18/10/2024
https://www.facebook.com/share/p/BBwFEEaPHAdwVTYT/?mibextid=WC7FNe
Meghalt Philip Zimbardo ami eléggé földhöz vert így reggel, mert ő a kevés pszichológusok egyike aki rockstár-szintű nemzetközi hírnévre tett szert, szakmailag nemzetközileg is elismert volt, de még én is találkoztam vele személyesen és egy halál normális figura.
🔐Amit egyetemen tanítanak a tagról az nagyvonalakban az, hogy volt egy vizsgálat Stanfordban ami csak “börtönkísérlet” címén emlegetnek, és ez az egyik leghírhedtebb és legvitatottabb pszichológiai kísérlet amit ismerünk.
Na ezt találta ki ls vezette 1971-ben Dr. Philip Zimbardo (et. al). Itt az volt a mondás, hogy megpróbálták megérteni, hogyan hat a hatalom és a börtönkörnyezet az emberek viselkedésére.
A kísérletben önkéntes egyetemistákat véletlenszerűen osztottak be „börtönőröknek” vagy „raboknak”, és egy szimulált börtönben figyelték meg őket.
A kísérlet rögtön extrém fordulatot vett. A „börtönőrök” gyorsan visszaéltek a hatalmukkal, szadista módszerekkel kezdték el szopatni a „rabokat”, akik viszont egyre inkább elnyomottá és megalázottá váltak. Az eredeti terv szerint a kísérlet két hétig tartott volna, de az extrém helyzetek miatt hat nap után le kellett állítani.
A Stanfordi börtönkísérlet egyik legnagyobb tanulsága az, hogy az emberek mennyire könnyen alkalmazkodnak a szerepeikhez és a helyzetekhez. Még a józan, normális emberek is képesek kegyetlen módon viselkedni, ha hatalmat kapnak egy másik csoport felett. A kísérlet eredményei a hatalom és az autoriter rendszerek természetének megértéséhez is fontosak voltak.
Bár a kísérletet számos kritika érte (pl. az, hogy megtörtént-e:D), ma is tanítják a pszichológiai tanulmányokban, és számtalan film, könyv és kutatás alapjául szolgált. Azt üzeni, hogy a környezet és a szerepek jelentős mértékben formálják az emberi viselkedést – és még a legjobbak is könnyen elbukhatnak, ha egy kegyetlen rendszer részévé válnak.
De ezzel nem fogyott el Philip, bár a legtöbb kutató ilyenkor beleült volna a kényelmes akadémiai pozijába. Később rákanyarodott a “jó és rossz” vizsgálatára ami annyira foghatatlan koncepció, hogy kizárt, hogy ebből bárki értéket hozzon ki.
Na, neki sikerült. Itt az volt az kérdés, hogy, hogyan válhatnak hétköznapi, jóravaló tényleg fasza emberek emberek rosszá, és mi vezethet gonosz cselekedetekhez. Zimbardo a gonosz legfontosabb összetevőjeként a hatalmat említi (looking at you politikusok), amely lehetővé teszi mások pszichológiai, fizikai vagy morális elnyomását vagy teljes elpusztítását. A fent említett Stanfordi börtönkísérlete és az Abu Ghraib börtön visszaélései Zimbardo szerint azt mutatják, hogy nem az egyének "romlottak", hanem a helyzetek és a rendszerek korruptak.
Ebből vezeti le Z a 👹 Lucifer-hatást (könyvének is ez a címe), ami így annyira gondol, hogy ha még Isten kedvenc angyala is gonosszá válhat, akkor az ember eleve elkárhoztatott, és ezt az angyali-ördögi átalakulást az emberi létre vetíti. Ez a könyv/elmélet a hatalom torzító hatását vizsgálja amely a dehumanizálás és a csoportnyomás révén ahhoz vezet, hogy az emberek a legszörnyűbb dolgokat is megteszik embertársaikkal.
Ennek ellenére Z optimista.
Mindez NYILVÁN nem jelenti azt, hogy csak a gonoszság létezne bennünk. A könyvében arra is buzdít, hogy fejlesszük ki a “hero imagination”-t, amely lehetővé teszi, hogy hétköznapi emberek hősiessé váljanak, szembeszállva a gonosz rendszerekkel és helyzetekkel.
A Lucifer-hatás mellett Zimbardo a Milgram-kísérletet is megemlíti, amely azt vizsgálta, mennyire hajlandóak az emberek vakon követni az autoritást, akár mások kárára is. Azt is hangsúlyozza, hogy a gonoszság nem feltétlenül az egyénekben rejlik, hanem a helyzetekben és a társadalmi rendszerekben, amelyek előidézik és fenntartják a destruktív viselkedést.
És azt zudtad, hogy Zimbardo Budapesten is "garázdálkodott"? Bizony! A 2016-ban Budapesten is akcióba lépett a gonoszság és közöny ellen. A Hősök Tere kezdeményezés keretében Zimbardo célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra, mennyire fontos, hogy ne maradjunk passzívak, és merjünk közbelépni, amikor valaki segítségre szorul. Ez a program a fent említett hétköznapi hősöket kívánta megmozgatni, arra ösztönözve az embereket, hogy legyenek bátrak és aktívak mások támogatásában – és az utcán magatehetelenül fekvő színészeken számtalan ember segített bizonyítva azt, hogy azért nem eldobni való ez az emberiség.
Karierrjének legutolsó szakaszában amúgy pl. a káros pornófogyasztás hatásai ellen is érvelt amit tényleg nem látott senki jönni.
Philip Zimbardo örökre nyomot hagyott a pszichológia világában. Az emberi viselkedés sötét oldalának megértésében tett úttörő munkája, olyan tudást adott számunkra, amely túlmutat a tudomány határain. Zimbardo mély empátiával és elhivatottsággal tárta fel, hogy még a legjobb emberek is képesek rosszra fordulni, de ugyanakkor hőssé is válhatnak. Bár most búcsúzunk tőle, öröksége örökre velünk marad, és tovább inspirál minket arra, hogy mindig a jobbik énünkkel hozzunk döntéseket.
Nyugodjék békében!🖤
