nehézségeik is vannak

Nem biztos, hogy probléma.
De gyakrabban jelzés, mint gondolnánk.

Ha valaha bizonytalan volt abban, hogy gyermeke fejlődése beleillik-e az átlagos fejlődésbe:
Mentse el ezt a posztot. Lehet, hogy később fontos lesz.

Ismer olyan szülőt, aki bizonytalan ezekben a jelekben?
Küldje el neki ezt a posztot!

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő
📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra mobilon: +36 70 421 6264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

06/05/2026

Amikor egy szülő észreveszi, hogy gyermeke örömében vagy izgatottságában csapkodja a levegőt, két dolgot érezhet egyszerre:

„Ez fura…”
„De lehet, hogy teljesen normális?”

A tudomány válasza az, hogy mindkettő igaz lehet.

Egy friss, több száz kisgyermeket vizsgáló kutatás szerint (J Pediatr 2026;292:114994) a nem autista gyerekek több mint egyharmadánál is megjelennek ismétlődő mozgások.

- "Repkedés".
- Forgás.
- Ugyanaz a mozdulat újra és újra.

Ez önmagában nem adja meg a diagnózist.

A kérdés nem az, hogy „csinálja-e”, hanem az, hogy:
- kapcsolatba lép-e veled?
- rád néz-e?
- megosztja-e az élményeit?

Ez a különbség számít.

Ismer olyan szülőt, aki bizonytalan ezekben a jelekben?
Küldje el neki ezt a posztot!

Ha Ön is fontosnak tartja a tudományosan megalapozott gyermekpszichiátriai információkat, kövesse az oldalt, itt rendszeresen osztok meg új kutatási eredményeket és gyakorlati tanácsokat.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés gyermekpszichiátriai vizsgálatra mobilon: +36 70 421 6264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

05/05/2026

Reggel van.

A történet nem látványos.

Nincs mentő.
Nincs rendőrség.

Csak egy csendes mondat: „Nem tudom, mi történt tegnap…”

Ez az a pont, ahol a következmények megjelennek:
- emlékezetkiesések,
- kontrollvesztett helyzetek,
- meggondolatlan döntések utólagos felismerése,
- szégyen, bizonytalanság.

És sokszor a szülő sem érti, mi történt.

A valóság az, hogy ezek az állapotok nem ritkák.

A szakmai gyakorlatban egyre gyakrabban látjuk, hogy
- nem extrém droghasználat,
- nem „súlyos alkoholizálás”,
hanem hétköznapi helyzetek vezetnek ide.

- Egy süti.
- Egy ital.
- Egy rossz döntési lánc.

És ez megelőzhető lenne.

Mit tehet szülőként?
- Beszéljen róla előre – nem utólag
- Tegye konkréttá: „Ha nem tudod, mi van benne, ne edd meg.”
- Mondja ki: „Az ilyen helyzetekben nem az számít, hogy mennyit ittál.”
- Teremtsen biztonságos visszatérési utat: „Bármikor hívhatsz, érted megyek.”

Ha úgy érzi, ez más szülőknek is fontos lehet, ossza meg ezt a bejegyzést.

Lehet, hogy pont egy olyan családhoz jut el, ahol ez még időben változást hoz.

Ha Önnek is fontos a tudományosan megalapozott, gyakorlatban használható gyermekpszichiátriai tudás: kövesse az oldalt.

Itt nem elméleteket, hanem valós helyzetekre adható válaszokat osztok meg.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés: 06704216264
🌐 https://drsofigyula.hu/konzultacio/
✉️ rendelo@drsofigyula.hu

03/05/2026

„Csak egy süti volt.”
„Nem is ivott sokat.”

Ez az a pont, ahol a szülők többsége alábecsüli a veszélyt.

A mai fiatalok már nem feltétlenül cigarettában vagy „spangliban” találkoznak a kannabisszal.

Hanem sütiben.
Gumicukorban.
Italban.

Ezeket hívják „edibles”-nek (kannabisszal dúsított ételeknek és italoknak).

És itt kezdődik a probléma.

Miért veszélyesebb, mint gondolná?

Mert a hatás, nem azonnal jelentkezik, akár 1–2 óra múlva csúcsosodik és hosszabb ideig tart.

- A fiatal azt hiszi: „nem hat”
- ezért többet fogyaszt
- majd hirtelen túl sok lesz.

És ha ehhez alkohol is társul?

Ez a legveszélyesebb kombináció. Nem összeadódik a hatás:
Felerősíti egymást.

Egy friss vizsgálat (JAMA Network Open, 2026) szerint a kannabisz + alkohol együtt rosszabb állapotot okozhat, mint az erős alkoholfogyasztás önmagában

A legnagyobb veszély az, hogy "nem látszik", nem biztos, hogy részegnek tűnik, lehet, hogy beszélget, nevet és azt mondja: „jól vagyok”

Közben pedig a reakcióideje, figyelme, döntéshozatala jelentősen romlik.

És ez nem csak vezetésnél probléma, a szakértői gyakorlatban egyre gyakrabban látjuk
- baleseteknél,
- impulzív döntések hátterében,
- indokolatlan hevességű konfliktusoknál,
- kockázatos viselkedéseknél.

Mit tehetünk szülőként?
- Beszéljünk róla – konkrétan, nem általánosságban.
- Ne csak az alkoholt említse
- Mondja ki: „A süti is lehet drogtartalmú!”

Figyeljen a hirtelen hangulatingadozásokra, a koordináció romlásra, a szokatlan fáradtságra vagy „szétesettség”-re.

Ha úgy érzi, ez más családoknak is fontos lehet:

Ossza meg ezt a bejegyzést!

Lehet, hogy pont egy olyan szülőhöz jut el, akinek most van rá szüksége.

Ha Ön is fontosnak tartja a tudományosan megalapozott gyermekpszichiátriai információkat, kövesse az oldalt, itt rendszeresen osztok meg új kutatási eredményeket és gyakorlati tanácsokat.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő
📱 Bejelentkezés mobilon: 06704216264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

03/05/2026

Egy eldobott, folyosón maradt iskola táska sok mindent felidézhet.

Tegnap írtam arról, hogy a bullying nem „iskolai konfliktus”,
hanem súlyos mentális kockázati tényező.

Most egy esetről számolok be, nyilván változtatva az adatokon, hogy a felismerhetőség ne okozzon további bánatot a szülőknek.

Van egy középiskolás, kamasz lány.
Hónapok óta próbál beilleszkedni.
Szeretett volna tartozni valahová.
A kortárs közeg azonban nem fogadja be, hanem rendszerszeresen elutasítja.

Gúnyolás. Kirekesztés. Megalázás.
Semmi fizikális bántalmazás, nem ütik meg, nem köpik le.

Csak egy mondat, ami újra és újra elhangzik:
„Menj haza, inkább öld meg magad.”

Ez nem „csúfolódás”.
Ez pszichés bántalmazás.

Három nappal a kontrollvizsgálatunk előtt mondta le az édesanya a megbeszélt időpontot.

Kata hazament a gimnáziumból két óra között.
Majd kiugrott a kilencedikről.

Klinikusként az ilyen esetek után egy kérdés marad: hol volt a rendszer?

Hol volt,
– az iskola?
– a jelzőrendszer?
– a kortárs közösség?
– a felnőttek?

A bullying nem egyéni probléma.
Nem „két gyerek ügye”.

Hanem egy olyan folyamat, amelyben a környezet – aktívan vagy passzívan – részt vesz.

És ha nincs korai beavatkozás, akkor a következmények nem „pszichés nehézségek” lesznek.

Hanem visszafordíthatatlan életvégi döntések.

Erről kell beszélnünk.
Nem később.
Most.

Ha fontosnak tartja a tudományosan megalapozott gyermekpszichiátriai információkat, kövesse az oldalt – rendszeresen osztok meg új kutatási eredményeket és gyakorlati tanácsokat.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés mobilon: 06704216264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu

01/05/2026

Egy friss, nagymintás nemzetközi vizsgálat ismét egy fontos – és sokszor alulértékelt – összefüggésre hívja fel a figyelmet:

A bullying nem „csak” pszichés megterhelés, hanem a súlyosabb mentális tünetek irányába mutató kockázati tényező is.

A kutatás több mint 8000 serdülő adatai alapján azt mutatta, hogy az ismételt bántalmazás:
– szignifikánsan együtt jár a pszichotikus jellegű élmények megjelenésével,
– részben magyarázza a fokozott pszichés sérülékenységet,
– és hosszabb távon is befolyásolja a tünetek alakulását.

Ezek a jelenségek nem „ritka kivételek”, hanem a későbbi súlyosabb pszichiátriai kórképek korai indikátorai lehetnek.

Fontos hogy értsük: a gyermekek mentális állapotát nemcsak a közvetlen környezet (család, iskola, kortársak), hanem a tágabb társadalmi és rendszerszintű hatások is alakítják.

A bullying nem pedagógiai „melléktéma”, hanem gyermekvédelmi és mentálhigiénés kérdés. És nem egyéni szinten oldódik meg.

Erről a témáról egy közelgő szakmaközi előadás kapcsán is részletesen fogok beszélni – különös tekintettel arra, hogy mit tudunk tenni valódi rendszer-szinten, nemcsak egyéni esetkezelésben.

Ha fontosnak tartja a tudományosan megalapozott gyermekpszichiátriai információkat, kövesse az oldalt – rendszeresen osztok meg új kutatási eredményeket és gyakorlati tanácsokat.

Dr. Sófi Gyula
gyermek- és ifjúsági pszichiáter főorvos
Kertváros Pszichológiai Rendelő

📱 Bejelentkezés mobilon: 06704216264,
🌐 vagy űrlapon: https://drsofigyula.hu/konzultacio/,
✉️ vagy e-mailben: rendelo@drsofigyula.hu