17/02/2026
Február a tél vége, a tavasz eleje, se nem téli, se nem tavaszi hónap, inkább a kettősség jellemzi. Sokszor van még hideg, fagy, de nem ritkák a tavaszi meleget hozó nappalok sem. Ez a kettőség energetikailag is áthatja az egész hónapot, amit nem csak a természetben érzékelünk, hanem önmagunkban is megtalálhatunk. Ez a rügyek kifakadása előtti állapot, érzékelhetjük ezt egyfajta türelmetlenségként, már ott van bennünk a vágy, arra, hogy kijöjjünk belső barlangunkból, hogy aktívabb minőségben adjunk teret, azoknak a belső, intuitív gondolatoknak, érzéseknek, melyek január folyamán születtek meg bennünk. A sietség azonban megbosszulhatja magát, ez még inkább a felkészülés ideje, az átalakulásé, az újjászületésé.
A néphagyományban Böjtelő, Télutó, Jégbontó és Halak hava elnevezésekkel illetik.
A csillagászati évben a Vízöntőt követő Halak hava magában hordozza ezt a kettősséget, szétfeszítettséget, kétfelé húzást, az átmenetet és a felkészülés lehetőségét. A kifelé áradás, a befelé levés, a felfelé törekvés és a lefelé húzás energiái ütköznek meg a halak jegyében, megteremtve ezzel azt a belső feszültséget, energiát, mely az új élet indulásához elengedhetetlen.
Érdemes ilyenkor végig gondolni dolgainkat, akár újra értelmezni, átminősíteni, tudatosítani, hol vagyunk jelenleg és merre szeretnénk tartani.
Az egész farsangi időszakot áthatja a párválasztás lehetősége. A farsangi időszak az alakoskodás, az átváltozás ideje volt, ahogy a természetben is ezt megfigyelhetjük. A tél átadja helyét a tavasznak, a párok egymásra találnak és a szerelem kirobbanó ereje a virágok kifakadását is magával hozza; a tavasz előtti zsongás, a sz*****is energiák fokozódása összhangban van a természet történéseivel.
Február minősége a női létben a Lány archetípusával analóg. Az életkörben ez a kiskamaszkor ideje amikor a gyermek felismeri, hogy ő és a világ nem egy és ugyanaz. A lányt minden érdekli, mindent meg akar ismerni, ki akar próbálni, ismerkedik saját határaival, képességeivel. A játékosság alapvető minősége ennek a szakasznak. Amennyiben nem tudja gyermeki énjét élni, mert az élethelyzete úgy hozza, hogy már gyermekként felnőtt szerepbe kényszerül, az későbbi életszakaszokban komolyabb elakadásokat hozhat létre. Az, hogy miként éljük meg lányságunkat, nagyban meghatározza, hogy viszonyulunk később önmagunk felé, miként tudjuk kibontakoztatni női minőségeinket. A bennünk élő gyermek gyógyítása minden önismereti út fontos része, hiszen gyerekkori tapasztalataink egy biztos alapot adhatnak életünk további részéhez, de ha itt hiányokkal kell megküzdenünk, akkor a továbbépítkezés nehezített lesz. Az önbizalomhiány, az állandó megfelelési kényszer, önértékelési problémák gyökere nagyon sokszor erre az időszakra nyúlik vissza.
Az életkör bármely szakaszán is járunk, tudunk kapcsolódni a lánnyal, amikor önfeledten végzünk valamilyen tevékenységet, amikor nem vesszük túl komolyan magunkat és az életünket, amikor hajt minket a kíváncsiság, az új megismerése.
A lány hisz az élet csodájában, nyitva a szíve, de már nem feltétel nélküli a bizalma. Ott a kettősség, annak tapasztalása, hogy akik eddig számára a világot jelentették, lehet, hogy hibáznak, mást tesznek, mint amit neki mondanak. Napi szinten éli, hogy saját vágyai és környezete elvárásai sokszor szemben állnak egymással. Ahogy a természetben tapasztalható feszültség is szükséges, így ebben az életszakaszban az önmagamért való megküzdés, kiállás és ebből adódó frusztrációk, nehézségek szintén elengedhetetlenek személyiségfejlődésünkhöz.