Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 20:00 Kedd 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 21:00 Péntek 10:00 - 18:00

http://gyogyitokezek.hu/, https://sisakjanos-csontkovacs.booked4.us/

Sisák János - Csontkovács, Szív Utca 9, Budapest (2026)

18/04/2026

MI TÖRTÉNIK, AMIKOR A FÁJDALOM „BERAGAD”?

Miért van az, hogy egy régi sérülés után hónapokkal vagy évekkel később is fájhat valami, látható ok nélkül?

Erre a dilemmára ad egy érdekes és ma már egyre inkább elfogadott választ Norman Doidge A változó agy című könyvében. A központi fogalom a neuroplaszticitás: az idegrendszer folyamatos alkalmazkodási és átalakulási képessége. Ez a képesség kulcsfontosságú a gyógyulásban – de bizonyos esetekben a fájdalom fennmaradásában is szerepet játszhat.

A FÁJDALOM NEM EGYSZERŰ „JEL”, HANEM AZ IDEGRENDSZER VÁLASZA

Hajlamosak vagyunk úgy gondolni a fájdalomra, mint egy pontos visszajelzésre a sérült testrészből. Valójában a fájdalom az idegrendszer kimenete: egy védelmi válasz, amely több tényezőt integrál. Ide tartozik a szövetek állapota, a korábbi tapasztalatok, az érzelmi helyzet és az aktuális biztonságérzet is.

Erre jó példa a fantomvégtag-fájdalom, ahol a fájdalomérzet valós, még akkor is, ha a végtag már nincs jelen.

AZ IDEGRENDSZER KÉPES SZABÁLYOZNI A FÁJDALMAT

A fájdalom nem egy fix, lineáris folyamat. Már a korai modellek – például Ronald Melzack és Patrick Wall fájdalomkapu-elmélete – is leírták, hogy az idegrendszer képes erősíteni vagy csökkenteni a fájdalomérzetet.

Ma már tudjuk, hogy ez egy komplex, több szinten zajló szabályozás. Stressz, félelem vagy bizonytalanság esetén a rendszer érzékenyebbé válhat, míg biztonságos környezetben és megfelelő terápiás helyzetben a fájdalom csillapodhat.

A FÁJDALOM „MEGTANULHATÓ”

Amikor megsérül mondjuk a bokánk vagy a derekunk, ösztönösen kímélni kezdjük az adott területet. Ez az akut szakaszban kifejezetten hasznos, hiszen védi a sérült szöveteket és segíti a gyógyulást.

De mi történik, ha ez a kímélés túl sokáig fennmarad?

Az idegrendszer képes alkalmazkodni ehhez az állapothoz. Idővel nemcsak maga a mozgás, hanem már a mozgás gondolata is fájdalmat válthat ki. Ezt a jelenséget centrális szenzitizációnak nevezzük: ilyenkor az idegrendszer túlérzékennyé válik, és a veszélyérzet akkor is fennmaradhat, amikor a szövetek már meggyógyultak.

JÓ HÍR: EZ A FOLYAMAT VISSZAFORDÍTHATÓ

Az idegrendszer tanulási képessége kétirányú. Ahogy képes „megtanulni” a fájdalmat, úgy képes azt újraszervezni is. V. S. Ramachandran tükörterápiája jól mutatja ezt: megfelelő visszajelzésekkel az agy képes módosítani a korábbi, fájdalomhoz kötött mintázatokat.

Bár nem minden esetben alkalmazható, az alapelv fontos: a biztonságos, kontrollált mozgás és a megfelelő idegrendszeri visszacsatolás képes csökkenteni a fájdalmat.

MIT JELENT EZ A GYAKORLATBAN?

Oszteoterapeutaként ez a megközelítés megerősíti számomra, hogy a kezelés nem merül ki a struktúrák „helyrerakásában”. Legalább ennyire fontos az idegrendszer biztonságérzetének visszaállítása.

A fokozatos terhelés, a fájdalommentes mozgástartományok bővítése, valamint a félelmek oldása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezet újra biztonságosnak érzékelje a mozgást.

Ha krónikus mozgásszervi fájdalommal küzdesz, a legfontosabb üzenet: a fájdalmad valós. Ugyanakkor az idegrendszer képes változni. Megfelelő megközelítéssel a berögzült fájdalomminták módosíthatók, és a mozgás újra biztonságossá válhat.

Volt már olyan, hogy egy régi sérülésed teljesen rendben volt – aztán egy stresszesebb időszakban mégis újra jelezni kezdett?

17/04/2026

MIÉRT RONT A FELÜLÉS A DEREKFÁJDALMON – FŐLEG ÜLŐ ÉLETMÓD MELLETT

Az egyik gyakori minta, amivel munkám során találkozok:

ülő életmód + derékfájás + felülések.

És pont ez a kombináció tartja fenn a problémát.

MI TÖRTÉNIK ÜLÉS KÖZBEN?

Hosszú ideig tartó ülésnél a csípőd hajlított helyzetben van.

Ez biomechanikailag azt jelenti, hogy
a psoas izom rögzülési pontjai közelebb kerülnek egymáshoz, egy tartósan fennálló, statikus helyzetben.

Az izom ehhez alkalmazkodik:
• megrövidül
• tónusosabbá válik
• elveszíti a normál hossz-feszülés egyensúlyát

MI TÖRTÉNIK, AMIKOR FELÁLLSZ?

A rövidült psoas nem „elenged”,
hanem előrebillenti a medencét.

Ennek következménye:
• fokozott ágyéki lordózis
• megnövekedett kompresszió az alsó szegmensben (L5–S1)

Ez már önmagában elég a tartós derékfájáshoz.

ÉS ERRE JÖN A FELÜLÉS

A felülés nem semleges „core gyakorlat”.

Dominánsan:
• csípőhajlító-vezérelt mozgás
• jelentős psoas aktivitással

Vagyis:
• azt az izmot erősíted, ami eleve rövidült
• tovább növeled az anterior medencebillenést

TERHELÉSI OLDALRÓL

Felülés közben:
• nő a kompressziós terhelés az ágyéki szakaszon
• megjelennek előre irányuló nyíróerők a csigolyák között

Egy már eleve hiperlordotikus helyzetben ez:
→ fokozza az irritációt
→ fenntartja a fájdalmat

A LÉNYEG

Ülő életmód → rövidült psoas → előrebillent medence
ÉS
felülések → további csípőhajlító dominancia

Ez egy önfenntartó kör.

MIT ÉRDEMES HELYETTE?
• psoas és csípőhajlítók célzott oldása
• medence semleges helyzetének visszaállítása
• farizom dominancia visszaépítése

ÖSSZEFOGLALVA

A felülés nem „ördögtől való” gyakorlat.
De ebben a nagyon gyakori mintában:

nem megoldás – hanem ráerősítés a problémára.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

16/04/2026

A LÁB NEM CSAK EGY PASSZÍV TÁMASZTÉK – HANEM A MOZGÁSLÁNCUNK ALAPJA

Sokan merev szerkezetként gondolnak a lábfejre, pedig a valóságban egy rendkívül dinamikus biomechanikai rendszer. Minden egyes lépés során folyamatosan váltania kell a rugalmas lengéscsillapító és a stabil, erőátvitelt biztosító struktúra között.

Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszik az úgynevezett csörlő mechanizmus (windlass mechanism).

A FOLYAMAT LÉPÉSEI:

1. LENGÉSCSILLAPÍTÁS
Amikor a sarok talajt ér, a láb rugalmasan viselkedik. A kontrollált pronáció lehetővé teszi az alkalmazkodást a talajhoz és segíti az ütődések elnyelését.

2. A BOLTOZAT MEGEMELKEDÉSE
Ahogy a test súlypontja előrehalad, az öregujj (hallux) felfelé mozdul. Ez megfeszíti a talpi bőnyét, ami közelebb húzza egymáshoz a sarokcsontot és a láb elülső részét, ezáltal megemelve a hosszanti boltozatot.

3. STABILIZÁCIÓ ÉS ERŐÁTVITEL
Ezzel párhuzamosan a láb egyre stabilabbá válik: a sarok alatti ízület szupinációs irányba mozdul, a lábközép ízületei pedig relatív merevséget vesznek fel. A láb így hatékony „emelőkarként” képes működni, amelyen keresztül az alsó végtag izmai által generált erő minimális energiaveszteséggel jut át a talajra.

MI TÖRTÉNIK, HA EZ A RENDSZER NEM MŰKÖDIK OPTIMÁLISAN?

Ha a lábujjak mozgása korlátozott, az izmok működése nem megfelelő (legyen szó erőről vagy időzítésről), vagy a terheléseloszlás zavart szenved, a boltozat emelése és a stabilizáció nem lesz hatékony.

Ilyenkor a szervezet kompenzációs mintákat alakíthat ki, és a megnövekedett terhelés a kinetikus lánc mentén felfelé terjedhet.

Ez gyakran együtt járhat például:
– fokozott pronációval és boka instabilitással
– a térd befelé dőlésének tendenciájával (valgus)
– csípő- és medencekontroll zavarával
– a derékszakasz túlterhelésével

A HATÉKONY MOZGÁS ALAPJA

A fájdalommentes és gazdaságos mozgás kulcsa a mobilitás és a stabilitás jól időzített együttműködése.

Sok esetben a probléma gyökere a láb működésében keresendő – még akkor is, ha a panasz a térdnél, csípőnél vagy a deréknál jelentkezik.

Éppen ezért kiemelten fontos:
– a lábujjak megfelelő mobilitásának fenntartása
– a talpi támasz tudatos érzékelése (sarok, I. és V. lábközépcsont feje)
– és a láb aktív részvétele minden lépés során

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

15/04/2026

AMIKOR A RENDSZER MEGBOMLIK, A TESTÜNK KÉNYTELEN ALKALMAZKODNI

Ha a nagy farizom (gluteus maximus) nem működik hatékonyan, a szervezet más struktúrákat von be a mozgás kivitelezésébe. Ez önmagában nem „hiba”, hanem egy intelligens túlélési stratégia.

A probléma ott kezdődik, amikor ezek a kompenzációk tartóssá válnak.

Ilyenkor gyakran átveszik a terhelést:
– a mély rotátorok (pl. piriformis)
– a csípőhajlítók
– a combhajlítók és a vádli
– akár a lábfej izmai is

Ez hosszabb távon túlterheléshez, feszültséghez és fájdalomhoz vezethet – gyakran nem ott, ahol az eredeti működési zavar kialakult.

MIT JELENT EZ A KEZELÉSBEN?

A fájdalom helyének kezelése önmagában ritkán elég.

A cél nem az, hogy „ellazítsuk, ami fáj”, hanem hogy megértsük:
miért kényszerült a test erre a működésre.

A megközelítés lényege:

1. Az ok feltérképezése
Hol veszett el az optimális erőátvitel?
Mi gátolja a gluteus maximus hatékony működését?

2. A kompenzációk oldása
A túlterhelt struktúrákat finom manuális technikákkal tehermentesítjük, hogy a rendszer „elengedhesse” a kényszermegoldásokat.

3. A funkció visszaállítása
A cél nem izolált izomerősítés, hanem a mozgásminták újraszervezése, ahol a nagy farizom újra részt vesz a stabilitásban és az erőátvitelben.

A fájdalom gyakran csak egy következmény.
A valódi kérdés az:
milyen alkalmazkodás áll mögötte.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

11/04/2026

Mi történik a derekaddal, amikor felborul a belső stabilizáció?

A válasz gyakran a belső nyomásviszonyokban és a testtartás mechanikájában rejlik, amit a mellékelt két ábra jól szemléltet.

Nézd meg az A ábrát. Ez egy jól szervezett biomechanikai állapot.
A rekeszizom felül és a medencefenék alul összehangoltan működik, a törzs pedig egy funkcionális „hengert” alkot. Ebben a helyzetben a hasűri nyomás viszonylag egyenletesen oszlik el, és hatékonyan hozzájárul a gerinc stabilizálásához. Ez a belső nyomás egyfajta támaszt ad: segíti a terhelések optimális eloszlását, így a mozgás gazdaságosabbá válik.

Most nézd meg a B ábrát, ami egy gyakori kompenzációs mintát mutat.
A medence előrebillen, az ágyéki görbület fokozódik. A lényeges változás: a rekeszizom és a medencefenék együttműködése megváltozik. A rendszer koordinációja felborul.

Ennek a látszólag apró eltérésnek hosszabb távon mechanikai következményei lehetnek:

CSÖKKENT BELSŐ TÁMASZ
A hasűri nyomás kevésbé hatékonyan járul hozzá a gerinc stabilizálásához, így a rendszer „elveszít” a tartóerejéből.

KEDVEZŐTLEN TERHELÉSELOSZLÁS
A megváltozott helyzet miatt az ágyéki szakaszt érő erők iránya és eloszlása módosulhat, ami tartós fennállás esetén hozzájárulhat túlterheléses problémákhoz.

TÚLTERHELT HÁTI IZOMZAT
Mivel a belső stabilizáció kevésbé hatékony, a gerinc melletti izmok nagyobb szerepet kénytelenek átvenni. Ez gyakran vezet feszüléshez, merevségérzethez.

A test egy összefüggő rendszer. A derékfájás sok esetben nem egyetlen struktúra hibája, hanem annak a jele, hogy a terhelések eloszlása és a szabályozás módja nem optimális.
A cél nem csupán a tünetek kezelése, hanem a rendszer működésének helyreállítása.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

10/04/2026

A testünket nem különálló alkatrészek halmazaként, hanem egyetlen összefüggő, finoman hangolt rendszerként kell elképzelnünk. Ha egyik részét vizsgáljuk, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a többit sem. Ez különösen igaz az alsó állkapocs, a nyelvcsont és a nyaki gerinc kapcsolatára, amelyek együttesen egy integrált érzékelő és mozgató rendszert alkotnak.

A rendszer három fő szereplője:

* Az alsó állkapocs

Ez az egység mozgó része. Helyzetét és mozgását két fő tényező határozza meg: az állkapocsízület és a fogak érintkezése, azaz a harapás. Bármilyen eltérés a fogsorzáródásban azonnal befolyásolja az állkapocs pozícióját és az itt lévő izmok feszülését.

* A nyelvcsont

Ez egy különleges, lebegő csont a nyak elülső részén, amely közvetlenül nem érintkezik más csontokkal. Olyan, mint egy forgalmas kereszteződés vagy központ: összeköti a nyelv izmait, az állkapcsot és a nyaki rendszert. Rugalmas felfüggesztése révén ez a csont közvetíti az erőhatásokat a különböző területek között.

* A második nyakcsigolya

Ez a csont tekinthető a rendszer tartóoszlopának vagy támaszpontjának. Itt rendeződnek el és egyenlítődnek ki azok a mechanikai erők, amelyek az állkapocsból és a nyelvcsontból érkeznek. Ez a pont határozza meg alapvetően a fej és a nyak helyes tartását is.

Hogyan működik ez a rendszer a gyakorlatban?

Képzeljünk el egy függőhidat vagy egy vitorlás hajó árbócát, ahol a kötelek (testünkben az izmok, szalagok, kötőszövetek) feszülése tartja stabilan a szerkezetet. Az állkapocs, a nyelvcsont és a nyakcsigolyák közötti kapcsolat pontosan ilyen feszültség-elosztó rendszer. Az izmok és kötőszövetek finom hálózata biztosítja, hogy a mozgások kiegyensúlyozottak legyenek, és a fejünk megfelelő pozícióban maradjon.

A dominóelv a testben:

Mivel ezek a részek szorosan összefüggnek, egyetlen pont sérülése vagy aszimmetriája kihat az egész rendszerre.

Ha például egy hiányzó fog, fogcsikorgatás vagy rossz harapás miatt az állkapocs félrebillen vagy folyamatosan görcsben van, ez az erőhatás az izmokon keresztül azonnal továbbítódik a nyelvcsontra. A nyelvcsont kimozdul az ideális helyzetéből, ami pedig aszimmetrikus húzóerőt gyakorol a nyaki gerincre, különösen a második nyakcsigolyára.

A következmény az, hogy egy eredetileg csak a rágószervet érintő probléma idővel krónikus nyakfájdalmat, fejfájást, fülzúgást vagy akár az egész testtartás megváltozását okozhatja.

Ez azt is jelenti, hogy a tartós javuláshoz gyakran nem elegendő csak a tüneteket jelentő területet (például kizárólag a fájó nyakat vagy kizárólag a fogakat) önmagában kezelni. Az egész biomechanikai lánc működését együttesen kell vizsgálni és helyreállítani.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

Kép forrása: Silvia Marchionni

09/04/2026

MIÉRT NEM OTT KEZELEM, AHOL FÁJ?

Ez az egyik leggyakoribb kérdés.

„Fáj a derekam, miért a csípőmmel foglalkozol?”
„Fáj a nyakam, miért a mellkasomat kezeled?”

Teljesen jogos felvetés.
Csak a test nem így működik.

A TEST NEM IZOLÁLT RÉSZEKBŐL ÁLL.
HANEM ÖSSZEKAPCSOLT RENDSZER.

A mozgás nem egyetlen ízületben történik,
hanem láncokban.

Ha egy pont nem működik jól,
valahol máshol fog megjelenni a probléma.

NÉZZÜNK PÁR KONKRÉT PÉLDÁT:

DERÉKFÁJÁS
• csípő mozgástartomány beszűkül
• boka nem engedi a megfelelő terhelést
• légzés nem támogatja a törzs stabilitását

→ a derék elkezd kompenzálni
→ túlterhelődik
→ fájni kezd

És ilyenkor hiába „kezeled a derekat”,
ha a kiváltó ok máshol van.

NYAKFÁJÁS
• merev mellkas
• beszűkült bordamozgás
• rossz légzésminta

→ a nyak átveszi a mozgást
→ túlhasználódik
→ fájdalom jelenik meg

A nyak ilyenkor nem a probléma.
Hanem a megoldás egy rossz helyzetre.

FEJFÁJÁS
• fokozott tónus a nyaki izmokban
• állkapocs feszültség
• túlterhelt idegrendszer

→ feszültség felépül
→ fejfájásként jelenik meg

Itt sem biztos, hogy a fej a kiindulópont.

A LÉNYEG:

AHOL FÁJ, AZ GYAKRAN CSAK A KOMPENZÁCIÓ HELYE.

A tested mindig próbál alkalmazkodni.
Átveszi a munkát ott, ahol tudja.

Csak ennek ára van.

EZÉRT NEM CSAK A FÁJDALMAT KEZELEM.

Hanem azt keresem:
• hol borult meg az egyensúly
• hol veszett el a mozgás
• hol kényszerül kompenzációra a rendszer

A CÉL NEM AZ, HOGY „ELNYOMJUK” A FÁJDALMAT.

HANEM HOGY MEGSZŰNJÖN AZ OK, AMI LÉTREHOZZA.

Ez az oka annak,
hogy néha teljesen máshol dolgozom, mint ahol fáj.

És pont ezért működik.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

08/04/2026

AMIT ROSSZUL TUDSZ A FÁJDALOMRÓL

A fájdalom nem egyenlő a károsodással.

Ez sokaknak elsőre sokkoló.
Pedig a tested nem egy mérőműszer.

A fájdalom egy RIASZTÓRENDSZER.

A legfontosabb dolog, amit meg kell érteni:

A FÁJDALMAT AZ AGY HOZZA LÉTRE.

Nem a derekad „fáj”.
Nem a nyakad „fáj”.

Az agyad dönt úgy, hogy fájdalmat generál,
amikor úgy érzi: VÉDELEMRE VAN SZÜKSÉG.

És itt jön a csavar:
• Lehet komoly elváltozásod fájdalom nélkül
(porckorongsérv, kopás – teljesen tünetmentesen)
• És lehet fájdalmad úgy, hogy a szövetek már rendben vannak

Miért?

Mert az idegrendszer TANUL.

Ha sokáig fennáll egy inger:
• FELCSAVARJA A HANGERŐT
• TÚLÉRZÉKENNYÉ VÁLIK
• MÁR APRÓ INGEREKRE IS FÁJDALOMMAL REAGÁL

Ez az, amikor egy egyszerű mozdulat is túl soknak érződik.

Ezért van az is, hogy:

NEM OTT VAN A PROBLÉMA, AHOL FÁJ
• Egy rosszul működő boka → derékfájás
• Egy feszes mellkas → nyakfájás

A tested mindig kompenzál.
Valahol mindig kifizeted az árát.

A lényeg:
• A FÁJDALOM NEM MINDIG JELENT SÉRÜLÉST
• ÉS A SÉRÜLÉS NEM MINDIG JELENT FÁJDALMAT

Ezért nem elég csak a fájdalmat kezelni.

A valódi feladat:
• MEGNYUGTATNI AZ IDEGRENDSZERT
• HELYREÁLLÍTANI A MOZGÁSMINTÁKAT
• VISSZAADNI A BIZTONSÁGÉRZETET A TESTNEK

A TESTED NEM ELLENED DOLGOZIK.
VÉDENI PRÓBÁL.

Csak néha egy kicsit túlzásba viszi.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

05/04/2026

ÁLLKAPOCS ÉS TÖRZS – VAN KÖZTÜK KAPCSOLAT?

Sokan nem gondolnak rá, de az állkapocs feszülése és a test stabilitása között valóban létezik kapcsolat. Nem közvetlen, nem egyirányú, de idegrendszeri szinten nagyon is értelmezhető.

A szervezet nem izolált izmokban gondolkodik, hanem mintákban.

Amikor stabilitásra van szükség – például emelésnél, futásnál vagy akár hosszan tartó ülésnél – az idegrendszer több területet egyszerre aktivál:
• törzsizmok
• rekeszizom
• nyakizmok
• állkapocs körüli izmok

Ez egy összehangolt feszítési stratégia.

Rövid távon ez hasznos. Növelheti az erőkifejtést és a stabilitásérzetet.

A probléma ott kezdődik, amikor ez a minta állandósul.

Sok embernél megfigyelhető:
• folyamatos állkapocsszorítás
• éjszakai fogcsikorgatás
• nyaki feszülés
• visszatérő fejfájás

Ilyenkor gyakran nem az állkapocs a „hibás”, hanem az történik, hogy a szervezet egy globális feszültségi mintát használ túl gyakran.

Ez a minta lehet:
• stressz eredetű
• légzési mintához köthető
• vagy a törzs stabilitásának hiányával is összefügghet

Fontos azonban:
nem arról van szó, hogy az állkapocs „átveszi a core szerepét”.

Sokkal inkább arról, hogy a test egy általános feszítési stratégiát alkalmaz, amiben az állkapocs is részt vesz.

A cél nem az, hogy teljesen kikapcsoljuk ezt a mechanizmust.

A cél az, hogy:
• ne ez legyen az alapértelmezett működés
• a stabilitást elsősorban a törzs és a légzés biztosítsa
• az állkapocs és a nyak képes legyen ellazulni

Egyszerűen megfogalmazva:

Nem az a probléma, hogy néha szorítod az állkapcsod.
Hanem az, ha mindig.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

04/04/2026

NEM MINDEN GERINCSZAKASZ CSINÁLJA UGYANAZT

• A FELSŐ RÉSZ SZÉTOSZLATJA a terhelést
• AZ ALSÓ RÉSZ VISZI a terhelést

És itt kezdődnek a problémák.

A háti gerinc (felső szakasz) inkább „elosztóként” működik.
Az erők nem egyenesen lefelé mennek, hanem szétterülnek → kisebb lokális terhelés.

Az ágyéki gerinc (alsó szakasz) ezzel szemben a fő TEHERVISELŐ.
Itt az erők szinte egyenesen lefelé haladnak → nagyobb terhelés, nagyobb kockázat.
• Ha a MEDENCE JÓ HELYZETBEN van → a rendszer működik
• Ha előrebillen → megnő a nyíróerő → jön a derékfájás

És még valami:

A gerincedet nem „egy izom” stabilizálja.
Hanem egy teljes rendszer.
• felső részen: finom kontroll
• alsó részen: aktív védelem a túlterhelés ellen

HA EZ NINCS EGYENSÚLYBAN → valami túl fog dolgozni.

És az általában a derekad lesz.

A GERINC NEM CSAK TART.
HANEM OKOSAN ELOSZTJA A TERHELÉST.

Vagy… próbálja.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

03/04/2026

NEM A HASIZMOD GYENGE.
A RENDSZER NINCS ÖSSZEHANGOLVA.

A legtöbben a core-t még mindig „hasizomként” értelmezik.
Pedig a valódi stabilitás mélyebben kezdődik.

A testedben van egy láthatatlan stabilizáló henger, ami minden mozdulatod alapja:

- felül: rekeszizom
- alul: medencefenék
- körben: haránt hasizom
- hátul: psoas + quadratus lumborum

Ez a rendszer nem erőből működik.
Hanem nyomásból és koordinációból.

- Belégzéskor a rekeszizom lesüllyed
- Nő a hasűri nyomás
- A törzs belülről stabilizálódik

Ez az, ami leveszi a terhelést a gerincről.
Ez az, ami hatékony mozgást tesz lehetővé.

És itt csúszik el a legtöbb ember:

- rossz légzésminta
- gyenge vagy „nem bekapcsoló” mély izmok
- felületes túldominancia (pl. csak hasprés, plank stb.)

Az eredmény: instabilitás, kompenzáció, derékfájás

A lényeg:

- A core nem egy izom.
- A core egy NYOMÁSSZABÁLYOZÓ RENDSZER.

És ha ez nincs szinkronban,
akkor teljesen mindegy, mennyi felülést csinálsz.

VALÓDI CORE ERŐ = KOORDINÁCIÓ + LÉGZÉS + IDŐZÍTÉS

Nem látványos.
Viszont ez az alapja minden erőnek és minden fájdalommentes mozgásnak.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

02/04/2026

Derékfájás? Lehet, hogy nem ott van a probléma, ahol érzed.

A legtöbb esetben nem egy „gyenge izom” a hibás, hanem az, hogy a medence körüli erők nincsenek egyensúlyban.

A medence nem egy passzív tartóelem.
Ez a tested egyik legfontosabb erőátviteli központja.

Az izmok itt nem külön dolgoznak, hanem erőpárokban (force couple):

– a gluteusok
– a csípőhajlítók
– az adduktorok
– a törzs stabilizátorai

folyamatosan egymást kiegyensúlyozva tartják stabilan a rendszert.

A képen látható nyilak ezt mutatják:

függőleges erők → testtartás
vízszintes erők → stabilitás
átlós erők → mozgás és rotáció

Ez egy 3 dimenziós kontrollrendszer, nem egy „tartó mechanika”.

Járás közben például:
– az egyik oldalon a farizmok stabilizálnak
– a másik oldalon a medence finoman süllyed és rotál
– közben a törzs felülről kontrollál

ettől lesz a mozgás hatékony és „könnyű”.

A kulcs nem az erő. Az egyensúly.

Ha ez felborul:
– a medence billen
– aszimmetrikusan terhel
– kompenzációk jelennek meg

És ez az, ami hosszú távon:
- derékfájáshoz
- csípőproblémákhoz
- mozgásbeszűküléshez vezet

Ezért nem működik sokszor az izolált erősítés.

A tested nem izmokban gondolkodik,
hanem mintázatokban.

A cél nem az, hogy „erősíts”,
hanem hogy összehangolj.

Összehangolt erőpárok = stabil gerinc + hatékony mozgás + kevesebb fájdalom

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre:
+36 70 704 1162

Online foglalás: link az első kommentben

Cím:
Budapest VI. kerület
Németh László utca 11.

Sisák János - Csontkovács

18/04/2026

17/04/2026

16/04/2026

15/04/2026

11/04/2026

10/04/2026

09/04/2026

08/04/2026

05/04/2026

04/04/2026

03/04/2026

02/04/2026

Cím

Nyitvatartási idő

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Hétfő	10:00 - 20:00
Kedd	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 21:00
Péntek	10:00 - 18:00