Életerő mozgásműhely

13/05/2026

A mai beszélgetésünk margójára

Mik is azok a nyirokerek?

A nyirokerek olyan vékony csatornák vagyis erek, amelyek a nyirok elszállításában játszanak szerepet. Ezek a nyirokerek párhuzamosan futnak az erekkel a testben. A nyirokerek hálózata összeköttetésben van a nyirokcsomókkal, amelyek szintén fontos szerepet játszanak a nyirokrendszerben.

A nyirokerek szerkezete hasonló az erekéhez, billentyűk felelnek az egyenirányításért, de bennük nem csörgedezik vér. A faluk azonban vékonyabb, kicsit más a falszerkezete, ami lehetővé teszi számukra, hogy a nyirokfolyadékot felvegyék és szállítsák. A nyirokerek falaiban olyan simaizomzat található, amely segít a nyirokfolyadék továbbításában a szöveteken keresztül. A nyirokerek kisebb részei összeolvadnak, ahogy haladnak, és végül nagyobb nyirokerekbe torkollanak, amelyek a nyirokcsomókba vezetnek.

A nyirokerek általában a következő területeken találhatók:

• Bőr alatti rétegek: A bőr alatt sok nyirokér található, amelyek segítenek a folyadékok szállításában.

• Belül, az izmok között: Az izmok közötti területeken is sok nyirokér található, amelyek a mozgás során folyadékokat és anyagokat szállítanak.

• A szervek körül: A belső szervek körül elhelyezkedő nyirokerek a zsigerek nyirokfolyadékának elszállításáért felelnek.

A nyirokerek fontos szerepet játszanak a nyirokkeringés rendszerében, mivel általuk történik a nyirok szállítása és áramlása a testben.

• Axillaris nyirokerek: Ezek a nyirokerek a felső végtagokból, a mellkas oldalsó részéből és a mellbimbó körüli területekről származó nyirkot szállítják.

• Inguinalis nyirokerek: Ezek a nyirokerek a lábakról, a kismedencéből és a nemi szervekből származó nyirkot gyűjtik össze. Összeköttetésben vannak az inguinális vagy ágyéki területen található nyirokcsomókkal.

• Lymphaticus dexter: Ezek a nyirokerek a fejből, nyakból és arc területéről származó nyirkot gyűjtik össze. A legfontosabbak közé tartozik a nyak középső és oldalsó mély nyirokcsomóihoz vezető juguláris törzsek. A Lymphaticus dexter a vena subclaviába nyílik, ahol a nyirokfolyadék visszajut a vérkeringésbe.

• Lymphaticus sinister: Ez a baloldali nyirokér a fej, a nyak, a bal felkar és a bal mellkas nyirokfolyadékát gyűjti össze. A Lymphaticus sinister a nyakon és a kulcscsont alatt haladva a baloldali vena jugularis interna (belső nyaki vénába) nyílik, ahol a nyirokfolyadék visszajut a vérkeringésbe.

• Lumbális nyirokerek: Ezek a nyirokerek a deréktájék környékéről, a hát alsó részéről, valamint a lábakról származó nyirkot szállítják. Összeköttetésben vannak a lumbális vagy deréktájéki nyirokcsomókkal.

• Ductus thoracicus: Ez a legnagyobb nyirokér-rendszer. A jobb felső testrész és a jobb végtagok nyirokját, valamint a bal felső testrész és a bal végtagok nyirokját gyűjti össze. Az emberi test legnagyobb részét lefedi.

• Cisterna chyli: Ez a ductus thoracicus előfutára. A hasüregből és a kismedencéből származó nyirokot gyűjti össze, majd átadja a ductus thoracicusnak.

/Trombózis -és Hematológiai központ/

13/05/2026

👣 A megelőzés szintet lépett!

Megérkezett az Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 5. kiadása, a daganatmegelőzés tudományos „ugróiskolája”. Ez a 14 pontos rendszer nem csupán iránymutatás, hanem egy logikusan felépített útvonal, amelynek minden mezője a legfrissebb kutatásokon alapuló védelmet képviseli.

A javaslatok ereje az egyszerűségükben rejlik: a tudományos alapok ellenére közérthető, könnyen elsajátítható tanácsokat nyújtanak, útmutatást adva az egyéni prevencióhoz.

🛡️Ezen a 14 pontos rendszeren végighaladva egyszerűen fektethetjük le a hosszú távú védelem alapjait!

Bővebben: https://onkol.hu/attores-a-daganatmegelozesben-mar-magyarul-is-elerheto-az-europai-rakellenes-kodex-5-kiadasa/

11/05/2026

Tegyél pici lépéseket.🙂

A kiégés (burnout) szinte napról napra több embert érint és már korántsem csak munkahelyi jelenségről van szó. Megjelenhet bárhol, ahol tartós stressz halmozódik fel: otthon, a kapcsolatokban, másokról való gondoskodás közben vagy akár a tanulás során is.

Az ápolók napjához kapcsolódva különösen fontos beszélnünk az egészségügyi dolgozók mentális terheléséről és a kiégés jelenségéről. Azok, akik nap mint nap másokról gondoskodnak, gyakran saját testi-lelki kimerültségük határára sodródnak.

A kiégés leggyakoribb jeleit:
🥱 állandó fáradtság
😠 ingerlékenység
🫩 motivációvesztés
🤧 fizikai tünetek
😶 visszahúzódás
🥴 koncentrációs nehézségek

A kiégés nem egyik napról a másikra alakul ki, és nem is egyik napról a másikra múlik el, de kezelésében minden apró lépés számít. A jó hír az, hogy van ráhatásunk arra, hogy mi történik velünk; vannak eszközeink a megelőzésre és arra is, ha szeretnénk megküzdeni az akut helyzettel.

09/05/2026

A csütörtöki beszélgetésünk margójára és mert azt gondolom: ebből a szempontból sem egyértelmű, hogy ki mikor, hogyan, milyen mértékben terhelhető.🙂

Így látja az élettan a csontátépülési folyamatot

A növekedés során, vagy felnőttkorban fizikai terhelés hatására létrejövő csontképzéskor (modeling) az új csontszövet képződése dominál.
A csontszövet azonban soha nincs teljes "nyugalomban", átépülése (bone remodeling) az egész élet során zajlik. A remodeling a csontlebontás és csontképzés szigorúan összehangolt folyamatait jelenti, amelynek eredményeképpen felnőttkorban a csontállomány kb.10-15 évente kicserélődik. A remodeling folyamatát szemléletesen írja le a "téglafal" modell. Ebben a csontot olyan egységekből kialakult szerkezetként írjuk le, amelyben az egyes egységeket egymástól függetlenül ki lehet cserélni, miközben a többi egység megmarad.A csontszövet egy-egy egysége adott időben az osteoclastok működése folytán lebomlik, majd a keletkezett csontszövethiányt az osteoblastok szintetikus működés pótolja.
A kiváltásban szereplő, egymás után aktiválódó sejteket "csont-újraképződési egység"-nek (bone remodeling unit-nak) nevezzük.
Az átépülést megindító tényező még ismeretlen. Bizonyosnak látszik, hogy a folyamat megindulásának helyi oka is lehet.

❗(Egy elmélet szerint a csontot érő mikrotraumák indítják meg a csontfelszívódást). A csontátépülés folyamán először egy adott helyen osteoclastok sorakoznak fel, majd alagutat vájnak a csontba, mikroszkópikus méretű üregek képződnek. Ez a szakasz 7-10 napig tart, majd az osteoclastok inaktiválódnak, később pedig apoptosisnak esnek áldozatul. Ezzel egy időben a csontot burkoló sejtekből osteoblastok alakulnak ki, a lysis helyén felsőrakoznak, majd megindul az új csont képzése.
❗Ez a második szakasz hónapokat vehet igénybe. Az osteoblastok először nem mineralizált mátrixot (osteoid szövet) választanak el, amely a későbbiekben mineralizálódik.

❗Átlagosan 50 éves korig a csontfelszívódás és csontújraképződés egyensúlyban vannak, az átépülés hatásfoka teljes vagy közel teljes. E kor felett -amely a hormonális állapottól, nemtől és más tényezőktől függhet- kevesebb új csont képződik, mint amennyi azon a helyen lebomlott. Ez az oka a közép- és időskorúakban a csontállomány csökkenésének, az osteoporosisnak, amely a csontokat törékenyebbé, mechanikus hatásoknak kevésbé ellenállóvá teszi. Az átépülést jelentősen befolyásolja a hormonális háttér.

❗A nemi hormonok hiánya a helyreállítási fázis hatékonyságának csökkenéséhez vezet. Helyreállítási deficithez vezet a szervezetben keletkezett glukokortikoid többlet(!!!) és a terápiás céllal adagolt glukokortikoid is.

Akár az osteoblastok, akár az osteoclastok aktivitásfokozódásának -azaz a csontfelépítés és -lebontás közötti egyensúly megbomlásának- laboratóriumi módszerekkel mérhető következményei vannak.

Így fokozott osteoblastműködés esetén a szérumban kimutatható az alkalikus foszfatáz aktivitás és az osteokalcinkoncentráció emelkedése. Fokozott csontlebontáskor a szérumban megjelennek a csontot felépítő fehérjék -pl. az I.-es típusú kollagén- jellemző lebontási termékei, pl. a hidroxiprolin, kollagén telopeptidek.

/Fonyó-Geiszt/

08/05/2026

Hogyan látja a testtartást az élettan?

A test tengelyében (axiálisan) elhelyezkedő nyaki és hátizomok motoneuronjai mind a cervicalis, mind a thoracalis szakaszon a mellső szarv legmediálisabb részét foglalják el. Ennek az elrendezésnek az eredményeként az ingerületeket elosztó helyi interneuronok mindkét oldalon elérik a motoneuronokat (bilaterális helyi hálózat). Így a törzs axiális izomzata -amely a minden más mozgás hátterét képző testtartásban játszik szerepet- bilaterális szabályozású. A váll és medenceöv motoneuronjai az alsó cerviális és lumbosacralis szegmentumokban a lateralis mellső szarv mediálisabb részén, a distalisabb izmoké pedig egészen laterálisan helyezkednek el. A végtagok distalis izomzatát a helyi interneuronhálózat főként azonos oldalon (ipsilateralisan) éri el. A proximalis-distalis elrendeződés mellett a gerincvelőben a flexor- és az extensor izmok motoneuronjai is elkülönülnek: a flexor izmok motoneuronjai dorsalisabban, az extensorok pedig ventralisabban vannak.

❗Az intakt szervezetben minden akaratlagos vagy automatikus mozgás a testtartásnak megfelelő izomtónus hátterében zajlik. A mozgások folyamán -az egyensúly megőrzése érdekében- az egyes izomcsoportok testtartási tónusa is változhat. A tónus megfelelő átrendeződésének hiányában a mozdulat kezdetén felborulhat az egyensúly, a megmozduló ember eleshet.
Ezért az izomtónust a motoros kéreg már a tervezett mozgásnak megfelelően alakítja. Intakt idegrendszer mellett a legtöbb emlősfajban az izomtónus az antigravitációs izmokban, az axiális törzsizomzatban, továbbá a végtagok extensor izmaiban nagyobb mértékű, mint az antagonista izmokban. A normális testtartási tónus a spinalis myotaticus reflexre épülve supraspinalisan integrálódik. A tónus egyenlőtlen eloszlásának eredete legalsó szinten azokban az agytörzsi struktúrákban van, amelyek facilitálják a spinalis myotaticus reflexet. Ezt a működést a vestibularis afferens rendszer, a kisagy és a nagyagykéreg "ellenőrzik".

❗A vestibulo-spinalis reflex során a félkörös ívjáratokból az otholitszervekből kiinduló ingerületek a nyakizmok és a törzsizmok tónusának gyors megváltoztatásával reagálnak a fej helyzetében bekövetkezett változásra, korrekciós mozgásokkal biztosítják mind álló helyzetben, mind mozgás közben a test egyensúlyát.

❗A testtartás alapjául szolgáló eddig ismertetett mechanizmusok mind veleszületett, sztereotíp lefolyású reflexmozgások, amelyekben nem szerepelnek tanult elemek. Ezek a reflexek alkalmasak egy nagyjából mozdulatlan szervezet egyensúlyának a gravitációval szembeni megtartására.

❗A szervezet azonban rendszeresen végez mozgásokat, amelyek veszélyeztetik egyensúlyát, és a tartási tónus folyamatos változását kívánják meg.

❗A mozgások közben új, későn észlelt tényezők fenyegetik az egyensúlyt. A testtartási reakciók egyrésze az egyensúly elvesztését követően korrigálja a testtartást ((visszacsatolt (feed-back) tartási reakciók)). Ezeket a reakciókat a különböző szenzoros afferensek (proprioceptorok, inorsók, ízületi receptorok) aktiválják.
A testtartási reakciók másik része- az agykéregben még csak tervezett mozgások alapján- előre felméri a testtartás megőrzéséhez szükséges korrekciókat, és az izomműködést már ennek megfelelően állítja be. Ezek az előreható, "anticipáló" vagy feed-forward reakciók, amelyeket prediktív funkciónak is neveznek.

Mindkét idegrendszeri szabályozásra jellemző, hogy bár sztereotípiákra, agytörzsi és gerincvelői mechanizmusokra épül, sok benne a tanult, begyakorolt elem, amelyek a későbbiekben automazmussá válnak.

/Fonyó-Geiszt/

Ami pedig fáj vagy problémás, azt kérlek bízd te is szakorvosra, gyógytornászra!🙂

17.00 órás kis gerincréning csapat, harmincastól a végtelenig. Imádooom!

27/04/2026

Boldogság, hogy újabb 5 csodás csajszit köszönthetek nagy átalakulás kategóriában!❤😍 Sokkal több emberre vagyunk hatással, mint gondolnánk.

25/04/2026

A tegnapi beszélgetésünk margójára, szívem minden szeretetével:

Az, hogy a szervezetünk mit és meddig bír, nagyrészt az ''egészségbankszámlánk'' egyenlegén múlik.

Az egészségbankszámlánk egyrésze hozott és teljesen egyedi, ami azt jelenti, hogy bizony vannak szerencsés és kevésbé szerencsés leszületések. 😏 Az egészségbankszámlánk másik részét viszont életünk ''bevételi/kiadási'' rutinja alakítja, vagyis rengeteget számít, hogy mennyit és hogyan(!) fektettünk/fektetünk be életünk során ebbe az egyéni egészségbankszámlába. És hogy mennyit veszünk/vettünk ki onnan!

Betét= pozitív irány, töltekezés
Kivét= negatív irány, lemerülés

/Forrás: Koncsek Krisztina, holisztikus szemléletű gyógytornász, eredet: Selye János, stresszkutató/

Ha példálul a túlzott stressz a mindennapjaink részévé válik, az a hormonrendszer működésén is meglátszik. A stressz leküzdéséhez a szervezet folyamatosan több stressz hormont termel. Az állandó készenlét, a folyamatos igénybevétel miatt a mellékvese tartalékai kimerülnek, hosszabb-rövidebb idő után megjelennek a „mellékvese fáradtság” tünetei. Az egyensúly felborulását kezdetben magasabb kortizolszint jelzi, hiszen a folytonos stressz ellen a szervezet így igyekszik felvenni a harcot. Krónikus stressz esetén azonban a túlhajszolt mellékvese idővel képtelen lesz kielégíteni a szervezet megnövekedett kortizol szükségletét, így értéke egyre csökken.

Így néz ki egy negatív irányba tartó spirál:

-alarm
-rezisztencia
-leépülés

A mellékvese-fáradtság legtipikusabb tünetei:

-állandó fáradtság

-sóvárgás

-érzelmi labilitás

-izomgyengeség

-bőrproblémák

-agyi köd

-szorongás

-idegesség

-lehangoltság

-hanyatló produktivitás

-csökkent tolarenciaszint

-sz*****is inaktivitás

-kóros önbizalomhiány

-túlérzékenység

-ok nélküli hízás vagy fogyás

-hasi hízás

-depresszió

-nőknél komoly premenstruációs tünetek

-kifejezetten erős vagy rendszertelen havi vérzés

-inzulinrezisztencia

-termékenységi problémák

-csökkent fájdalomtűrő képesség.

Krónikus mellékvese-fáradtság esetén fontos a B-vitamin- és a szelénpótlás, és szedjünk jól hasznosuló magnéziumot.

Bármennyire haszontalan tanácsnak tűnik, törekedjünk az egyensúly visszaállítására. 🙏

Hogyan?

Egy nehéz vagy stresszes nap után például, ne terheljük magunkat tovább egy kemény edzéssel!

A rövid távon elengedhetetlen önstabilizációt követően, hosszabb távon már ne kerüljük ki a számunkra kényelmetlen vagy nehéz helyzeteket, mert az tovább gyengítheti a stressztűrő képességünket.

Ha rendszeresen sportolunk, még kellő edzettségi szint esetén is maximum heti 2-3 alkalommal végezzünk intenzív testedzést és alkalmazzunk mellé ''chill állapotot'' elősegítő módszereket és technikákat (pl. tudatos légzés, földelés, meditáció, séta, streching, gerinctréning, alcsony intenzitású edzések, nyújtás).

21 óra után lehetőleg ne végezzünk aktív tevékenységet és próbáljunk elaludni jóval éjfél előtt.

Igyekezzünk minimalizálni az ajzószereket, a kávét, a teát és az alkoholt. Bármilyen furcsa, a feldolgozott élelmiszerekben található adalékanyagok, stimulátorok, ízfokozók ugyancsak stresszt váltanak ki a mellékvesében, éppen ezért lehetőleg ezeket is mérsékeljük.

Merjünk segítséget kérni!!😘

Töltsünk időt számunkra kellemes KÖZÖSségekben és találjunk olyan elfoglaltságot is, ami feltölt, egyben lecsendesít (rajzolás, festés, társasozás, fűzés, horgolás, kirakózás, olvasás, stb.)

23/04/2026

A tegnapi beszélgetésünk margójára, szívem minden szeretetével:

"Hogy valamit szerethess, ismerned, értened kell. Hogy szeresselek, ismernem kell téged, érdeklődnöm kell, kutatnom kell ki vagy, fogékonynak kell lennem minden hangulatodra, változásodra, s ki kell lépnem saját törekvéseim, céljaim, vágyaim zárlatából. És megismerve téged elkezdem felfedezni saját magam."

22/04/2026

A Föld napja

''Amikor az erdőn jársz, és rábukkansz valahol egy forrásra, ülj le melléje csöndesen és figyelj. Nagyon csöndes légy, és akkor hallani fogod a zöld ruhás tündérke hangját a surranó vízből. Ha pedig jó füled van, és érted az erdő nyelvét, akkor meghallhatod azokat a csodaszép meséket, amiket a forrás, a csermely, a patak tündére elmond ilyenkor a fáknak.''

22/04/2026

"1,2,3: Életerős csaj vagyoook!!"

A tegnapi, 17.00 órás gerinctréning csapat. És itt most megint kiemelném, hogy nem lehet elégszer megköszönni az orvosok, gyógytornászok munkáját!🙏🤗❤

A koordinációs képességek az idegrendszer és az izomzat összehangolt működését jelentik, amelyek lehetővé teszik a mozgások pontos, hatékony és gazdaságos kivitelezését, valamint az új mozgások gyors elsajátítását. Ide tartozik az egyensúly, a ritmusérzék, a térbeli tájékozódás, a reakcióidő és a mozgásérzékelés.

A koordinációs képességek főbb típusai és jellemzői:

• mozgáskoordináció: Az izmok tevékenységének összehangolása, a mozgásfázisok összekapcsolása.

• egyensúlyozás: A test nyugalmi vagy mozgás közbeni helyzetének megtartása.

• ritmusképesség: A mozgás külső vagy belső ritmushoz való igazítása.

• térbeli tájékozódás: A test helyzetének felmérése és módosítása a térben.

• reakcióképesség: Gyors és pontos válaszadás különböző jelekre.

• mozgásérzékelés (kinesztézia): A mozgásirány, erő és sebesség finomhangolása.

21/04/2026

🤣🙈🙌❤