19/02/2026
Figyelem, hosszú poszt következik!
❓Hogyan fejleszthető az empátia autista gyerekeknél?
📌Összefoglalva ez magában foglalja a kognitív empátia (mentalizáció, perspektívaváltás) explicit tanítását, az affektív empátia szabályozásának támogatását, a szociális helyzetek dekódolásának megfelelő strukturálását.
1️⃣A kognitív empátia fejlesztése (mentalizáció):
💓Az érzelemfelismerés strukturált tanítása: ennek célja az arckifejezések, a gesztusok, a mimika, a testtartás, a hangszín, intonáció dekódolása.
Módszerei lehetnek például:
🔹érzelemcímkézés tanítása: rendszeresen visszajelezzük, kihangosítjuk a gyermeknek, hogy láthatóan mit érez éppen. Például: "én most úgy látom, hogy te szomorú vagy.”
🔹segíthetnek az érzelemkártyák, fokozatokkal: bosszús – dühös – mérges stb.,
🔹„Mit látok? Mit gondolhat?” például képelemzés révén,
🔹videóalapú érzelemfelismerő gyakorlatok is hasznosak lehetnek ebben.
❗Fontos: ne csak címkézés legyen, hanem az adott érzelmek kontextusba ágyazása is lényeges.
🔁 A perspektívaváltás gyakorlásának célja az eltérő tudás és nézőpont megértése.
Konkrét technikák például:
🔹A szempontváltás strukturált gyakorlása: mindennapi helyzetekben beszélünk arról, hogy például "szerinted ő mit gondol most?"
🔹„Ki mit tud?” játék (hamis vélekedéses történetek egyszerűsített változata),
🔹gondolatbuborék rajzolása,
🔹szerepjátékok strukturált forgatókönyvvel.
❗Mindezek tudatos gyakorlása fontos a másik ember vélekedéseinek, szándékainak, gondolatainak, érzéseinek megértéséhez.
📖A szociális történetek
segíthetnek konkrét élethelyzeteket modellezni, amelyekben az empátia megjelenik, amelyek
leírják a másik fél nézőpontját, és előre modellezik a megfelelő választ is. Különösen nagyobb ovis és kisiskoláskorban működhet jól.
2️⃣Az affektív empátia szabályozása:
Sok autista gyermeknél az érzelmi rezonancia intenzív, de szabályozatlan.
💌Az érzelemszabályozás fejlesztése is fontos, mert ez az olykor nagyon intenzíven működő affektív empátia megterhelő lehet az autista gyermek számára:
🔹az érzelmek skálázása (0–5),
🔹„testtérkép”: hol érzem a feszültséget? Ez lehet a saját teste is, de kezdetben lehet, hogy könnyebb egy babán vagy egy larajzolt gyermeken megjelölni ezt,
🔹a megküzdési eszköztár fejlesztése, a repertoár bővítése: például a saját légzésre hangolódás és légzéstechnika, földelési módszerek, visszavonulás, szenzoros segédeszközök stb.
❗Lényeges cél, hogy az érzelmi túlterhelés ne blokkolja a gyermek proszociális válaszát (ez olyan önkéntes cselekvést jelent, amelynek célja vagy következménye a másik ember jóllétének növelése).
👥A co-reguláció szerepe:
ilyenkor a felnőtt modellálja a nyugodt érzelmi választ, viselkedésével mintát ad, példát mutat. A közös verbalizálás, szavakkal történő kifejezés is fontos tanító szereppel bír, példa „Látom, hogy megijedtél, amikor ő sírni kezdett.”
👫A proszociális viselkedés tanítása:
🔹hogyan vigasztalunk,
🔹mit mondhatunk egy adott helyzetben,
🔹milyen fizikai távolság megfelelő, érintésnek van-e létjogosultsága egy adott helyzetben (ez különösen a másokhoz fizikailag szívesen közelítő, másokat megérinteni szerető autista gyerekeknél lehet fontos),
Hasznosak lehetnek ebben:
🔹konkrét mondatpanelek begyakorlása,
🔹vizuális lépéssorok megtanulása,
🔹ezek begyakorlása védett, biztonságos környezetben, hogy aztán majd a "nagyvilágba" magabiztosan vihesse ki őket a gyermek.
👯♂️Kortárs interakciók támogatása strukturált, moderált helyzetekben:
🔹páros feladatok gyakorlása egyértelmű szerepekkel,
🔹kooperatív, együttműködést igénylő játékok,
🔹mediált konfliktusmegoldások begyakorlása.
❗❗Fontos a neurodiverzitás-tudatos közeg: a kettős empátia keretrendszer (double empathy framework) ismerete, amely szerint a kommunikációs kihívások az autista és a nem autista emberek között kölcsönösek, nem pedig egyoldalúan az autista ember "empátiahiányából" fakadnak.
❗Mit ne tegyünk?
❌ Ne moralizáljunk („Légy már empatikusabb!”)!
❌ Ne feltételezzük motivációhiányt!
❌ Ne büntessük a nem odaillő reakciót, ha mögötte a meg nem értés áll! Helyette mi próbáljuk megérteni a meg nem értés hátterét és eszerint módosítsunk a támogatói stratégián.
❌ Ne hagyatkozzunk kizárólag a gyermek spontán fejlődésére, hanem motiváljuk és támogassuk a folyamatos tanulást ezen a területen is!
💫Példák idevágó tematikus programokra:
🔹PEERS® (Program for the Education and Enrichment of Relational Skills) – strukturált szociális készségfejlesztés,
🔹Social Thinking® megközelítés,
🔹mentalizáció-alapú intervenciók,
🔹érzelemfelismerő tréningek (pl. computer-based emotion training).
❗Ezek hatása jellemzően kontextusfüggő, generalizáció (ez azt jelenti , hogy a gyermek az elsajátított készséget nemcsak a tanulási helyzetben, hanem más helyzetben, más emberekkel is képes alkalmazni) külön támogatást igényel.
(Kép forrása: Freepik)
