Borza Zsuzsanna Egészségfejlesztő Mentálhigiénés szakember

19/11/2025

11.19. Nemzetközi Férfinap - Ma a Férfiakat ünnepeljük.

17/11/2025

Szex. Tabu. Még mindig. Pedig nem véletlenül adatott meg.
Az életünk fontos része, az önismereti utunk egyik hatalmas színtere, a belső folyamataink, elakadásaink tükre, és az energiák szabad áramlásának csodálatos lehetősége. A szexualitás az egyik legérzékenyebb módja annak, ahogyan kapcsolódni próbálunk önmagunkhoz és a másikhoz.
A pszichológia ma már teljes bizonyossággal tudja, hogy a szexualitás minősége szorosan összefügg a kötődési mintáinkkal, sérüléseinkkel, bizalmunkkal és önértékelésünkkel.

Tavaly ősz óta a ma lesz a 12. Meditáció és Önismeret workshop, amit tartok, és nagyon örülök, hogy ennyire szeretitek, és ilyen sokan érzitek úgy, hogy ilyen módon, ilyen keretek között is szívesen dolgoztok magatokon és akár kényesebb témákban is.
Ez azt mutatja, hogy egyre többen mertek őszintén szembenézni azzal, ami a felszín alatt zajlik, és ez óriási bátorság! ✨

Minden workshopon, de a mai Intimitás - Szexualitás témájún különösen nagy hangsúlyt fektetünk a testre figyelésre, a testtel való kapcsolódásra. A testünk, a testünk jelzései, funkcióinak szűkülései vagy túlaktivitásai mind-mind utat mutatnak, és jelzik, hogy belül mi zajlik, mi nincs rendben, hol van még trauma vagy félelem.
A test soha nem hazudik: mindig pontosabban beszél, mint a gondolataink. A testi tünetek gyakran évek óta hordozott érzelmi terheket próbálnak felszínre hozni.

Sokan nem véletlenül nem tudnak a testükkel közvetlenül kapcsolódni. Mert nagyon sok emléket, érzelmet, néha traumát is őriz.
Az elkerülő testkapcsolat gyakran múltbeli érzelmi túlterheltségből, szégyenből vagy a „nem vagyok biztonságban a saját érzéseimmel” élményéből fakad.

A neurológiai kutatások is alátámasztják, hogy a testben tárolt élmények, különösen a fenyegető, érthetetlen vagy túl intenzív élmények, lenyomatot hagynak az idegrendszerben és a szövetekben.

A testtel való újrakapcsolódás és testi folyamatokra való őszinte ráfigyelés olyan kapukat nyithat meg, amin keresztül a testünkön keresztül a szívünk kezd el gyógyulni, és végre haladhatunk a lelki béke és az energiák szabad áramlása és az önszeretet felé.
Ez a folyamat az idegrendszer újraszabályozásáról is szól: arról, hogy fokozatosan visszaáll a biztonságérzet, a teljesség és a kapcsolódás képessége.

Köszönöm a nagy érdeklődést, nagy szeretettel várok ma este mindenkit.
Jó, hogy itt vagytok, és jó, hogy mertek lépni önmagatokért. ❤️

Borza Zsuzsanna, www. lelekmedicina.hu

06/11/2025

A szelíd erő reneszánsza

Vannak korszakok, amikor a történelem kollektív lélegzetet vesz. Nem feltűnően, nem szalagcímekben, hanem finom, mégis megkerülhetetlen rezgésekben. És kimerül a régi logika. Ami eddig erő volt, hirtelen súlyossá válik. Ami eddig biztonságot adott, szorítani kezd.

Ma egy ilyen pillanatban állunk. A külső világ egyre gyorsabb, harsányabb, követelőzőbb. Teljesítményt kér. Bizonyítékot. Tervet. Erőt. De egyre több ember érzi: ez az erőforma elhasználódott.

A keménység önmagában nem tart meg bennünket. A kontroll nem ad nyugalmat. A mindent tudás illúziója pedig fárasztó, és végső soron üres.
A „mindent bírok”, „mindent megoldok”, „nincs szükségem senkire” korszak csendesen összeomlik.
A kimerülés, a kiégés, a magány nem gyengeség, hanem tünetei egy változó világnak, és annak, hogy egy régi erőmodell meghaladottá vált.

És valami új emelkedik fel.
Nem a passzivitás. Nem a túlérzékenység. Nem a „mindenki legyen kedves, bármi áron” naivitása.
Hanem a szelíd erő.

A szelíd erő nem puhány. Nem konfliktuskerülő. Nem határozatlan.
Épp ellenkezőleg: mély belső tartásból születik. Abból, hogy valaki ismeri magát, hallja a saját belső hangját, és nem mások félelme vezeti, hanem a saját belső iránytűje.
A szelíd erő tud nemet mondani. Tud határt húzni. Tud jelen lenni akkor is, amikor könnyebb lenne elmenekülni. És tud lágy maradni akkor is, amikor a világ keménységért kiált.

Ez az erő nem ellenállásból táplálkozik, hanem tudatosságból.
Nem félelemből, hanem belső biztonságból.
Nem kontrollból, hanem jelenlétből és felelősségvállalásból.

Régen azt hittük, a világot az erősek viszik előre.
Ma kezdjük megérteni: a világot azok emelik, akik erősek ÉS érzők egyszerre!
Ez a minőség különösen fontos most, amikor a nemi szerepek újrarendeződnek, és férfiak és nők új nyelvet tanulnak egymáshoz nem dominancián, hanem együttműködésen, partnerségen és érett kapcsolódáson alapuló világot építve.
Nem könnyű. De ez a jövő kultúrája: a belső egyensúly kultúrája.

A szelíd erő nem hangos, mégis hat. Nem látványos, mégis formál. Nem rombol, hanem teremt.
És talán ez a legfontosabb: nem elvesz, hanem felemel: önmagát, a kapcsolatokat és a világot is.
Lehet, hogy a jövő vezetője nem az, aki a legerősebbnek tűnik, hanem aki a legjobban kapcsolódik.
És lehet, hogy a következő korszak hősei nem a csatamezőkön állnak, hanem a belső béke, tiszta jelenlét és emberség tereit tartják.
Ez a reneszánsz most kezdődik. És mindannyiunkban ott szunnyad.

Borza Zsuzsanna
www.lelekmedicina.hu

26/10/2025

A szeretet nem érzés, hanem tudatállapot
Sokáig azt hisszük, a szeretet valami, ami megtörténik velünk.
Egy érzés, ami megérkezik, amikor a másik „megérint”, és eltűnik, amikor csalódunk.
A legtöbb ember így tapasztalja meg először: mint egy meleg hullámot, ami felemel, majd visszahúz, amikor a másik nem úgy reagál, ahogy vártuk.
De a szeretet valójában nem az, amit érzünk, hanem az, amiben vagyunk, amikor az ítéleteink elcsendesednek.
Egy tudatállapot, amelyben a szívünk nyitva marad, akkor is, ha valami fáj.
Amikor már nem akarjuk birtokolni, megérteni vagy befolyásolni a másikat, csak látni őt, olyannak, amilyen.
A szeretet nem rózsaszín, nem sima, nem mindig kellemes.
Gyakran a legmélyebb felismeréseken keresztül érkezik meg: a veszteségeken, elengedéseken, kudarcokon át.
Akkor, amikor már nem tudjuk tovább kontrollálni az életet, és egyszer csak felismerjük: a szeretet nem bennünk van, hanem mi magunk vagyunk.
A valódi szeretet nem gyengeség, hanem a legnagyobb bátorság.
Mert megköveteli, hogy levessük a páncélunkat, és sebezhetővé váljunk.
Megköveteli, hogy felelősséget vállaljunk a saját árnyékunkért, a vetítéseinkért, a játszmáinkért.
Mert szeretni nem annyi, mint elfogadni a másikat, hanem annyi, hogy hajlandóak vagyunk látni őt. És közben önmagunkat is.
A szeretetben nincs küzdelem, csak jelenlét.
Nem arról szól, hogy mindenkihez kedves legyek, hanem arról, hogy kapcsolódjak valóban, mélyen, őszintén.
Ahol a szívem nyitva van, ott már nincs jó és rossz, csak emberi történet.
És ez a felismerés oldja fel a harcot, a félelmet, a különválás illúzióját.
A szeretet tehát nem cél, amit el lehet érni.
Hanem az alapállapot, ahova visszatérünk, ha már nem menekülünk önmagunk elől.
Amikor a figyelmünk elcsendesedik, és már nem akarunk többé semmit „megjavítani” sem magunkban, sem másban.
Ekkor kezdjük megérteni, mit jelent az, hogy „a szeretet nem múlik el”.
Mert soha nem is jött és ment.
Csak mi tanulunk lassan, fájdalmakon és örömökön át újra emlékezni rá.

Borza Zsuzsanna
www.lelekmedicina.hu

25/10/2025

14/10/2025

A direkt irányba forduló Plútó üzeni: most nem apró lépésekre, hanem valódi áttörésre van szükséged. Azt pedig megalkuvással soha nem éred el. Tehát merj, ugorj, tedd!

Korunk legkártékonyabb mérge nem az alkohol, se a nikotin, vagy bármely hallucinogén vegyület. Hanem annak a sulykolása, hogy élj ’veszélytelen’ életet ésszerű kompromisszumokkal kikövezve. Ennél ártalmasabb tanács legfeljebb az lehetne, hogy most rögtön menj ki az erdőbe hat méter kenderkötéllel, vesd át egy erős tölgyfaágon, köss rá csúszó csomót és akaszd fel magad. Kell a kurázsi és olykor üdvös nagy levegőt venned. Mint most:

A Plútó május eleje óta látszólagosan hátrált. Ezt úgy képzeld el, mint amikor öt hónapig egyre csak nyomják össze a rugót. Most (október 15-én éjjel) történik meg a fordulat: némi egy helyben állás után ismét előrefelé mozog a planéta. Igen, pontosan az történik: végre kiengeded a rugót, az addigi feszültség pedig lendületté, átalakító, cselekvő erővé formálódik. Tebenned.

Minden direkt irányú bolygófordulat magában hordozza ezt a kitűnő dinamikát, de egyik se olyan vehemens és erőteljes módon, mint a Plútó. Tehát ne sz@rakodj. Ne várj a környezetre, nekik semmi érdekük abban, hogy fejlődj, hogy boldog legyél, hogy minőségi ugrást élj meg az életedben, boldogulásod útján. Ez neked fontos igazán, tehát igen, ezúttal is te vagy a főszereplő.

Most felsorolhatnám, mi mindenre is jó ez az égi apropó. Nem teszem. Helyette egy lényeges kiegészítő motívumra szeretném felhívni a figyelmedet: a Plútó továbbra is egy emelő erejű trigon fényszögben áll az Uránusszal. Erről csak annyit: szenzációs energia, igazi nagypályás kozmikus kombó. A kapcsolódó cikket itt éred el: https://ladonyijanos.hu/uranusz-pluto-trigon-a-kompromisszumok-vegere/

A lámpák zöldre váltanak.

A sorompó a szemed láttára emelkedik fel előtted.

Helyzetben vagy.

Tegyél, cselekedj.

A „mit?” és „hogyan?” kérdésére pedig a múlt, ezúttal a plútói hátrálás részletei adják meg a választ. Éppen ezért másolom ide a május elején írt cikket; abban minden fontos részlet és adat szerepel.

Ezúttal (is) bíztatlak: ne spórolj az idővel és az olvasással. Pár perc, de lehet, pont ott lapul a sorok közt az az egyetlenegy mondat, ami neked szikra; személyes lendületadód. Amire évek múlva – akár örökre – emlékezni fogsz. A Plútó már csak ilyen. Íme:

„A retrográdba forduló Plútó három változatban írt forgatókönyvet. Íme:

első (optimális) verzió:

Mindenben a szíved szerint élsz. Szabad vagy és független. Azt teszed, ami számodra a legjobb – úgy, hogy annak nincs kárvallottja. Rátaláltál az életedet harmonikus egyensúlyban tartó konszenzusra.

Képes vagy bárhol, bárkivel, bármilyen szituációban eljutni ehhez a minőséghez. Nem drámázol, kivéve, ha színjátszóköri tag vagy.

második (egészen jó) változat:

Zömében jó az irány, amerre haladsz és többnyire érzed is: nincsenek nagy bajok se veled, se benned, se körülötted. Némi koncentrált befelé figyelést követően meg tudnád fogalmazni, miben és hogyan tudnál jobbítva változtatni az életeden. Talán még fogadalom vagy elhatározás is terel ebbe az irányba.

Nem vagy tökéletes, sőt; ám jó szívvel mondhatod el magadról: igyekszem, törekszem.

harmadik (tömeges, szomorkás) variáns:

Máról holnapra élsz, még ha sok is a pénzed. Fogalmad sincs, mit hoz a holnap, a holnapután pedig a messzi ködbe vész.

Már rég rájöttél: az életed mellett élsz.

Ha kell, iszol, drogozol, hogy el tudd viselni a tudat elviselhetetlenségét.

Felváltva alkudsz meg és kötsz kompromisszumokat.

Kapálózol, amivel a figyelmetlen szemlélővel elhitetni véled, hogy képes vagy öt másodpercnél tovább a felszínen maradni. Egyetlen, egyben legfőbb vigaszod, hogy rajtad kívül emberek jelentős tömege él (vegetál) épp úgy, mint te.

Valamelyik kalapban megtalálod a helyed. Megeshet, pont átjáróban vagy: kikapaszkodsz éppen, netán visszacsúszol. A lényeg: minimális őszinteséggel meg tudod határozni, az előbbi három halmaz melyikében jársz. Mert mindegyiknek hoz személyre szabott, típus-specifikus üzenetet a retrográd irányba forduló Vízöntő Plútó.

Az első csoport osztályrésze a boldog, megelégedett mosoly. Jól alakítod az életedet, helyén a szíved, hallgatsz a szavára. Jutalmad a még mélyebb megértés, az újabb, elképesztően jó lehetőségek.

Ha nyitva tartod a szemed és tágítod a valóságképedet – azt, amit magadról el tudsz hinni -, meredek emelkedésnek indulhat az életed. Veled együtt, tehát kell a befektetett munkád, időd, figyelmed, de a következő időszak extra lehetőségekben, bónuszokban, lehívható, mesés opciókban bővelkedik számodra.

A második kalap lakói jobb, ha feltűrik ingük ujját. Lesz munka és dolog bőven.

A múlt elmaradt karbantartásai, életed rendezése rövid időn belül jelzi: csak halasztottál.

Semmi elvégezhetetlen, egyszerűen csak tisztes kamatot fizetsz azért, mert korábban a kényelmet, a konfrontáció kerülését, a könnyebbik, langyos utat választottad.

A jelenben és a közeli jövőben jobban odateszed magad, megizzadsz, némi izomláz is kinéz, de ha egy csöpp ész is szorult beléd (márpedig bőséggel), akkor tanulsz belőle és később kétszer is meggondolod, hogy valódi, mély érzelmeid ellenében teszel-e bármit is.

Rendezés, újragondolás, újratervezés. Ha kell, újratárgyalás. Kiigazítás, sok-sok melóval, de teljesíthető teendők várnak rád. Fel a fejjel!

A harmadik társaság számára a hírek kevésbé jók. Nem, nem érkezett el (még) az utolsó ítélet.

A harsonák – egyelőre – a hangszerszekrényben pihennek. Ellenben úgy élheted meg az előtted álló hónapokat, hogy minden fel- és megborul, majd a feje tetejére áll.

Amiben eddig hittél, ami a biztonság illúzióját adta, az a pillanat töredéke alatt foszlik semmivé. Rossz választás, ha összeomlasz és feladod.

Kapsz egy esélyt. Sokan az utolsót, még többen az utolsó utánit.

Extra teljesítményre van szükséged, de képes vagy rá.

Nem árt persze hinned magadban; valahonnan előkaparnod önbecsülésed, egészséges önértékelésed és önbizalmad maradványait, hogy elkezdhesd locsolni, ápolni, tápoldatozni őket. Jól fognak jönni.

Javaslom: keress jó, ragadós, katartikus példákat, majd itatódj át velük. Példa: szetthátrányból fordítani a teniszpályán, különösen urak esetében 0-2-ről egy-egy Grand Slam-en.

Borítani a papírformát. Igen, mondhatod rá, hogy csoda (a Nagyhéten beszéltünk róla a Csodacsináló előadáson).

Ne azt mantrázd, hogy rajtad már csak a csoda segíthet, hanem a következőt: a csoda életed szerves része.

Felismerted, hogy most kell ráhangolódnod, elváró-működtető üzemmódba kapcsolnod. Számodra ez a helyes, azaz felfelé vivő irány. A következők miatt mondom ezt:

A Vízöntő asztrológiai jelében járó Plútó retrográd irányba fordul.

Magyarán: Földünkről szemlélve látszólagosan hátráló mozgásba kezd; teszi mindezt 2025. május 5-én reggel (nem voltam lusta kibogarászni az AstroSky-ból 6 óra 50 perckor): a Vízöntő jelének 3 fok 49 ívpercénél. A Vízöntő Plútó energetikájáról egy gyors, Holddal való szembenállás kapcsán írtam legutóbb, pár hete: https://ladonyijanos.hu/hold-pluto-szembenallas-a-lelked-egeszsegeert/

A retrográd mozgás a hagyományos (egyenlő riogatós) asztrológia szemében rettegett rettenet.

Számodra korántsem az. Üzenete egyszerű és világos: valamiért érdemes visszatérned. Olyan minőségért, ami az itt és mostban segít.

Azaz: többletenergiádért cserébe extra eszközöket kapsz; melyek gyakran a múltadból érkeznek.

Felismerések, kikristályosodó tapasztalások, elfeledettnek hitt emberei kapcsolatok.

A megvalósulási lehetőségek palettája végtelenül széles és színes. Minden mintázatban közös, hogy több munkát kér tőled, cserébe exponenciálisan jobban javadalmaz. Magyarul: megéri. Bőven.

Hónapokban gondolkozz a hátráló Plútó kapcsán. Közel negyed évezred (!) alatt kerüli meg a Napot, tehát kapkodó idegbetegnek nehéz lenne nevezni.

Pár jelentős dátum: 2025. október 15-én éjjel (2 óra 51 perckor) vált irányt és kezd újra direktbe, azaz „előrefelé” haladni. Teszi mindezt a Vízöntő 1 fok 22 ívpercénél. Addig azonban sok víz folyik le a Dunán és a hátunkon egyaránt.

Mi a legrosszabb, ami történhet?

Leomlik, mit addig biztosnak hittél.

Elkap a pánik.

Egészen addig, amíg meg nem világosodsz: ami megsemmisült, valójában már méltatlan volt hozzád.

Jobban és mélyebben megvizsgálva te magad is rájössz: ellened, nem érted működött. Amit/akit segítődnek, szolgádnak hittél, valójában az ellenséged volt.

Ezek a megélések – bár megrázóak, olykor tragikus az érzelmi lecsapódásuk – a kezedre játszanak. Ha a harmadik halmaz lakója vagy, bizton érdemes készülnöd rá, tudva: a megrázkódtatás az első lépcsőfok a dohos pincéből tavaszi napsütésbe vezető utadon.

Az égi történések zajlanak, akár tetszik, akár nem. Hihetsz bennük, de zsigerből el is utasíthatod, hogy hatnak rád. A következő hónapok azonban felkínálják a vizsgahelyzetet.

Megmérettetés, de a cél a jobbá, többé válás. Tisztánlátással és az emelkedés lehetőségével. Haladó szintű égfürkészeknek: az Oculus csillagtól tolat, majd az Altairhoz közel kapcsol egyest a planéta.

Teszthelyzet, amihez jól jön az általad mozgósított belső erő.

Ennek érkezett el az ideje.”

kép: pixabay.com


- ha tetszett a cikk,
- ha szeretted olvasni,
- ha örömöt szerzett,

megköszönöm, ha támogatod a munkám és a következő bejegyzések elkészülését:
https://www.donably.com/ladonyi-janos-asztrozofus

13/10/2025

🌱 Belső biztonság – az önismeret csendes ereje🌱
A világ zajos, gyors és gyakran követel több figyelmet, mint amennyit egyáltalán képesek vagyunk adni. Egyszerre kell jól teljesíteni a munkában, helytállni emberi kapcsolatainkban, és közben valahogyan megtartani önmagunkat is. De vajon mit jelent ez utóbbi igazán: megtartani önmagunkat?

Sokan akkor keresik az önismeret útját, amikor valami megbillen: egy kapcsolat, egy munkahely, a test vagy a lélek jelez. Pedig az önismeret nem csak kríziskezelés. Valójában a legnagyobb ajándék, amit magunknak adhatunk. Egy belső tér, ahová mindig visszatérhetünk, akármi történik is körülöttünk.
Az önismeret nem rózsaszín naplóírás és nem is egyszemélyes spirituális színház. Hanem bátorság. Bátorság felismerni, hogy mi mozgat minket igazán. Bátorság vállalni a múltunkat, az érzéseinket, az árnyékainkat. És bátorság újra és újra szembenézni magunkkal nem ítélkezve, hanem együttérzéssel.
Az önismeret útja lassú, de megbízható. Nem ígér gyors megoldásokat, de cserébe olyan belső biztonságot épít, amit nem renget meg egy elutasítás, nem sodor el egy konfliktus, és nem kérdőjelez meg egy külső elvárás sem. Mert aki valóban ismeri és elfogadja önmagát, annak már nem kell bizonyítania – csak jelen lenni hitelesen, tisztán, emberséggel.
🌱 Minden alkalom, amikor megállunk és befelé figyelünk, egy pici építőkő ebben a belső erődben. Egy lépés a zajból a csend felé. A túlélésből a valódi élet felé.
És ebben rejlik a mentális egészség egyik legfontosabb pillére: nem tökéletesnek lenni, hanem kapcsolódni magunkhoz. Újra és újra. Elfogadóan és szeretettel.
Borza Zsuzsanna
www.lelekmedicina.hu

11/10/2025

"Mi van akkor, ha a gyerek már hároméves korában sem tudja a mesét meghallgatni, mert a vibráló képernyők teljesen elkalibrálták a figyelmét? Mit tehet ilyenkor az óvónő? Vagy mit tehet a szülő, ha ez a helyzet már előállt, de szeretne javítani rajta? Vegye az ölébe a háromévest, és próbáljon neki úgy mesélni, mintha másfél éves lenne – vagyis mesélje neki vissza az előző napjának egy-két-három mozzanatát, és nem többet. 'Levetted a polcról a dömpert és megraktad az építőkockákkal…' Tehát újra az alapoktól kell elindulni, és onnan menni lassan-lassan egy tágabb mesekör felé. Regrediáltatjuk a gyereket, vagyis visszacsúsztatjuk a kisebb gyerekkorba, és onnan kiindulva 'építjük ki' a mesehallgatás élvezetét. Ilyenkor, ebben az életkorban még elég jó hatásfokkal lehet korrigálni. Később már nehezebb, de még akkor sem reménytelen."