21/07/2025
Ötven évesen már nem bírod a kötöttséget. Nem bírod a túl szűk melltartót, az erőltetett vacsorákat a sógornővel, aki ellenőrzi a port a sarkokban, a magassarkút a macskaköveken és a körülményes mosolyokat.
Ötven évesen már nem akarsz bizonygatni. Az vagy, aki vagy, azok a dolgok, amelyeket megtettél, és azok, amiket még meg akarsz tenni. Ha másoknak tetszik rendben van. Egyèbkènt teljesen ugyanaz.
Ötven évesen teljesen mindegy, hogy van-e gyereke vagy sem.
Úgyis anya leszel: az anyádé, az apádé, egy magára hagyott nagynénédé, a kutyádé vagy egy kóbor macskáé, akit az utcán szedtél fel. És ha mindez nincs, akkor önmagad anyja leszel. Mert az évek során megtanultad vigyázni egy testre, amit végre megszeretsz, és csak mások szemében válik egyre
tökéletlenebbé.
Kit érdekel, ha a gardrób fele rossz méretű.
Az a fontos, hogy felkeléskor ne recsegjen túl sokat a hátad, hogy ha megérinted a melleidet, ne érezd a csomókat, és végre másoknak okozzon gondot a menstruáció.
Ötven évesen szabadságot akarsz. Szabad nemet mondani, szabad egész vasárnap pizsamában maradni, szabadon érezni magad szépnek és nem mások számára. Szabadon egyedül jársz: akik szeretnek téged, lépést tartanak veled, màsokkal nem törődsz.
Szabadon énekelhetsz hangosan az autódban mèg akkor is, ha az emberek csùnyàn néznek rád a közlekedési lámpánál.
Olyan álmaid lesznek, mint húsz évesen. És most, amikor fele életed nagy falatokban és sietségben megetted, megtalàlod a vágyat, hogy lassan megkóstold a napok összes cukrát és sóját, ami előtted áll.
Irén Renei
😇🍀https://titania-sorselemzo.hu/szolgaltatasok/karmaelemzes/
