Mi a nyitvatartási idő?

Hétfő 10:00 - 20:00 Kedd 10:00 - 18:00 Csütörtök 10:00 - 21:00 Péntek 10:00 - 18:00

http://gyogyitokezek.hu/, https://sisakjanos-csontkovacs.booked4.us/

Sisák János - Csontkovács, Szív Utca 9, Budapest (2026)

01/02/2026

Miért pontatlan ez a népszerű ábra?

Mostanában sokszor elém kerül ez a kép, ami a híres "ízületről ízületre" (Joint-by-Joint) elmélet vizualizációja. Első ránézésre a logika egyszerű: a testünkben felváltva követik egymást a stabilitásért és a mobilitásért felelős ízületek. Az elmélet szerint, ha ez a sorrend felborul – például egy mobilnak szánt ízület bemerevedik –, az kompenzációhoz és sérüléshez vezet.
Bár az alapötlet – miszerint a test összefüggő rendszer – hasznos, anatómiai és biomechanikai szempontból ez az ábra erősen leegyszerűsítő, és több ponton szakmailag pontatlan.

Íme 4 ok, amiért nem szabad szó szerint venni ezt a modellt:

1. A gerincszakaszok téves felosztása
Az ábra a nyaki gerincet (cervical) stabilnak, a háti gerincet (thoracic) mobilnak mutatja. A valóságban a nyaki gerinc felső szakasza a testünk egyik legmobilisabb része; erre van szükség ahhoz, hogy szabadon forgathassuk a fejünket. Ha a nyak kizárólag a stabilitásért felelne, mozgásunk darabos lenne. Ugyanígy, a háti szakasznak a bordakosár miatt jelentős stabilitásra is szüksége van a belső szervek védelme érdekében.

2. A stabilitás vs. mobilitás hamis ellentéte
Az ábra azt sugallja, hogy egy ízület vagy stabil, vagy mobil. Ez egy hamis dichotómia. Valójában minden ízületnek szüksége van mindkettőre, csupán az arányok változnak funkciótól függően. A csípő például az ábrán mobilis ízületként szerepel, holott járás közben, az állásfázisban rendkívüli stabilitásra van szüksége a törzs megtartásához. A térdnek (amely az ábrán stabil) pedig szüksége van bizonyos fokú rotációs szabadságra is a gördülékeny mozgáshoz.

3. A boka túlzott leegyszerűsítése
A képen a boka egyértelműen mobilitási pont. A boka azonban nem egyetlen ízület. Míg a felső ugróízület valóban a mozgásért (pipa-spicc) felel, az alatta lévő ízületeknek (például a szubtaláris ízületnek) komoly stabilitást kell biztosítaniuk leérkezéskor. Ha a bokarendszer kizárólag mobilis lenne, de nem rendelkezne stabilitással, a láb folyamatosan kibicsaklana.

4. Lánc helyett hálózat
A rajz melletti láncszemek azt a képet erősítik, hogy a test egymástól elszigetelt elemek lineáris sora. Az emberi test valójában nem lánc, hanem egy feszültségi hálózat (tensegrity). Ha a boka funkciója sérül, a hatás nem csak a térdre (a következő láncszemre) korlátozódik, hanem azonnal megváltoztathatja a csípő, sőt, akár az ellenoldali váll mechanikáját is. A hatás globális, nem csak lokális.

Összegzés
Mire jó mégis ez az ábra? Arra tökéletes, hogy megtanítsa a kezdő szakmabelieknek és sportolóknak a láncreakció elvét: ha fáj a térded, érdemes megvizsgálni a bokádat és a csípődet is.
Azonban hiba lenne szentírásnak tekinteni. A test akkor működik jól, ha minden ízületben megvan a megfelelő kontroll (stabilitás) és a szükséges mozgástartomány (mobilitás) dinamikus egyensúlya.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

31/01/2026

A lábba sugárzó fájdalom trükkös oka: A Piriformis

Ez a téma szorosan kapcsolódik a múltkori Psoas poszthoz.

Gyakran találkozom olyan olyan esettel, amikor valakinek tipikus isiászos tünetei vannak (fájdalom a derékban, zsibbadás a comb hátsó részén, tűszúrás a vádliban), de az MR vizsgálat nem mutat komolyabb eltérést a gerinc ágyéki szakaszán.
Az esetek nagy részében a bűnös nem a gerincben, hanem lentebb, a medence mélyén rejtőzik. Ő a Piriformis, köznapi nevén Körteképű izom.

Miért ő a „bajkeverő”?
A Piriformis egy viszonylag kis méretű izom a nagy farizom alatt. A különlegessége az, hogy a test legvastagabb idege, az Ülőideg (Nervus Ischiadicus) közvetlenül alatta (vagy az emberek 15%-ánál konkrétan rajta keresztül!) fut.

Ha a Piriformis befeszül, megduzzad vagy rövidül, akkor könyörtelenül rálép a tyúkszemünkre: nyomás alá helyezi az ülőideget. Ez a Piriformis-szindróma.

Lássuk miért feszül be?
A Piriformis ritkán a probléma forrása, inkább az áldozata.

1. A Psoas ellensúlya: Ha a múltkori posztban tárgyalt Psoas (elöl) rövidült és húzza a derekat, a Piriformisnak (hátul) folyamatosan „fékeznie” kell, hogy ne essünk orra. A túlmunka miatt begörcsöl.

2. A gyenge farizom: Ha sokat ülünk, a nagy farizom „bealszik” (amnéziás lesz). Ilyenkor a kisebb Piriformisnak kell átvennie a nagy testvér munkáját a csípő stabilizálásában. Ebbe a túlórába roppan bele.

TESZTELD MAGAD OTTHON! (Működik a farizmod?)
Van egy egyszerű teszt (Janda-féle csípőextenzió), amivel kiderítheted, nálad mi a helyzet.
Kérj meg valakit, hogy figyeljen:
1. Feküdj hasra, fejedet forgasd oldalra, karok a test mellett.
2. Emeld meg az egyik nyújtott lábadat a levegőbe (csak kényelmes magasságig).
Mit kell figyelni? Mi feszül meg ELŐSZÖR?
- Helyes minta: Először a farizmod keményedik meg, utána a hamstringek, és végül (minimálisan) a derekad.
- Helytelen minta: A farizmod puha marad (vagy késik), és helyette azonnal a derekad rántod meg, vagy a hamstringek feszülnek be.

Ha nálad a második verzió van:
A „kicsik” (Piriformis) a stabilitásért küzdenek, a „szomszédok” (Derékizmok és Hamstringek) pedig a mozgást próbálják megoldani erőből.
Mindannyian túlóráznak, de a legnagyobb árat a Piriformis (idegnyomás) és a Derék (fájdalom) fizeti meg.

A megoldás: A Psoas lazítása elöl + a Farizom célzott ébresztése hátul.

Ne a gerincedet ostorozd, ha a vizsgálatok negatívak! Sokszor a medence izmainak felszabadítása a kulcs a fájdalommentes élethez.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

28/01/2026

A gerinc biomechanikai láncolata: Miért nem mozoghat a hátunk önmagában?

A gerincet gyakran hajlamosak vagyunk egymásra pakolt építőkockák sorozataként elképzelni, ám a funkcionális mozgás során ez a rendszer sokkal komplexebb. A gerinc úgynevezett kapcsolt mozgásokkal (spinal coupling) dolgozik, ami azt jelenti, hogy az egyik síkban történő elmozdulás – például egy oldalhajlítás – elkerülhetetlenül hatással van a többi irányra is.

A mellékelt ábra rávilágít arra a folyamatra, amely során a törzs oldalra hajlásakor a csigolyák a kisízületek dőlésszöge miatt elfordulnak (rotálódnak). Ez a háromdimenziós dinamika aszimmetrikus terhelést hoz létre a porckorongokon és a környező lágyrészeken. Ha a mozgás kontrollált és harmonikus, a terhelés eloszlik, ám ha a rendszer valamelyik ponton akadályoztatott, a szervezet kompenzálni kényszerül.

A mozgáslánc alapja a medence. A medence elmozdulása a gerincmozgás fundamentuma: járás, futás vagy sportmozgások közben a medence rotációja közvetlenül meghatározza az ágyéki szakasz terhelését. Amennyiben a csípőízületek mobilitása korlátozott, a hiányzó mozgástartományt a gerincnek kell pótolnia, ami túlzott nyíróerőket és idővel degeneratív folyamatokat idézhet elő.

Biomechanikai szempontból a hátfájás megelőzésének kulcsa nem csupán a fájdalmas pont kezelésében rejlik, hanem a medence-gerinc egység összehangolásában. Fontos megérteni, hogy a kezdeti funkcionális eltérések még visszafordíthatóak, azonban kezeletlenül, a tartósan fennálló aszimmetrikus terhelés idővel már visszafordíthatatlan anatómiai elváltozásokat okoz. Ezeket a strukturális károsodásokat hívjuk mozgásszervi megbetegedéseknek.

Amennyiben időben felismerjük és kezeljük ezeket a mechanikai diszfunkciókat, hosszú távon megóvjuk a szervezet épségét és fenntarthatjuk a fájdalommentes mozgás szabadságát. A cél a funkcionális egyensúly helyreállítása: az alapok kontrollálása és a gerinc szakaszainak koordinált együttműködése.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

27/01/2026

Tényleg csak egy csípőhajlító?

Ha kinyitunk egy anatómia könyvet, a Nagy Horpaszizom (Psoas Major) leírása röviden a következő: ez a legfontosabb csípőhajlító izmunk, amely felemeli a combot és egyenesen tartja a törzset. Egy mechanikus emelőkar.
Az élő testben azonban a Psoas sokkal több ennél. Ez az egyetlen izom, amely közvetlenül összeköti a gerincoszlopot (a felsőtestet) a lábakkal (az alsótesttel). De ami még fontosabb: a Psoas a túlélésünk őre.

A funkcionális anatómia „a lélek izmának” is nevezi, és nem véletlenül.

1. A félelem raktára: A Psoas közvetlen huzalozással be van kötve a hüllőagyba (az agytörzsbe), ahol a „üss vagy fuss” reakciók születnek. Amikor stressz ér minket (megijedünk, szorongunk, vagy csak pörög az agyunk), a Psoas az első, ami megfeszül, hogy a feszüléssel védje a hasi szerveket. Ez az egyetlen izom, ami képes egyszerre hajlítani a csípőt és a gerincet, azaz „összerántani” minket magzatpózba. A modern ember krónikus stresszben él, így a Psoasunk folyamatosan „készültségben” van. Ez a feszültség nem múlik el magától, hanem elraktározódik a szövetekben.

2. A szervek támasza: A Psoas nem csak csontokat mozgat. A veséink konkrétan a Psoason „csúszkálnak” légzés közben. Ha az izom görcsös és merev, az akadályozza a vesék mozgását és keringését is, ami általános gyengeséghez vezethet.

3. A rekeszizom párja: A Psoas felső tapadása összefonódik a rekeszizommal. Ha nem tudunk mélyet lélegezni a stressz miatt, a Psoas is befeszül. És fordítva: egy feszes horpaszizom gátolja a szabad légzést.

A legnagyobb tévhit, hogy a feszes Psoast agresszíven nyújtani kell.
Mivel ez az izom tele van érzelmi feszültséggel és idegvégződésekkel, az erős, fájdalmas nyújtásra gyakran védekezéssel reagál, és még jobban összehúzódik. A gumiszalagszerű nyújtás helyett inkább biztonságot kell adnunk neki: a megfelelő technikákkal meg kell nyugtatni az idegrendszert, hogy az izom magától engedje el a szorítást.

Amikor a Psoas felszabadul, gyakran nemcsak a derékfájás múlik el, hanem egy mély, megmagyarázhatatlan nyugalom is szétárad a testben.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

26/01/2026

Az "ínszalag" nem létezik

Gyakran hallom a klienseimtől, amikor egy sérülésről vagy fájdalomról beszélünk, hogy „meghúzódott az ínszalagom”. Bár a szóhasználat elterjedt, fontos tisztázni: az „ínszalag” anatómiailag nem létezik. Vagy ínról, vagy szalagról beszélünk, és a kettőnek teljesen más a feladata a testedben.

Hogy legközelebb te is pontosan tudd, mi történik a mozgásszerveddel, íme a különbség:

1. Az ÍN (Tendon)
Az ín a izmot köti össze a csonttal. Tulajdonképpen az izom folytatása, egy rendkívül erős, rugalmatlan kötőszövet, amelynek az a feladata, hogy az izom által kifejtett erőt átvigye a csontra, így létrehozva a mozgást.
• Példa: Achilles-ín.
• Ha fáj: Általában túlterhelés vagy gyulladás áll a háttérben.

2. A SZALAG (Ligament)
A szalag csontot köt össze csonttal. A feladata nem a mozgás létrehozása, hanem éppen ellenkezőleg: a stabilizálás és a mozgás korlátozása. Megakadályozza, hogy az ízületek túlzott vagy rendellenes irányú mozgást végezzenek.
• Példa: Térd keresztszalagjai.
• Ha fáj: Jellemzően hirtelen trauma, ficam vagy rándulás okozza a sérülését.

Miért fontos ez?
Mert a regenerációjuk és a kezelésük is eltérő. Míg egy ínsérülésnél gyakran az adott izomcsoport fokozatos terhelése a kulcs, addig egy szalagsérülésnél az ízület stabilitásának visszaállítása a prioritás.
A pontos fogalmazás segít, hogy jobban megértsd a saját tested működését és hatékonyabban tudjunk együttműködni a gyógyulásod érdekében.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

25/01/2026

A mozgásszervi panaszok háttere: a hardver és a szoftver kapcsolata

A krónikus mozgásszervi panaszok kezelésekor gyakran tapasztaljuk, hogy az izmok lazítása vagy erősítése csak átmeneti eredményt hoz. Ennek oka sokszor az idegrendszer összetett védekezési mechanizmusában keresendő, amely két különálló, mégis összefüggő szinten jelentkezhet.

1. A mechanikai szint: a hardver
Az idegeknek nemcsak az ingerek vezetése a feladatuk, hanem fizikailag is alkalmazkodniuk kell a mozgáshoz. Úgy kell csúszniuk az izmok, kötőszövetek és csontos csatornák között, mint egy kábelnek a védőcsőben. Ha ez a csúszási képesség korlátozott, az agy azonnal gátolja a mozgást, hogy védje az idegszövetet.

• Példa (Váll): Ha a karod nem tudod vízszintes fölé emelni, annak gyakran nem az izom gyengesége az oka, hanem a vállövön áthaladó idegek feszülése. Amíg az ideg nem tud szabadon elcsúszni a szövetek között, az agy „behúzza a kéziféket”, és blokkolja az emelést.

• Példa (Derék): A derékból az alsó végtag felé futó idegek letapadása esetén a szervezet reflexesen befeszíti a környező izmokat. Hiába próbáljuk nyújtani a combhajlító izmot, a feszesség addig fennmarad, amíg az idegpálya fizikai szabadsága nem áll helyre.

2. A vezérlési szint: a szoftver
A szoftveres szint a mozgásmintákért és a receptorok válaszaiért felel. Előfordulhat, hogy a „hardver” ép, de az agy hibás jeleket kap a szövetekből (például egy régi műtéti heg vagy ízületi blokk miatt), és emiatt továbbra is védelmi tartásban tart egy területet. Ebben az esetben a mozgás vezérlését, a receptorok ingerküszöbét kell újrahangolni.

Az integrált szemlélet előnyei
A hatékony rehabilitáció kulcsa e két szint együttes kezelése. A hardveres felszabadítással biztosítjuk az idegpályák akadálymentes mozgását, majd a szoftveres korrekcióval töröljük a hibás mozgásmintákat és újraindítjuk a megfelelő izommunkát.

Ez az integrált megközelítés különösen sikeres az olyan esetekben, mint a beszűkült vállmozgás vagy a visszatérő derékfájdalom, ahol a hagyományos módszerek önmagukban nem hoztak tartós áttörést.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

24/01/2026

Barefoot cipő: Szabadság a lábnak, vagy veszély az ízületeknek?

Sokan kérdeztétek a "Járás biomechanikája" poszttal kapcsolatban, hogy mi a véleményem a barefoot cipőkről. Mivel ez a kérdés a kezelések során is sokszor felmerül, és voltak már klienseknél negatív tapasztalatok a helytelen átállás miatt, most itt az ideje ezt a témát is kicsit körüljárni.

Biomechanikai szemszögből a lábfej nem csupán a testünk vége, hanem az egész mozgásszervi lánc alapköve. A modern, párnázott cipők évtizedeken át tehermentesítették lábunkat, ami a funkcionális izomzat elgyengüléséhez és az ízületi mobilitás beszűküléséhez vezetett. A barefoot cipőre való áttérés nem csupán egy divatirányzat, hanem egy lehetőség a test természetes statikájának helyreállítására.

A barefoot váltás élettani előnyei
A funkcionális mezítlábas cipők három pilléren nyugszanak: a teljesen lapos talp (Zero Drop), a széles lábfejrész és a vékony, rugalmas kialakítás.

1. Propriocepció és egyensúly: A vékony talpon keresztül érkező szenzoros ingerek aktiválják az idegrendszert. Az agy pontosabb információt kap a talajviszonyokról, ami javítja a stabilitást és a testtudatot.

2. A medence és a gerinc pozíciója: A megemelt sarok nélküli kialakítás megszünteti a súlypont mesterséges előrehelyeződését. Ez lehetővé teszi a medence semleges helyzetét, közvetve csökkentve a lumbális gerincszakaszra nehezedő nyomást.

3. Természetes ütődéscsillapítás: Barefoot viseletnél a láb boltozatos szerkezete és a lábszár izomzata veszi át a lengéscsillapító szerepét, tehermentesítve ezzel a térd- és csípőízületeket.

Biomechanikai szempontok az átálláshoz
Az átállás egy rehabilitációs folyamat, amely türelmet igényel. A nem megfelelően kivitelezett váltás túlterheléses sérülésekhez vezethet.

• A szöveti adaptáció ideje: Az inak, szalagok és a talpi fascia (bőnye) rugalmassága lassabban alkalmazkodik, mint az izmok ereje. A viselést rövid, otthoni szakaszokkal érdemes kezdeni, és hetente csak minimális mértékben növelni az időtartamot.

• A járásciklus újratanulása: A párnázott cipőkben megszokott agresszív sarokérkezés barefoot cipőben káros rezgéseket küld az ízületekbe. Rövidebb léptekkel, lágyabb, a talp középső részére fókuszáló érkezéssel kell védeni a rendszert.

• Kiegészítő mobilizáció: Az átmeneti időszakban elengedhetetlen a vádli rendszeres nyújtása és a talpi kötőszövet önmasszázsa (például teniszlabdával), mivel az Achilles-ínnak hozzá kell szoknia az új, megnyúlt pozícióhoz.

Speciális szempontok: Korrekciók és egyedi talpbetétek

Különös figyelmet igényel az átállás azoknál, akik jelenleg ortopédiai vagy egyedi készítésű talpbetétet használnak – legyen szó lúdtalp, bokasüllyedés vagy végtaghossz-különbség korrigálásáról.

A hosszú évekig viselt betétekhez a teljes mozgásszervi rendszer adaptálódott. Ilyen esetekben a barefoot cipőre való váltás nem csupán stílusváltás, hanem egy mélyreható statikai átrendeződés. A külső alátámasztás hirtelen megszüntetése túlterhelheti azokat a stabilizáló izmokat, amelyek az elmúlt időszakban passzív állapotban voltak.

Ha jelenleg egyedi korrekciót hordasz, a folyamat első lépése ne a betét elhagyása, hanem a lábfej funkcionális terének növelése legyen (széles orrú cipő a betét megtartásával). A teljes váltás előtt mindenképpen javasolt a kezelő szakorvossal való konzultáció, hogy a szöveti adaptáció és a statikai egyensúly biztonságosan fenntartható maradjon.

A barefoot cipő egy eszköz a funkcionális mozgáshoz, de a biztonságos váltáshoz elengedhetetlen a test jelzéseinek figyelembevétele és a fokozatosság elve.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

22/01/2026

Csontkovács a nyeregben – Egy év tapasztalatai a biomechanika tükrében

Ebben a posztban most egy személyes élményt szeretnék megosztani veletek. Kicsivel több mint egy éve vágtam bele egy régi álmom megvalósításába: elkezdtem lovagolni tanulni. Csontkovácsként, a mozgásszervrendszerrel foglalkozó szakemberként azt hittem, pontosan ismerem a testem határait és működését. A lovaglás azonban egy teljesen új dimenziót nyitott meg számomra, és őszintén be kell vallanom: érzem a terhelést.

Nemcsak lovasként, hanem szakmai szemlélettel figyeltem meg, miért fáj ott, ahol fáj, és miért küzdök bizonyos mozdulatokkal. Mivel, az időjárás és egy kis hasi korrekciós műtét miatt, a lovaglás most nincs napirenden, több időm jutott az elmúlt hetekben arra, hogy az elméleti részt is alaposan kielemezzem, pontosan mi is történik a szervezetben, amikor felülünk a lóra. Szeretném megosztani veletek a saját tapasztalataimat és a "szenvedésem" anatómiai hátterét.

A medence: hintaló vagy katapult?

A lovaglásban a medence a kulcs. Ez a csatolófelület a ló háta és a felsőtestünk között. Biomechanikai szempontból a cél a semleges helyzet elérése lenne, de kezdőként az ember folyamatosan keresi az egyensúlyt a két véglet között.

Ha a biztonságérzet hiánya miatt előre billentem a medencém (ez a klasszikus "kacsaülés"), a derekam azonnal merevvé válik, a kisízületek összezárnak, és megszűnik a rugózás. Ilyenkor minden lépés fájdalmasan ráz, és a szeméremcsontom (p***s) viseli a terhet.

Ha viszont hátra billentem és görnyedek, a gerincem elveszíti a természetes ívét. Ilyenkor minden egyes lólépés közvetlen ütésként éri a porckorongjaimat. Ekkor van az a bizonyos érzésem, mintha egy katapult ülésben lennék: a ló háta feldob, én pedig tehetetlenül pattogok, és úgy érzem, bármelyik pillanatban kirepülhetek a nyeregből.

A combok csapdája: a parafa dugó effektus

A másik reflexszerű hiba, amit magamon is észreveszek, a combok szorítása. Ez egy ősi vészreakció: ha bizonytalan vagyok, "kapaszkodom". Csakhogy anatómiailag, ha a közelítő izmokat megfeszítem, a combcsont feje felfelé tolódik a vápában. Az eredmény? Ahelyett, hogy mélyen ülnék, a saját izmaim tolnak ki a nyeregből, mint a pezsgősdugót az üvegből.

A rejtélyes felsőtest-mozgás

Itt ért a legnagyobb szakmai és gyakorlati felismerés. A lovaglás során a gerincnek le kell követnie a ló mozgását, miközben a felsőtestnek stabilnak kellene látszania. Ez azért nehéz, mert a lovagláshoz szükséges rotációs pont (ahol az alsótest és a felsőtest elfordulása találkozik) lejjebb van (T12-L1), mint amit a sima járásnál megszoktunk (T7-T8).

Mivel ez a szakasz nálam – ahogy sokunknál – kicsit merevebb, a testem nem tudja elnyelni a mozgást, és az továbbgyűrűzik a vállaim felé. Ezért hallom az oktatómtól a klasszikus mondatot: "Ne mozgasd a felsőtested!". 😀 Pedig én nem akarom mozgatni, csak a gerincem merevebb szakasza miatt a fizika törvényei érvényesülnek rajtam.

A Psoas paradoxon

A mumus pedig a horpaszizom. Ennek az izomnak egyszerre kellene stabilizálnia a derekat és lazán engednie a csípő mozgását. Mivel, az ülőmunkás múltam miatt, ez az izom rövidült, a lovon ez visszaüt: minden lépésnél berántja a derekat, ami tipikus lovaglás utáni fáradtságot és derékfajdalomat okoz.

A láthatatlan csavarás: "Sarok lent, lábfej befelé néz"

Ez az a vezényszó, amit talán a leggyakrabban hallok, és amiért a testem leginkább tiltakozik.
"Lent a sarok": Ez elméletileg a lengéscsillapítás alapja. De ha erőből nyomom le, a bokaízület "betonkeménnyé" válik, a vádli befeszül, és a rugalmasság helyett egy merev cövekké válik a lábam.

"Lábfej befelé": Ez a trükkös rész. Az oktató azt látja, hogy a lábfejem kifelé áll (mint Charlie Chaplinnek), ezért korrigál. De anatómiailag ez a "kifelé állás" sokszor nem a bokából, hanem a feszes csípőből ered. Amikor megpróbálom erővel befelé fordítani a lábfejemet, de a csípőm nem enged, akkor valójában megcsavarom a térdemet és a bokámat. Olyan ez, mintha egy vizes törölközőt csavarnék ki: a feszültség nem szűnik meg, csak torzió keletkezik a sípcsont körül. A helyes mozdulatnak a combcsontból kellene indulnia (belső rotáció), nem a bokából – de ehhez lazább csípő kellene, amin még dolgoznom kell.

Miért egy év után jönnek a tünetek?

Ez a tanulási folyamat része. Ahogy a technikai alapok kezdenek rögzülni, a testem elkezdett dolgozni a saját és a ló aszimmetriája ellen. Ez a folyamatos korrekció, a mély hátizmok intenzív munkája és a rázkódásból eredő mikrotraumák okozzák azt a fáradtságot, amit érzek.

A lovaglás hosszú távon az egyik legjobb gerincterápia, mert mobilizálja a kisízületeket és erősíti a tartóizmokat – de csak akkor, ha tudatosan készítjük fel rá a testünket.

A következő egyik bejegyzésben megmutatom azokat a konkrét gyakorlatokat, amiket én is elkezdtem végezni lovaglás előtt és után, hogy elkerüljem a "katapult-érzést" és mobilizáljam a gerincem kritikus szakaszait.

Várom kommentben tapasztalt lovasok és lovasokkal foglalkozó kollégák építő jellegű kritikáit 😈🥹

Szakirodalmak amiket a poszt megírásához fellapoztam:
- Clayton, H. M., & Hobbs, S. J. (2017). "The role of biomechanics in understanding horse-rider interaction."
- Mary Wanless – The Biomechanics of Riding (Ride With Your Mind)
- Quinn, S., & Bird, S. (1996). "Influence of saddle type upon the incidence of lower back pain in sub-elite showjumpers."

22/01/2026

A szakroiliakális (SI) ízület mechanikája: Hogyan működik a medence "zárrendszere"?

A gerinc és az alsó végtagok közötti teherátvitel kulcsa a szakroiliakális (SI) ízület megfelelő működése. Ez a terület nem csupán egy statikus híd a felsőtest és a lábak között, hanem egy dinamikus lengéscsillapító rendszer. Ahhoz, hogy megértsük a deréktáji panaszok vagy a medencefájdalmak okát, először a stabilitás két alapvető pillérét kell ismernünk.

1. Formazáródás (Form Closure) – A passzív alap
Ez a stabilitás az ízületet alkotó csontok alakjából és szerkezetéből adódik. A keresztcsont ék alakja és az ízületi felszínek barázdáltsága biztosítja, hogy a csontok fizikailag illeszkedjenek egymáshoz. Ez adja a passzív alapot, de mozgás közben önmagában nem elegendő.

2. Erőzáródás (Force Closure) – Az aktív védelem
A dinamikus mozgásokhoz (járás, emelés) szükség van egy extra összenyomó erőre, amely "összeszorítja" az ízületet terhelés alatt. Ezt az izmok, szalagok és fasciák összehangolt munkája hozza létre.

A kulcsmozgás: a Nutáció
Itt kapcsolódik össze a két mechanizmus. A nutáció során a keresztcsont előre billen, miközben a csípőcsontok közelednek hozzá. Ez a finom elmozdulás megfeszíti a szalagokat és aktiválja a mély izmokat, ezáltal maximalizálja az erőzáródást. Ez a természetes mechanizmus teszi stabillá a medencét és védi az ágyéki gerincet a nyíróerőktől.

Hogyan állítható helyre az egyensúly?
Ha ez a rendszer sérül – például ülőmunka vagy trauma miatt –, a test kompenzálni kezd: az ízület vagy túlmozgékonnyá válik, vagy mereven "beragad". A hatékony terápia ezért nem csupán az izmok erősítéséről szól, hanem egy logikus folyamat követéséről:

• A mozgásszabadság visszaadása: Mielőtt terhelni kezdenénk, meg kell győződni arról, hogy az ízület egyáltalán képes-e a nutációra. Ha a keresztcsont blokkolt helyzetben van, a ráépített erősítés csak fokozhatja a panaszokat. Első lépésként manuális technikákkal segítjük a fiziológiás mozgástartomány elérését.

• A tartórendszer ébresztése: A krónikus instabilitás gyakran túlterheli a szalagokat. A cél, hogy a passzív szalagok helyett a mély izomzat (mint a haránt hasizom vagy a medencefenék izmai) vegye át a stabilizáló szerepet, létrehozva a szükséges erőzáródást.

• Egységes rendszer: A medencét nem kezelhetjük elszigetelten. A légzés ritmusa és a test többi részének mozgása közvetlen hatással van az SI ízületre. A tartós eredményhez a légzést és a mozgáskontrollt össze kell hangolni, hogy a stabilitás ne tudatos feszítés, hanem egy automatikus, természetes állapot legyen.

A fájdalommentes mozgás titka tehát nem a merevségben, hanem a megfelelő pillanatban létrejövő, kontrollált stabilitásban rejlik.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

Források:
- Vleeming A, et al. The Form and Force Closure of the Sacroiliac Joints.
- Diane Lee: The Pelvic Girdle – An Integrated Approach.
- Biomechanics of the Sacroiliac Joint: Anatomy, Function, Biomechanics, Sexual Dimorphism, and Causes of Pain (National Institutes of Health (PMC) / PubMed Central)

20/01/2026

Keresztbe tett lábak: Elegáns, kényelmes, de a gerinced utálja

A munkám során nap mint nap találkozom a rendelőben olyan hölgyekkel, akik krónikus derék-, csípő- vagy épp nyakfájdalommal küzdenek, és nem értik az okát. Nincs sérülés, nincs hirtelen rossz mozdulat. Sokszor a válasz egy ártatlannak tűnő, nagyon nőies szokásban rejlik: a keresztbe tett lábbal való ülésben.
Lehet, hogy épp most is így olvasod ezt a posztot. Kényelmes, igaz? Biomechanikai szempontból viszont ez egy merénylet a tested statikája ellen.

Mi történik odabent, amikor keresztbe teszed a lábad?
Képzeld el a medencédet úgy, mint egy ház alapját. Ahhoz, hogy a falak (a gerinced) egyenesen álljanak, az alapnak vízszintesnek kell lennie.
Abban a pillanatban, ahogy az egyik lábadat átveted a másikon, az egyik oldali ülőgumód megemelkedik. A medencéd kibillen a vízszintesből. Ez a lenti ábrán is jól látszik. (egy másik gyakori hiba, a farzsebben hordott pénztárca okozza ugyanezt a férfiaknál)
A tested viszont egy zseniális kompenzáló gépezet. Mivel az agyad azt akarja, hogy a fejed egyenes középen legyen és a tekinteted vízszintes maradjon, a gerincednek alkalmazkodnia kell a ferde alaphoz. Mit tesz? Oldalirányba elgörbül. Létrehozol magadnak egy mesterséges, funkcionális gerincferdülést, csak azért, hogy egyenesen tudj nézni.

Miért baj ez hosszú távon?
Ha ez a pozíció napi több órán át, éveken keresztül fennáll, az nem múlik el nyomtalanul:

1. Az egyik oldalon a porckorongok folyamatos nyomás alá kerülnek, ami idővel kiboltosuláshoz vagy sérvhez vezethet.

2. Az izmaid aszimmetrikussá válnak. Míg a mély hátizmok és a csípőizmok (például a sokszor emlegetett piriformis) az egyik oldalon görcsösen összehúzódnak, a másik oldalon túlnyúlnak és elgyengülnek.

3. Ez a póz "bereteszeli" a medence ízületeit, és gátolja a vénás- illetve nyirokkeringést a lágyéki területen, ami nemcsak a visszereknek kedvez, de a kismedencei szervek vérellátását is ronthatja.

A végeredmény? Egy állandósult derékfájás, egy rejtélyes "isiász", vagy akár egy makacs nyak- és fejfájás, hiszen a gerinc görbülete lentről egészen a koponyáig ível.

Mit tehetsz ellene?
Tudom, ez egy mélyen rögzült szokás, de a gerinced hálás lesz, ha figyelsz rá:
Törekedj arra, hogy ülés közben mindkét talpad a talajon legyen, a medencéd pedig egyenletesen terhelődjön.
Ha nagyon nehezedre esik leszokni róla, legalább 10-15 percenként válts lábat, és néha állj fel, mozgasd át a medencéd.

Ha pedig már érzed, hogy "beállt" a derekad vagy a csípőd, érdemes eljönni feloldani a rögzült blokkokat és visszaállítani a tested egyensúlyát, mielőtt a szövetek véglegesen károsodnának.

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

18/01/2026

A JÁRÁS BIOMECHANIKÁJA ÉS GYAKORLATA - "HOGYAN JÁRJ JÓL"

A lenti ábra szemlélteti a természet egyik legzseniálisabb megoldását az energiahatékonyságra. A járás ugyanis jóval több annál, mint hogy gépiesen egymás elé rakosgatjuk a lábainkat. Biomechanikai szempontból ez valójában egy „kontrollált zuhanás” és egy precíz energetikai hinta játéka.

Nézzük meg először a mérnöki hátteret, majd azt, hogyan tudod ezt a tudást felhasználni, hogy fáradtság nélkül gyalogolj kilométereket.
I. A FIZIKA: HOGYAN MŰKÖDIK A RENDSZER?
A csatolt ábra a robotikai modellt (A) és az emberi anatómiát (B) hasonlítja össze. A lényeg négy pontban foglalható össze:

1. A fordított inga (Inverted Pendulum): Amikor a lábad a földön van (támaszkodó fázis), merev rúdként viselkedik. A tested súlypontja (a fekete-fehér kör) egyszerűen „átbillen” ezen a támaszon. Ilyenkor nem az izmaid visznek előre, hanem a tehetetlenség. Ez tiszta „ingyen” energia.

2. A hullámvasút-elv: Figyeld meg a szaggatott vonalat! A súlypontunk folyamatosan fel-le mozog. A legfelső ponton helyzeti energiánk van, ami lefelé haladva mozgási energiává alakul. A testünk ezt a két energiatípust cserélgeti, hogy ne kelljen minden centiméterért megküzdenie.

3. A kritikus ütközés (Collision): Amikor az elülső sarkad földet ér (kék sugaras rész), fizikai értelemben ütközés történik. Ez fékező hatású és energiát nyel el. Ez a járás „költsége”.

4. A motor hátul van (Push-off): Hogy az ütközés miatt ne lassuljunk le, a hátsó láb vádlija ad egy lökést (piros nyíl). Ez pótolja az elveszett lendületet.

II. A GYAKORLAT: HOGYAN JÁRJ OKOSABBAN?
Ha megértjük a fenti elveket, azonnal látjuk, mit rontunk el a hétköznapokban. Íme 4 tipp, hogy a fizikát a magad javára fordítsd:

1. Ne lépj túl nagyot! (A fékezés minimalizálása)
A modell szerint a sarok földet érése (collision) energiaveszteség. Minél nagyobbat lépsz előre, a lábad annál hegyesebb szögben csapódik a talajba, tehát annál nagyobbat fékezel magadon minden lépésnél.
Tipp: Ha sietsz, ne a lépéshosszt növeld, hanem a lépések számát (a frekvenciát). A rövidebb lépésekkel csökkented a fékező erőt, így a lendületed megmarad.

2. Használd a hátsó lábadat! (Push-off optimalizálás)
Sokan csak arra figyelnek, hogy előrelendítsék a lábukat. Pedig a hajtóerő hátul keletkezik.
Tipp: Koncentrálj az elrugaszkodásra! Amikor lépsz, a hátsó lábujjaiddal aktívan lökd el magad a talajtól. Érezd, hogy ez a lökés viszi előre a csípődet. Ha jól csinálod, a lábad szinte magától, ingaszerűen lendül előre, minimális izomerővel.

3. Gördülj, ne csattogj!
A modell íves talpakkal ábrázolja a lábat, mert a körív gördül a legkisebb ellenállással. A „teli talpas” csattogás megöli a lendületet.
Tipp: A sarkad leérkezése után tudatosan gördítsd végig a talpadat egészen a lábujjakig. Ez biztosítja a súlypontod (COM) sima, hullámzó mozgását rázkódás nélkül.

4. Húzd ki magad! (A hatékony inga)
A fordított inga elve csak akkor működik, ha a súlypont magasan van. Ha görnyedsz, a fizika nem segít.
Tipp: Képzeld el, hogy a fejed búbjánál fogva húznak felfelé. Ezzel megemeled a súlypontodat, így a gravitáció könnyebben tudja átbillenteni a testedet a támaszkodó lábad felett.

Összegzés:
A hatékony járás nem az izmok állandó feszítéséről szól, hanem a ritmusról és a gravitáció kihasználásáról. Próbáld ki a következő sétádnál: rövidebb lépések, aktív elrugaszkodás hátul, büszke tartás. Érezni fogod a különbséget!

Bejelentkezés vizsgálattal egybekötött kezelésre: +36 70 704 1162

Cím: Budapest VI. kerület, Németh László utca 11.

Sisák János - Csontkovács

01/02/2026

31/01/2026

28/01/2026

27/01/2026

26/01/2026

25/01/2026

24/01/2026

22/01/2026

22/01/2026

20/01/2026

18/01/2026

Cím

Nyitvatartási idő

Telefonszám

Weboldal

Értesítések

A Rendelő Elérése

Parancsikonok

Megosztás

Kategória

Hétfő	10:00 - 20:00
Kedd	10:00 - 18:00
Csütörtök	10:00 - 21:00
Péntek	10:00 - 18:00