05/01/2026
Hétindító
Bízom benne, hogy hozzánk belépve kint hagyhatóak az állandó körbe tekintés és a túlszabályok.🙏
A gyakorlatok jó néhány éve nem szabályos-szabálytalan kategória, mert a test ennél összetettebb. Te meg főleg.
És amikor az öltözőben szanaszét hagyod a cuccaidat, nagyokat ásítasz, táncolsz, elnyúlsz bárhol és bármikor, befalod a csoki, öleled a macit vagy a másikat, sírsz vagy nevetsz, azt jelenti biztonság van. Megérkeztél. Kiengedtél..😘🤗
"Túlszabályozott élet: élünk még, vagy már csak megfelelünk?
Régen az élet egyszerű volt. Felkeltél, ettél, dolgoztál, este lefeküdtél. Közben maximum arra kellett figyelni, hogy ne gyulladjon ki a ház, ne rúgjon meg a ló, és ne egyél romlott kolbászt. És képzeld: éltek az emberek. Sőt, volt idejük unatkozni is, ami ma már gyanús tevékenységnek számít.
Ma viszont reggel felkelsz, és már szabályt sértesz. Rosszul kelsz ki az ágyból, ergonómiailag nem megfelelő. Kávét iszol, de mikor, mennyit, miből, milyen hőfokon? Aztán kilépsz az utcára, ahol kiderül: ott se úgy menj, se úgy nézz, se úgy gondolkodj. És ne felejtsd el: ha nincs szabály, akkor csinálunk egyet.
Száz éve tizedennyi szabály volt, és mégsem omlott össze a civilizáció. Ma mindenre van rendelet, alrendelet, módosítás, kiegészítés, kutatási eredmény, értelmezési útmutató és „gyakran ismételt kérdések” rész, amit senki nem ért. Az élet nem spontán, hanem állandó frissítés alatt áll. Ha valamit ösztönből csinálnál, azonnal megszólal egy belső hang: „Biztos, hogy ez így jó?” És a legszebb az egészben, hogy a szabályok sosem csökkentik a problémákat, csak szaporodnak, mint a galambok a főtéren. Mindig újabb és újabb születik, mert az előző nem működött. De sebaj! A megoldás nyilván az, hogy csinálunk még hármat.
Régen a szabályszegés az volt, hogy átmentél a szomszéd telkén lerövidíteni az utat, vagy ettél egy sütit ebéd előtt. Ma már a szabályszegés egy életforma, amihez minimum jogi képviselő, pszichológus és egy jó kifogás kell. Mert ma nem az a kérdés, hogy rosszat csinálsz-e, hanem hogy kit zavar, árt-e az egészségednek, és van-e róla nyomtatvány. Meg merjük-e szegni a szabályokat? Hát… először is meg kell nézni, melyiket. Mert van, amit szabad megszegni, van, amit tilos megszegni, és van, amit kötelező megszegni, különben gyanús vagy. Például ha túl rendesen viselkedsz, az már szélsőséges. Ha megkérdezed, miért van egy szabály, az provokáció.
Az ember ma úgy szegi meg a szabályokat, mint egy bankrabló: kapucniban, körülnézve, belső remegéssel. És a legjobb, hogy sok szabályt már senki nem kér számon, csak megszoktuk. Úgy élünk, mintha mindig vizsga lenne. Megfelelési kényszerből olimpiai bajnokok vagyunk. Aki kilóg, az nem lázadó, hanem „nem együttműködő”. Ami ma a legdurvább szabályszegés: józan paraszti ésszel gondolkodni. Szóval meg merjük-e szegni a szabályokat? Ritkán. Inkább megmagyarázzuk, hogy miért nem szegtük meg. Mert ma nem az a bátor, aki átlépi a határt, hanem az, aki kimondja: ez hülyeség. És hát lássuk be… ehhez ma már nagyobb bátorság kell, mint régen bármilyen forradalomhoz."
/Enigma/
