BEVEZETÉS
Reflux betegségen a savas gyomortartalom nyelőcsőbe történő kóros visszajutását értjük, ami az esetek egy részében nyálkahártya károsodást, változó intenzitású tüneteket és jelentős életvitelbeli leromlást okoz. Elterjedése a civilizált országokban növekvő tendenciát mutat, amely miatt társadalmi- és munkaerőt befolyásoló jelentősége nem elhanyagolható. Népbetegségnek tekinthető, Magyarországon a becsült munkaerő kiesés, táppénzes állományba vétel az e probléma miatt orvoshoz fordulók között pontosan nem ismert, becsült aránya 10- 20% körüli. Kevés a típusosan refluxra jellemző tünet, viszont sok a tápcsatorna felső szakaszára jellemző hasonló tünet-együttes megléte. Típusos tünetek közé soroljuk a nyelőcső égést (szegycsont mögötti), a gyomor égést, a torokba feltörő savanyú-kesernyés visszafolyást, a fájdalmas nyelést, a nyelés nehezítettséget- és képtelenséget, a falat elakadást és a felhasi fájdalmat. atípusos tünetek: a hányás, a böfögés, a fogzománc felmaródás, a fül-,orr-, torok tünetek: rekedtség, gombócérzés a torokban, gége gyulladás és gége alatti szűkület, a mellkasi- (nem szív eredetű mellkasi fájdalom), a légzőszervi tünetek: ismétlődő pneumóniák, a köhögés, az asztma szerű éjszakai fulladás, valamint a látszólag nem refluxra jellemző hasi tünetek (puffadás, belek gázossága) változó formákban, kombinációkban történő előfordulása. Gyakran található tünetmentes vagy kevéssé panaszos betegben súlyos nyelőcső gyulladás, nyelőcső szűkület vagy a nyelőcső rák-megelőző állapota, az ún. Barrett nyelőcső. Ugyanakkor találkozunk rendkívül panaszos betegekkel is, akiket tüneteik jelentősen akadályoznak munkavégzésükben, társadalmi, családi kapcsolataikban, viszont a szokásos diagnosztikai módszerekkel a panaszaikat magyarázó szervi eltérést nem sikerül kimutatni. A reflux szerű tünetek meghatározása gyakran jelent nehézséget még a jól képzett szakorvosok számára is. A reflux minden egészséges emberben naponként legalább 15-ször előforduló normális élettani jelenség, főképp étkezéseket követően. Korábban azt a refluxot tekintették betegségnek, amely nyelőcsőgyulladást okozott. Később bebizonyosodott, hogy nem minden betegben látható tükrözéssel nyelőcső elváltozás, viszont az is igazolást nyert, hogy súlyos nyelőcső gyulladást mutató betegek lehetnek teljességében tünetmentesek. Azonban a legfurcsább az, hogy számos igazoltan refluxos beteg lehet teljesen tünetmentes, nyálkahártya sérülés nélküli, amelyet még szövettani vizsgálattal sem lehet kimutatni. Ami viszont aggasztó, hogy a nyelőcsőgyulladást prezentáló egyénekben kb. 10-szer gyakoribb a nyelőcső rák előfordulása. I. TOTAL REFLUX MONITOROZÁS
A reflux betegség diagnosztikája összetett élettani-, fizikai-, orvosi ismereteket, nagy gyakorlatot, speciális képzettséget, türelmet és időt igénylő feladat. A reflux diagnosztika célja a beteg tüneteinek a vizsgálati eredményekkel való összevetésén alapuló döntés hozatal, melynek alapján nagy pontossággal megállapítható, hogy az érintettnek ténylegesen van-e refluxa. És amennyiben igen, a további teendők meghatározása. A közelmúltig a hagyományos reflux monitorozás a reflux epizódok, a nyelőcső, döntően a gyomor-nyelőcső átmenet közeli pH értékeinek mérését jelentette (30%-s fals pozitivitással). E módszerrel a gyomor-sav tartalom garat irányába történő felterjedése nem határozható meg. A hagyományos módszerrel a visszafolyó tartalom fizikai állapota (folyékony, gáz, kevert) sem volt elkülöníthető. Ezen túlmenően csak a savas reflux epizódok voltak érzékelhetők. Azonban a savcsökkentő kezelés alkalmazásával a legtöbb reflux epizód enyhén savas kémhatású, viszont ezek az enyhén savas ún. refluxátumok ugyanúgy tüneteket okoznak és hagyományos módon nem diagnosztizálhatók. A KOMBINÁLT TÖBBCSATORNÁS INTRALUMINALIS IMPEDANCIA 24 ÓRÁS pH MONITOROZÁS
A 24 órás kombinált többcsatornás impedancia(vezető képesség) elven történő pH monitorozás a nyelőcső űrterébe a gyomorból visszafolyó anyag minősége, kémhatása - folyadék, gáz, kevert és savas vagy nem savas természete - alapján a reflux betegség eddig ismert legpontosabb diagnózisát ill. ennek kizárását adó vizsgálati módszer.
• A leghatékonyabban méri a refluxos tünetek és az ún. reflux epizódok közötti lehetséges összefüggéseket, megmutatja ezek idő-és térbeni lefolyását.
• Megbízhatóan ábrázolja a nyelőcsőbe visszafolyt anyag garat irányába történő felterjedésének magasságát.
• Felbecsülhetetlen segítséget nyújt a tükrözéssel negatív(non-erozív GERD), de ennek ellenére refluxos betegek diagnosztikájában.
• Meghatározza a savas és nem-savas refluxokat, ezeket elkülöníti, melynek jelentősége különösen fontos a folyamatosan fennálló tünetek esetében.
• Megbízhatóan tisztázza az asthmatiform esetek GERD-del való kapcsolatát. Ennek különös jelentősege van a gyerekgyógyászati területen.
• Alkalmas eszköz a savcsökkentő kezelés hatékonyságának megítélésére.
• Igénybevételével, alapvetően a gyógyszeres kezelésre rosszul reagáló esetekben lehetőség nyílik az. ún. impedancia pH monitorozással vezérelt savcsökkentő kezelés alkalmazására, a gyógyszerelés hatóanyagainak, mennyiségének, időzítésének betegre szabott kialakítására.
• Segít a típusos és atípusos reflux tünetek savcsökkentő kezelés ellenére nem reagáló természetének tisztázásában.
• A gyógyszeres kezelésre nem reagáló esetekben segítségével jól elkülöníthető, hogy kit nem szabad és ténylegesen kit kell megoperálni. Alkalmas eszköz a reflux-gátló műtét javallatának kialakításában, az ezt igénylő betegek biztonságos kiválasztására.
• Amennyiben műtéti megoldás történt, igénybevételével lehetőség van a reflux gátló műtét eredményességének ellenőrzésére.
• Alkalmas a nyelőcső-gyomor-nyombél-hasnyálmirigy huzamon végezett műtét utáni állapotok sav viszonyainak követésére.
