24/07/2025
Beugró
Mindig öröm számomra, amikor táncolhatok.
Jelenleg egy táncos darabban, a Szálkákban szerepelek, aminek így mindegyik előadása egyfajta ünnep számomra. Azért is szeretem, mert nem minden nap játsszuk, így az egyes előadások között van elég időnk az élmények, benyomások feldolgozására, de annyira nem is ritkán, hogy ne legyen meg benne a folytonosság érzése.
Vasárnap Szentendrén léptünk fel vele új felállásban: a Pilinszky verseket életre keltő színész, Trill Zsolt ugyanis nem ért rá aznap, ezért egy fiatalabb színész kollégája ugrott be helyette. Kis változásnak tűnik, mégis valahogy minden újrarendeződött e köré: egy új hangszín, más tónusok, új nézőpont és dinamika jelent meg ezzel a színpadon és nekünk is ebbe az új “ászanába” kellett most belehelyezkednünk.
Az előadás szabadtéren volt, ezért meg kellett várnunk amíg besötétedik, egy intim térben, szinte a közönség ölelésében: ez is egy plusz adaléka volt ennek az estének.
És ahogy megkezdődött az előadás, elindult az energetikai munka, ahol mi szereplők és a nézők valahogy elkezdtünk összehangolódni: és az hogy valaki hogy érzi magát egy előadás végén, az (egyéni élethelyzeteken túl) nagyrészt ennek az energetikai munkának az eredménye. Most valahogy - az újdonságok ellenére vagy talán éppen amiatt (ki tudja?) - nagyon szép kerekké összeállt az egész, de természetesen ez sincs mindig így.
És pont ezt szeretem benne a legjobban: hogy sosincs két egyforma előadás.
Kori
————————-
Fotó: -Véner Orsolya
Feledi Project Korinna Spala
