17/11/2017
Napjainkban igen közkedvelt, ha úgy tetszik felkapott téma lett a táplálkozás. Különféle nézetek dömpingje fogadja az érdeklődőt ezzel kapcsolatban jó néhány internetes felületen, és közösségi oldalon. Lelkes önjelölt szakértők hirdetik magukat sok esetben borsos áron, hogy tudományosan nem megalapozott étrendjüket tesztelhessék gyanútlan embertársaikon. Mi szakemberek nem győzzük hangsúlyozni, milyen veszélyes is lehet, az egy megfelelő szaktudással nem rendelkező ,,szakértő”, aki nem ismeri az emberi test anatómiáját, a benne zajló élettani folyamatokat sejtbiológiai, és biokémiai szinten. Nincs tisztában a különböző kórképek (betegségek) okával, tünettanával, és terápiájával. Ezek ismerete ugyanis elengedhetetlen, hogy a panaszokkal küzdő ember egészségét sem rövid, sem hosszú távon, még véletlenül se károsítsuk.
Magyarországon a főiskolai, majd egyetemi (okleveles táplálkozás tudományi szakember) szintű dietetikus képzés 1922-ben dr. Soós Aladár professzor vezetésével a Pázmány Péter Egyetem Orvos-tudományi Karán vette kezdetét. A közel száz éve működő tudományos munka során, számos klinikai (kórházi) gyógy-élelmezésből származó, hosszú távú megfigyelésekből levont következtetések alapján állítjuk fel mai nézeteinket. Természetesen nem csupán hazai, hanem nemzetközi vizsgálatok eredményeit is figyelembe véve.
A táplálkozás tudomány nem csupán a már betegséggel küszködő emberek dietoterápiás kérdéseit vizsgálja. Fontos témaköre a primer prevenció (betegségek kialakulásának megelőzése) is. Az utóbbi évtizedekben ezért számos jelentős vizsgálatot folytattak kollégáink, hogy feltárják azon összefüggéseket, amelyek szerepet játszhatnak táplálkozási szokásaink, és bizonyos kórképek kialakulása között. Szemelőtt tartva azt, hogy táplálkozásunk ugyan jelentősen, de mégis számos más tényezővel (genetikai hajlam, rendszeres testmozgás, egyéb pszichés tényezők, egészségügyi ellátás szintje
stb.) együtt határozza meg általános egészségi állapotunkat!
Táplálkozástudománnyal foglakozó szakembereket (dietetikus, okleveles táplálkozástudományi szakember) ma Magyarországon, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar (dékán: Dr. Nagy Zoltán Zsolt) Alkalmazott Egészségtudományi Intézet (igazgató dr. Mészáros Judit) Dietetikai, és Táplálkozástudományi Tanszékén (tanszékvezető dr. Tátrai-Németh Katalin), valamint a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kar (dékán: dr. Betlehem József) Fizioterápiás és Táplálkozástudományi Intézet (mb. igazgató dr. Figler Mária) Táplálkozástudományi és Dietetikai Tanszékén (tanszékvezető dr. Figler Mária) képeznek.
Ezen Intézményeken kívül nem történik önállóan! tanácsadói tevékenységet folytatható táplálkozási szakemberképzés.
A téma (táplálkozás) felkapottsága miatt, sokan remek üzleti lehetőséget látnak ebben. Ezért szakmailag megkérdőjelezhető módon, ,,táplálkozási tanácsadó” tanfolyamot hirdetnek jelentős összegekért. Egy ilyen gyorstalpalót elvégzett nem akkreditált vizsgarendszerben képzett tanácsadó, komoly veszélyt jelenthet a leendő ügyfeleire (betegeikre) nézve!
Azt gondolom ezzel a problémával, muszáj lenne foglalkozni. Nem állítom, hogy az efféle képzéseket meg kellene szüntetni, de fontos lenne lefektetni a szigorú kompetenciahatárokat. Gondoljunk akár a kozmetikusok, és a bőrgyógyászok példájára, ahol ugyancsak sok kérdés merült fel, hogy mik azok a beavatkozások amelyeket a kozmetikus szakember végezhet, és mik azok ami már magasabb szintű szakmai rálátást tesz szükségessé, hogy a páciens életét, és egészségét megfelelő módon védjük, és szolgáljuk.
Fontosnak tartottam, hogy leírjam ezt a kis helyreigazítást, mert napi szinten botlom bele súlyos tévhitekbe a témát illetően.
Ruzsinkó Klára
dietetikus
