13/10/2025
A tegnap reggeli poszt, ami a mesékről szólt, illetve arról, hogy hogyan hat a gyerekekre, nagy port kavart köztetek. Sajnos néhány embert ki kellett tiltanom, mert méltatlanul és rágalmazó hangnemben nyilvánult meg, ami ezen az oldalon nem elfogadható. Körülbelül négy-öt emberről beszélünk.
Köszönöm a véleményeteket és a hozzászólásokat, még akkor is, ha többen úgy éreztétek, hogy az írásom nem egyezik a véleményetekkel. Többen hivatkoztatok más pszichológusokra, akik egészen más nézeteket vallanak. Én azt gondolom, hogy akár hétköznapi emberként, akár pszichológusként lehet eltérő véleményünk egy-egy témáról, csak megfelelően kell ezt kommunikálni. Nehéz megérteni az indulatokat, a rosszindulat őt, amik néhány emberben megszületnek itt az oldalon, és vérre menő vitába és gyalázkodásba kezdenek. Én azt gondolom, ez nem az írásnak szóló frusztráció, hanem valószínű, hogy a hétköznapi feszültség levezetésére egy kiváló terep. Sajnos a méltatlan kommunikáció azt az embert minősíti, aki ilyen módon nyilvánul meg.
Amit még a mesékről szeretnék nektek mondani, hogy ma már sokkal modernebb és sokkal inkább gyermekbarát mesekönyveket lehet kapni, ilyen például a Bogyó és Babóca, ami Libri díjat is kapott, amikor én is átvettem az ELLOPOTT FELNŐTTKOR könyvemért kapott Libri díjat. Ezeket a könyveket nagyon tudatos meseírók írják, méghozzá olyan szemlélettel, hogy a gyerekeket felkészítsék a mai világra. Készségeket fejlesztenek ezek a könyvek és a pozitív érzelmeket erősítik. Igen, legyenek a mesékben ideális dolgok is, és legyenek benne olyanok is, amivel a gyermeknek meg kell küzdenie, vagy olyan élethelyzetekről szólnak, ami a hétköznapokban a családokban is előfordul, tehát egyáltalán nem infantilizáló könyvekről beszélünk. Az viszont nagyon fontos, hogy ezek a könyvek NEM BÁNTALMAZÓ könyvek, hiszen nincsenek benne bántalmazó szituációk. Én azt gondolom, hogy a verés, a csonkítás, a fizikai agresszió még a mesekönyvekben sem elfogadható!
Sajnos nagyon sok bántalmazó viselkedés található a régi mesékben, hiszen régen a gyermek bántalmazása, verése, a fakanál, a szíj a csatos végével, egy általános fegyelmező eszközök voltak. Ezek alternatívái természetesen a mesékben is megjelennek, például az ostor. Manapság már nem verjük a gyerekeket, persze biztosan vannak családok, ahol sajnos még mindig ez a felfogás, de alapvetően kialakult egy olyan kultúra, hogy A GYEREKEKET NEM BÁNTALMAZZUK!
Én azt gondolom pszichológusként, hogy a bántalmazás semmilyen szinten nem elfogadható! Mesékben sem és a valóságban sem!
Arra kérlek titeket, hogy ne idealizáljátok a bántalmazó narratívákat. Sokan írtátok, hogy így a gyerek legalább megtanul alkalmazkodni a való világhoz.
A gyermekneveléssel a pozitív gondolkodásra és a szeretetre szocializáljuk a gyerekeket, hiszen attól lesz majd jobb a világunk, ha ezek a gyerekek majd nem akarnak bántalmazni. De ha a bántalmazó meséket idealizáljuk, akkor ez is a kultúrájuk részévé válik. A gyerekek nagyon empatikusak és nagyon mélyen élik meg a negatív érzelmeket is, úgyhogy egy bántalmazó mesét halva nagyon sokszor megélik, hogy milyen lehet annak azt szereplőnek, akit a mesében bántalmaznak. Csakis egy biztonságban lévő gyerek, illetve egy olyan gondolkozású gyerek fog tudni megküzdeni a világ nehézségeivel, aki nem retteg, nem fél, és nem szorong. Nem tudom elképzelni, hogy amikor a gonosz mostoha bántalmazza a hálátlan gyerekét, akkor a szülőnek ezt pozitívan lehet majd keretezni a gyermek részére.
"A néni nem így akarta. ..nem akarta agyonütni, ő szereti a kisfiát, csak nem látszik rajta...". - elég furcsa gondolat lenne!
Vagy: "Nem kell olyan komolyan venni, hogy a boszorkány meg akarja enni Jancsi és Juliskát, ez csak mese!".
Amikor a gyermek nagy feszültséget és szorongást él át, akkor azt nem tudja a pszichéje feldolgozni. Úgy védekezik, hogy ' lehasítja', és eltárolja a tudattalanban, és majd egy másik interferáló (hasonló)helyzetben megéli majd azt, sokszor már felnőtt korban.
Bárhogyan is nézem, az a gondolat elég szürreális, hogy a bántalmazó mesék a gyermek érdekeit szolgálják.
Bízom benne, kicsit érthetőbbé tettem a nézőpontomat. Nem baj, ha ti mást gondoltok. Én erről így tudok gondolkozni.
