17/07/2025
Minél jobban akarjuk, annál jobban blokkolunk?
Avagy: amikor az ember annyira szeretne jól beszélni, hogy a szavai inkább szabadságot kérnek.
Stimmel?
Készültél. Tudod, mit akarsz mondani.
Belül szónoki Oscar-díjat osztasz magadnak,
aztán kinyitod a szádat, és egy nyöszörgő PowerPoint-olvasás lesz belőle.
Mert tökéletesen akartál teljesíteni.
A pszichológia ezt úgy hívja: "choking under pressure".
Ez az, amikor a túlzott bizonyítási vágy kiszorítja a levegőt a rekeszizmod alól.
És hirtelen nem tudod, mitől szorít jobban: a nadrág vagy az elvárás.
Gyakran látom, hogyan hat ez a hangra.
A test befeszül, a levegő eltűnik, a hang pedig... háááát, úgy szól, mint egy 97 fokos vízforraló.
Pedig nem a tudás hiányzik, hanem a tér, ahol szabadon megszólalhatnál.
Mi segít?
Például az, ha nem a közönség véleményét próbálod irányítani,
hanem egyszerűen csak kapcsolódni akarsz hozzájuk.
Ha a cél nem az, hogy „jól szerepelj”, hanem hogy „ott legyél”.
A hatás ebből születik.
És sokszor egy mosoly vagy egy halk sóhaj épp elég ahhoz, hogy a hangod is megnyugodjon.
A hangod nem arra vágyik, hogy tökéletes legyen.
Arra vágyik, hogy te legyél benne jelen.
Te mikor akartál annyira jól szerepelni, hogy végül önmagad is kizártad a mondandódból?
